Háztartások életszínvonala

2.1.3.1 A jövedelem alakulása

A háztartások jövedelmi helyzete regionálisan jelentősen eltér, de 2018-ban a legmagasabb egy főre jutó jövedelemmel rendelkező Budapest és a legalacsonyabb jövedelmű Észak-Alföld háztartásainak egy főre jutó bruttó jövedelme között másfélszeres volt a különbség, szemben az egy évvel korábbi, 1,6-szeres eltéréssel. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 2 millió 335 ezer forintot tett ki, az országos átlagot 28,7%-kal haladta meg, míg 2017-ben 29,3%-kal volt magasabb annál. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 559 ezer forint volt, az országos átlagtól való elmaradás a 2017-es 18,0%-ról 14,1%-ra csökkent.

A legkedvezőtlenebb jövedelemszerkezettel rendelkező dél-dunántúli és észak-magyarországi háztartások helyzete javult: a társadalmi jövedelem aránya mindkét régióban csökkent, bár még így is meghaladta a 28,0%-ot, a munkajövedelem aránya pedig 70% körül alakult. Ezzel szemben a legkedvezőbb jövedelemszerkezetű Pest régióban a társadalmi jövedelmek részaránya 20,3, a munkajövedelemé 78,3% volt.

A jövedelmek nagysága követi a települési hierarchiát: minél nagyobb a település, annál magasabb az egy főre jutó bruttó jövedelem. A megyei jogú városokban a bruttó jövedelem nagysága 3,0%-kal meghaladta az országos átlagot, és egy főre vetítve éves szinten 1 millió 870 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 5,2, a községekben 12,5%-kal maradt el az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagtól.

23

2.1.11 ábra: Az egy főre jutó éves bruttó jövedelmek nagysága és megoszlása régiónként, 2018

Az egy lakosra jutó nettó jövedelem 2017. évben: 1.043.890,2 Ft, amely összeg alulmarad az ugyancsak Észak-magyarországi régióban található Eger (1.177.056,4,- Ft) értékével, de például Debrecen (1.103.700,8,- Ft) értékével szemben is. A legalacsonyabb nettó jövedelmi helyzet Sopronban (847.510,- Ft) volt, míg a legmagasabb Székesfehérváron (1.359.356,7,- Ft).

2.1.12 ábra: Az egy lakosra jutó nettó jövedelem 2017-ben Magyarország nagyvárosaiban (Ft, Forrás: KSH – TeIR adatai alapján saját szerkesztés)

Az 1000 lakosra jutó adófizetők aránya meg is magyarázza az eltérést, szembetűnő azonban az alábbi grafikonból, hogy Miskolcon az 1000 lakosra jutó adófizetők száma kevesebb az adott évben, mint a legrosszabb értéket produkáló Salgótarjánban.

24

2.1.13 ábra: 1000 lakosra jutó adófizetők száma 2017-ben Magyarország nagyvárosaiban (fő, Forrás: KSH- TEIR)

2019-ben a fizikai dolgozók havi átlag keresete nettó 147.000 Ft volt, míg a szellemieké 253.000 Ft. A foglalkoztatottak 29%-a, ~45.000 fő, az iparban tevékenykedett, akik átlagkeresete nettó 251.000 Ft volt.

A NAV által – a TeIR-en – közzétett SZJA bevallások aggregált adatait felhasználva akár városi szinten is becsülhető az átlagjövedelem értéke. A következő grafikonon a havi átlag jövedelmek alakulását láthatjuk a négy vizsgált megyében, Budapesthez és Győrhöz hasonlítva. Látható az ábrán, hogy Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szinte teljesen együtt mozog, hiszen a kezdeti 113 ezer forint környékéről, 2018-ra mind a három megye elért egy megközelítőleg 190 ezres átlag jövedelmet. Ezektől az értékektől Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamilyen szinten elmarad hiszen az időszak elején 102.916 forintról indulva, a periódus végére csupán 171.748 forintos értéket sikerült összehoznia. Némi bizalomra ad azonban okot az, hogy a különbség Budapest, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közt csökkent 7%-kal, (69%-ről 62%-ra). A négy megye lemaradása viszont ennek ellenére még elég nagy, hiszen Budapesthez képest megközelítőleg 100 ezer forintos, Győr átlag béreihez képest pedig több mint 70 ezer forintos.

25

2.1.14 ábra: A jövedelem alakulása a megyékben

A fenti összehasonlítást elvégeztük városi bontásban is, itt a négy megyeszékhely havi átlag béreit vetettük össze Győrrel, illetve Budapesttel. A négy MJV átlag jövedelmei egymáshoz képest viszonylag együtt (+- 17 ezer Ft-os sávban) mozogtak, és a vizsgált periódus alatt megközelítőleg 70%-kal növekedtek. Bár 2010 óta a jövedelmek folyamatosan emelkednek, az egy főre jutó éves átlagjövedelem a Zónában jelentős lemaradásban van a budapesti (279.166 Ft/fő), vagy a Dunántúlon (Győr) elérhető jövedelmekhez képest (259.999 Ft/fő). Debrecenben a havi átlagjövedelem 235.098 forint, ami a budapesti átlagbérhez képest 10%-kal alacsonyabb.

Legkevésbé Nyíregyházán vannak megfizetve a dolgozók, itt az egy főre eső jövedelem csupán 217.044 forint, ami 22%-kal alacsonyabb a fővárosban elérhető átlagjövedelemnél. Budapesten 2010-2019 között 60%-os béremelkedés figyelhető meg, a Zóna városaiban ez 66-72%, azaz a Zóna városainak bérszínvonalbeli különbsége csökkenni látszik, viszont így is jelentős a lemaradás. Pozitív azonban az a tény, hogy a 2012-es 38%-os különbséget, 2018-ra sikerült 10%-kal letornázni, így már csak 28%-os a főváros előnye.

26

2.1.15 ábra: A jövedelem alakulása a megyei jogú városokban

Az alábbi diagramon a havi átlagos jövedelmek növekedésének üteme látható, a négy MJV, Budapest és Győr tekintetében, a 2014-es bázis értékekhez viszonyítva. Bizalomra adhat okot az, hogy a 2019-re várható növekedés mértékében a négy város 54% értéke, megelőzi Győrt 3%-kal, Budapestet pedig több mint 8%-kal. A jövedelembeli különbségek leküzdése érdekében a gyorsabb növekedési ütemet továbbra is fent kell tartani, sőt még jobban megnövelni lenne igazán célravezető.

2.1.16 ábra: A jövedelem növekedése (bázisév: 2014)

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a munkáltató székhelyének elhelyezkedése szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, az országosnak csupán 68,6%-a (2019-ben 252.279 Ft, míg az országos átlag 367.833 Ft).

27 Nemzetgazdasági ág

Szabolcs- Szatmár-Bereg megye

Ország összesen

Megyék összesen Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat A 228.317 265.636 266.517

Bányászat, kőfejtés B … 396.298 379.402

Feldolgozóipar C 281.333 363.540 350.484

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás,

légkondicionálás D

381.381 579.538 540.929 Ipar víz- és hulladék- gazdálkodás nélkül B–

D 282.353 371.174 356.489 Víz- és hulladék- gazdálkodás E 310.550 318.845 302.400

Ipar összesen B–

E 283.525 368.151 353.449

Építőipar F 205.416 261.294 237.292

Kereskedelem, gépjárműjavítás G 242.409 314.849 281.685

Szállítás, raktározás H 239.184 337.232 284.917

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I 190.858 222.891 198.478

Információ, kommunikáció J 355.425 583.194 447.098

Pénzügyi, biztosítási tevékenység K 248.273 635.530 355.807

Ingatlanügyletek L 252.000 326.765 256.645

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység M 290.896 481.240 312.582 Adminisztratív és szolgáltatást támogató

tevékenység N

179.595 290.070 237.173 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-

biztosítás O

320.006 425.997 346.719

Oktatás P 307.909 330.462 319.952

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Q 154.575 225.045 198.522 Művészet, szórakoztatás, szabadidő R 276.314 347.766 313.568

Egyéb szolgáltatás S 214.540 282.260 224.629

Összesen A–

S 240.224 346.701 300.194

2.1.14 táblázat: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos havi munkajövedelme gazdasági ágak szerint, 2018 (Forrás: KSH, Területi Statisztikai Évkönyv 2018)

A keresetnövekedés a versenyszférában 10,9, a költségvetési szférában 12,9%-ot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 275 ezer, a költségvetési szférában 245 ezer forint volt. Az információ és kommunikáció, valamint a közigazgatás nemzetgazdasági ágak bruttó átlagbére 49, illetve 34 ezer forinttal meghaladta a megyei átlagot.

Legkevesebbet – átlagosan 184 ezer forintot – a vendéglátásban munkát vállalók keresték, ami 81 ezer forinttal elmaradt a megyei átlagkeresettől.

28

Havi bruttó átlagkereset, Ft

Növekedés, előző év azonos időszaka = 100%

Fizikai foglalkozású 215.324 113,8%

Szellemi foglalkozású 349.836 108,8%

2.1.15 táblázat: Az alkalmazásban állók átlagkeresetei, 2018 I-III. negyedév

Az előző évi adatokhoz képest az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,8%-kal, a szellemieknél 8,8%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 215, a szellemieké 350 ezer forintra bővült. Az átlagos havi munkajövedelem 2018. I–III.

negyedévében 275 ezer forint volt, ami 11,6%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A kereseten felüli egyéb munkajövedelem aránya 3,9% volt.

2.1.3.2 Szegénység alakulása

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya regionálisan jelentős különbségeket mutatott.

A lakosság közel egynegyede tartozott a szegénység által érintettek közé Észak-Magyarországon (23,9%), Észak-Alföldön (24,2%) és Dél-Dunántúlon (24,6%). Budapesten a lakosság 15,5%-át érintette a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata. A jövedelmi szegénység leginkább Észak-Alföld és Dél-Dunántúl lakosságát sújtotta (15,8 és 14,7%), legkevésbé Közép-Dunántúl népességét (6,5%). A súlyos anyagi deprivációban élők aránya Észak-Magyarországon (15,3%), a munkaszegénység pedig Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (8,6%) 2018-ban. Jelentős javulás történt Észak-Magyarország régióban, ahol a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya 10,2%-ról 7,5%-ra csökkent 2017-hez képest. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség arányának alakulása követi a települési hierarchiát. A megyei jogú városok lakosságának 14,9%-át érintette a szegénység kockázata 2018-ban, ugyanez az arány az egyéb városokban 18,5, a községekben 23,4% volt.

2.1.17 ábra: A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya régiónként, 2018

29

A háztartások fogyasztási kiadásaiban mért regionális különbségek évek óta alig változtak. A fogyasztás bővülésének mértéke Budapesten (12,8%), Észak-Alföldön (11,2%) és Dél-Alföldön (11,0%) volt ezt követően a legmagasabb. Az alföldi régiók fogyasztása az utóbbi években felzárkózást mutat, de még mindig elmarad az átlagostól, leginkább Észak-Alföldön, ahol az az országos átlagnak mindössze 85,9%-át teszi ki. Az átlaghoz közel fogyasztottak Pest régió lakosai, ugyanakkor jóval átlag felett (127,0%) a budapesti háztartások.

Településtípusonként nézve folytatódott a tendencia, miszerint minél nagyobb egy helység lélekszáma, annál magasabb az ott élők fogyasztási kiadása. Az előző évekhez hasonlóan továbbra is kiemelkedő Budapest értéke, majd a települési hierarchiában lefelé haladva folyamatosan csökkent a fogyasztás, amely a megyeszékhelyeken és a többi vidéki városban 1 millió 301 ezer, a vidéki városokban 1 millió 120 ezer forint tett ki. Az összeg a községekben volt a legalacsonyabb, éves szinten 1 millió 95 ezer forint, az országos átlag 89,5%-a.

2.1.18 ábra: A háztartások egy főre jutó éves átlagos fogyasztási kiadása régiónként, 2018

2.1.4. Oktatás

In document Helyzetelemzés Jász-Nagykun-Szolnok megye (Pldal 25-32)