A Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozatának

működése a zentai konzultációs központban

Rövid áttekintés

A SZIE Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tago-zata a vajdasági magyar hallgatóknak nyújt lehetőséget anya-nyelven való továbbtanulásra. A négyéves, levelező rendszerű főiskolai kertészmérnök-képzés célja olyan felsőfokú képesítés-sel rendelkező szakemberek képzése, akik képesek lesznek önálló kertészeti gazdaság kialakítására, termelés-, feldolgozás-és értékesítfeldolgozás-és-szervezfeldolgozás-ésre feldolgozás-és -irányításra, ezzel majd hozzájá-rulnak az egyébként elvándorlással, kitelepüléssel fenyegetett magyarlakta vidék megtartóerejének növeléséhez. A zentai hely-szín kiválasztása szerencsésnek bizonyult: a teljes lakosság számaránya tekintetében a délvidéki magyarság nyelvterületének egyik központjában, az ún. tömbzóna területén létesült a konzul-tációs központ, mely ezáltal a legnagyobb számú magyar ajkú hallgató érdekeit szolgálja.

1Az adatokat és megállapításokat Lengyel Lászlónak, a tagozat kon-zultáns tanárának tanulmányából vettem, aki a HTMH megbízásából a Magyarságkutató Tudományos Társaság által vezetett Az önálló vajdasági magyar felsőoktatási intézmény megvalósíthatósági tanul-mányacímű projektben vett részt (2002–2003).

Zenta a Tisza folyó partján terül el, így területileg is összekötő szerepet tölt be Bácska és Bánát között. Kertészképzésről lévén szó, a zentai helyszín megválasztása azért is előnyös volt, mert egyformán elérhető közelségben vannak a nagy gyümölcs- és szőlőtermesztési tradícióval rendelkező területek (Palics, Bács-szőlős stb.) és a konyhakerti növények világszínvonalú termesz-tőinek vidéke (Horgos, Törökkanizsa stb.). Zentától délre pedig olyan különleges szerkezetű/minőségű talajokkal ismerkedhet-nek meg a hallgatók, amelyek akár farmergazdasági szinten (ki-sebb területeken) is, EU-konform termesztéstechnológiák alkal-mazására is alkalmasak.

A kihelyezett tagozaton 1996 januárjától folyik főiskolai szintű képzés. A magyarországi felsőoktatási intézmény a székhelyen kívüli képzési formát a Budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem és a Zentai Önkormányzat kezdeményezésére, a ma-gyarországi Oktatási Minisztérium támogatásával indította meg.

A Konzultációs Központ feladata, hogy a Kertészeti Kar vajda-sági hallgatóinak munkáját és a vizsgákra való felkészülését a távoktatás keretein belül segítse a tantárgyvezető és a konzultá-ciós tanárok közreműködésével. A zentai intézményben oktatás és vizsgáztatás nem folyik. Itt a tantárgyvezető tanárok ismerte-tik a tantárgyi programot, és konzultációkat tartanak a diákokkal.

A vizsgára való felkészülést a konzultációs tanárok segítik. A konzultációs tanárok – akik intenzív és közvetlen kapcsolatot tar-tanak a hallgatókkal – vajdasági szakemberek, akiket a tantárgy-vezető tanárok kérnek fel a tantárgy gyakorlati ismereteinek helyi szintű bemutatására, valamint a vizsgákra való felkészülés gör-dülékenyebbé tételére. Munkájukat a magyarországi oktatási mi-nisztérium támogatási keretéből díjazzák. A diákok oktatásával párhuzamosan folyik a helybeli tanárok továbbképzése, PhD-hallgatók képzése, akik később már akár maguk is taníthatnak.

Vajdaságban 11 doktorandusz képzése van folyamatban.

Levelező távoktatásról lévén szó, a konzultációk hétvégenként zajlanak. A hallgatók évente több alkalommal utaznak a Buda-pesti Kertészettudományi Karra, hogy ott tömbösített előadáso-kon, gyakorlatoelőadáso-kon, vagy egyéb, szakmai szempontból jelentős rendezvényen vegyenek részt, valamint, hogy

vizsgakötelezett-ségeiknek eleget tegyenek. A csoportos utazás megszervezésé-ben és lebonyolításában is a Konzultációs Központ vállal aktív szerepet.

A tagozat jogi státusa kettős: az anyaországi felsőoktatási ren-delkezésekkel összhangban székhelyen kívüli képzésként, míg Vajdaságban konzultációs központként működik, amelynek koor-dinátora a zentai Kertészek Egyesülete, háttérintézménye pedig a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ. A képzés színhe-lye a zentai Magyar ház és a Szabadegyetem épülete, mely az önkormányzat tulajdona.

A Konzultációs Központ szakkönyvtára 4516 kötettel, 400 fo-lyóirattal, CD-ROM kölcsönzési lehetőséggel, szemléltetőeszkö-zökkel áll a hallgatók rendelkezésére. A hallgatók az anyaintéz-mény könyvtárából is kölcsönözhetnek. A Teleházzal való együtt-működés keretében a hallgatók számára hozzáférhető a számí-tógépek, valamint az internet használata is. Szükség van az ok-tatási segédeszközök korszerűsítésére.

A hallgatók tanulmányaik befejeztével a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Határon Túli Levelező Tagozata által ki-adott főiskolai oklevelet kapják. Az oktatás típusát tekintve alap-képzés, mely levelező formában folyik, s 8 félévig tart. A végzett-ség megnevezése: kertészmérnök (B. Sc. ekvivalens). Ezt az okle-velet a szerbiai oktatási minisztérium engedélyével a Belgrádi Er-dészeti Egyetem Dísznövény Tanszékén különbözeti vizsga nélkül honosítják, a hazai felsőoktatási intézmények által kiadott főiskolai oklevelekkel egyenértékű, és szabad átjárhatóságot biztosít más felsőoktatási intézményekbe. Tulajdonosa a szerbiai karokon aka-dály nélkül folytathatja tanulmányait bizonyos különbözeti vizsga után. A 2002. évi adatok szerint a tanulmányaikat megkezdő hall-gatók 26%-a szerzett diplomát, a végzett hallhall-gatók 97%-a honosít-tatta is. A végzettek 93%-a Vajdaságban helyezkedett el.

Távlatok

1. Egyik megvalósíthatósági út a jelenlegi távoktatási forma fenntartása és fejlesztése. Ha ez a megoldás kap támogatást, a Konzultációs Központ feladata, hogy a helyi társintézményekkel

együttműködve, még kedvezőbbé és korszerűbbé tegye a hallga-tóknak nyújtott lehetőségeket. Ilyen lehetőség a tehetséggondo-zó gimnáziummal való együttműködés a kémiai, a biológiai, a számítástechnikai és az idegen nyelvi szaktantermek, valamint a kollégiumi szállás és az étkezde hétvégi használatára. Ezenkívül szükséges az együttműködés elmélyítése azokkal az intézmé-nyekkel (pl. a magyarkanizsai tangazdasággal), amelyek a hall-gatók gyakorlati munkájában nyújthatnak segítséget. A magyar-kanizsai mezőgazdasági szakközépiskola mintagazdaságával már sikeres szerződést kötött a Konzultációs Központ. Cél itt az, hogy a hallgatók a hazai viszonyok tekintetében is szakmai jár-tasságot és gyakorlatot szerezzenek, és hogy tanulmányaik be-fejeztével kellő magabiztossággal és felelősségtudattal meg tud-ják állni a helyüket szülőföldjükön. Az is lényeges feladat továb-bá, hogy a hallgatók a budapesti szakmai gyakorlatokat mind na-gyobb mértékben és egyre magasabb színvonalon el tudják vé-gezni helyi (vajdasági) gazdaságokban.

2. A másik megvalósíthatósági út az lehet, hogy – amikor ezt majd a hazai törvények lehetővé teszik – a tervezett szabadkai egyetemmel közösen megszülessen egy budapesti távoktatási alapú, de szabadkai kötődésű, zentai kihelyezett forma. Így eset-leg létrejöhetne egy tartományi alapítású, nappali tagozatos főis-kolai kar. Ezt a tervet a SZIE Kertészettudományi Kara és a Zen-tai Önkormányzat egyaránt támogatja. Ez a kar, a helyi és az eu-rópai piac elvárásainak tükrében olyan oktatási struktúrát tudna kidolgozni, amely anyanyelven megszerzett, használható és he-lyi szinten is piacképes tudást nyújtana végzett hallgatóinak. E megoldás további kidolgozásához külön megvalósíthatósági ta-nulmány szükséges.

Működtetés támogatási háttere

A Konzultációs Központ a Magyarországi Oktatási Minisztéri-um és a Zentai Önkormányzat támogatásával működik. A Ma-gyarországi Oktatási Minisztérium a Konzultációs Központnak anyagi támogatást nyújt (évente kb. 5 millió Ft). Zenta város ön-kormányzata a Thurzó Lajos Művelődési Központon keresztül az

épület és a tantermek működtetésének és karbantartásának, va-lamint az elszállásolásnak a feltételeit biztosítja. Az oktatáshoz szükséges gyakorlati teret és tárgyi eszközöket a magyarkanizsai mezőgazdasági szakközépiskola mintagazdasága adja. A Kon-zultációs Központ munkájának zentai megszervezésében 6 alkal-mazott személy vesz részt.

II. Gábor Dénes Műszaki-informatikai Főiskola