A szölomivelés és gyümölcs-termelés

A gabonanemííek termesztése mellett, a szőlőmívclés is je ­ lentékeny helyet foglal Pozsony megyében, mely 8,914 kata- stralis holdra terjed.

A szölőszet a Kis-Kárpátok keleti oldalán Pozsonytól F.-Dió- sig, a nyugati, de kivált déli lejtőkön Dévénytől, Stomfán keresztül egész Váraljáig mintegy 40 határban legjobb sikerrel miveltetik. A szőlők alapfajai következők: a szép f e h é r szőlő (Gutedel), e l b i n g , c z i r i f á n , l o m b a r d i , v á r ad i, s i r t a u i , r i z l i n g , z a p f l e r , l a g l e r , s e r o f e l , s á r f e h é r , legújabban a b u r g u n d i , s több más. Azonban a borok nem a szőlőfaj, de a helységek után neveztetnek, mert minden szőlőhegy sokféle fajjal van beültetve, melyet nem külön, de összekeverten sajtolnak. A pozsonyi és szent-györgyi borok még e század elején európai hír­

nek örvendettek; de akkori nagy keresettségök, felélesztvén a szőlőbirtokosok kapzsiságát, a dolgot oda vitte, hogy a jó és ne­

mes, de kevésbé termő fajokat, más dúsabb fajokkal felcserélje ; ezáltal a borok mennyisége szaporodott ugyan, de minősége pótol­

hatatlanul alább szállott s a vidék borai kilökkel egyszersmind a klilországi piaczot is elvesztették. De a jelenkor e tekintetben is feladatául tűzte, az ekkép elkövetett hibákat kiigazítani és máris számos helyen kitűnő asztali borok termesztésével találkozunk.

Mai nap legkeresettebb boraink : a r é c s e i, s z e n t - g y ö r g y i , p r á c s a i , g r i n á d i , b a z i n i , c s u k á i - d i , l i m b a c h i , d i ó s i , d u b o v a i , k o n y h a i , melyekből minden évben több ezernyi akó a pozsonyi borkereskedők által megvásároltatván s pinczéjökben gondosan kezeltetvén, utóbb vagy tisztán, vagy ke­

verve pozsonyi borokkal, a nagy és külkereskedelemnek átadatik.

A mi már most a szőlészét kezelési költségét illeti, ez kü­

lönböző, más tudniillik a városi s más a falusi szőlőknél, kétszáz Q ölnyi, régi szokás szerint 1 n a p s z á m n a k (Tagwerk) neve­

zett, a Pozsony városi határban lévő legjobbféle szőlő, melynek termése általán 9 akó bor, következő mivolési költséget igényel:

a nyitás, metszés, kapálás, karózás, kötés, ismételt horolás, szü­

ret, trágya és döntés, vitelbér a pinczékbe, egy szóval az összes munka 25 forintba kerül a befektetett tőkének kamatja 15 forint a föld-, fogyasztás és több más adó 11 forint, a községi pótlék 3 forint, 200 Q ölnek (1 Tagewerknek) mivelési költsége tehát 54 forintra rúg, minélfogva magának a szőlős-gazdának minden 1 akó borának

előállítása csak 6 forintjába kerül. Ezen magasb számítás azonban a városi szőlőkre alkalmazható, mert az ezektől távolabb fekvő falusi szőlőknél, hol a munkabér tetemesen olcsóbb, a szőlőtelek vételi ára kisebb, az adó csekélyebb sat. — a termesztési költség is jóval alacsonyabb.

A pozsonymegyei, de nem csekély részben más magyar bo­

roknak fővásárja és áruhelye Pozsony városa, honnan a szállít­

mányok több előkelő borkereskedő-ház által Ausztriába, Mor­

vába, Sziléziába, Cseh-, Stájerországba és Tirol, de még jelenté­

keny mennyiségekben a külföldre is történnek. Ez alkalommal nem hallgathatjuk el azon óhajtásunkat, hogy megyénk borászata, mielőbb oly tökélyre vergődjék, mely annak állandó s nagyobb mérvű kivitelét tenne lehetségessé. De ehhez nem elegendő az óhaj­

tás, a szerény kívánság, e tekintetben még sok a teendő mind az állam, mind az egyesek részéről. Csak jó és kitűnő bort hozó szőlőfajok terjesztése és szaporítása, észszerű és a külföldön oly könnyen megtanulható szüretelési és pinczekezelés, a következe­

tes és tántorithatlan kereskedési becsületesség, mely nyers ter­

mékeink külföldre szállításánál, állítólag, nagyon hiányzik — de a kiviteli vámnak alábbszállitása, a közlekedési és szállítási esz­

közök ár- vagy díjszabályainak okszerű és méltányos rendezése, saját utaink jó karban tartása sat. mind azon elháritatlan kellé­

kek, melyeknek eszközlése boraink jelenleg évről évre emelkedő tökéletesedésénél és kedvességénél fogva azoknak a világ piaczán is illő helyet és állást szerezhet s borkereskedésünket az oly any- nyira óhajtott, de meg is érdemlett kedvezőbb viszonyokba emelheti.

Mi boraink természeti tulajdonságait illeti, Károlyi Lajos, a megyei gazdasági egylet tagtársa 1866-ik évben pozsonymegyei nevezetesebb szőlőhegyek borait vegytanilag elemezte. Ezen mun­

kálatnak eredményét, mint a pozsonymegyei boroknak vegyészeti mivoltát és alkrészeiket jellemzőt, megyénk gazdasági egylete IV.

évkönyvében találván, azt a következő táblázatban közöljük. A tábla fehér és vörös borokra lóvén osztva, a termés évek szerint rendeztetett. Az illető rovatban a hőfok, melynél a kísérlet alá vett bor megtörött, számokkal, a kísérletet megtörés nélkül kiállt boroknál e körülmény fekvő ( —) vonallal; a kihűlés után zava­

rodottak h. u. (hiilés után) által vannak jelezve.

A) F e h é r b o r o k .

T e r m ő h e l y Szölöfaj

;ó

~ 03CD_{S3 o}

^6

o d

Sfl ce

♦sc

a

^oSJ?

SJ

100 franczia köbcentimeter bor tartalmaz

franczia köieentiin. franczia gramm, alko- szén- kivo- bor- , .

holt savat natot savat

S

g J

*—' S3

^ Ä 5D o í? ^ eS *g ét

Termesztő, vagy tulajdonos neve

1864.

Szárazd (Szucha) rizling 12.00 0.9994 40 10.13 3.825 0.700 0.172 Stanzel Imre

Bazin riiling—iurgnaii — 0.9048 — 9.00 ^— 1.800 0.757 0.167 ^— Steger Nándor

Pozsony, (gyorsérésü) kevert — 0.9917 dO 10.55 ^— 1.575 0.610 0.123 — Günther

Pozsony n 11.20 0.9940 40 10.20 56.6 1.800 0.723 0.153 ^— Albrecht Pál

Pozsony, (lassúérésü)

n

^{— 0.9936 40 9.45 —} 1.575 0.583 0.153 ^— Günther

Pozsony n 10.20 0.9941 42 9.37 52.3 1.650 0.603 0.158 — Maier Samu

Pozsony

n

^— 0.9946 zavaros 8.73 ^— 1.850 0.717 ^— — Schramel János

Alsó-Diós ' n 12.80 0.9966 — 8.48 47.8 1.975 1.075 0.165 — Plébános

1863.

Szárazd rizling 12.00 0.9933 40 10.38 1.775 0.549 Stanzel Manó

Szárazd nemes faj o o 0.9929 40 10.30 19.3 1.740 0.480 0.158 10 o Stanzel Manó

Pozsony kevert 11.20 0.9909 40 11 .70 — 1.550 0.395 0.192 8.0 Albrecht Pál

Szent-György n 13.30 0.9927 40 10.52 20.o 1.650 0.519 0.184 8.0 Csenkey Albert

Alsó-Diós n 12.80 0.9915 h. u. 10.42 22.6 1.400 0.596 0.170 ö.o B. lelkész

Salaberg n ^{12.10 0.9933 h.} u. 8.37 44.5 1.295 0.415 0.166 6.0 Gróf Eszterházy M.

Kécse » ^{12.00 0.9917 40 10.30 —} 1.925 0.569 0.176 10.7 Irgalmasok

1862.

Szárazd ^{nem es} venyege 12.00 0.9924 40 10.30 23.0 1.550 0.452 0.152 8.3 Stanzel Imre Pozsony zöld^—veltlin ^— 0.9889 40 1 3 . 7 0 — 1.690 0.402 0.171 10.0 Metzl M.

Pozsony kevert 11.20 0.9894 40 12.90 36.6 1.625 0.482 0.173 8.6 Albrecht P.

i

;o cS

>*

100 franczia kobcentimeter bor tartalmaz

i * -5 5

r* “5Í S 1 S

*5 ►>

Termesztő, T e r m ő h e l y ^{Szölőfaj © jS}S3 75

o«2

*300 § a Inneni kcbttitim innenin grimn. vagy

s

2 ^{Pm S3 alko­}_holt ^szén­_{savat natot}^kivo­ _savat^{bor­ hamut ncj}_ce ^{^ 5*eö} tulajdonos neve 1862.

Bazin riiling—burgundi ^— 0.9919 h. n. 12.1« ^— 1.925 0.556 0.221 10.« Steger Nándor

Pozsony kevert — 0.9901 40 ß.oo ^— 1.487 0.489 ^— --. 5 Sprinzl János

Pozsony n ^— 0.9913 h. u. 11.70 — 1.575 0.549 0.166 7.0 Günther János

Pozsony n 10.20 0.9900 42. 11 .50 19.6 1.500 0.382 0.176 8.0 Maier Samu

Felső-Diós 12.00 0.9897 42 11.40 14.4 1.250 0.566 0.157 4?.o Gróf Pálffy János

Grinád n 11.80 0.9908 40 11 .30 28.1 1.475 0.563 0.206 5.7 Gróf Pálffy János

Récse 9.60 0.9915 42 11.10 5.0 1.600 0.536 0.202 7.0 Eisvogel Ferencz

Felső-Diós n 10.80 0.9902 44 10.90 34.0 1.200 0.526 0.140 4.5 Gróf Pálffy István

Limbach n ^— 0.9934 h. u. 10.80 ^— 1.475 0.616 0.166 5 . 9 Nerath

Terling r> ^— 0.9925 44 10.20 — 1.502 0.496 0.195 6 . 9 Andrae Ernő

Dubova n 10.80 0.9926 ^— 9 .so 26.7 1.325 0.529 0.155 5 . 4 Gróf Pálffy István

Terling Schiller ^— 0.9935 ^— 9.30 ^— 1.570 0.489 0.220 7.2 Andrae Ernő

Salaberg kevert ^— 0.9932 ^— 9.10 40.7 1.420 0.492 0.167 6 . 5 Gróf Eszterházy M.

Cseklész 10.20 0.9927 h. u. 9.00 16.5 1.457 0.549 0.162 6 . 4 Gróf Eszterházy M.

Cseszte ^» 10.80 0.9930 42 8.60 18.8 1.225 0.496 0.178 4.4 Gróf Pálffy István

1861.

Pozsony vegyes 11.20 0*9898 40 11 .80 16.4 1.350 0.482 0.168 6.0 Albrecht P.

Pozsony n 10.20 0.9907 40 11 .40 10.5 1.550 0.348 0.180 9.0 Maier Sam.

Cseszte V 10.80 0.9926 h. u. 9.30 15.2 1.375 0.536 0.174 5.5 Gróf Pálffy Istv.

I860.

Pozsony vegyes 11.20 0.9915 40 10.60 12.4 1.450 0.529 0.172 6.4 Albrecht P.

J Pozsony r> — 0.9946 h. u. 8.10 17.5 1.550 0.536 0.205 6.8 Albrecht P.

Y MEGYE.

T e r m ő h e l y

! _iO,

^ *3

C*>> M 100 franczia köbcentimeter bor tartalmaz +*«e Mo a*»» .2a N

M B 2?

Termesztő, Szőlöfaj ©CSJ O ^£Q 02^{U i} francira lóbeeitim. fruciii gramm-. vagy

c

s Em N alko­

holt szén­

savat kivo­

natot bor­

savat hamut O -iS

C$ C« tulajdonos neve 1859.

Modor vegyes — 0.9931 ^{_ _} 11.20 18.8 2.000 0.556 0.196 11.0 Emresz M.

Pozsony 12.20 0.9951 42 11.10 13.8 1.500 0.529 0.167 7.0 Albrecht P.

Grinád 12.00 0.9921 ^— 10.60 19.0 1.650 0.586 0.154 8.0 Gróf Pálffy János

Limbach . n 13.60 0.9945 — 10.40 9.9 2.205 0.633 0.218 12.0 Förster G.

1858.

Pozsony rizling ^— 0.9925 — 11 .10 — 1.895 0.616 0.160 10.0 Palugyay Jakab

Bazin vegyes 13.80 0.9946 h. u. 11.90 12.4 2.675 0.733 0.260 15.0 Bogner W.

Grinád 12.40 0.9938 ^— 10.60 16.8 2.000 0.596 0.201 10.7 Gróf Pálffy János

Dubova n 10.80 0.9948 — 8.40 11.2 1.550 0.603 0.180 6,5 Gróf Pálffy István

1857.

Alsó-Diós vegyes 12.80 0.9937 10.00 10.8 1.800 0.667 0.211 8.0 Lelkész

Szent-György 12.00 0.9913 ^— 10.00 14.7 1.475 0.516 0.160 7.0 Gróf Pálffy János

Pozsony — 0.9927 h. u 9.80 ^— 1.550 0.542 0.163 7.4 Sprinzel János

Felső-Diós 12.00 0.9930 ^— 9.50 10.8 1.600 0.579 0.174 7 . 4 Gróf Pálffy János

Szent-György 13.30 0.9931 h. u. 9.20 15.1 1.450 0.489 0.183 6.6 Csenkey A lbert

Ompitál 12oo 0.9930 ^— 8.40 16.5 1.400 0.623 0.160 5.0 Lelkész

Dubova n 10.80 0.9944 — 7.90 10.6 1.075 0.577 0.169 2.0 Gróf Pálffy István

1856.

Pozsony

lí

vegyes 11.20 0.9923 40 10.50 10.6 1.577 0.516 0..186 5.0 Albrecht P.

T e r m ő h e l y

50 pb

100 franczia köbcentimeter bor

tartalmaz £ a

u S-g Termesztő,

Szőlőfaj O M N © •S303

V c6©'

N5 «

fruezia lökientin. buciit grain.

s ! s

^vagy

tulajdonos neve

- a

In document POZSONY MEGYE (Pldal 141-146)