M EZŐGAZDASÁG

Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legnagyobb területű megyéje, itt található az ország mezőgazdasági hasznosítású földterületeinek mintegy ötöde. Tökéletes síkság lévén kedvezőek a mezőgazdasági adottságai, azonban szélsőséges vonásokat mutató éghajlata - kevés és egyenetlen eloszlású a csapadék, gyakori szárazság és aszály és az évente visszatérő belvíz - jelentős problémákat okozhat. Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságát ágazati szinten áttekintve megállapítható, hogy a növénytermesztési ágazatok közül meghatározó a búza, az őszi káposztarepce, a kukorica és a napraforgó termesztése, valamint a gyepterületek művelése, míg az állattenyésztési ágazatok közül a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a

84

juhtenyésztés jellemző a tógazdaságokban történő haltenyésztés mellett. A Jászságban, valamint a Tiszazugban jelentős volumenben folyik zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés.

A megyében jelentős az öntözhető területek nagysága, amely mintegy 40.000 hektár, mintegy 1.500 termelő rendelkezik az öntözésre feljogosító vízjogi üzemeltetési engedéllyel. Ennek köszönhetően jelentős területet képvisel megyénkben a különböző növényfajok vetőmagtermesztése is (hibridkukorica, napraforgó), az ország kukorica vetőmag-előállító területének 40%-a itt található.

2.3.3.1 Szántóföldi növénytermesztés

A megye területének teljes nagysága 558.000 hektár, melyből a mezőgazdaság által hasznosított 415.180 hektár. Szántóföldi növénytermesztés a megyében 375.980 hektáron folyik.

A megye termőföldhasználatának meghatározó sajátossága a termőterületeken belül a mezőgazdasági területek közel 90%-os aránya, ezen belül pedig a szántóterületek igen magas aránya (kb. 76%), ami az országos átlagot jóval meghaladja. A gyepterületek aránya a termőterületeken belül közel 11%. Az erdőterületek aránya 11%, ami jelentősen elmarad az országos átlagtól.

Külön sajátossága a megyének a rizstermesztés, az országban egyedüliként Kisújszállás térségében termesztenek indiánriszt 1.000 ha területen.

Őszi vetésű kultúrák 2019

Őszi káposztarepcét mintegy 20.151 hektárról takarítottak be a gazdálkodók. A termésátlag 2,46 tonna/ha volt, ennek megfelelően a megyében megtermelt teljes mennyiség 49.632 tonna volt. Őszi búzát 101.585 hektáron termeltek, ez az országos vetésterület közel 10%-át teszi ki.

A termésátlag 4,98 tonna lett hektáronként. A megyében megtermelt búza mennyisége 506.096 tonna volt. Az őszi árpa 26.192 hektárt foglalt el, hozama 5,26 tonna/hektár volt, így a betakarított teljes mennyisége 137.665 tonna volt. Az őszi rozs betakarítása 1.399 hektáron történ meg, a termésátlag 2,93 tonna/hektár volt. A teljes betakarított mennyiség 4.617 tonna lett. A tritikálé betakarított területe 5.961 ha volt, melyen a termésátlag 4,56 tonna/hektárnak adódott. A teljes betakarított mennyiség 28.047 tonna volt.

Növényfaj Összes terület (ha)

Betakarított terület (ha)

Termésátlag (kg/ha)

Összes termés (tonna)

Őszi árpa 26.192 26.192 5.256 137.665

Őszi búza 101.585 101.585 4.982 506.096

Őszi rozs 1.399 1.399 3.300 4.617

Triticale 5.961 5.961 4.705 28.047

Őszi

káposztarepce

20.151 20.151 2.463 49.632

2.3.3 táblázat: Őszi vetésű növényfajok 2019. évi összesítő táblázata (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete 2019. NAK)

Tavaszi vetésű kultúrák 2019

85

A magborsó vetése 1.430 hektáron történt meg. A termésátlag 2,43 tonna/hektár lett, ami mintegy 20%-al magasabb az előző év átlagánál. A szemes kukorica vetésterülete 37.553 hektár volt. A termésátlag 6,96 tonna/hektár lett, a teljes betakarított mennyiség pedig 261.594 tonna.

A napraforgó jelentős területtel képviselteti magát Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 2019-ben 79.634 hektáron vetettek napraforgót a gazdálkodók. A termésátlag 2,89 hektár/tonna lett, míg a betakarított mennyiség 230.434 tonna volt. Cukorrépát mindösszesen csak 243 hektáron (régen a vetésterület elérte a 4000-5000 hektárt) vettetek a gazdálkodók, a megtermelt répa mennyisége 17.508 tonna volt, ami 72 tonna/hektár termésátlagnak felel meg. A szója vetésterülete 1.277 hektár volt. A termésátlag 2,45 tonna/hektár, az összes megtermelt mennyiség 3.129 tonna. A szója esetében meg kell jegyeznünk, hogy a termésátlaga jelentősen elmarad a növény genetikai terméspotenciáljától. A megye természeti adottságai nem kedveznek a szója termesztéséhez. A burgonya vetésterülete mindösszesen 74 hektár volt, ez évek óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A termésátlag 22,27 tonna/hektár lett, ez átlagosnak mondható. A tavaszi árpa vetésterülete nagyon visszaesett a megyében, mindösszesen 923 hektáron takarították be. A hozam 3,73 tonna/hektár, ami gyengének minősül. A tavaszi zab területe 1.583 hektár volt, amin 3,13 tonna/hektár lett a termésátlag.

Növényfaj Összterület (ha)

Betakarított terület (ha)

Termésátlag (kg/ha)

Összes termés (tonna)

Napraforgó 79.634 79.634 2.894 230.434

Szója 1.277 1.277 2.450 3.129

Kukorica 37.553 37.553 6.966 261.594

Burgonya 74 74 22.278 1.649

Cukorrépa 243 243 72.050 17.508

Triticale 5.961 5.961 4.705 28.047

Tavaszi árpa 923 923 3.732 3.445

Zab 1.583 1.583 3.168 5.015

Magborsó 1.430 1.430 2.430 3.475

2.3.4 táblázat: Tavaszi vetésű növényfajok 2019. évi összesítő táblázata (Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete 2019. NAK)

2.3.3.2 Kertészet

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a mezőgazdaságilag művelt területnek mindössze 2-3%-át foglalják el kertészeti kultúrák. A zöldség termőterülete megyénkben 5.000-7.000 hektár közötti területet foglal el, melynek döntő része szántóföldi zöldség. A gyümölcs termőterülete közelít az 1.200 hektárhoz, de a korábban ugyanekkora területen művelt szőlő mára 1.000 hektárra csökkent. A legjelentősebb zöldség-gyümölcs termőterületek a Jászságban és Tiszazugban találhatók.

Zöldségtermesztés

Megyénkben leginkább a konzervipari zöldségfajok terjedtek el, hiszen mind a csemegekukorica, a zöldborsó és a zöldbab jól illeszthető a szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetébe.

A csemegekukorica a legnagyobb mennyiségben termesztett ipari zöldségfélénk, 2.422 hektárt foglalt el, ahonnan 41.322 tonnát takarítottak be 2019-ben a gazdák. A zöldborsó vetésterülete 1.237 hektár volt, amelyen 4.949 tonna zöldborsó termett.

86

Jelentős paprika-termesztő régiója Jász-Nagykun-Szolnok megyének a Jászság. Ebben a térségben nagy hagyományokkal rendelkezik a fóliasátras paprikatermesztés. Fontosabb hajtatott zöldség termőterület még Tiszazugban található, ahol a paprika mellett paradicsomot és káposztaféléket is fóliasátor és üvegház alatt termelnek. Fűszerpaprikából 2.344 tonnát takarítottak be a gazdák, míg zöldpaprikából 2.133 tonnát.

A 2019. év nem kedvezett a hagymaféléknek, így a termés mennyisége elmaradt a sokévi átlagtól, 4.233 tonnát takarítottak be a gazdák. A hűvös április vége május eleje nem kedvezett a görögdinnye fejlődésének. Görögdinnyéből 2.250 tonna termett 2019. évben.

Gyümölcstermesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gyümölcstermesztéshez szükséges klimatikus viszonyok és talajadottságok nem kedvezőek, ezért ez az ágazat kevésbé jelentős országos viszonylatban.

A zöldségtermeléshez hasonlóan a Jászságban találhatók meg a legnagyobb gyümölcs-termőterületek: szilva, kajszibarack, alma és cseresznye ültetvények. Itt található az ország egyik legnagyobb egybefüggő területű cseresznye ültetvénye is, a nagykörűi cseresznyés. A legnagyobb területen meggytermelés folyik a megyében, közel 300 hektáron.

2019. évben almából 543 tonna, körtéből 255 tonna, meggyből 1.428 tonna, őszibarackból 345 tonna, kajszibarackból 374 tonna (rekord közeli termés volt), cseresznyéből 235 tonna, míg szilvából és ringószilvából 1.387 tonna termett a megyében.

Szőlőtermesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye szőlőterületének legnagyobb része a Kunsági Borvidékhez tartozik, ezen belül is a Tiszamenti körzethez tartozó településeken (Nagyréven, Tiszakürtön, Tiszainokán, Csépán, Tiszasason és Cserkeszőlőn), valamint a Jászságban a legelterjedtebb a szőlőtermelés. A térségben leginkább borszőlőt termelnek, fontosabb fajták: Kövidinka, Zalagyöngye és a Kékfrankos, de minden évben történnek telepítések, így új fajták is kerülnek a területre, mint pl.: Generoza vagy Bianka. A megyei szőlő-termőterület nagysága 1.000 hektár, ahonnan ingadozóan 4-6.000 tonna szőlőt takarítanak be a gazdák.

2.3.3.3 Állattenyésztés

Az állattenyésztésben a sertés-, szarvasmarha- és juhállomány száma az 1996-tól kezdődő kedvezőtlen felvásárlási és világpiai helyzet miatti szerkezetváltásból adódóan visszaesett, napjainkban azonban megfigyelhető a főbb haszonállatok tartásának élénkülése, és növekszik a juh- valamint a tyúkfélék állománya is.