Fontos kiemelni, hogy jelentős különbséget tapasztaltam a legmagasabb iskolai végzettség és a fenntarthatósághoz való viszonyulás között. Statisztikailag is igazolható, hogy megbízható információforrásként fenntarthatósággal kapcsolatos könyveket leginkább a magasabb végzettségűek használnak, míg az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők „beérik”
a rendezvényekről vagy az elektronikus médiából származó információval.
A hipotézist a kutatások megítélését a fenntartható vállalati működés kialakításával kapcsolatban vizsgáltam. A válaszok gyakoriság szerinti megoszlása az 54. ábrán látható.
54. ábra: A hatékonyság és az interdiszciplináris megközelítés megítélése [Forrás: saját szerkesztés]
A kérdésekre adott válaszok értékelése a hipotézis helyességét támasztja alá. A 3.
hipotézis vizsgálata során arra a következtetésre jutottam, hogy ma még döntően a vállalkozások rövidtávú profitérdeke dominál. Ennek hátterében az áll, hogy a mai
25%
18%
7%
2%
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Szakközépiskola Gimnázium Egyetem (MA) Főiskola (BA) Tudományos fokozattal rendelkezik
1.5. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége?
Válaszadók
0 50 100 150 200 250 300
Ha a kutatásokba több tudományterületet is bevonnának Nem válaszolt Nem tudom megítélni Ha a kutatások szűk szakmai körben folynának
Gyakoriság
vállalkozások topmenedzsmentje rövid időre kap vezetői felhatalmazást, így döntéseiben a rövidtávú gondolkodásmód a meghatározó.
Nem szabad azonban elfelejteni azt a tényt sem, hogy a rövidtávú gazdasági szemlélet mögött a valóságban nemcsak profit, hanem hozam is termelődik, ami cash flow formájában használható fel a cég számára. Ennek összege jóval nagyobb, mint a számviteli profité, egyben biztosíthatja a tőke felhasználása mellett a tőkenövekedést is. Ez pedig már rövidtávon is realizálhat olyan forrásokat a cég számára, ami bizonyos fokig a fenntarthatóság finanszírozását is segítheti.
Megítélésem szerint a jövő nagy feladata a tudatosítással (és a meggyőzéssel) kapcsolatos, hiszen a vállalati fenntarthatóság egyik kulcstényezője a képzett és kompetens alkalmazottak kompetenciáinak megőrzése, folyamatos fejlesztése.
Ugyanakkor világosan látni kell a tulajdonos-menedzser közti érdekek mögötti tényezők eltérő voltát: amíg a tulajdonos szeretné hosszútávon (akár több generáción túl is) sikeressé és folyton fejlődőképessé tenni a tulajdonát, addig a menedzser ennek megvalósításához viszonylag rövid időtávra kap megbízást. Érdeke ebből fakadóan rövidebb távú, ráadásul nem – vagy legalábbis kevésbé – érdekelt a hosszútávú sikerekben. Így őt érthetően a profitmaximum elérése vezéreli, hiszen ezzel arányos a javadalmazása, premizálása.67
A szakirodalmi források és a kutatás során szerzett tapasztalatok alapján állítható, hogy a rövidtávú gazdálkodási szemlélet és a környezettudatos gondolkodásmód integrálása hatékonyabb eredményre vezet, de a rövidtávon realizált hozamelemek egy része is elősegítheti a környezettudatosság néhány elemének beintegrálását.
Ennek megfelelően a H3 hipotézist igazoltnak tekintem.
3.5.3.4. H4 hipotézis: A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása hatékony képzéssel érhető el
H4. Valódi változás csak a képzés, tudatosítás fejlesztésével érhető el. A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatási eredmények minden elképzelhető módon való népszerűsítésével lehet gyorsabb és hatékonyabb sikereket elérni. A fenntartható gazdálkodás elveinek elméleti és a gyakorlati eredményeit minden szinten szükséges oktatni.
A hipotézis vizsgálatát a kérdőív 2.7., 3.7., 3.8., 3.9., 3.10. és 3.11. kérdéseire adott válaszok segítségével végeztem.
Feltételezésemet a kettős látásmódra alapoztam, hogy egyes vélekedések szerint a tudományos eredményeket elegendő csak a tudományos kutatóknak ismerniük, másrészt –
67 Több helyen bevált módszer a menedzsert a cég részvényeivel premizálni. Így már részleges tulajdonosként fontosabbá válhat számára a hosszútávon való gondolkodás.
Pauli (2010)68 látásmódjával egyező véleményem szerint – minden olyan új eredményt, ami a fenntarthatósági teljesítményt javítja, térítésmentesen mindenki számára hozzáférhetővé, kutathatóvá és publikálhatóvá kell tenni.
Az első tábor képviselői azzal érvelnek, hogy a gazdasági szereplőket – beleértve a laikus lakosságot –, nem érdeklik a részletek és erről nem is szükséges tájékozódniuk.69 Véleményem szerint viszont nagyon fontos a tudatosításnak a teljes társadalomra történő kiterjesztése, hiszen így jelentős mértékben javíthatjuk tevékenységünk fenntarthatósági teljesítményét.
A vállalati fenntarthatóság elveinek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos válaszokat a 14. táblázat foglalja magába.
Az oktatások alapjait azok a modern kutatások jelentik, melyet a társadalom sok esetben csak jelentős késéssel ismer meg. Az idő sürget, tehát az a kívánt cél, hogy az igazolt tudást mihamarabb széleskörben ismertessük. A technológia sok esetben sokkal előbbre jár, mint annak alkalmazása. Ennek a kettősségnek a feloldására az egyik kiváló megoldás a tanulás hatékonyságának javítása.
Ön szerint mi segítené a fenntarthatósági elvek gyakorlatba ültetését?
Gyakoriság Részarány
Ha a kutatást ösztönző pályázatok esetén a támogatást csak akkor ítélnék oda, ha
annak eredményeit a társadalom számára kötelezően tennék közzé a kutatók 187 55%
Ha a jövőben több támogatást kapnának a kutatást ösztönző pályázatok, mint ma 80 23%
Nem tudom megítélni 35 10%
Egyéb 26 8%
Nem szükséges külön támogatást adni 15 4%
ÖSSZESEN 343 100%
14. táblázat: A fenntarthatósági elvek gyakorlatba ültetésének megítélése [Forrás: saját szerkesztés]
A táblázatból kitűnik, hogy a válaszadók összesen 78%-a tartja fontosnak a kutatások támogatását, mivel véleményük szerint ez segítené a fenntarthatósági elvek gyakorlati alkalmazhatóságát. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy az összes válaszadó 55%-a
68 Lásd Günter Pauli: The Blue Economy (Pauli, 2010) és The Blue Economy 2.0 (Pauli, 2015) műveit!
Magyarul megjelent (Pauli, 2018)!
69 „Hiszen úgysem értenek a részletekhez”- érvelnek.
feltételesen támogatná a pályázatok odaítélését. Ezt attól tennék függővé, hogy a kutatást ösztönző pályázatok esetén a kutatási eredményeket a társadalom számára kötelezően (haladéktalanul és díjmentesen) tegyék közzé a kutatók.
Megvizsgáltam a fenntarthatósági elvek gyakorlatba ültetésének kapcsolatát a legmagasabb iskolai végzettséggel, valamint a foglalkoztatási formával. Megállapítottam, hogy a fenntarthatósági elvek gyakorlati alkalmazása sem a végzettséggel, sem pedig a foglalkoztatás formájával nem mutat szignifikáns kapcsolatot.
Ugyanakkor a preferált módszerek tekintetében a legmagasabb iskolai végzettség, illetve foglalkozási forma esetében találtam eltéréseket. Arra a következtetésre jutottam, hogy az általános iskolai és gimnáziumi végzettségű válaszadók nagyobb arányban tartják fontosnak a támogatások összegének feltétel nélküli emelését, a felsőfokú illetve szakmunkás végzettséggel rendelkezők viszont egyéb támogatási formákat is javasolnak.
Ezt szemlélteti az 55. ábra. Az „egyéb” kategóriába az egyedi, a kérdőív kérdésében nem tipizált válaszokat soroltam, melyeket nem tudtam a fő kategóriákba sorolni.
55. ábra: A kutatás támogatása és a legmagasabb iskolai végzettség