A projekt keretében több kérdőíves vizsgálatot is végeztünk.
Ezekkel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy messzemenően figye-lembe vettük a módszertani szakirodalomban megfogalmazott kri-tériumokat a kutatási probléma megfogalmazásának, a hipotézi-sek felállításának, a fogalmak meghatározásának, az adatgyűjtés megtervezésének és a kérdőív elkészítésének minden fázisában.
A kutatási hipotézis kialakítása és szakértőkkel történt megvitatá-sa után alakítottuk ki azokat a legfontomegvitatá-sabb kérdésköröket, ame-lyek a kérdőív vázát alkották, s ezeket két szakértői fórum részt-vevőivel megvitattuk. Ezt követően a kérdőíven módosításokat vé-geztünk (kérdések újrafogalmazása, sorrendje, tervezett kérdések kihagyása, újabb kérdések megfogalmazása). A módosított kér-dőívet minden régióban kipróbáltuk, majd véglegesítettük.
A kérdések többsége zárt kérdés volt, ennek megfelelően a megkérdezetteknek a felsorolt lehetőségek közül kellett választa-niuk. Emellett minden olyan esetben, amikor célravezetőbbnek tűnt, nyitott kérdés segítségével tettünk kísérletet a probléma fel-tárására. Gondot okozott a mintaképzés és a mintába került sze-mélyek kiválasztása. Az adatfelvételeknél a rendelkezésünkre ál-ló névsorokat felhasználtuk; a lakcímek hiánya, pontatlansága mi-att azonban nehezen lehetett elérni, hogy a megkérdezettek vála-szai az adott témakörben a teljes sokaság véleményét tükrözzék.
A fentiek mellett tartalmi és módszertani szempontból néhány nyugat-európai ország, illetve a szomszédos országok hasonló
tí-pusú tevékenységét is bemutattuk. Ennek az volt a célja, hogy összegyűjtsük és elemezzük a kisebbségi egyetemalapításokkal kapcsolatos kelet-közép-európai és részben az EU-s országok-ban leszűrhető tapasztalatokat. A korábbi kutatásaink alapján2 megállapítottuk, hogy a vegyes lakosságú régióknak sajátos fel-sőoktatási-kulturális igényeik vannak, amelyek eltérnek a homo-gén lakosságú térségekétől. Ezekre válaszként olyan felsőokta-tási intézményi modellek alakultak ki, amelyek nemcsak eltérnek az egynyelvű, egykultúrájú egyetemektől, hanem fejlesztésük, működtetésük, beillesztésük az (adott) oktatási rendszerbe sajá-tos munkát és szaktudást igényel. Az állítások érvényességét a fenti témakörben megjelent publikációk, törvények, irányelvek, dokumentumok elemzésével igazoltuk.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a választott módsze-rek jól segítették a projekt megvalósítását, s nem volt szükség rá, hogy a vizsgálat során a tervezett módszertani megközelítés he-lyett újat alkalmazzunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kuta-tás folyamán a tervezett módszertani megközelítést minden összefüggésben automatikusan alkalmaztuk. Mint említettük is, már a módszerek megválasztásakor tisztában voltunk vele, hogy
2Korábbi kutatásainkban különböző lakossági magatartásokat („együttműködés”, „túlélés”) különítettünk el, amelyeknek különböző oktatáspolitikák („tradicionális”, „modernizációs”) felelhetnek meg.
Leírtuk a dél-alföldi, az észak-alföldi (kelet-magyarországi) és az észak-magyarországi határ menti régiók együttműködését. Megis-merkedtünk olyan egyetemi/felsőoktatási kezdeményezésekkel, mint a komáromi Selye János láthatatlan kollégium, a királyhelmeci városi főiskola, a beregszászi Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Kapcsolatot építettünk ki az erdé-lyi regionális egyetemet kezdeményező szakmai-politikai és önkor-mányzati testületekkel, és tanulmányoztuk a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem erdélyi regionális szerepkörét. E munkálatainkat egybevetettük azokkal a kutatásokkal, amelyeket a hollandiai székhe-lyű CHER (Consortium of Higher Educational Researchers) szerve-zésében ismertünk meg, és amelyek alkalmat adtak hasonló és elté-rő – elsősorban EU tagországbeli – politikák tanulmányozására (regi-onális, multifunkcionális egyetemek Írországban, Norvégiában, Auszt-ráliában, az egyetemi integrációk helyzete és sorsa stb.).
a kutatás során valamennyi módszert nem feltétlenül tudjuk alkal-mazni. Ez nem csupán feltételezés volt részünkről: a kutatás módszertanának végiggondolását s az alkalmazott módszerek elfogadását követően pedig bizonyossá is vált. Ugyanis még meg sem kezdődött a feltáró munka, amikor az eredeti kutatási elkép-zelést egy témakörrel (A hungarológia intézményrendszere fejlő-désének és a magyar mint idegen nyelv oktatása alakulásának a vizsgálata) ki kellett egészíteni. Az azonos pénzügyi feltételek mellett bekövetkezett témabővítés pedig szükségszerűen azzal a következménnyel járt, hogy tervezett kutatási megközelítéseket, felvételeket elhagytunk, s ennek megfelelően a feldolgozás mód-szertani lehetőségeit szűkítettük. Ennek pedig az lett a következ-ménye, hogy a feltáró munkát nem tudtuk olyan széleskörűen el-végezni, mint ahogyan azt a támogatottak tipológiájában sorra vettük. Valójában nem is a személyeknek, illetve az intézmények-nek nyújtott kutatási támogatások feltárása lett szűkebb a terve-zettnél, hanem az eszközbeszerzéshez nyújtott támogatások lel-tára nem készülhetett el. Emellett az is megállapítható, hogy a feltáró munka mélysége a másik két összefüggésben sem érte el minden összefüggésben a tervezettet. A K+F támogatások értel-mezési körével összefüggésben pedig nem készült el az a ka-taszter, melynek segítségével a szellemi, tudományos munka fel-tételeit biztosító, a szakmai-tudományos közéletben való részvé-telt, a tudományos továbbképzés dologi kiadásainak támogatá-sát. A szabadalmaztatások díjaihoz való hozzájárulás mértékét s annak eredményét is lehetett volna egzaktabb formában vizsgál-ni. A kutatás módszertana című anyagban joggal fogalmaztuk meg, hogy a „hasznosulás mértékének egyik fontos indikátora a támogatók éves beszámolóinak és a támogatottak éves jelenté-seinek összehasonlító elemzése, az azonosságok és különböző-ségek egymásra vetítése”.3 Ez ugyanis az egymástól eltérő tá-mogatási alapok értékeléseinek összehasonlító elemzését is le-hetővé tette volna. Annak következtében azonban, hogy ilyen
do-3Tóth Pál Péter: A kutatás módszertana. (Szerk.: Fedinec Csilla, 17.
p.) Budapest, 2002. 98. p. Kutatásvezető Berényi Dénes.
kumentumok csak igen töredékesen készültek, az összehasonlí-tó elemzésre nem kerülhetett sor.
Végezetül még meg kell jegyeznünk, hogy a feldolgozás során nem egy esetben gond volt az adatfelvételek minőségével, a fel-dolgozás egységének, egyöntetűségének biztosításával. Ezeket a hiányosságokat utólagosan igyekeztünk pótolni, de miután az adott kutatási folyamat megismétlésére nem volt lehetőség, a tel-jes korrekciót nem tudtuk elérni.