4. táblázat
Honnan szerzett információt a Domusról?
Szám %
Válaszok száma 52 100,0
Összesen 34 65,4
Hibás válaszok 18 34,6
Ismerőseim tájékoztattak 16 30,8
Szülőföldi újságból 7 13,5
Webről, internetről 3 5,8
A Domus Iroda értesített 3 5,8
Munkahelyemről 2 3,8
Már nem emlékszem reá 2 3,8
Egyéb helyről, éspedig … 1 1,9
Az ösztöndíjról legtöbben személyes kapcsolataik útján sze-reztek tudomást, mégpedig leginkább ismerőseiktől. Utána a mé-diából való tájékozódás következik, de úgy tűnik, nem elég intenzív a sajtó- és az egyéb tájékoztatás Vajdaságban. Az ösztöndíjasok közül kevesen tudnak a munkahelyen tájékozódni az anyaor-szágbeli támogatásokról. Ez érthető, hiszen az elmúlt évtizedben sokan titkolták, hogy nemzeti kisebbségként az anyaországtól
kapnak támogatást. Az internetes tájékoztatás és a Domus Iroda értesítése közepes eredményt hozott.
A jövőben fontos lesz a Domus Program ismertetése a médi-án keresztül. Ez arra is hathat, hogy nőjön az intézményes kap-csolatok felvételének szerepe az országok közötti tudományos együttműködésben.
A többség, vagyis több mint 60%, többször is elnyerte a Domus ösztöndíjat. Aki egyszer már elnyerte a támogatást, szí-vesen pályázik újra.
5. táblázat
Hányszor pályázott
Hány alkalommal pályázott A pályázók száma %
1 9 34,6
2 13 50,0
3 1 3,8
4 2 7,7
5 1 3,8
Összesen 26 100,0
A felsőoktatási és kutatási támogatások Vajdaságban a day-toni értekezlet (békeszerződés) után 1995 után jelentek meg. Vaj-daságban csak a kilencvenes évek végétől pályázható meg a Domus ösztöndíj. A pályázók 1997-ben kezdtek nagyobb szám-ban felfigyelni a lehetőségre.
5. ábra
Melyik évben kapott Domus támogatást először?
Tekintettel az érdekeltek viszonylag magas életkorára, a leg-több támogatott senior ösztöndíjat kapott. Az első alkalommal kért ösztöndíjak között is az idősebb tudósok vannak többség-ben: 62,5%. Úgy tűnik, a juniorok körében erőteljesebb propagá-lásra van szükség. Távolmaradásuk egyik oka talán az, hogy munkahelyről hosszabb időre nem tudnak kimaradni. A szerb tu-dományos intézmények külkapcsolatainak felújításával (évtize-des elszakadás után) remélhetőleg megszűnik ez az akadály.
Az országok egymás közti intézményes kapcsolatainak hiánya tükröződik a következő kérdésre adott válaszokban is:
6. táblázat
Magánszemélyként vagy intézményhez kapcsolódva pályázott?
Szám %
Magánszemélyként 17 65,4
A szülőföld egyik intézménye keretében 9 34,6
Összesen 26 100,0
A vajdasági ösztöndíjasok többsége magánszemélyként pá-lyázott: még mindig gyengék a szerbiai tudományos intézmények kapcsolatai a külfölddel. A magyarok tehát nemigen kérik munka-helyükön keresztül a külföldi tanulmányutakat.
Vajdaságban a legjobban a kutatási eszközök, laboratóriumok hiányoznak, legalábbis az ösztöndíjasok többsége (majdnem 30%) ehhez kért támogatást. Fontossági sorrendben ezt követik a szakmai kapcsolatok; ez valószínűleg azért is kiemelten fontos, mert a háború miatti gazdasági zárlat, a vízum bevezetése stb.
megtette a káros hatását. Harmadik helyen a hazai szakmai fej-lődés hiányát említették. Volt, aki egyéni kapcsolatteremtésre vagy hosszabb magyarországi tartózkodásra kért támogatást. Az egyéb okok között szerepelt még: a kutatott témával kapcsolatos anyag jelentős részét magyarországi intézményekben tárolják, vagy a szakterület népszerűsítése Magyarországon.
6. ábra
Mire pályázott első alkalommal?
A vajdasági támogatottak esetében a személyes kapcsolatok megteremtése és az egyéni kutatási érdek dominál. Az intézmé-nyes és más csoportérdekek már a pályázás kezdetén sem tűn-nek fel. Arra a kérdésre, hogy mihez kapta a támogatást, a vá-laszadóknak több mint a fele egyéni kutatási feladatokat, egyne-gyede egyéni publikációs és tájékozódási lehetőséget hozott fel.
7. táblázat
Mire kapott támogatást első alkalommal?
Szám %
Egyéni kutatási feladat megoldásához 16 59,3 Egyéni publikáció készítésére
(anyaggyűjtés, írás) 6 22,2
Szakmai tájékozódásra 2 7,4
Intézményi munkájába való bekapcsolódáshoz 2 7,4
Egyébre 1 3,7
Összesen 27 100,0
A vajdaságiak egyéni indíttatásból kérnek ösztöndíjat, az in-tézményes háttér hiánya azonban nem akadály, hogy munkáju-kat a magyarországi fogadóintézet segítse: a legtöbb esetben (68%) teljes mértékben támogatta.
8. táblázat
A fogadóintézetek együttműködése az ösztöndíjassal (1–5)
Minősítés Szám %
Közepes – 3 3 11,5
Kielégítő – 4 3 11,5
Teljes mértékben – 5 17 65,4
Nem volt fogadóintézet 2 7,7
Összes válaszadó 25 96,2
Nem válaszolt 1 3,8
Összes kérdezett 26 100,0
A magyarországi tartózkodásuk során az ösztöndíjasok már első alkalommal konzultáltak a magyar kutatókkal vagy szakmai műhelyekkel. A konzultációk legtöbbször rendszeresek voltak (53%), ritkábban alkalmiak (46%).
7. ábra
Kapcsolat a magyar kutatókkal
8. ábra
A konzultálás gyakorisága
A konzultációk legfontosabb témája személyes jellegű: a tá-mogatott saját kutatása, vagy szakmai információk szerzése. Saj-nálatos, hogy az ösztöndíjasok nem kapcsolódhattak be a foga-dóintézet programjába, se nem bővítették az intézményes együtt-működést.
9. táblázat
A konzultáció jellege
Konzultációs témák Szám %
Saját kutatás 16 61,5
A kutató szakterületén elérhető információk
forrásai 5 19,2
Szakmai újdonságok 3 11,5
A fogadóintézet programjai 1 3,8
Az együttműködés lehetőségeinek bővítése 1 3,8
Összesen 26 100,0
A Domus ösztöndíjasok nemigen működtek együtt más ország-beli (nem magyarországi) kutatókkal; akik igen, azok is csak alkal-mi jelleggel. (A téma leginkább a kutató szakterületén elérhető in-formációforrás volt.) Ennek vagy nyelvi akadálya lehetett, vagy érdektelenség. Nehezítette a helyzetet, hogy már egy harmadik or-szágba való utazáshoz a jugoszlávoknak vízum szükséges.
10. táblázat
Folytatott-e konzultációt más országbeli kutatókkal?
Szám %
Összesen 26 100,0
Nem 11 42,3
Igen, 2-3 kutatóval 7 26,9
Igen, egy kutatóval 4 15,4
Igen, 3-nál több kutatóval 2 7,7
Igen, szakmai műhelyekkel 2 7,7