• Nem Talált Eredményt

Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés,

2. HELYZETFELTÁRÁS

2.2. G AZDASÁGI BÁZIS

2.2.1. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés,

stb.

2.2.1.1 Gazdasági teljesítmény

Jász-Nagykun-Szolnok Megyében az egy főre jutó GDP értéke az országos átlagtól jelentősen elmarad. A megye összteljesítménye a bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulás tekintetében az utóbbi évek jelentős javulásának ellenére is gyengének mondható. Országos viszonylatban vizsgálva Jász-Nagykun-Szolnok Megye 2010 óta a 14. és a 16. hely között áll a megyék rangsorában. A 2017. évi adatok (egy főre jutó GDP) alapján Jász-Nagykun-Szolnok Megye a megyénk rangsorában a 14. helyen szerepelt. A helyezések évről-évre történő javulásában jelentős szerepet játszott az ipar teljesítményének, azon belül a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának a folyamatos bővülése.

2.2.1 ábra: Egy főre jutó GDP százalékos megoszlásának nagysága Magyarország megyéi között, 2017. (Forrás: KSH, Portfolio)

Időszak

Mutatók Egy főre jutó GDP

(1000 Ft)

Bruttó hazai termék (GDP) (millió FT)

Bruttó hozzáadott érték (millió FT)

2000. év 871 366.656 312.984

2001. év 1.049 439.966 380.503

2002. év 1.152 480.941 417.737

2003. év 1.239 513.607 441.452

2004. év 1.337 550.894 471.379

2005. év 1.385 566.356 487.909

2006. év 1.566 634.911 551.335

2007. év 1.629 653.763 562.151

2008. év 1.749 694.372 594.800

37 Időszak

Mutatók Egy főre jutó GDP

(1000 Ft)

Bruttó hazai termék (GDP) (millió FT)

Bruttó hozzáadott érték (millió FT)

2009. év 1.781 699.695 594.690

2010. év 1.667 648.215 548.914

2011. év 1.849 711.906 605.102

2012. év 1.858 721.463 606.409

2013. év 2.002 770.820 650.339

2014. év 2.138 815.909 688.291

2015. év 2.220 839.243 704.747

2016. év 2.355 882.936 746.410

2.2.1 táblázat: A bruttó hazai termék fontosabb mutatóinak változása Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Forrás: KSH STADAT)

A megyei GDP az utóbbi években nőtt, miközben a népesség fogy, de kedvező tendenciaként a természetes fogyás csökken. A foglalkoztatási szerkezet stabil, a megyei foglalkoztatási ráta folyamatosan emelkedik. A bruttó átlagkeresetek szintén növekedési tendenciát mutatnak, de a bérek még elmaradnak a hazai átlagtól.

A GDP ágazati megoszlása alapján a mezőgazdaság, vad-, erdő- halgazdálkodás aránya 7,6%, amely a 2010-es évtől folyamatos növekedést mutat a szektorban tevékenykedő vállalkozások számának növekedésével párhuzamosan. Az ipar, építőipar aránya 41%, tercier és kvarterner szektor aránya valamivel több, mint 51%. Fontos tényező a megyei GDP alakulásának szempontjából, hogy a szolgáltatásban foglalkoztatottak százalékos aránya mind az országos mind pedig a régiós értékektől elmarad.

Nemzetgazdasági ágak, ágcsoportok

- nemzeti számlák 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év Mindösszesen Nemzetgazdasági ágak,

ágcsoportok - nemzeti számlák 548.914 605.102 606.409 650.339 688.291 704.747 746.410 A - Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,

halászat 38.532 51.424 57.828 61.795 66.438 60.218 61.182

C - Feldolgozóipar 171.974 213.063 200.685 211.121 222.632 247.699 256.863 B+C+D+E Ipar összesen 189.791 229.977 215.232 228.251 242.549 269.592 277.258

F - Építőipar 25.211 29.305 31.130 28.263 30.183 30.111 27.973

G+H+I Kereskedelem, szállítás és

raktározás, vendéglátás 80.154 82.775 84.194 89.257 94.074 97.094 98.242 J - Információ, kommunikáció 6.822 6.591 6.338 5.334 6.786 7.815 8.228 K - Pénzügyi, biztosítási tevékenység 12.101 12.215 11.588 9.371 9.403 8.500 9.175 L - Ingatlanügyletek 40.607 40.519 43.975 57.358 54.362 41.430 42.605 M+N Üzleti szolgáltatások 30.524 30.793 31.998 32.942 33.148 32.292 34.163 O+P+Q Közigazgatás, oktatás,

egészségügyi szolgáltatás 109.277 106.012 111.585 120.192 131.926 137.528 165.811 R+S+T+U Egyéb szolgáltatás 15.895 15.491 12.541 17.576 19.422 20.167 21.773

2.2.2 táblázat: A GDP ágazati megoszlása Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Forrás: KSH STADAT)

2.2.1.2 Gazdasági szervezetek

Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhellyel 2020. június végén 58,5 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az 54,6 ezer vállalkozás 17,2%-át társas gazdálkodási formában, 82,8%-17,2%-át önálló vállalkozóként regisztrálták. Az előbbiek

38

száma egy év alatt csökkent, az utóbbiaké nőtt. 1000 lakosra jutó vállalkozás száma a megyében 149, amely jelentősen alacsonyabb a régiós (189) és az országos (184) értéknél is.

Időpont Gazdasági

Előző év azonos időpontja = 100,0%

2020. március 31. 101,4 98,8 102,1 101,6 98,8

június 30. 101,1 98,4 101,8 101,2 99,6

2.2.3 táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Forrás:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

A 9,4 ezer társas vállalkozás 71,3%-át kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma alig emelkedett, a 24,6%-át képviselő betéti társaságoké 5,6%-kal fogyott. Részvénytársaságból 5-tel több (85), szövetkezetből 33-mal kevesebb (138) szerepelt a regisztrációban, mint 2019.

június végén. A megye vállalkozásainak 40%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban működik. Az ingatlanügyletek a második legnagyobb számú vállalkozás tevékenységi köre (10,4%), amelyet a kereskedelem, gépjárműjavítás terület követ (8,9%).

Gazdasági ág Összesen

Ebből:

D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

59 25 1 1

B+C+D Ipar, víz- és

hulladékgazdálkodás nélkül

2.334 871 17 181 24 912

E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése,

39

Gazdasági ág Összesen

Ebből:

Kft Rt Bt Szöv. EV

K Pénzügyi, biztosítási tevékenység

959 93 3 45 1 788

L Ingatlanügyletek 5.657 356 8 38 2 245

M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

3.960 706 8 452 4 2.015

N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

1.718 281 2 93 14 1.078

O Közigazgatás, védelem;

kötelező

R Művészet, szórakoztatás, szabad idő

1.184 102 33 510

S Egyéb szolgáltatás 2.095 88 52 2 1.826

T, U Egyéb tevékenységek 3 1 1

Összesen 54.636 6.686 85 2.303 138 16.241

Előző év azonos időpontja = 100,0%

101,2 100,3 94,4 94,4 80,7 103,1

2.2.4 táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2020. június 30. (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

A társas vállalkozások 90%-a legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, a 249 fő felettiekből 31 volt a megyében.

A gazdasági szervezetek száma folyamatosan lassú növekedést mutat, ezek döntő többsége vállalkozás, mely zömében 9 főnél kevesebb létszámot foglalkoztat. Ezen kisvállalkozások egy részénél kockázatot jelenthet a „menedzsmentváltás”, utódlás hiánya, ami a megszűnésükhöz vezethet.

2020 I. félévében a társas vállalkozások 7,6%-a került csődeljárás, kényszertörlés vagy felszámolási eljárás alá, 0,2 százalékponttal nagyobb részük, mint egy évvel korábban. Az eljárás alá vont cégek részaránya a kft-k körében 8,2, a részvénytársaságoknál 5,9%-ot tett ki.

Az önálló vállalkozók közül a legtöbben (44%) mellékfoglalkozásúként, 34%

főfoglalkozásúként, 22% nyugdíjasként tevékenykedett. Mindhárom kategóriában többen vállalkoztak az egy évvel korábbinál.

Június végén 2,6 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk számottevően (60%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 10%-ról 16%-ra emelkedett.

Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelem, az építőipar, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az ipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban. A 44 ezer önálló vállalkozó 32%-a fő-, 45%-a mellékfoglalkozásúként, 23%-a nyugdíjasként tevékenykedett.

Fő- és mellékfoglalkozás keretében többen, nyugdíj mellett kevesebben vállalkoztak az egy évvel korábbinál.

2.2.1.3 Beruházások

40

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 145 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 11%-kal többet az egy évvel korábbinál. Országosan 6,9%-os növekedés történt.

A fejlesztési források 44%-át a feldolgozóiparban, 11%-át a mezőgazdaságban, 8,6%-át a kereskedelem területén használták fel. A kereskedelem beruházásainak volumene 90%-kal bővült, jelentős részben külföldi járművek beszerzésének köszönhetően. A feldolgozóipar és az agrárium teljesítménye közel azonos mértékben (3,0, illetve 3,2%-kal) csökkent. A feldolgozóiparon belül az elektronikai iparban, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar területén valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a fejlesztési források 39%-át épületek és egyéb építmények építésére, 41%-át import, 18%-át belföldi gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 21%-kal bővült. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 16%-kal nőtt, a hazaiaké 12%-kal csökkent. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 69%-a importból származott.

2020. I. félévében 65 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhelyű gazdasági szervezetek, összehasonlító áron 1,4%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az I. negyedévi magas beruházási aktivitás hatására Jász-Nagykun-Szolnok egyike annak a 6 megyének, ahol nőtt a fejlesztések volumene. A koronavírus okozta járvány által előidézett kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a II. negyedévi teljesítmény volumene 12%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Az I. félévi beruházási érték 54%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások realizálták.

A beruházások kevésbé voltak koncentráltak. A fejlesztési források 44%-át a feldolgozóiparban, 15%-át a mezőgazdaságban, 9,2%-át a kereskedelemben használták fel. Az agrárium beruházásainak volumene 27%-kal bővült, ezzel szemben a kereskedelemé 7,5, a feldolgozóiparé 5,2%-kal csökkent. Utóbbi gazdasági ágon belül az elektronikai iparban, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint az élelmiszeriparban valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások.

2.2.2 ábra: A beruházások értéke és változása nemzetgazdasági áganként Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2020. I. félév (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztések 57%-a gépek, berendezések és járművek beszerzésére, 41%-a épületek és egyéb építmények építésére irányult. Az építési beruházások volumene 32%-kal bővült. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 17, a belföldieké ennél jóval mérsékeltebben, 1,2%-kal csökkent. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 70%-a importból származott.

41

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére a megyei gazdaság szereplői 1,2 milliárd forintot költöttek, 11%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

A legnagyobb összegű beruházásokra az alábbi gazdasági ágakban került sor 2020. I. félévben:

• mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat,

• ipar (azon belül is a feldolgozóipar).

Az alábbi gazdasági ágazatok esetében az előző év azonos időszakához képest 200%-nál magasabb a beruházások összegének változása:

• pénzügyi, biztosítási tevékenység,

• egyéb szolgáltatás,

• művészet, szórakoztatás, szabad idő.

Az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú/mértékű visszaesés az építőipar és az ingatlanügyletek és az oktatás területén következett be a beruházások tekintetében.

2.2.1.4 Ipar

2019-ben a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások Jász-Nagykun-Szolnok megyei telephelyein 1732 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, összehasonlító áron 9,6%-kal (országosan 5,3%-kal) többet, mint egy évvel korábban.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások termelési értéke 1500 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 5,7%-kal meghaladta az előző évit. Az ipari teljesítmény legnagyobb hányadát, 41%-át adó elektronikai ipar kibocsátása az alacsonyabb bázishoz képest 14%-kal nőtt. A feldolgozóipar további, szintén jelentősebb súlyt képviselő területei közül a járműipar produktuma 11%-kal tovább bővült, ugyanakkor a villamosberendezés-gyártásban 8,7%-kal visszaesett a termelés volumene. A kisebb részesedésű tevékenységek közül leginkább az élelmiszeripar járult hozzá az ipari teljesítmény növekedéséhez.

Az ipari értékesítés volumene belföldön 4,2, az exportpiacokon 6,8%-kal nőtt, összességében 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A belföldi eladásoknál a kohászat, fémfeldolgozás, a kivitelnél az elektronikai ipar volt a növekedés motorja. Az értékesítés bevételének 18%-a belföldi eladásokból, 82%-a exportból származott.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások megyei telephelyein az I. féléves kibocsátás volumene 2014 óta bővül. 2020-ban a megyék és a főváros körében itt alakult legkedvezőbben a termelés: 5,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

(Országosan 13%-kal visszaesett a teljesítmény.) A termelési érték 918 milliárd forintot tett ki.

A járvány miatti korlátozások a megye ipari termelését is visszafogták: áprilisban 13, májusban 6,8%-kal maradt alatta az egy évvel korábbinak. Júniusban viszont már a megyék és a főváros körében a legnagyobb mértékben, 9,9%-kal nőtt a kibocsátás volumene.

A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. I. félévi termelési értéke 749 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 0,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megye iparának legjelentősebb szegmense, a kibocsátás több mint négytizedét adó elektronikai ipar jelentősen bővült ugyan, de a kisebb súlyú területek többsége, főként a járműgyártás és a villamos berendezés gyártása visszafogta a teljesítményt.

Az ipari értékesítés volumene 0,4%-kal meghaladta a 2019. I. félévit. Az export összességében 0,3%-os növekedése számottevő különbségeket takar: az elektronikai ipar jelentősen hozzájárult a kivitel bővítéséhez, ennek eredményét azonban a járműgyártás, a villamos berendezés gyártása, a textil- és bőripar piacvesztése nagyrészt ellensúlyozta. A belföldi eladások volumenének 1,1%-os emelkedésével is hasonló a helyzet: a fémfeldolgozás, kohászat

42

növekményét a villamos berendezés gyártása, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar fogta vissza leginkább. A megyében összességében az exporteladások domináltak, a bevételek 82%-a ebből származott.

Időszak Termelés Belföldi Export- Összes értékesítés

Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül (B+C+D), millió Ft 2019. I. negyedév 368.036 64.452 297.268 361.720

I. félév 729.093 127.804 587.191 714.994 I–III. negyedév 1.093.752 194.864 882.258 1.077.122 I–IV. negyedév 1.502.409 270.693 1.225.189 1.495.882 2020. I. negyedév 399.200 71.322 318.670 389.992

I. félév 748.524 137.153 605.296 742.450 Előző év azonos időszaka = 100,0%

2020. I. negyedév 105,1 104,2 104,5 104,5

I. félév 99,3 101,1 100,3 100,4

2.2.5 táblázat: A megyei székhelyű ipar adatai (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

A megye iparában meghatározó a feldolgozó jelleg, a feldolgozóiparon belül a legnagyobb súllyal a gépipar rendelkezik. Az ipari termékek több mint kétharmada exportra kerül. További jelentős iparágnak tekinthető a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, a járműgyártás, a villamos berendezés gyártása és az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása. A korábbi nagy múltú vállalatok megszűnésével (cukor-, papír-, tej-, malom- és vegyipar) az iparban végbement átrendezős révén megnőtt a kis- és középvállalkozások súlya, ugyanakkor megjelentek azok az új multinacionális vállalatok is (Samsung, Electrolux, Carrier, Claas, Stadler, Segura, stb.), amelyek jelentős tőkebefektetésük révén az exportból is döntő arányban részesednek.

CA élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

63.478 35.997 26.722 62.719 112,9 101,0 134,7 113,1 CB textília, ruházat,

bőr és bőrtermék

43

gépipar 522.607 9.508 509.79 7

2.2.6 táblázat: A megyei székhelyű ipar adatai ágazat szerint, 2020. I. félév (Forrás:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

Építőipar

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2019. évi termelési értéke 64,8 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 21%-os bővülés mellett – 5,5%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A kibocsátás az országos 2,1%-át adta, az egy lakosra jutó 175,5 ezer forint termelési érték az országos átlag 55%-át érte el.

Építményfőcsoportok szerint a kibocsátás 36%-át kitevő épületépítések volumene 7,3, a nagyobb részt adó egyéb építmények építéséé pedig 4,5%-kal nőtt.

Az építőipar ágazatai közül a teljesítmény 56%-át az egyéb építmények kivitelezésére, 24%-át az épületépítésre, 20%-át a speciális szaképítési munkák elvégzésére szakosodott vállalkozások állították elő. Az egyéb építmények kibocsátása 16, a speciális szaképítésé 1,7%-kal emelkedett, ugyanakkor az épületépítés ágazatban 11%-kal csökkent a termelés volumene.

A vállalkozások január–december folyamán 87,5 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, 51%-kal többet az előző évinél.

A december végi 27,1 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 2,9-szerese volt az egy évvel korábbinak. A szerződésállomány növekedése itt volt a legnagyobb.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2020. I. félévi termelési értéke 29,0 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 7,7%-os csökkenéssel szemben – 4,8%-kal emelkedett az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. Ezzel a megye építőipara a második legjelentősebb növekedést

44

produkálta a megyék és a főváros körében. (A félév folyamán mindössze márciusban és áprilisban csökkent a termelés volumene.) A megyei építőipari szervezetek kibocsátása az országos 2,2%-át adta 2020 első felében.

A termelés bővülését az építményfőcsoportok közül a kibocsátás 69%-át adó egyéb építmények építésének 23%-os növekedése eredményezte. Az épületépítések volumene 21%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az országos tendenciához hasonlóan a Jász-Nagykun-Szolnok megyei építőipari szervezetek megrendelései is csökkentek: a vállalkozások 2020 I. félévében 30,1 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 48%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

A június végi 30,7 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Időszak Építőipari termelés Új szerződések értéke az évkezdettől a

Előző év azonos időszaka = 100,0%

2020. I. negyedév 109,6 71,1 158,9

I. félév 104,8 52,0 86,2

2.2.7 táblázat: Az építőipari tevékenység (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

Építményfőcsoportok szerint a kibocsátás 31%-át kitevő épületépítések volumene 20,6%-kal csökkent, a nagyobb részt adó egyéb építmények építéséé 22,6%-kal nőtt. A vállalkozások 2020. I. félévében 30,1 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 48%-kal kevesebbet, mint 2017 azonos időszakában. Az épületek építésére vonatkozó új megbízások összege 26,8%-kal, az egyéb építmények kivitelezésére kötötteké 51,2%-kal csökkent.

A 2020. június végi 30,7 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 13,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Megnevezés Építőipari

Előző év azonos időszaka = 100,0%

Épületek építése 79,4 73,2 75,6

Egyéb építmény építése

122,6 48,8 87,1

Összesen 104,8 52,0 86,2

2.2.8 táblázat: Az építőipari tevékenység építményfőcsoportok szerint, 2020. I. félév (Forrás:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/202/index.html)

45 2.2.1.5 Turizmus

A megye nem tekinthető turisztikai nagyhatalomnak, de egyes térségek (Tisza-tó) és települések (fürdőhelyek) számára meghatározó tényező az idegenforgalom.

Megyei turisztikai kínálat:

Természeti értékek: Tisza-tó – madárvilág; vadregényes Tisza-völgy, tiszazugi területek, természetvédelmi területek, tanösvények, bemutatóhelyek

Termálfürdők, strandok: számos fedett fürdő, köztük az országosan ismert és kedvelt Berekfürdő, Cserkeszőlő; strandok

Vízi turizmus: Tisza-tó; Tisza, Hármas-Körös, Hortobágy-Berettyó vízi túrái, sétahajózás, nyaralóhajózás

Aktív turizmus: kerékpározás, gyalogtúrák, horgászat, vadászat

Épített örökség, kiállítóhelyek: műemlékek, speciális tematikájú múzeumok (RepTár, Sörárium, Szolnoki Vár

• Népi hagyományok: jászság, nagykunság néphagyományai, kézművesség, hagyományőrző programok

• Gasztronómia: tájjellegű ételek (szolnoki habos ischler, karcagi birkapörkölt és ferdinánd, kevi perec )

• Nagy rendezvények: EastFest, Csángó Fesztivál, Karcagi Birkafőző Fesztivál, Szolnoki Tiszavirág Fesztivál, Természet Operaháza, TÓMÉK

Jász-Nagykun-Szolnok megye kereskedelmi szálláshelyeit 2019-ben 221 ezer vendég összesen 617 ezer vendégéjszakára vette igénybe. A vendégek száma az országossal megegyezően, 2,0%-kal nőtt az előző évhez képest, míg a vendégéjszakáké 0,5%-kal emelkedett. A vendégéjszakák 42%-át kitevő szállodákban 1,8%-kal csökkent a forgalom.

Időszak Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes

vendég vendégéjszaka

Száma

2018. I. negyedév 3.147 27.709 30.856 9.803 66.886 76.689

I. félév 11.247 75.902 87.149 47.646 192.922 240.568

I–III.

negyedév

23.068 152.935 176.003 101.447 414.241 515.688 I–IV.

negyedév

27.974 188.438 216.412 115.399 498.177 613.576 2019. I. negyedév 3.802 27.702 31.504 12.157 67.507 79.664

I. félév 12.788 77.518 90.306 50.072 191.827 241.899

I–III.

negyedév

24.207 155.767 179.974 99.422 420.871 520.293 I–IV.

negyedév

28.524 192.130 220.654 113.823 502.721 616.544 Előző év azonos időszaka = 100,0%

2019. I. negyedév 120,8 100,0 102,1 124,0 100,9 103,9

I. félév 113,7 102,1 103,6 105,1 99,4 100,6

I–III.

negyedév

104,9 101,9 102,3 98,0 101,6 100,9

I–IV.

negyedév

102,0 102,0 102,0 98,6 100,9 100,5

46

2.2.9 táblázat: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2018-2019 (Forrás:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/194/index.html)

A vendégek 87%-át adó belföldiek 0,9%-kal több vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, a külföldiek ezzel szemben 1,4%-kal kevesebbet. A vendégek érkezési mintázatát erőteljes szezonalitás jellemzi, főidény a nyári időszak. A külföldiek szezonális utazási mintázata eltér a belföldiektől, ez az eltérő utazási motivációra vezethető vissza (üzleti motiváció vs. szabadidős motiváció).

2.2.3 ábra: A megyei kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és változása, 2018-2019 (Forrás:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/194/index.html)

A külföldivendég-éjszakák 28, illetve 20%-át a Lengyelországból és a Németországból érkező vendégek tették ki. Vendégéjszakáik 2,0, illetve 4,1%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól.

A kereskedelmi szálláshelyek 2019-ben 6,0 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 6,9%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az összes bevétel 59%-át kitevő szállásdíj összege 6,3, a vendéglátásé 14%-kal nőtt, ugyanakkor az egyéb szolgáltatások bevétele 2,6%-kal csökkent. Az elfogadóhelyeken SZÉP-kártyával 640 millió forint értékben fizettek, ami folyó áron 17%-kal meghaladta az előző évit.

2020. I. félévében a járvány miatti intézkedések következtében sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott március második felétől, többségük – a korlátozások feloldását követően – csak májusban vagy júniusban nyitott ki újra. Az időszakban a vendégeik száma (37 ezer) így 61, a vendégéjszakáiké (93 ezer) 63%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

A külföldi vendégek 73%-kal kevesebb éjszakára (13 ezerre) maradtak a megye kereskedelmi szálláshelyein, mint 2019 I. félévében. A belföldi vendégek éjszakái (80 ezer) 60%-kal csökkentek.

Júniusban már nem voltak érvényben korlátozások. Ennek ellenére a vendégéjszakák száma 68%-kal elmaradt a 2019. júniusitól, de a belföldi vendégek körében lényegesen mérsékeltebb volt a visszaesés mértéke (65%), mint a külföldiekében (81%).

47

A szálláshelyek összes bruttó árbevétele (1,1 milliárd forint) 2020 I. félévében folyó áron 59%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az árbevételen belül a szállásdíjak összege 57, a vendéglátásé 63, az egyéb szolgáltatásoké 58%-kal csökkent.

2.2.2 Járások, valamint a megyeszékhely gazdasági szerepe, jellemzése 2018. évi