A napok száma, melyeken légtlineti észleletek történtek
7. A megye állatvilága
\
Ha ezen czikkben nem terjeszkedünk annyira, a mint azt a felvett igen fontos és érdekes tárgy méltán igényelhetné, oka részint azon körülményben keresendő, mert megyénk állatvilága tökéletesen még nem ismeretes, részint pedig mert azt e munka korlátolt köre aránylag véve nem engedi. Szem előtt tartván itt is Dr. K o r n h u b e r jeles értekezéseit, melyek mind a pozsonyi reál
tanoda évi programmjaiban, mind a pozsonyi természettudomá
nyi társulat közleményeiben és a „Pozsony és környéke“ czimü emlékkönyvben találhatók, Pozsony megye állatvilágát fővoná- saiban a következőkben foglaljuk össze, fentartván egyszers
mind, a házi állatok elősorolását azon szakaszra, mely a mező- gazdaságról szóland.
Az e m l ő s ö k közül a k é z s z á r n y u a k (Cbiropterák) több faja találtatik, különösen a Detrekő melletti barlangokban és ó épületek, templomok, várák stb. födélzetein. A ragadozók mindinkább fogynak, és csak ritkán, kemény telekben, a gyakori vadászatok alkalmával téved egy-egy f a r k a s vidékünkre. A r ó k á k számosak a hegységben, melyekből a lapályokba is ellá
togatnak ; b o r z ritkább. A v i d r a a Dunában és Morvában mind
inkább .gyérül, de csekély számban találtatik még a Feketevizben
és Dudvágban. G ö r é n y , h ö l g y - m e n y é t és n y e s t részint mert a baromfiak veszedelmes ellenségei, részint gereznájuk miatt szerfelett flldöztetnek. A h ó d, úgy látszik, nálunk kihalt;
ellenben a n y ú l vidékünkön igen számos. Az ür g e , v a k and, p o 1 y fi (Spermatophilus citillus) különösen a porhanyó földfi gabnatermö • síkon felette gyakori, az a l a má r , c s e r p ö l y ü itt-ott hegyeinkben találtatik; m e z e i és h á z i e g e r e k vala mint a v á n d o r p a t k á n y mindenfelé elterjedtek, mig a h á z i p a t k á n y úgy látszik töbhé seholsem számos. Ö z f a l k á k r a akadunk a Pálffy-féle erdőkben, s z a r v a s o k r a szép számmal a Búr-erdőben, a Viszokán és a szomszédos magaslatokon. A d á m v a d a t állatkertekben p. o. Stomfa mellett tenyésztik, vala
mint a v a d d i s z n ó t .
A vadászat ujahb vadászati törvény hiányában eddigelé általában rendellenes, nagyobbára pusztításnak volt nevezhető.
Egy-két nagyobb birtokos, kinek módja és vadászhajlama van birtokát vadásztilalommal s a szükséges őrködő személyzettel ellátni, a vadak tenyésztéséről és azok kiméléséről észszerüleg gondoskodik; de az orvvadász, ha az őzet vagy szarvast elejtheté a törvény szigorfi végrehajtása hiányában nem ismert tilalmat, és a mezei lakosság, inkább járt a n y fil, t ú z o k , f o g o l y , mint ekéje után, lett legyen ez az év bármely szakában, lett legyen ez a párzás és költés idejében. Nem oknélküli ennélfogva az aggo
dalom, hogy ha ez igy tart, némely állatnem megyénkben idő
vel egészen kipusztul, mint ez valóban a hóddal már is megtörtént.
A v a d á s z a t r ó l szóló 1872. évi VI. törvényczikk ugyanazon év február hó 18-án hozatott és nyert szentesítést.
A m a d a r a k országából erdős hegyeinkben különféle s ó l y m o k a t , g a t y á s ö l y v e k e t (Buteo lagopus) és b a g l y o k a t lelünk, a c s á s z á r i s a s t (Aquila imperialis), u r á l i b a g l y o t vagy h o s s z u f a r k f i k u v i k o t (Strix uralensis), c s o n t t ö r ő k a r á c s o t (Heliaetos albicilla) Csötörtök környé
kén. Mindenféle éneklő madár szép számmal van megyénkben:
f ü l m i l é k , különösen a h fin f ü l m i 1 e , b a r á z d a b i l l e g e t ők, v é r p i n t y , s á r m á n y , a r a n y b e g y , s a r m a l i u g ó , nád és erdei énekesek, r i g ó k , c z i n e g é k , c s í z, t e n g e l i c z e , a p i r ó k és több más hallatja bájoló énekét az év különböző szakaiban. Némelykor a l o c s k a - s e l y e m f a r k f i , a r ó z s a s e r e g é l y , a g y u r g y a l a g is megjelen, sőt a ritka vendég a m o n g o l d f a j d is eljött megyénkbe 1863-ban. Nem hiány
zanak a v e r é b , a f e c s k e , a b a n k a , a g é m e k , a g,é- m é s z s ó l y o m stb. A vadászatnak kedves tárgya a számtalan t ű z ö k — Csallóközben seregenkint dézmálja kivált az árpaveté
seket — f o g o l y , fttrj, v a d g a l a m b , u g a r - t y ú k , a fáczán- kertekből eltévedt nagyszámú f á c z á n kivált a Duna szigetein,
— a v a d l ú d , v a d r é c z e stb.
A h ü l l ő k közülfelemlitendők a t e k n ő s ö k , nevezetesen az édesvizi tekn/Scz (Emys europaea); a k í g y ó k : az úszó és koczkás sikló(Tropidonotus natrix eí tesselatus), s á r g á s s i k l ó (Culuber flavescens) különösen a Zergehegyen, nálunk a legnagyobb kígyó, a s i m a s i k l ó (Coronella levis); a g y í k o k : f ü r g e , k ő f a l i és z ö l d g y i k (Lacerta agilis, muralis et viridis);
a v a r o n g y o s o k : z ö l d l o m b á s z avvagy leveli béka (Ilyla arborea), z ö l d (kecske, éti) és b a r n a (gyepi, katona) b é k a
(Rana esculenta és temporaria), v i z i v a r a n g y (Pelobatus fus
cus), f a r k a s h a s ú vagy t ü z h a s ú v a r a n g y (Bombinator igneus), k ö z ö n s é g e s és z ö l d v a r a n g y (Bufo cinereus és variabilis), f o l t o s t ü z g y i k (Salamandra maculosa), t a r a j o s és p e t t y e s g ő t e , (Triton cristatus és punctatus). Hogy a
vipera megyénkben előfordul-e, nincs bebizonyítva.
A h a l a k , mint az élelem fontos tényezői, különös figyel
met érdemelnek. S ha sajnosán tapasztaltatik is, hogy a Duná
ban úgy mint a Morvában és Vágban, mióta a gőzhajózás életbe lépett, a halak gyérülnek, mindazonáltal a Dunában és a Mor
vában a következő halfajak még elég számmal találtatnak s hozatnak a halpiaczra:
F o l y a m i s ü g é r , Perca fluviatilis, Lin. Flussbarsch, Bärschling.
F o g a s s ü l l ő , LuciopercaSandra Cuv. Val., Schiel, Schill.
K o l c z érd e sz(é rd essü g é r),AsproZinglCuv.,Zingl,Zindel.
S e r i n c z , k ö z ö n s é g es, Acerina vulgaris Cuv., Kaulbarsch.
S e r i n c z S r é c z e r , AcerinaSchraitzer Cuv., Schrazen.
P o n t y , k ö z ö n s é g e s ; Cyprinus Carpio L., Karpfe.
P o n t y , K o 11 á r f é 1 e ; Carpio Kollari Heck., Karpfgareisl.
K á r á s z , k ö z ö n s é g e s ; Carassius vulgaris Nils., Ka
rausche, Gareisl.
K á r á s z , k ö z ö n s é g e s ; Carassius moles Agass.
C z o mp ó , k ö z ö n s é g e s , vagy c z i g á n y h a l ; Tinca vulgaris Cuv. Schleihe.
Már na, k ö z ö n s é g e s ; Barbus fluviatilis Agass. Barbe.
K e s e r ű d i s z p o n t y , Rhodem amarus Agass., Bitterling, Buganerl.
B a n y a d u r d a , Abramis vetula Heck., Pleinzen Z e r t a d u r d a , Abramis vimbaCuv., Pleinzen.
L e u c k a r t f é l e d u r d a , Abramis Leuckarti Heck., Spitz- pleinzen.
B a l i n d u r d a , . Abramis Ballerus Cuv., Spleinzen, Bleie.
„ ,, Abramis Sapa Pall., Scbeibpleinzen.
S z é l e s b a 1 i nd (széles keszeg), Blica argyroleuca Heck., Zobelpleinze.
V á g ó s z o b b á r (vágóhal, kasza-keszeg), Peleucus cultra
tus Agass., Sichling, Ziege.
F e n y é s f e h é r k e (fehérhal), Alburnus lucidus Heck, és Kn., Laube, Schusslauben.
R a g a d o z ó ön, Aspius rapax Agass., Schied, Schiit.
F e k e t e s z e m ü s z é l hal , Idus melanotus. Heck és Kn., Bratfisch.
V e r e s s z e m ű k o n c z é r (veresszemü keszeg), Scardiuius crythrophthalmus Bon., Rotbflosse.
S z ű z s z á p (jász-keszeg), Leuciscus virgo Heck., Nerfling, Weissfisch.
T a m a j k ó d o b a n c s (pozsár), Squalius dobnia Heck., Aitel, Alland.
N y ü l d o b a n c s , Squalius lepusculus Heck., Hasel.
Ö k l e (egri ponty) Phoxinus laevis Agass., Pfrilln.
P a d u c z p o r c z s z á j (petenye), Chondrostoma nasus Agass., Rossnasen.
Z á s z l ó s t i m a l k ó (lepény-hal), Thymallus vexilifer Agass., Asche, Asch.
P i s z t r á n g (Ausonféle pisztráng), Salar Ausonii Val., Forelle.
Hu h ó s z e m l i n g , g a l ó c z a ; Salmo Hucbo L., Huch, Donaulachs, Lachsforelle.
Cs u k a , k ö z ö n s é g e s ; Esox lucius L., Hecht.
H a r c s a , k ö z ö n s é g e s ; Silurus glanis L., Wels, Schaden, Scharn.
M e n y h a l , k ö z ö n s é g e s , Lota vulgaris Cuv. Aal- rutte, Ruttl.
K e c s e g e - t o k , Acipenser ruthenus L., Störi, Stierl.
V i z a-t o k, Acipenser huso L.; Hausen.
O r s ó h a l f o l y a m i , vagy f o l y a m i o r s a , Petromyzon fluviatilis L,, Pricke vagy das grosse Neunauge.
Or s a P l a n e r f é l e , Petromyzon Planeri Bloch, das kleine, Neunauge.
K o p o l t y ú s o r s ó c z a (orsófark), Ammocoetes branchialis Cuv., Aalein, Ölel.
A c s i g o l á t l a n á l l a t o k közül megyénkben a r o v a r o k játszák a főszeperet. Bolla J. fáradhatlan természetbúvá
runk 800 fajnál már többet gyűjtött, s osztályozott tudományilag.
Ezek nagyrészt károsak a földmívelésre, szőlőszetre és erdőkre nézve. Idetartozik a különféle f a - r á g ó (Bostrychus) Malaczkán, a k ö r ö s f a - r á g ó (Hylesinus fraxini) és Eccoptogaster-fajok a pozsonyi szigetek kőris- és szilfáin, b ó l t o z o t t b a r a n g (Zab- rus gibbus) Vajnor felé eső szántóföldeken, E p i c a u t a d u b i a (Királyfalvánál) és a gyümölcs- és szőlőkerteknek, a repczeföl- deknek több igen veszedelmes ellensége. Veszedelmesek szinte a v á n d o r s á s k a , különféle h e r n y ó k p. o. a f é n y ű r á g ó (Fohreule) a Búr erdőben, a g a b n a - r á g ó stb. A p ó k o k ter
mészetét jelesen rajzolja Böckh György orvostudor, és a pozso
nyi reáltanoda tanára, ki pókgyüjteményében, melynek honunk
ban alig van párja, több mint 600 különféle pókfajt állított fel, melyet csekély kivétellel mind a maga szorgalmával keresett össze s kellőleg elkészítve és tudományilag osztályozva, üveg
csékbe gyűjtött. A m é h t e n y é s z t é s mindenfelé díszük, ke
vésbé a s e l y e m b o g á r t e n y é s z t é s , mely inkább csak ját
szi időtöltósképen itt-ott tűnt fel eddig. Sokféle a 1 ka, e z e r l á b ú és h é j a n c z lakja megyénket; az utóbbiak közül a Morva folyó r á k j a i nagyok és különösen jó iztiek. A p u h á -n y o k külö-nféle szárazföldi és vizi csigák, valami-nt kagylók által képviseltetnek; számosak azoknak kövületei Dévény-Újfalu, Stomfa, Almáspatak stb. körül, ó r i á s i o s t r i g á k a t (Ostrea longirostris) lelünk Szuhán Nagyszombathoz közel. A f é r g e k
(földi giliszta, nadály stb.) nem különböznek a szomszéd területek férgeitől s még kevéssé ismeretesek. T t t s k ö n c z ö k (Echino- dermák), c o e l e n t e r a t á k , és ö s á l l a t o k (Protozoák), édes
vízi h a b a r ó z o k és néhány g y ö k r é n y (Rhizopodák), az á z a l a g o k o n kívül csak mint ásatag-állatok fordulnak elő harmadlagos képleteinkben.
64