2. HELYZETFELTÁRÁS
2.3 J ÁSZ -N AGYKUN -S ZOLNOK MEGYE ADOTTSÁGAINAK , BELSŐ ERŐFORRÁSAINAK ELEMZÉSE
2.3.2 Természetvédelem
Jász-Nagykun-Szolnok megye területe öt nemzeti park igazgatóság működési területéhez tartozik:
− Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
− Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság
− Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
− Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
− Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
A fenti nemzeti park igazgatóságok közül a működési terület szempontjából, illetve a védett természeti területek nagyságából a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezeli a legtöbb megyei védett területet.
2.3.2.1. Országos jelentőségű védett természeti területek
Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területének mintegy 3,8%-a (21.250 hektár) országos jelentőségű védett természeti terület, melyek a következőek:
• A Körös-Maros Nemzeti Park területegységei – Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár és Túrkeve térségében
o Körös-ártér: a terület Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár települések külterületi részein érinti megyénket.
o Dévaványai-Egcsegi puszták: nagykiterjedésű, mozaikos elhelyezkedésű fátlan gyepei Túrkeve, továbbá Kisújszállás külterületét érinti.
• A Hortobágyi Nemzeti Park területegységei – Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred térségében
o A Nemzeti Park összes területének közel 15%-a négy megyénkben lévő településre esik, melyek a Kunkápolnási mocsár elnevezésű területrészen Karcag, Kunmadaras, Nagyiván külterületét, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak területegységen belül Tiszafüred külterületét érintik, összesen 12.219 ha nagyságban.
o Tisza-tó: megyénk területét Tiszafüred tározóba eső részterületein érinti.
78
• A Kiskunsági Nemzeti Park területegysége – Tiszasas térségében
o A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület a mozaikos elhelyezkedésű Kiskunsági Nemzeti Park részterülete 7. sorszámmal, nagysága 1038 ha.
Megyénket Tiszasas külterületén érinti.
• Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet – megyénkben 27 Tisza-menti település külterületén o A tájvédelmi körzet területei a Tisza folyó hullámterében találhatók. A
kihirdetés szerint maga az árvízvédelmi töltés is része a tájvédelmi körzetnek, mint a védett hullámtér határa. A hullámtér egyben ökológiai folyosóként is funkcionál, amely az ökológiai háló egyéb elemei és a további magterületek közötti kapcsolatot biztosítja.
o Jász-Nagykun-Szolnok megyében érintett települések: Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Csépa, Fegyvernek, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabura, Tiszabő, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny
• Hevesi füves puszták Tájvédelmi Körzet – Jászivány térségében
o A tájvédelmi körzet megyénk települései közül Jászivány külterületét érinti.
• Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet – Újszász térségében
o A tájvédelmi körzet Újszász külterületén érinti megyénk területét.
• Kecskeri puszta Természetvédelmi Terület – Karcag külterületén
o A hajdan nagy kiterjedésű, mocsarakkal tarkított nagykunsági puszták utolsó maradványai és az itt kialakult élővilág védelme érdekében 1993-ban 1.226 ha-on nyilvánították védetté. Karcag külterületének nyugati részén helyezkedik el.
• Tiszaigari Arborétum Természetvédelmi Terület
o 1976-ban 20 hektárnyi részét természetvédelmi területté nyilvánították.
• Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület
o Az arborétum a Tisza-gát mentén fekszik. A talajvíz a növények számára könnyen elérhető és kedvező a nyári félévi hőösszeg is. Ezeknek köszönhető, hogy a Tisza egykori árterületén kialakult öntéstalajon a növények kiválóan növekednek. Az arborétum alapállományát adó természetes, illetve természetes összetételű erdő fő fajai a kocsányos tölgy, a pannon kőris és a mezei juhar.
Területe mintegy 60 ha.
• Zádor-híd és környéke Természetvédelmi Terület – Karcag külterületén
o A terület védetté nyilvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is.
Ezen kívül „ex-lege”, azaz törvény általi védettséget élvez „a természet védelméről” szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése szerint - a törvényi felsorolásban szereplők közül a megye területén előforduló - 2 láp, 9 szikes tó, 147 kunhalom található.
2.3.2.2 Natura 2000 hálózat Jász-Nagykun Szolnok megye területén
Tájvédelmi szempontból a megye legértékesebb területei egybeesnek a természeti védettség alatt álló védett- és Natura 2000 területekkel, mivel ezen területegységekben a terület-felhasználási kategóriák megjelenése, alkalmazása a természetvédelmi törvény, valamint a Natura 2000 területekre vonatkozó Kormányrendeletekben foglaltakra tekintettel bizonyos korlátozás alá esik.
Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba beépíti, így hazánkra is érvényes a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi
79
Irányelv. Előbbi a tagállamok területén természetes módon előforduló madárfajok védelmét, utóbbi a közösségi szempontból értékes egyéb állat- és növényfajok, valamint élőhely-típusok megőrzését írja elő.
Az Irányelvek értelmében a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajok védelmére területek kijelölése történt meg, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak.
Különleges madárvédelmi területek (SPA): 7916 db ingatlan, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC): 6531 db ingatlan.
Az átfedéseket figyelembe véve a megye teljes területének mintegy 12%-a 66.900 hektár tartozik a Natura 2000 hálózatba:
• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében: 4 SPA, 27 SAC
o különleges madárvédelmi területek (SPA): HUHN10002 Hortobágy (a Tisza tóval együtt); HUHN10003 Bihar; HUHN10004 Közép-Tisza; HUHN10005 Jászság
o kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC): HUHN20002 Hortobágy; HUHN20003 Tisza tó
o HUHN20015 Közép-Tisza; HUHN20074 Alattyáni Berki erdő; HUHN20076 Borsóhalmi legelő; HUHN20077 Jászfényszarui erdő; HUHN20078 Jászsági Zagyva; HUHN20079 Pusztamizsei erdő; HUHN20081 Újszász-Jászboldogházi gyepek; HUHN20085 Jászapáti – Jászkiséri szikesek;
HUHN20089 Alsó-Zagyva hullámtere; HUHN20138 Aranyosi legelő;
HUHN20139 Szalóki Nagy-fertő; HUHN20140 Úrbéri legelő; HUHN20141 Tiszaigari – Tiszaörsi körtvélyes; HUHN20144 Kenderesi legelő; HUHN20145 Kecskeri puszta és környéke; HUHN20146 Hegyesbor; HUHN20148 Pásztói legelő; HUHN20149 Mezőtúri Szandazugi legelő; HUHN20152 Kunszentmárton – Bábockai legelő; HUHN20153 Szelevényi tóköz;
HUHN20154 Csépa – Szelevényi gyepek; HUHN20155 Cserkei Nagy-fertő;
HUHN20156 Tiszasasi láp legelő; HUHN20157 Tiszaugi körtvélyes és bokros;
HUHN20158 Tiszakürti – Tiszainokai gyepek
• Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében: 1 SPA, 3 SAC
o különleges madárvédelmi terület (SPA): HUKM10003 Dévaványai sík
o kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC): HUKM20014 Dévaványa környéki gyepek; HUKM20015 Hortobágy-Berettyó; HUKM20017 Hármas-Körös
• Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében: 1 SPA, 2 SAC
o különleges madárvédelmi terület (SPA): HUBN10004 Hevesi sík
o kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC): HUBN20041 Pélyi szikesek; HUBN20042 Boldogi Vajda-rét
• Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében: 1 SPA, 1 SAC
o különleges madárvédelmi terület (SPA): HUDI10004 Jászkarajenői puszták o kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC): HUDI20025 Hajta
mente
• Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében: 1 SPA, 1 SAC
o különleges madárvédelmi terület (SPA): HUKN10004 Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete
o kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC): HUKN20028 Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözete.
80
2.3.2.3 Helyi jelentőségű védett természeti területek Jász-Nagykun-Szolnok megyében Helyi jelentőségű védett természeti területeknek nevezzük a települési önkormányzat által, rendeletben védetté nyilvánított természeti területeket. Védelmi kategóriájukat tekintve lehetnek természetvédelmi területek (TT) vagy természeti emlékek (TE) is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 50 db helyi jelentőségű védett természeti terület található. A legtöbb Jászberény városában került kijelölésre: 18 db.
2.3.2.4. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) Jász-Nagykun Szolnok megye területén Az érzékeny természeti területek olyan extenzív művelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálják.
E területek különleges, illetve sérülékeny természeti, környezeti értékekkel bírnak, és ezek megőrzése speciális gazdálkodási rendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg a gazdálkodótól. A gazdálkodó ezen előírások betartása esetén normatív, föld-alapú, vissza nem térítendő támogatásban, a gazdálkodása kedvező környezeti teljesítményeiért nyújtott kifizetésben részesül.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM számú együttes rendelet 2. számú mellékletében az alábbi települések kerültek felsorolásra:
I. Kiemelten fontos ÉTT-ek térségei
3.1.1. Hevesi-sík – Jászivány, Jászkisér
5.1.1. Turjánvidék – Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg
7.1.2. Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája – Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs
8.1.2. A Tisza homokhátsági vízgyűjtője – Tiszasas, Tiszaug
9.1.1. Dévaványa környéke – Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve II. Fontos ÉTT-ek térségei
5.2.1. Hajta és Tápió-mente – Jászberény, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Újszász
7.2.1. Bihari-sík – Karcag
9.2.2. Körösszög – Öcsöd, Kunszentmárton, Szelevény.
2.3.2.5. Nemzeti Ökológiai Hálózat
Az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek.
• magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont
• ökológiai folyosó: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, sávok, mozaikok, töredékek, élőhely-láncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek
81
alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására
• pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek
Jász-Nagykun-Szolnok megyében az ökológiai hálózat legfontosabb elemei a folyó völgyek (Tisza, Körös, Zagyva), valamint a hortobágyi és jászsági területek védett természeti területei.
Megyénkben a magterületek a természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint Natura 2000 területek, az ökológiai folyosók a három nagy vízfolyásunk, illetve a nagyobb csatornák mentén találhatóak.
2.3.2 ábra: Ökológiai hálózat övezetei (Forrás: http://tfi.jnszm.hu/wp-content/uploads/sites/5/2020/05/3.1.-sz.-m.-Okologiai_halozat_100e.pdf)
2.3.3 A táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), tájvédelem