SWOT ANALÍZIS

ERŐSSÉGEK Népesség

− Városokban és falvakban élők aránya stabil

− Gazdasági centrumokban megindult a népesség növekedése

− Szolnok élhetősége és vonzereje markánsan javult az utóbbi néhány év beruházásai következtében

Gazdaság

− nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, komoly termelési hagyományokkal és szakmai kultúrával rendelkező és korszerű ipari termelőágazatok, multinacionális tőke markáns jelenléte Szolnok és Jászberény térségében

− jelentős mezőgazdasági termelési és élelmiszeripari hagyományok, versenyképes üzemméretű gazdaságok, kapcsolódó iparágak jelenléte

− a három pólus – Szolnok, Jászberény és Karcag – mindegyike sajátos, jól megragadható gazdasági arculattal rendelkezik

Oktatás

− Nagy hagyományokkal rendelkező középfokú képzés és szakképzés

− Jól strukturált intézményhálózat

− 2 felsőoktatási campus megyebeli működése

− Kiépült rugalmas képzési struktúra, bővülő képzési portfólió Kultúra – turizmus

− Tradicionális, sokszínű kulturális örökség

− Kedvező ökoturisztikai adottságok

− A megyeszékhely országos hatóerejű turisztikai fejlesztései

− Tisza‐tó kiemelt üdülőkörzet növekvő turisztikai vonzereje és jelentős turisztikai bevételt generáló gyógyfürdők (Berekfürdő, Cserkeszőlő)

− térségi identitás jelenléte, térségi szemlélettel való azonosulási készség (Jászság, Nagykunság)

Kapcsolatépítés

− A megye centrális fekvése az ország keleti felében

− A különféle közlekedési csatornák csomósodása Szolnokon Környezetfejlesztés

− Relatíve szennyezetlen környezet, a felszíni és felszín alatti vizek bősége

− Kiépült közműhálózatok, fejlődő ár- és belvízvédelmi rendszerek Versenyképesség növelése

− A megye bővülő ipara az ország élvonalába tartozó

− A multinacionális nagyvállalatok erős és adaptív beszállítói hálózatokat teremtettek

− Megfelelő ipari parki hálózat, infrastrukturális ellátottság GYENGESÉGEK

Népesség

− Erőteljes természetes fogyás és elvándorlás, elöregedő korstruktúra

− A lakosság kedvezőtlen egészségügyi állapota

− Egyenlőtlen hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz a megye különböző településein Gazdaság

122

− Közúthálózat állapota, gyorsforgalmi kapcsolatok hiánya

− Túlzott különbségek az új érték előállításban a megye nyugati és keleti fele között

− A megyében nincsenek jelentős vonzású, kisugárzó energiájú városok, a szomszédos Pest megye és Hajdú‐Bihar megye elszívó hatásával szemben a megye nem tudja felvenni a versenyt

− A megye városhálózatát nagyobb részt gyenge, csökkenő térszervező erejű, népességmegtartó és tőkevonzó képességű kisvárosok alkotják

− Országos átlagnál alacsonyabb szintű bérjövedelmek

− Alacsony a munkavállalók mobilitási hajlandósága, a mobilitást ösztönző tényezők alacsony szintje

Oktatás

− A népesség viszonylag alacsony iskolázottsága

− Gyakorlati helyek, eszközök, oktató szakemberek hiánya Kultúra – turizmus

− Vonzerők és szolgáltatások fejlettlensége

− Kulturális intézmények elavultsága

− A Tisza‐tó menti turizmus jövedelemtermelő képessége gyenge, a városok hozzájárulása a turizmushoz minimális, a jelentős vonzerejű gyógyfürdők települési környezete kevéssé attraktív

Kapcsolatépítés

− Rendkívül rossz állapotú közúthálózat és a tiszai átkelők hiánya

− A gyorsforgalmi hálózatba való bekapcsolás megkésettsége és Szolnok közlekedési csomópont szerepének jelentős csökkenése

− A stratégiai gondolkodás hiánya, gyenge forrásabszorbciós és érdekérvényesítő képességű térségek

− A hagyományos tájegységeken belül, tájközi viszonylatban és megye határon átívelően még csak gyenge és formális az együttműködés

Környezetfejlesztés

− Az agroökológiai potenciál kihasználatlan

− Magas a környezeti extrémitásoknak való kitettség Versenyképesség növelése

− A megye keleti felében az ipari termelés visszaesése

− Átlagos képzettségű munkaerő-állomány

− K+F+I háttér hiánya LEHETŐSÉGEK Népesség

− Fiatalabb korosztály megyében maradásának ösztönzése az országos programok helyi viszonyokra alakításával

− Népesség egészségügyi állapotának javítása a központi források felhasználásával Gazdaság

− Kapcsolódás Budapest nagyvárosi térségéhez és a szomszéd megyék gazdasági centrumaihoz

− Hozzáadott érték előállítás bővítése

− A megye agráriumának megújítása a változó környezeti körülményekre reagálva

− a fenntartható fejlődés szellemisége új távlatokat nyit a tanyarendszer számára (környezetkímélő helyi infrastruktúra és gazdálkodási rendszerek)

Oktatás

123

− Képzőintézmények és a helyi gazdaság együttműködésének erősítése

− Képzési struktúra korszerűsítése Kultúra – turizmus

− Természetközeli turizmus fejlesztése

− A térségi identitásokra épülő megyei integritás erősítése Kapcsolatépítés

− A kedvező közlekedés földrajzi adottságok újbóli hasznosítása

− A logisztikai tevékenység tudatos nagy volumenű fejlesztése

− Beszállítók ösztönzése, hálózatok kiépítésének és fejlesztésének elősegítése

− Hálózatosodás ösztönzése, az erre rendelkezésre álló források igénybevétele Környezetfejlesztés

− Az agrárgazdaság helyi termelésre, tájgazdálkodásra és öntözésfejlesztésre épülő újrapozícionálása

− Nemzetközi Tisza Ökorégió létrehozása Versenyképesség növelése

− A tiszántúli belső perifériák újraiparosítása

− A népesség képzettségének és egészségügyi állapotának fejlesztése

− Inaktív munkavállalói rétegben rejlő fejlesztési potenciál

VESZÉLYEK Népesség

− Negatív demográfiai tendenciák továbberősödése

− Egyes települések teljes elöregedése Gazdaság

− A gazdasági túlzott területi és szervezeti koncentrációja

− megye kettészakadása fokozódik, a Tiszántúl további leépülése, szegénység növekedése, térbeli továbbterjedése, etnikai konfliktusok fokozódása

− A munkavállalói digitális kompetenciák nem fejlődnek az alapkompetencia problémák miatt Oktatás

− A nem önálló szervezeti struktúrában a felsőfokú oktatási intézmények ellehetetlenülhetnek, az intézmények zsugorodása, megszűnése jelentős kumulatív hatással bír (felsőfokú képzettségűek elvándorlása, helyi igényes szolgáltatások iránti fizetőképes kereslet csökkenése stb.)

− Az intézményhálózat versenyképességének csökkenése Kultúra – turizmus

− Hagyományok átörökítésének folyamata megszakad

− Turisztikai vonzerők kihasználatlanok maradnak Kapcsolatépítés

− Elmaradnak a szükséges fejlesztések

− A megye belső kohéziója tovább romlik

− ágazati és térségi együttműködések híján esélytelenné válik a nagyhatékonyságú, valódi áttörést eredményező komplex térség‐ és vidékfejlesztési programok megvalósulása

Környezetfejlesztés

− Éghajlatváltozás következtében növekednek az extrém időjárási helyzetek;

természetvédelem, vízgazdálkodás és agrárium ágazati szemlélete és érdekellentétei a hatékony válaszlépéseket akadályozzák

− A korszerű tájhasználat kialakítása gazdaságtalan

124

Versenyképesség növelése

− Az újérték előállítás tovább koncentrálódik

− A népességfogyás erősödik

− A rossz munkáltatói gyakorlat miatt a bérek alacsony szinten maradnak az uniós ciklusonként újraépülő terület‐ és vidékfejlesztési intézményi rendszerek nem tudják a korábban kiépült rutinokat, felhalmozott tapasztalatokat kamatoztatni

Készítette:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal

Szolnok, 2020. december

In document Helyzetelemzés Jász-Nagykun-Szolnok megye (Pldal 124-127)