A Magyar Tudományos Akadémia 1994-ben hozta létre a köz-testületi tagság intézményét. Ezzel – az akadémiai élet demokra-tizálása keretében – azt a célt kívánta szolgálni, hogy az Akadé-mia rendes és levelező tagjai mellett az MTA Doktora címmel vagy tudományok doktora fokozattal, illetve a kandidátusi vagy PhD-minősítéssel rendelkező kutatók is szervezett és hivatalos formában vehessenek részt a Magyar Tudományos Akadémia életében. 2000-ig csak azok a tudományos fokozattal rendelkező magyar állampolgárok lehettek a köztestület tagjai, akik tagsági szándékukat írásban bejelentették. Az Akadémia 2000. év máju-si közgyűlésének határozata a köztestületi tagságot a magukat magyarnak is valló, külföldön élő kutatókra is kiterjesztette.
2002 májusában, amikor az adatfelvételt végeztük, a Magyar Tudományos Akadémiának összesen 716 külföldi köztestületi tagja volt, 551 a Magyarországgal szomszédos országokban élt.3 Országok szerinti megoszlásuk az ott élő magyar nemzetiségűek száma és a magyar tudományosság intézményei kiépítettsége függvényében, jelentős eltérést mutat. Az 1. táblázatban a vizs-gálat célkitűzéseinek alárendelten csak a szomszédos országok adatait tüntettük fel, de természetesen a felsoroltaknál jóval szé-lesebb azoknak az országoknak a köre, ahol a külföldi köztestü-leti tagok élnek. Jelenleg a legtöbb tag Romániából, távolabbról pedig az USA-ból van. (Számos országból nincsenek köztestüle-ti tagok, s feltételezhetően a későbbiekben sem lesznek.)
A megkérdezettek
Mivel nem volt lehetőség rá, hogy a szomszédos országokban élő köztestületi tagokat kérdezőbiztosok keressék fel, a felmérést önkitöltős kérdőív segítségével végeztük. A kérdőívet a rendelke-zésünkre álló köztestületi lista 2002. áprilisi adatai alapján 551 tagnak postai úton küldtük meg, melyet kitöltve 406-an küldtek
3Azóta a Kárpát-medencei létszám 671 főre emelkedett (2003. novem-beri adat).
vissza. A visszaküldött kérdőívek aránya tehát igen magas, így elemzésünket a megkérdezettek 73,7%-ának véleményére ala-pozva fogalmazzuk. A visszaküldött kérdőívek megoszlása meg-felel a köztestületi tagok országonkénti arányának (1. táblázat).
Három országból – Ausztriából, Csehországból és Szlovéniából – csak egy-egy kérdőív érkezett vissza, így ezek alapján az adott országra vonatkozó következtetéseket nem lehet megfogalmaz-ni, így a vizsgálat öt környező országra terjedt ki: Horvátország-ra, Jugoszláviára4, Romániára, Szlovákiára és Ukrajnára. A vizs-gálatban résztvevők 79,6%-a férfi és 20,4%-a nő. Ez az arány lé-nyegében megfelelt a köztestületi tagok férfi-nő arányának.
A jelenlegi viszonyaink között már a volt szocialista országok állampolgárai esetében sem szükségszerűen esik egybe az az ország, ahol valaki él, s az, ahol dolgozik. Éppen ezért az adat-felvételkor nemcsak azt kérdeztük meg, hogy a köztestületi tag melyik országban él, hanem azt is, hogy munkahelye melyik or-szágban van. A válaszadók között 37 olyan köztestületi tag volt, akinek munkahelye a saját országán kívül volt. Közülük a legtöbb – 24 fő – román állampolgár. Hasonló helyzetben még 6 jugoszlá-viai, 4 horvátországi, 2 szlovéniai és 1 szlovákiai köztestületi ta-got találtunk. Arra a kérdésre, hogy melyik országban él, 12-en, arra pedig, hogy munkahelye melyik országban található,csupán 5-en nem válaszoltak. Ennek ellenére az 1. táblázat nincs adat sorában a munkahelyek esetében nem 5-öt, hanem 47-et talá-lunk. Ennek oka, hogy a megkérdezettek között 42-en munka-hellyel már nem rendelkező nyugdíjasok.
4Ma Szerbia és Montenegró Államközösség (szerk.).
1. táblázat
Az MTA Kárpát-medencei köztestületi tagjainak és a visszaküldött kérdőívek száma, valamint százalékos megoszlása országonként
Ország Kárpát-medencei köztestületi tag
A vizsgálatban részt vevő köztestületi tagok
Fő % Lakhely % Munkahely %
Ausztria – – – – 1 0,2
Csehország – – 1 0,2 1 0,2
Horvátország 27 4,9 18 4,4 14 3,4
Jugoszlávia 124 22,5 98 24,1 92 22,7
Magyarország – – – – 1 0,2
Románia 275 49,9 189 46,6 165 40,6
Szlovákia 72 13,1 49 12,1 48 11,8
Szlovénia 4 0,7 3 0,7 1 0,2
Ukrajna 49 8,9 35 8,6 36 8,9
Nincs adat – – 13 3,0 47 11,5
Összesen 551 100,0 406 99,7 406 99,5
A felmérés célja és lebonyolításának módja meghatározta a kérdőív hosszúságát, a zárt és nyitott kérdések számát. Ennek megfelelően a kérdőív összesen 15 kérdést tartalmazott, melyből 5 kérdés volt nyitott. Ez utóbbira a megkérdezettek szöveges vá-laszt adtak. A zárt kérdések önkódolókvoltak, azaz a válasz jelö-lésével a kérdések kódolása automatikusan megtörtént. A zárt kérdések egy részénél különböző állításokat fogalmaztunk meg, amelyekkel az egyetértés vagy az egyet nem értés intenzitását egy ötfokozatú értékskála segítségével mértük. A nyitott kérdé-sekre adott szöveges válaszokat kigyűjtöttük, és tartalmuk alap-ján tipologizáltuk.
Az országonkénti megoszlás mellett fontos volt számunkra, hogy a válaszadók mely tudományágakat képviselték, hiszen vé-leményük a tudományterületük sajátosságát, az MTA-n belüli helyzetét, reprezentáltságát is tükrözte.
2. táblázat
A hazai, az összes határon túli és a megkérdezett köztestületi tagok tudományos osztályok szerinti száma, valamint százalékos megoszlása
Tudományos osztály Hazai KT Hat. túli KT Kárpát-m. KT
Szám % Szám % Szám %
A megkérdezettek tudományos osztályok szerinti arányait le-het soknak vagy kevésnek tartani, a vizsgálat szempontjából azonban ennek különösebb jelentősége nincs, mert azt valójában nem a visszaküldők, hanem a különböző tudományterületek köz-testületi reprezentáltsága határozta meg.
Elgondolkoztató azonban, ha a hazai és az összes határon tú-li köztestületi tagok akadémiai osztályok (tudományterületek) szerinti megoszlását összehasonlítjuk. Szembetűnő az I., a II. és a VI. osztály, azaz a nyelv- és irodalomtudományok, a filozófiai és történettudományok, valamint a műszaki tudományok túl-, vala-mint az agrárterület erőteljes és a gazdaság- és jogtudományok mérsékelt alulreprezentáltsága. Ez esetben, éppen úgy, mint a Kárpát-medencei köztestületi tagok országok szerinti megoszlá-sa esetében, nemcmegoszlá-sak érdemesnek, hanem szükségesnek is lát-szik a meglévő, esetenként igen feltűnő egyenetlenségek korri-gálása.