A nagyobb gazdaságok, ha minden tekintetben nem tökélete
104
sek is, de annyira mégis el vannak látva eszközökkel és gépekkel, mint ezt, a két évtized előtt történt nagyszerű változások után, oly gyorsan nem is reméltük. Mert kevés a nagy- és közép
birtokos, kinek gazdaságaiban az egy gözeke kivételével nagyobb
részt máskép miveltetnék a föld mint gépekkel; megyénkben göz
eke ez idő szerint még nem találtatik. A Garretfélc vctőgcpek (sovvetők) és a Clayton és Shuttleworthfélc gözcséplőgépek az elsőbbséget vivták ki s amazok többnyire 11 vagy 13 sorosak, utóbbiak közönségesen 8 lóerőre készültek. De állati erővel haj
tott kisebb cséplőgépek is szép számmal találtatnak és közeledik azon időpont, melyben a kézi cséplés nagy és közép birtoknál egyedül csak a zsúp és kévekötők kedvéért marad még némileg használatban. Ezen üdvös haladást nemcsak a birtokos magán érdeke, de a vállalkozószellem is segíti elő. Több birtokos t. i.
kicsépelvén saját gabonatermését, átengedi szomszédjának csép
lőgépét, sőt legújabban néhány iparkodó társulat összeállván, több Shuttleworthféle gözcséplőgépet azon czólból szerzett meg, hogy ezzel a környéken bérért cséplési munkát vállaljon, s már azon kedvező helyzetbe jutott, hogy a géppeli cséplést igénybe ve
vők száma, magát a gép munkatehetségét túlhaladja. A cséplő-rész körűibe! öl 10%-ára rúg a kicsépelt tiszta gabonának, mi a kézi csépléshez mérve, a költségnek már is mintegy 33% és ha még a tüzelő-anyagot, kenő-olajat sat. levonjuk, legalább is 25 %-ki kisebbedését mutatja. Ebhez járul azon kiszámilhatlan előny:
hogy a cséplés maga idején és gyorsan eszközölhető, hogy a gazda gabonáját jókor magtárba, tehát biztos helyre teheti, vagy ha szükség azonnal pénzre fordíthatja és hogy a kézi csóplésnél eléggé el nem kerülhető lopások, lehetőleg gátolva vannak.
Az aratógép megyénkben még nem oly ösmeretes, mint ezt, fökép a róna Csallóközben kívánni lehetne. Van ugyan megyénk
ben már néhány aratógép 5 de kezelését, tehát kiterjedését is, kénye
sebb szerkezete, az ügyes szerkovácsok hiánya nehezíti, s igy a törött vagy megrongált részek javítása és helyrehozása is igen bajos Ily esetben ha nincsen 1—2 felesleges aratógép, az aratás, sőt az egész termés veszélyeztetve van. Midőn tehát e gép szélesb elterje
dése még a jövő feladata, örömmel jegyezzük meg, hogy a munka
erőt olyannyira kímélő: szecskavágó-, kukoricza-morzsoló-, répa
aprózó-, gabona-ésolajpogácsa zúzó-s hasonló gépek ma már nagyobb s kisebb gazdaságokban tökéletesen honosak. Némely szegény hegyes vidéket kivéve, hol még az olcsóbb fa eke dívik, megyénkben ál
tálában a vas eke használtatik, nevezetesen az, mely Zugmaycrféle név alatt ismeretes. Nagyobb majorokban egyébiránt sok Gubitz- és Vidacsféle eke is látható.
Végre ki kell emelnünk, hogy általában a sokféle hen
ger, de 3jobban felszerelt gazdaságokban is a kettős tüskés henger, a Croskil-henger vagy rögtörő, a skót vasborona vagy fogas, a magtakaró, a lókapa, irtó- és töltögető-eke, avonalozó, szénagyüjtő s több más eszköz, legjobb sikerrel használtatik.
Mi a gépeknek az emberi s állati munkaerő keresettségére való befolyását illeti, teljes megelégedéssel állíthatjuk, hogy midőn azok iránt külföldön előítéletek és aggodalmak mutatkoztak, melyek eleinte a gépek terjesztését, és azok győzelmét nem ritkán teteme
sen nehezítették, — honunkban ily tünemény igen mérsékelten, vagy talán nem is állott elő. Magyarországban, mely kevésbbé népes, hol az emberi- s állati-erő annak kiterjedéséhez nem áll egyenes irányban, hol ezen kivül a nép bizonyos osztályának az erős és tar
tós munkához fölötte nagy hajlama épen nincs, — a gépek által nyújtott s nyert könnyebbitést és kényelmet igen szívesen fogad
ták. A munkaerő keresettségére tehát a gépeknek észrevehető befo
lyása nem mutatkozik, és ha ilyen van is, ez csak a munkásnak ja
vára szolgál, miután a tökéletesedés bizonyos irányban, más újabb eszközléseket von maga után, melyek részint ismét csak emberi s állati munkaerőre vannak utalva, s ezt igénybe is veszik. Kétség
telen, hogy ezen körülményben,1 a munkabér folytonos emelkedése is nagyrészt kereshető, mi a gépek jótékony befolyását, a nép könnyebb megélhetésére nézve, tetemesen szaporítja.
3. A föld felosztása a különböző mivelési ágak szír int.
Mint közönségesen minden emberi “munka, úgy a következő táblázatos adatok is, nem tarthatnak igényt a legteljesebb tökélyre.
Magok az eddig tett felmérési munkálatok az országban, többnyire különböző eredményt mutatnak. így példáűl
Lipszky szerint tesz Pozsony megye területe 82.40 □ mfld.
Az 1857-ik évben történt felmérés szerint . . 79,bo „ „ A részletes 1865. történt helységenkint terület
jegyzékek s z e r i n t ... 8O.00 „ „ Az országos m. k. statistikai hivatal 1870-ik évi
kimutatása s z e r i n t ... 71.91 „ „ A megye szervező küldöttségének jelentése
szerint a megyei bizottsághoz 1871. évben 78.oo „ ,
Pe a mivelési ágakra né?ve is? minden évben gyakori és
te-temes változások történnek és pedig erdőirtás, a legelők szántóföl
dekké való feltörése, mesterséges rétek készítése és árvizek által.
Mindamellett hiszszük, hogy a földfelosztásnak az 1865-ik év
ben helységenkint gyűjtött részletes adatai nyomán összeállított és alább előtüntetett rovatos kimutatása, tekintve annak külön böző mivelési ágait, a valódiságot legjobban megközelíti. Egyébiránt a megye közigazgatási felosztása G járásra, a mint ez 1871-ik év végéig fennállott, e kimutatásban is még fentartatik.
A pozsonymegyei őszi és tavaszi vetés és aratás eredménye, az 1869 — 1870-iki időszakról a „Hivatalos statistikai közlemények“ V.
évfolyamának 1. füzetében foglaltatik, mely hasonlókép az előbbi év