Rőt Péter (1348. VII. 12. előtt). Domokos fia („Petrus Dominici dictus Ruffus“ ). Olvasókanonok és ezenkívül mester
kanonok volt („lector et canonicus ecclesie Chanadiensis“
1348. VII. 12). Élete végéig perben állott javadalmai miatt Gellért fia Konrád csázmai plébánossal. Utóbbit a Szentszék
— valószínűen a pápai kancellária elnézése folytán — Rőt Péterrel egyidejűén szintén kinevezte Csanádi olvasó-kano
nokká. A javadalomba azonban tényleg Rőt Pétert vezették be. Emiatt Konrád pert indított. Rőt Péter személyesen el
járt ügyében az Apostoli Szentszéknél és ott is húnyt el.
Azonban perének halála sem vetett véget. 1349. V. 13. az olvasó-kanonokság betöltetlen volt. 1348. VII. 12. a „Péter halálával“ megüresedett mesterkanonokságot István budai prépost Tamás fia László pécsegyházmegyei klerikus számára kérelmezi a pápától. 1350. I. 28. Miklós comes azonban azzal a kéréssel fordul a Szentszékhez, hogy a Gellért fia Konrád és Rőt Péter közt folytatott pert ne szüntesse meg Konrád javára, hanem helyezze a perben Rőt Péter jogutódjává Márk fia Miklóst. Gellért fia Konrád csázmai plébános Rőt Péter halála után sem jutott az olvasó-kanonokság birtokába. Egy 1345. IX. 28. supplicatio szerint a Csanádi egyházmegyében kanonokságot bírt. Azonban a vonatkozó iratban kétségkívül zágrábi vagy csázmai kanonokságról van szó („canonicatus in ecclesia Zagra Chanadiensis diocesis“ , helyesen valószínűen:
„in ecclesia Chasmensi, Zagrabiensis diocesis“), amint az idé
zett 1350. I. 28. supplicatioban tévesen mint csázmai „plébá
nos“ („rector Chasmenis ecclesie“ ) fordul elő „olvasó-kano
nok“ („lector") helyett.
Ulrik fia Albert (1350. és 1353. közt). A Szentszéktől nyeri el a Rőt Péter halálával megüresedett javadalmat.
„Káplán“ -ja Laczkfy Dénes kalocsai érseknek, aki 1353. VII. 2.
kieszközölte VI. Ince pápánál bácsi olvasó-kanonokká kinevez- tetését. Ekkor már nem volt a Csanádi, hanem a kalocsai káptalan tagja.
Márk fia Miklós (1355—61). Kalocsa-egyházmegyei kle
rikus. VI. Kelemen pápa már 1350. I. 28. kinevezte Csanádi olvasó-kanonokká, de úgy látszik, javadalmát csak néhány év múlva foglalhatta el. A tőle kiállított káptalani kiadványok:
1355. XII. 16., 1356. V. 12., 1357. IV. 6., 1358. IX. 8. A követ
kező évben az örök városban jár és 1559. IX. 4. főpásztora,
Gergely részéről lefizeti ennek elődje székdíj-hátrálékát. Az ezt követő évben már új püspökével, Bebek Domokossal együtt tanúskodik 1360. IV. 14. a veszprémi püspökség és a keszi plébánia közt folyó peres ügyre vonatkozó ítéletben.
A tőle utóljára kiállított kiadványban 1361. III. 6. a káptalan bizonyítja, hogy Csernőczi László eladta a krassómegyei Bács- tövise birtokát.
Jakab fia Jakab (1364—74). Kétszer is találkozunk vele az örökvárosban, midőn (1364. VIII. 9. és 1367. V. 5.) főpász
tora, Pelsőczi Bebek Domokos püspök szolgálati díjainak rész
leteit fizeti be az apostoli kamarába. A tőle kiállított, már idézett káptalani kiadványok: 1368. VII. 3., 1369. III. 13. és 1374. III.28— XI. Gergely pápa 1371. X. 15. kilátásba helyezte számára a nagyprépostságot, majd még mielőtt ezt a java
dalmat elfoglalhatta volna, kinevezte 1379. VIII. 29. váradi éneklő-kanonokká. Ugyanakkor olvasó-kanonokságát elado
mányozta. Jakab fia Jakab azonban nem jutott a váradi káp
talanba. Ezért megmaradt Csanádi olvasó-kanonoknak és mint ilyen állítja ki az említett 1374. III. 28. oklevelet. Végül pápai kinevezés útján 1374. VI. 25. mégis sikerült a székeskáptalan élére kerülnie, de erre mint nagyprépost nem hozott dicsőséget.
Péter fia László (1374 után). Pápai kinevező-bullát ka
pott Jakab fia Jakab váradi éneklő-kanonokká kinevezteté- sével egyidejűén. (1373. VIII. 29.) Azonban hivatalát csak akkor foglalhatta el, midőn előbbi az olvasó-kanonokságról a nagyprépostságra lépett elő (1374. VI. 25).
János (1381— 92). A következő káptalani kiadványo
kat állítja ki: 1381. IV. 15., 1387. X. 23., 1387. IX. 10., midőn a káptalan bevezeti István bánt Cseri birtokba, 1387.
X. 23., 1389. VI. 29., 1390. XII. 12., 1391. IV. 25. és 1392.
XII. 29.
Iván fia Domokos (1392. II. 3). Az ő halála után János fia Balázs (1392. II. 3.) foglalta el — IX. Bonifác pápa irata szerint — illetéktelenül az olvasó-kanonokságot, miért is a pápa megfosztja őt ettől és a javadalmat ugyanakkor Tamás fia Bálintnak (1392. II. 3.) adományozza. Azonban 1392. XII.
29. még János olvasó-kanonok állítja ki a káptalani kiadvá
nyokat. Tamás fia Bálint csázmai kanonok volt.
János (1396— 1402). Először 1396. VI. 10. állít ki okle
velet (B. I. 395). Azután a következő napokon: 1399. I. 13.,
midőn átírja Szécheni Frank országbíró egy levelét, 1400.
V. 1., midőn a káptalan előtt Temérdekegyházi Péter kiadja birtokaiból a leánynegyedet, 1400. V. 13., 1401. II. 14., 1402.
III. 23., midőn bizonyságlevelet állít ki egy temérdekegyházi birtok elzálogosításáról, végül 1402. IV. 5., midőn az egresi apát kérelmére átírja a már idézett oklevelet.
Balázs (1403—04.) A következő, már idézett okleveleket állítja k i: 1403. XII. 12., 1404. I. 11. és 1404. III. 8.
György fia András (1405—06). Egyetlen oklevelet állít ki 1405. IV. 25., mellyel a káptalan jelenti Zsigmond király
nak, hogy Török István nejét bevezette az őt illető birtok
részekbe. Nemsokára javadalmát felcserélte Imre fia Mátyás
sal, aki Csanádi kanonok és a temesvári Szent Eligius-egy- ház papja volt. Javadalmaikról lemondtak főpásztoruk, „a Dózsának nevezett Miklós“ előtt, aki Imre fia Mátyást kine
vezte olvasó-kanonoknak, György fia Andrást pedig megtette kanonoknak és a temesvári Szent Eligius-egyház lelkészé
nek. Az ügy azonban mégis a Szentszék elé került. A „káp
talantól (1404-ben) választott“ Marczali ferencrendi szer
zetes ugyanis, — valószínűen Zsigmond király és VII. Ince viszálykodása miatt — még nélkülözte a Szentszék megerő
sítését. („Nicolaus dictus Dósa, ordinis fratrum minorum pro
fessor, qui se gerebat pro electo Cenadiensi, idemque Nico
laus postulatione . . . per capitulum facta . . . per Sedem Apostolicam minimé confirmata“ 1406. VII. 23). így az emlí
tett javadalmasok kételkedhettek abban, vájjon püspöküknek van-e joghatósága ilyen ügyekben eljárni. A Szentszék tény
leg zokon vette Marczali intézkedését és a javadalomcserét érvénytelenítette. Azonban saját hatalmából a cseréhez mégis hozzájárult. így lett 1406. VII. 23. György fia Andrásnak utódja az olvasó-kanonokságban:
Im re fia Mátyás (1406—37). Több mint 30 éven át a székeskáptalan tagja. Előzőén — mint említettük — kanonok és a temesvári Szent Eligius-egyház lelkésze. Kerekegyházi Laczkfi László és unokaöccse az aradvármegyei Kovászi falu
ban parlagon heverő Csórva nevű szöllőjüket a bortizeddel és egy saját költségükön épített marosi malmukkal Mátyás olvasó-kanonoknak és hivatali utódainak adományozzák azzal a kötelezettséggel, hogy ennek fejében minden hétfőn a szé
kesegyház Szűz Mária oltárán az elhúnyt hívők
üdvös-ségéért énekes szentmisét szolgáltassanak. Az alapító-okle
vél kiemeli, hogy az alapítványt Mátyás olvasó-kanonok él
vezze életfogytiglan abban az esetben is, ha olvasókanonok- ságáról más méltóságra lépne át. (1412. VIII. 13.) V. Márton pápa (1424. I. 25.) megbízza őt, hogy Bocskai Istvánt iktassa be váradi kanonokságába. Mint olvasó-kanonok a következő, többnyire már idézett okleveleket állítja k i : 1408.1.12., 1409.
I. 14., a Horogszegen eszközölt birtokbaiktatásról, 1411. II. 5., 1412. IX. 19., 1412. X. 6., 1414. X. 26., 1421. I. 25., 1427. VI.
29. három oklevelet Nagymihályi Albert vránai perjel birtok
ügyeivel kapcsolatban, 1429. XII. 30., 1430. XI. 15., 1434. II. 4., 1436. V. 4. Az 1437. esztendőben, midőn szintén állít ki okle
velet (MODL. 30797. V. ö. Békefi, 75.), elhunyt, mert IV.
Jenő pápa 1438. IV. 17. a „Mátyás halálával megüresedett Csanádi olvasó-kanonokságot és kanonokságot“
Mohácsi Dénes-nek (1438.) adományozza. A szépművé
szetek borostyánkoszorúsa volt. Atyja: Mihály.
Orbán (1440—45). A következő, már idézett okleveleket állítja ki: 1440. X. 8., X. 15., 1443. VI. 13., 1445. II. 5.
Cseri Boldizsár (1446—75). A Temes-Rékás vidékén egykor fennállott Cseri helységből származott. Atyját György
nek hívták. V. Miklós pápa 1453. V. 15. búcsút engedélyez számára. II. Pius pápa 1463. VIII. 18. megbízza Csáki Ferenc szatmári főispán hagyatéki ügyének rendezésével. Csaknem egy emberöltőn át ő állítja ki a káptalan kiadványait, még
pedig : 1446. V. 26., 1447. V, 25., midőn Wathi László fiait birto
kaiba beiktatja, 1447. XI. 8., 1449. VI. 9., 1449. XI. 8., 1450. V. 5., 1451. Vili. 13., 1451. X. 28., 1452. XI. 22., 1453., X. 10., 1454.
VI. 23., 1454. VII. 23., 1454. X. 15., midőn Csefi Pétert beik
tatja a biharmegyei birtokaiba, 1455. II. 11., 1455. IX. 3., 1455. IX. 26., 1456. II. 6., 1458. III. 23., 1460. VI. 23., 1461. V.
18., midőn Mátyás király parancsára a Vadász-birtokon elkö
vetett hatalmaskodások megvizsgálásáról tesz jelentést, 1466.
VII. 25., 1469. V. 29., 1471. V. 6., 1475. II. 12.
Csiktaplóczi Balázs (1477—92). Családi nevét egyedül a páduai egyetem anyakönyve őrizte m eg: „Blasius de Chik- taplócz lector et canonicus ecclesiae Chanadiensis“ . 1478. január 16-án résztvett Páduában honfitársa, Nádasdi Márton kalocsai kanonok vizsgáján. Ebből következtethetjük, hogy ő is Páduá
ban végezte tanulmányait. Az olvasó-kanonokok sorában
elő-szőr csak az előző évben (1477. VIII. 22.) találkozunk vele, midőn kiállítja azt az oklevelet, mellyel a káptalan bizo
nyítja, hogy Pongrácz Mátyásnak Győ birtokba való beikta
tása megtörtént. Ezenkívül kiállítja a következő okleveleket:
1483. X. 24., 1487. X. 10. és 1492. V. 13.
Szegedi Szerafin (1497—99). Két oklevelet állít ki:
1497. XI. 9. és 1499. VI. 23., midőn a káptalan jelenti II.
Ulászló királynak, hogy parancsára megvizsgálták Nádasdi Ongor János és Miklós panaszát a nyulak-szigeti apácák elle
nében, utóbbiak tiszttartóinak a panaszosok Donát és Király
ság helységeiben elkövetett hatalmaskodása tárgyában és a vádlottakat megidézték a király elé. Szegedi Szeraíin azolvasó- kanonokságból a kisprépostságra emelkedett.
Nyilkai János (1522-1523). 1522. XI. 26., mint olvasó
kanonok (Johannes de Nylka lector) fordul elő, (Békeíi, 75), 1523. X. 26. csak egyszerűen mint kanonok.