• ^ ^ ^ ^ ís a n á d o n a Szent-Györgyről nevezett székeskápta- I lanon kívül a Szent-Üdvözítőr^Lnevezett
társas-káptalan működött. Ennek prépostját — megkü- g ^ ^ ^ ^ lö n b ö z t e t é s ü l a nagf?/-préposttól — Csanádi /as-pré-postnak nevezhetjük. Ez az elnevezés ugyan nem fordul elő a forrásokban, de pl. IX. Bonifác pápa (1392. II. 9.) a Csanádi kisebb egyház prépostjának (prepositus ecclesie sancti Sal- vatoris minoris Cenadiensis) nevezi, a székesegyházat vagy székeskáptalant pedig (1399. VI. 18.) Csanádi nagyobb egy
háznak. Midőn (1399. VI. 9.) a kisprépostot a Szörényi egy
házmegye élére emeli, megengedi neki, hogy a kisprépost- ságot és a Csanádi nagyobb egyház (vagyis: a székesegyház) kanonokságát („canonicatum et prebendam maioris ac pre- posituram sancti Salvatoris Cenadiensis ecclesiarum“ ) továbbra is megtarthassa. A Csanádi társaskáptalan már a tatárjárás előtt fennállott. Prépostjai valószínűen kezdettől fogva tagjai voltáTTa- székeskáptalannak és abban a székesegyháziTőes- jeresseget viselték, oly módon, hogy ez a tisztség a kisprB- postsággal egybekötött javadalom lehetett.1 Ezenkívül — mint IX. Bonifác pápa idézett okleveléből is kitűnik — még egy székesegyházi kanonoki javadalmat, összesen tehát három javadalmat élveztek. A kisprépost többnyire közvetlenül a nagyprépost után következett, vagy^ legott az oszlopos kano- nok után, megelőzve tehát az összes többi főespereseket és a mesterkanonokokat.2
A. kisprépost. (1237. IX. 1.) Nevének csak kezdőbetűjét tartottaTTénn egy pápai oklevél. Bölcs püspök megbízásából Rómában járt és jelentést tett főpásztorának betegségéről, mely megakadályozta abban, hogy személyesen jelenjék meg a Szentszéknél. A kisprépost esküvel erősítette, hogy Bölcs aggkora és betegsége, nemkülönben szembaja miatt nem szánhatta magát erre az útra. „A Csanádi szent Salvator-pré- post“ -nak meghagyja 1241. március havában IV. Béla király,
1 Püspökségtört. II. 107— 110. H ajd an i m onostorok a Csanádi e g y h á zm e gyéb en . Bp. 1926. 69— 72.
2 Püspökségtört. II. 94— 96. H ajdani m onostorok 74, 79— 80.
hogy siessen a királyné szolgálatára az osztrák határszélre és ott várja be a tatárok elvonulását. Rogerius mester eme feljegyzése sem említi a kisprépostot név szerint.
Ágoston (1277—88). Először 1277. II. 1. fordul elő, midőn a keresztesek esztergomi konventje előtt vallomást tesz arról, hogy a szolnoki népeket Péter comes megöletése ügyében választott bíróság bírságban elmarasztalta. „Jelen van“ a székeskáptalannak már említett 1285. kiadványán, továbbá 1288.-Í amaz oklevelén, mely szerint Kerián fiai eladják a káptalan előtt Papd nevű birtokukat. Ebben az oklevélben, nagyprépost híjján, Ágoston, Szent-Üdvözítő prépost jelenik meg a káptalan élén. Nem valószínű, hogy azonos a tatár
járás előtti korból említett préposttal, bár nevük kezdőbetűje megegyezik és ebben az esetben azonos volna a Rogerius Siralmas énekében előforduló kispréposttal is.
Miklós (1299— 1300) kisprépost a már szintén idézett két utolsó Árpádkori kiadványon fordul elő.
Máté (1320—45). A következő kiadványokon fordul elő : 1320-ban a csanádegyházmegyei Szagyú-monostorra vonatkozó oklevélben, 1322., 1323., 1329. VI. 20., midőn a káptalan előtt Ajtonymonostori Albert fiai Szőllős nevű birtokukat nővérük
nek adják, 1332. VII. 15., midőn Salánk Dombó eladja Moha
réve birtokát, 1333. XI. 1. pápai tized címén nyolc penzát, 1334- ben pedig két márkát és egy fertőt fizet. A pápai tized- lajstromok e bejegyzései tévesen „M átyásinak nevezik. Hogy azonban a két név alatt ugyanazt a személyt kell értenünk, azt világossá teszi a tizedjegyzék ama része, mely felsorolja a székesegyházi főesperesség plébániáit e felírással: „Máté prépost Csanádi főesperessége“ . Ebből kitűnik az is, hogy a kisprépostságon kívül a székesegyházi főesperesi tisztet is betöltötte. Mátyás néven fizet 20 garast pápai tized címén 1335- ben. A káptalan kiadványaiban mindig helyesen Máté néven fordul elő ezentúl is. így az előző, 1334. évben, az aradi káptalant jószágaiban megerősítő-oklevélben, midőn a nagy- prépostság üresedésben van és ő áll a káptalan élén, továbbá az 1343. II. 13. és 1345. VI. 9. már idézett oklevelekben.
Győri Mihály (1368. II. 4.), Tamás fia. V. Orbán pápa váradi őrkanonokká nevezte ki. (A pápai irat tévesen Csanádi Szt.- Tamás [„Üdvözítő“ helyett“ ] prépostnak mondja.) Erre le
mondott a Csanádi kisprépostságról. Váradon azonban
java-dalmát nem foglalhatta el, mert kiderült, hogy még huszon
negyedik életévét sem töltötte be, amiért is Demeter váradi püspök nem fogadta el őrkanonoknak.
Tamás fia Mihály (1368—74.) V. Orbán pápa elődjének Váradra helyeztetésével egyidőben nevezte ki kisprépostnak.
Innen 1374. IX. 10. a bácsi prépostságra lép át.
Domokos fia István (1374—82). Pécsi kanonnkhól nevezte ki a Szentszék 1374" IX . 10. Csanádi kispréposttá. Pécsi javadal- máFijgyTátszík továbbra is megtartotta és talán nem is köl- tozott Csanádra. A pannonhalmi apátság ugyanis István pré- pSst jó szolgálataiért tíz évre haszonbérbe adja neki a vesz- prémmegyei Sár és Balatonfőkajár birtokokat. István prépost évi 25 forint haszonbér fizetésére kötelezte magát, továbbá arra, hogy a néptelen birtokon telepítéseket eszközöl. (1382. II. 28.)
Demeter fia Miklós (1389—99.) IX. Bonifác pápa (1389.
XII. 5.) meghagyja a Csanádi kisprépostnak, hogy az általa kinevezett Szabó Jánost iktassa be kanonokságába. Ez a pápai irat ugyan nem említi a kisprépost nevét, de valószínűen már ekkor Demeter fia Miklós bírta e javadalmat. 1390. XII. 12.
ő iktatja be a székeskáptalan nevében Perényi Miklós Szö
rényi bánt krassómegyei birtokaiba. Demeter fia Miklósnak sikerült káptalana birtokait Keresztúr megszerzésével gyara
pítania. Ez a falu a mai Gyála és Török-Kanizsa közt feküdt.
A 15. század előtt nevét (Pap-Keresztúr) egyházi birtokosai
tól, a 18. század óta (Szerb-Keresztúr) lakosaitól vette. Deme
ter fia Miklós idejében Bernát fia Lőrinc volt a helység bir
tokosa. Mivel nem voltak ivadékai, birtokát a kisprépostra, illetve társaskáptalanára hagyományozta. A király megadta hozzájárulását és a székeskáptalan a kisprépostot és kápta
lanét 1390. II. 25. e birtokba bevezette. Gyakran részesül a kisprépost pápai megbízatásokban. IX. Bonifác pápa 1392. II.
9-én kiküldi őt Péter fia János aradi kanonok, 1393. I. 27.
András fia Péter temesi főesperes, 1394.1. 8. Árki János Csa
nádi kanonok, 1394. VII. 2. Pál fia Fábián Csanádi kanonok
nak és aradi főesperesnek, 1397. I. 1. Miklós fia Ozsvát Csa
nádi kanonok és 1397. XI. 16. Péter fia Domokos Csanádi kanonoknak beiktatására. 1399. VI. 18-án a Szentszék Deme
ter fia Miklóst Szörényi püspökké nevezte és megengedte neki hogy csanádi iclgprépóstságát és kanonokságát továbbra is /
megtarthassa’ ~~ ' ' "
Csanádi Balázs (1420—24). A ty ja : Miklós fia János.
(„Blasius Joannis Nicolai de Cenadio“ 1424. II. 4). Családi nevét nem a püspökség és káptalan székhelyétől, hanem az erdélyi Szász-Csanádtól vette. Mint László Csanádi nagypré
post káplánja 1419-ben a bécsi egyetemet látogatta. Lehet, hogy már őt kell az alatt a kisprépost alatt érteni, akit V.
Márton pápa 1420. XII. 28. és 1421. III. 8. megbízott Tamás fia János Csanádi kanonok és Maczedóniai Bálint temesi fő
esperes beiktatásával, bár e pápai iratok, szokás szerint, nem említik nevét. A Csanádi kisprépostságon kívül a Csa
nádi székesegyház egy kanonokságát is bírta. (1424. III. 31.) Nemsokára az erdélyi egyházmegye élére kerül. 1423. XI.
3.-án lefizeti a kinevezési bulla díjait, jóllehet a bulla csak 1424. II. 4. kelt.
Csornai János (1424. II. 12). A temesmegyei Szentandrás közelében feküdt, ma már eltűnt hasonló nevű helységből szár
mazott. Lehet, hogy az ő kérelmére engedélyezett IX. Boni
fác pápa szülőhelye plébánia-egyházának búcsút. (1400. VII.
15. Vat. IV. 279. sz.). Csornai János aradi olvasó-kanonok volt és a Csanádi székeskáptalan tagja, midőn a Szentszék őt néhány nappal elődjének püspökké kineveztetése után Csanádi kispréposttá kinevezte (1424. II. 12). Prépostságát Ró
mában százötven aranyforintra becsülték. A pápa megengedte neki, hogy hatvan forintra taksált Csanádi kanonokságát to
vábbra is megtarthassa.
Mátyás fia Péter (1431—38). A Remetei Himfi-család sarja. Az oklevelekben ugyan családi neve nem fordul elő, de erre vall ama körülmény, hogy Remetei Himfi Imre öz
vegye nyolc forintot kért tőle kölcsön. (1439. VIII. 27. B. I.
359). Csanádi kanonok volt, midőn Marczali László Csanádi püspök Csornai János halála után kinevezte kispréposttá.
Utóbbi javadalom huszonöt aranyforintra volt becsülve. Ezen
kívül megtartotta 16 aranyforint jövedelmet biztosító kanoniáját.
A Szentszék 1431. III. 27. teljes búcsút engedélyezett számára és 1432. V. 21. javadalmaiban újból megerősítette. Péter pré
post előfordul a káptalan amaz oklevelén (1434. II. 14), mely
ben bizonyítja, hogy Bizerei Miklós beiktatása Bizere birto
kában megtörtént. 1438. IV. 30. Csanádi püspökké nevezte ki a Szentszék. V. Miklós pápától 1449. I. 5. engedélyt nyer szentföldi zarándokúira. 1457-ig állott az egyházmegye élén.
Balázs (1449. előtt). Az aradi káptalan egy 1453. évi oklevelében előfordul néhai Balázs Csanádi Szent-Üdvözítő
prépost: „tempore quondam Blasii prepositi eiusdem eccle- sie Sancti Salvatoris“ . Aligha érthetjük ez alatt Csanádi Ba
lázst. Valószínűen 1438—50. években viselte e tisztet.
Attila vagy Sebestyén (1450—87). Ebben az időben a társaskáptalan keresztúri birtokát a szomszédos Csák-nemzet- ség pusztította. Felbujtották a révkanizsai jobbágyokat, elfog
lalták a birtokhoz tartozó Ekend-tavat és rengeteg halat fog
tak ki onnan. „Attilának, a Csanádi Szent Üdvözítő-társas- káptalan prépostjának“ kérelmére Hunyadi János kormányzó 1449. XII. 29. elrendeli a jogtalanul elfoglalt halastó vissza
adását. Majd újból hatalmasul elfoglalják a keresztúri réte
ket, halastavakat és vízfolyásokat. „Sebestyén prépost“ kérel
mére V. László király 1453. XI. 18. visszahelyezteti a kápta
lant jogos birtokaiba. Ugyanebben az évben az aradi társas
káptalan a király meghagyására részletes jelentést tesz a Csanádi társaskáptalan javainak pusztításáról. (Ebben az ok
levélben fordul elő néhai Balázs Csanádi kisprépost). „Attila prépost“ 1456. XII. 15. kieszközölte a királynál, hogy felmen
tette keresztúri jobbágyait a szegedi királyi vár részére tel
jesítendő különféle szolgáltatások alól. Ezt a kiváltságlevelet
„Attila prépost“ kérelmére Mátyás király 1458. III. 12. átírja.
Közbenjárására Báthori István országbíró és erdélyi vajda, úgy szintén Kinizsi Pál temesi gróf és az Alsóvidék kapitánya 1483. VII. 13. a szegedi vár fő- és alispánját, várnagyát és ennek helyettesét intik, hogy a keresztúri jobbágyoktól a szegedi vár részére természetbeni adományokat követelni ne merészeljenek. Attila vagy Sebestyén kisprépost egyszersmind a székesegyházi főesperesi hivatalt is viselte. Midőn Kapiszt- rán Szent János 1455-ben Budára érkezett, a már említett Remetei Péter Csanádi püspök 1455. IX. 6. — mint levelében írja — „Aquila“ társaskáptalani prépostot, Csanádi kanonokot és székesegyházi főesperest küldte hozzá azzal a kéréssel, hogy jöjjön le Csanádra. Tény, hogy Kapisztrán 1455. IX.
23-án Csanádon tartózkodott. Sebestyén prépost később is (a már idézett 1487. XII. 10. oklevélben) előfordul mint szé
kesegyházi főesperes. VIII. Ince pápa 1489. IV. 8. megbíza
tásban részesíti a Csanádi kisprépostot. Ez az irat azonban nem említi a prépost nevét.
Balázs (1492—97). Mint székesegyházi főesperes „jelen van“ a következő, már a nagyprépostoknál idézett káptalani kiadványok kiállításánál: 1492. V. 13., 1495. IX. 16., 1497.
VII. 10. és 1497. XI. 9.
Szegedi Szerafin (1501—23). Azelőtt olvasókanonok.
György nagypréposttal együtt 1501. V. 12. mint Csanádi kis- prépost fordul elő. A székesegyházi főesperesi tisztet és az apostoli főjegyzői címet is viselte: „Magister Seraphin de Zegedino prepositus collegiate ecclesie Santi Salvatoris et archidiaconus cathredalis Chanadiensis, necnon prothonota- rius apostolicus“ . Átélte a pórlázadást, midőn Dózsa György emberei a püspököt, Csáki Miklóst karóba húzták, a székes
egyházat kirabolták és a kanonokok székházait elpusztították.
Nevével a következő oklevelekben találkozunk: 1501. VI. 1., 1521. III. 8., 1522. V. 21., 1523. X. 23., midőn Jaksics Márk pert indít a káptalan ellen amiatt, hogy a káptalan jobbágyai megverték saját csomorkányi birtokán Barabás nevű jobbá
gyát, végül 1523. XII. 5., midőn a káptalan határjárást végez Ecseg és Fábián-Sebestyén közt.
Szegedi Zákány Gáspár (1540—47). Zákány Imre nagy
prépost rokona. Ő is a bécsi egyetemen tanult. Az ő idejé
ben a székeskáptalannak Nemes-Keresztúr birtokáról egy jobbágy a társaskáptalan Pap-Keresztúr jószágára szökött, ahol fogva tartották. A vármegye erre a társaskáptalant meg
bírságolta. Zákány Gáspár kérelmére János király elrendelte a perújítást. A vonatkozó oklevélről azonban leszakadt a kelt helye és így csak annyit tudunk, hogy ez 1540. körül történt.
Pereskedni kénytelen a káptalan Jenő birtokán elkövetett hatalmaskodások miatt. E birtok Sárafalva és Nagylak közt feküdt. A szomszédos Bökényfalva földesura, Hódosi Radios Rodicza jobbágyaival lekaszáltatta és felszántatta a káptalan földjét és használatba vette rétjeit. Zákány Gáspár jogorvos
lásért Izabella királynéhoz fordult, aki 1543. VI. 20. Csanád- vármegyét bízta meg a vizsgálattal. A vizsgálat eredményét nem ismerjük. De bizonyos, hogy néhány esztendő múlva sem a káptalan, sem Hódosi Radios Rodicza nem volt itt az úr, hanem — a török. A hódoltságban mindkét helység el
pusztult. Bökényfalva nevét fenntartotta a marosparti Beka- puszta, Jenőnek azonban még a neve is nyomtalanul eltűnt.
Zákány Gáspár, az utolsó Csanádi kisprépost idejében is egye
sítve volt a kisprépostsággal a székesegyházi főesperesség.
Egy 1547. III. 27.-i oklevél világosan feltünteti ezt.