elő-szőr csak az előző évben (1477. VIII. 22.) találkozunk vele, midőn kiállítja azt az oklevelet, mellyel a káptalan bizo
nyítja, hogy Pongrácz Mátyásnak Győ birtokba való beikta
tása megtörtént. Ezenkívül kiállítja a következő okleveleket:
1483. X. 24., 1487. X. 10. és 1492. V. 13.
Szegedi Szerafin (1497—99). Két oklevelet állít ki:
1497. XI. 9. és 1499. VI. 23., midőn a káptalan jelenti II.
Ulászló királynak, hogy parancsára megvizsgálták Nádasdi Ongor János és Miklós panaszát a nyulak-szigeti apácák elle
nében, utóbbiak tiszttartóinak a panaszosok Donát és Király
ság helységeiben elkövetett hatalmaskodása tárgyában és a vádlottakat megidézték a király elé. Szegedi Szeraíin azolvasó- kanonokságból a kisprépostságra emelkedett.
Nyilkai János (1522-1523). 1522. XI. 26., mint olvasó
kanonok (Johannes de Nylka lector) fordul elő, (Békeíi, 75), 1523. X. 26. csak egyszerűen mint kanonok.
Tamás (1333. XI. 1.) al-éneklő. Pápai ti^pH nfmén Q g«- rast fizet.
= H ihály (1334—57). 1334-ben pápai tized cimén 15 garast fizet. Előfordul 1334., az aradi káptalan javára adott okle
vélben, 1343. II. 13., 1344. V. 2., 1345. VII. 9., 1349. V. 13., midőn a káptalan előtt Dezső fia Miklós birtokátengedéssel egyességet köt, 1355. XII. 16. 1356. V. 12. és 1357. IV. 6.
Miklós (1358—99). Negyven éven át volt éneklő-kano
nok. Előfordul a következő már tartalmilag ismertetett okleve
leken: 1358. IX. 8., 1361. III. 6., 1368. VII. 3., 1369. III. 13., 1374. III. 28., 1381. IV. 15., 1387. IX. 10., 1387. X. 23., 1389.
VI. 29., 1390. II. 25., 1392. XII. 12. és 1399. I. 13.
Lippai Péter (1400—23). A bécsi_ egyetemen végezte tanulmányait. Midőn 1385. IV. 14. beiratkozott, két garas tan- Uíjat fizetett Mintegy két évtizeden keresztül püspöki hely- nök. Teljes cím e: „Nos Petrus cantor et canonicus ecclesie Chanadiensis, ac reverendissimi in Cbristo patris et domini Dose episcopi eiusdem ecclesie vicarius in spiritualibus gene
rális“ . E minőségében 1403. III. 7. Vaffa András pert indí
tott előtte Pahadi Tamás, továbbá Pál fia Lőrinc özvegye, Iván fia Miklós özvegye, ezenkívül Sárközi Lászlóné ellen Fejéregyház birtoklása miatt. A mondott napon megjelentek Péter helynök előtt a felperes képviseletében: Kemecsei Nagy Tamás, továbbá Pahadi Tamás személyesen, a többi alperest Sárközi Tamás képviselte. Az alperesek váltig erősítették, hogy őket illeti meg a tulajdonjog és ezt hajlandók a püs
pöki helynök által kitűzött időpontban bebizonyítani. Erre Lippai a tárgyalások után „a káptalan tagjaival együtt“ úgy ítélkezik, hogy a felperesek a hivatkozott okleveleket április 1-én mutassák fel előtte. A kitűzött határnapon az alperes képviseletében megjelent László nagy-szécsényi plébános és újabb határnap kitűzését kérte. Kérelmére Lippai az okleve
lek felmutatását június 10-re halasztotta. (1403. IV. 4.) — Idő
közben a nevezett László is pert folytat Lippai előtt Kardos Tamás nagy-szécsényi hospes ellen, ki huszonöt forint értékű lovát eltulajdonította. Mivel Kardos nem jelent meg Lippai helynök ítélőszéke előtt, utóbbi az alperest a ló árában és hat márka pénzbírságban elmarasztalja. Ezenkívül a muronyi, fejérjegyházi, nagyszécsényi és vingai plébánosoknak elren
deli, „a szent engedelmesség erejével és kiközösítés terhe
alatt, hogy az, aki közülük előbb veszi kézhez e parancsot, szólítsa fel nevezett Tamás nagyszécsényi vendéget, hogy tizenöt nap alatt fizesse le a bírságot és a ló árát; ha ezt megteszi, jó, ellenkező esetben a tizenöt nap elteltével min
den vasár- és ünnepnapon egyházaikban hirdessék ki az em
lített Tamásra a kiközösítést mindaddig, míg másképpen nem rendelkezik“ . — Egy más alkalommal Baki Fóris és neje foly
tattak előtte pert Baki János fia Gergely ellen. Lippai meg
idézte őket 1407. II. 26.-ára. A felperesek megjelentek, az al
peres sem személyesen nem jelent meg, sem ügyvédet nem vallott. Lippai ezért 1407. III. 1. a szokott bírságban elmarasz
talja. — Gyűrődi Péter özvegye, Katalin és fia Lippai viká
rius előtt Rékasi Szaniszlót 1422. II. 17. beperelték a leány
negyed megtagadása miatt. Tíz ökör és négy tehén kiadását követelték ezen a címen. Az alperes jogi képviselőül Deme
ter rékasi plébánost kérte fel. Ez előadta, hogy Szaniszló mester nem adhatta ki a járandóságot, mert Ozorai Pipo te- mesi főispánnal az „átkozott hussziták“ ellen járt hadban.
Hajlandó azonban követelését kiszolgáltatni, sőt ezenfelül még hat forintot fizetni a késedelem miatt szenvedett kártérítés fejében. Lippai „a káptalan néhány tagjával“ úgy ítélkezett, hogy ezt a fizetést a fizetendő összeg kétszeresének terhe alatt március 8-ig teljesítse. Mivel a felajánlott tíz ökör és négy tehén igen le volt soványodva, Demeter plébános ezek helyett a kitűzött határnapon 17 tinót adott át és a hat forin
tot is pontosan kiegyenlítette. (1422. III. 9.) — Akadályoztatása esetére Marczali Dózsa püspök még egy helynököt nevezett k i : Apátfalvai Miklós kanonokot. Utóbbi elrendelte 1408-ban Oszlári Majos Pál beiktatását Vejte és tartozékai birtokába.
Azonban ennek a beiktatásnak állítólag ellene volt Ozorai Pipo temesi főispán és a tőle való félelem miatt a beiktatás elmaradt.
Később kiderült, hogy Ozorai nem ellenzi a beiktatást. Idő
közben az ügy Lippai helynök elé került. Ez „a szent enge
delmesség erejénél fogva“ meghagyta András oltárigazgató
nak, hogy Majos Pált iktassa be jogaiba. Miután András élő
szóval jelentette, hogy a beiktatás megtörtént, Lippai erről kiváltságlevél alakjában oklevelet állít ki (1415. II. 6.) és erre zöld-vörös selyemzsinóron ráfüggesztette pecsétjét, mely fennmaradt az Erdődy grófok galgóci levéltárában. — Lippai mint éneklő-kanonok a következő káptalani
kiadva-nyokban fordul e lő : 1400. V. 1., 1400. V. 13. a káptalan bizonyságlevelén Csáki Miklós temesi gróf birtokairól, 1401.
II. 14., 1402. IV. 5., 1403. XII. 22., 1404. III. 8., 1405. IV. 25., 1408. I. 12., 1409. I. 14., 1411. XI. 29., 1412. IX. 19., 1412. X. 6., 1414. X. 26. és 1421. I. 25. — IX. Bonifác pápa 1401. II. 2.
megbízza, hogy Sződi Bálint lippai plébánost iktassa be aradi kanonokságába. V. Márton pápa 1423. V. 20. teljes búcsút engedélyez számára. Túlélte Marczali Dózsa püspököt, kinek egész főpásztorkodása idején helynöke volt. Vele egy napon már Marczali Dózsa püspök utódja, Marczali László, továbbá Lippai két kanonoktársa, sőt egyházmegyei világi hívek is, nevezete
sen Ivándi György és neje is részesültek teljes búcsúban.
Röviddel a pápai kegy elnyerése után elhúnyt.
András fia János (1423). A lippai Szent István-király- egyház plébánosa volt („Joannes Andree rector parochialis ecclesie sancti Stephani regis de Lippa, presbyter Cenadi- ensis diocesis“ ), midőn V. Márton pápa a „Lippai Péter halá
lával megüresedett“ Csanádi éneklő-kanonokságot 1423. X. 23.
neki adományozta és megengedte, hogy plébániajavadalmát megtarthassa.
István (1427— 58). Csak 1427-ben tűnik fel. De ha csak ettől az évtől kezdve viselte tisztségét: 31 éven át volt éneklő
kanonok. Mint második elődje, ő is püspöki helynök. E mi
nőségben 1449. VII. 12. oklevelet állít ki arról, hogy előtte Varjas Sebestyén özvegye, Erzsébet és gyermekei minden perükben Csanádi János és Lukács deákokat, Salamterch Mihályt, Csicskedi Jánost, Lászlót és Jakabot teszik meg ügy
védjüknek. A következő hónapban, 1449. VIII. 18. előtte, mint püspöki helynök előtt, Teleki Varjas Sebestyén özvegye, Er
zsébet a maga és gyermekei nevében Teleki Varjas Miklós özvegyét, Cecilt eltiltja teleki birtokrészének jogtalan haszná
latától. Az ő püspöki helynöki ítélőszéke előtt Tege Balázs és Miklós, valamint Török Márk és neje a Zayhan-birtok miatt folyt perükben megegyeztek (1449. XI .8). — István mint éneklő-kanonok a következő oklevelekben fordul e l ő : 1427.
VI. 29. Nagymihályi Albert várnai perjel birtokügyével fog
lalkozó három‘ oklevélben, 1429. XII. 16., 1429. XII. 30., 1430.
IV. 20., 1430. XI. 15., 1434. II. 4., 1435. II. 13., midőn a káp
talan átírja Szécseni János aradi kanonok és dékán kéré
sére Steruchi János [klerikus, közjegyző egyik oklevelét, 1436.
V. 3. és 4., midőn a Csornaiakat és a Bolvasztiakat beiktatja birtokaikba, 1437. V. 21., 1440. X. 8., 1440. X. 15., 1445. II. 5., 1446. V. 26., 1446. X. 5., 1447. V. 27., 1447. XI. 8., 1449. VI. 9., 1450. V. 5., 1451. VIII. 13., 1451. X. 28., 1452. XI. 22., 1453.
XII. 10., 1454. VI. 23., 1454. VII. 23., 1455. II. 11., 1455. IX.
3., 1546. II. 6. Még a következő év elején is említik a forrá
sok (MODL. 15216. Békefi 77).
Péter (1458-69): 1458. III. 23., 1460. VI. 23., 1466. VII.
26., 1469. V. 29., 1469. VI. 23.
Balázs (1471-75): 1471. V. 6., 1475. II. 12.
Máté (1477-81): 1477. VIII. 22. és 1481. (Békefi, 77.) Illés (1483—89). Azelőtt sebesi főesperes volt. Előfordul:
1483. X. 34., 1487. XII. 10. — 1489. IV. 8. megbízatásban ré
szesíti VIII. Ince pápa a Csanádi éneklő-kanonokot. Való
színű, hogy ekkor még Illés töltötte be ezt a tisztséget.
Albert (1492-97): 1492. V. 13., 1495. IX. 16., 1497. VI.
10. és 1497. XI. 9.
Kelemen (1505—20). Előfordul 1505.1. 13., midőn a káp
talan előtt Somi Józsa temesi főispán és az Alsóvidék kapi
tánya a maga és valamennyi rokona nevében vallomást tesz arról, hogy egy zalavármegyei birtokát Gersenei Jánosnak ajándékozta, továbbá 1520. III. 11., midőn mint hites bizony
ság Szent-Lőrincen birtokbabeiktatást akart eszközölni, de ott ennek ellene mondottak. Talán azonos azzal a Kelemen Szörényi püspökkel, kinek Csanádi lakásán Szerafin kisprépost és Bánmonostori Mihály aradi főesperes 1513. V. 1. össze
jöttek. („In domo habitationis rév. domini Clementis eppi Se- weriensis in civitate Chanadiensi fundata“ .)
Szécsi Máté (1522—23). Mint püspöki helynök („cantor et vicarius ecclesie Chanadiensis“ ) előfordul 1522. V. 21. és 1523. X. 22. Az első alkalommal Báthori István nádor maga elé idézte, amiért a nádortól kinevezett Pereki Albert maro- sontúli főesperessel szemben a püspöktől kinevezett Ráskai Mihályt iktatta be a javadalomba. A nádortól emiatt sok mél
tatlanságot kellett eltűrnie, de javadalmát nem vesztette el.
A második alkalommal a káptalan ellen Jaksics Márk pert indít. A káptalan kopáncsi jobbágyai ugyanis fegyveresen betörtek Csomorkányba és ott Jaksics Márknak Barabás Mik
lós nevű jobbágyát félholtra verték. Mint éneklő-kanonok 1523.
VI. 9. és 1523. XII. 5. fordul elő. Utóbbi alkalommal a káp
talan határjárást eszközöl Ecseg és Fábián-Sebestyén közt