be kegyelmed hozzám jó gondviselés alatt, ugy hogy indulá
soknak híre se lenne, beszéllgetnénk vele, talám valami bizo
nyos praktikáknak végére mehetnénk; én meg nem öletem, attól ne féltsék őket. Az nyert zászlókat is kegyelmed kül
dené be, az egész ország népe hadd látná, sokan az igazak megszívesednek, az latrok meghalnak féltekben. Mikor ér
keznek, az előtt fél nappal adják értésemre. Kegyelmed igen vigyáztasson Szakmar, Ung felé, azok az Homonnai hadai mostan mi állapatban, hol és mi szándékban vadnak, kegyel
med valamit érthet nekem adja értésemre sietséggel. Az né
met császár halálát igen bizonyoson beszéllik, irják nekem ; kegyelmed Kassára bocsásson fel, talám bizonyosbban végére mehetnek. Az Colonics had indítása, Austriában váraknak megvétele, nagy bizonyos jele császár halálának; az úristen még jót adhat uram mindnyájunknak. Hallom hogy kegyel
med lovatlan; noha én is sok károkat vallottam jó lovaim elhalások miatt, de az minémüek megmaradtának, kegyel
mednek ez napokban öltözetivei együtt küldök egy török lo
vat, az havaseli vajda nekem is nagy kedvén küldte ez
mina-piban. Az vármegyéket kegyelmed semmiképpen maga mellől el ne bocsássa. Az mely csavargó hajdúk Lippa segítségére jöttek volt, az jeneiek mind közikben mentek volt, ötven lovas nem maradt Jenőben akkor. Im valami öt száz forintot küld
tem uram, Csomaközi uram fogadtasson gyalogot, ha talál
nak jókat, öt százig valót, ezt az pénzt osztanák foglaló pénzül ki nekik; mihelt számoson telnek, hópénzeket megküldöm;
ott is hagynék 200-at, az 300-at magam udvarában hoznám.
Kopjás katonát is hivasson kegyelmed, ha ezer jőne is, fizeté
sek állapatjok lészen.
P. Scripta. Az vármegyéknek, palatinus és generális uraméknak irott leveleket kegyelmed kezében küldtük; ke
gyelmedet intjük szeretettel, az vármegyékre, minden két vár
megyének ha lehet egy egy vagy két két nemes embertől, küldje meg, és vegyenek választ is rólok. Palatínus uramhoz egy fő nemes embert expediáljon kegyelmed, kinek valami 40 forintot költségére az udvarbíró által adasson. Debreczeni jó posta kocsin menjen éjjel nappal, mi szónkkal és országéval ő nagyságát illendő becsüllettel salutálván leveleinket adja meg, és neki íratott rövid instructiónk szerént járjon minden do
logban ; ott és útjában is minden dolgoknak, mostani állapa-toknak, a minek lehet, igyekezzék bizonyoson végére menni és sietséggel alá jőni bizonyos válaszszák Generális uramhoz is hasonlóképpen bocsásson kegyelmed más fő embert azon követséggel, és annak is hagyja meg kegyelmed, vigyázzon minden állapatra, jőjön hamar meg; annak is költségére va
lami 16 forintot adasson, az is debreczeni posta kocsin men
jen. Kegyelmed maga is Írasson mind palatínusnak és gene
rálisnak leveleket, nem illenék ez ilyen praktikákkal indított veszedelmes dolog az szent békeséghez, intse kegyelmed is, hogy országúi büntessék meg az békeség bontogatókat. Ez órában érkezek kővári kapitán levele, melynek páriáját ke
gyelmednek küldtem ; tudom kegyelmed bizonyosbban értheti ezen dolgokat, igy vadnak-é, nemé, kegyelmed nekem is adjon mindeneket értésemre. Semmit nem késem uram én is, isten velem lévén kimegyek Magyarország felé; talám inkább felserkennek az uraim az békeség bontogatóknak leszállítá
sára, büntetésére. Havaselföldéből is ez órában jöve levelem, Szkender pasa Bukaresthez érkezett hadaival együtt. Cancel-lariust holnapi napon expediálom hozzájok.
Külczim: Spect. ac magn. dominó Francisco Rhédey aat.
(Eredetije, mely Bethlen írása, az erdélyi Múzeumban )
L X I I .
1 6 1 6 . jún. 2 8 .
Spectabilis et magnifice domine affinis honorande ect.
Kegyelmed leveleire Böjti uram által holnap resolválom magamat; mostan az estveli levelére akarék hamar választ irnom, mivel késedelmet ez dolog nem szenved. Simonyi Györgynek az hajdú kapitánokkal együtt kegyelmedhez való jöveteleket és kévánságokat értem, mely dolognak uram én igen örülök: mert noha az pápista tisztviselő urak ennek az jó szándéknak ellentartói, de megtetszik az vármegyék és
hajdú kapitánok követségekből, hogy palatinus uram és az ország nem okai ez békeség bontásnak. Azért uram, hogy mi is ilyen méltó kévánságoknak meg ne fogyatkozzunk, igen ké
vántatik, kegyelmen megírhatja ő kegyelmeknek, hogy az mi segítségünkben,'igaz szomszédságunkban meg nem fogyatkoz
nak, sőt ha kegyelmedet még is az segítség adás felől megta
lálják, kegyelmed is rendeljen valami jó ezer lovast segítsé
gekre, az katonák közzűl is százat, az vármegye hadából is 2 0 0 lovast rendelhet, azok kopjások legyenek, az többi haj
dúság lehet az fizetett hajdúkkal együtt. De nekem az tetsze
nék inkább, hogy minket is reá várnának; mert ki tudja az szerencse mint szolgálhat ez ilyen dologban, a mely hadnak bizonyos feje nincsen, hanem sok igazgatókból áll, gyakran megtörtént, hogy nem jól succedált az dolog. Én mától fogva 16 napig, isten velem lévén, személyem szerént ott künn aka
rok lenni az Ér mellyékén; mindazáltal valami jó akaratjok, az legyen uram ; az úristen segélje minden jóra őket. Az bu
dai vezérnek ím írattam uram, kegyelmed egy becsülletes nemes embertől küldje meg neki, szóval is izenjen, és irjon.
Onnét semmi hántások az magyarországi barátinknak nem lészen uram, bizvást felelhet kegyelmed nekik ahoz képest, a mint énnékem a vezér ír leveleiben. Ez jövő hétfőn uram én is isten velem lévén innét hadaimmal okvetetlen megindulok;
az úristen a mire segít bennünket hazánk gondviselésében, meglássuk. Az nyughatatlan emberek közzűl Komis Sigmon-dot, Szilvásit, Bengner Jánost ország törvényére megtartóz
tattam, igazítsák az ország előtt magokat, és ha ártatlanok lesznek, az úristen szabadítsa meg őket; törvén nélkül senkit én bántani nem akarok. Tartsa meg az úristen kegyelmedet jó egésségben. Ex Feieruar die 28. Junij. 1616.
Affinis Beneuolus G. Bethlen m. p.
Kíilczim: Spect. ac magn. dominó Francisco Rhédey stb, (Eredetije, mely Hethlen írása, az erdélyi Múzeumban.)
L X I I I . 1G1G. júl. 1.
Spectabilis et magnifice domine Affinis nobis honorande etc.
Böjti uram kegyelmed leveleivel együtt Forgács uram és Glezelius leveleit is megadta, szóval való izenetit is általa megértettem. Az zászlókat, bogy kegyelmed beküldte, felette igen jó nevén vöttem, én is mindjárt a portára küldtem őket.
Azt is itílem, hogy leszen az német követeknek gondjok, ha beérkezhetnek. Ilyen békesség tractálást hírrel sem hallott ember, valami lészeu a vége. Forgács uramnak választ Írat
tam, kegyelmed küldje meg egy bizonyos embertől a levelet, kinek hagyja meg is, hogy két felé nézzen, és igyekezzék min
den ott fenn való mastani állapatnak, szándéknak, végére menni; ha mit érthet kegyelmed, nekem éjjel nappal adja értésemre. Isten velem levén ez jövő hétfőn megindulok innét, Kolosvár mellett leszek egy hétig, ez alatt kegyelmed a maga censuráját írja meg, mi tetszik kegyelmednek ebben, én az haddal melyre menjek. Szándékom ez, mivel hogy az békes
séget császár részéről in toto violálták, ezt soha nem palástol
hatják, és csak Fekete Péterre nem kenhetik, holott az csak egy hajdú, a mit neki parancsoltak, abban akart eljárni: arra való nézve immár ezt könnyen nem jó hagyni, de hadakozásra is okot én senkinek adni nem akarok, hanem kimegyek az ország széliben a határban, Ali pasát megpróbálván, ha szive ott jár, a mit nyelvvel mond. Azon kelletik lenni, vele együtt az országot és a palatínust megtalálhassuk solemniter ez mos
tani békeségünknek felbontói felől, és ezt kévánhatjuk az országtól igen méltán, mivel hogy mi okot az békességnek felbontására semmit nem adtunk, hanem ő felsége részé
ről bontották íel, annak okáért ő nagysága palatínus uram az országgal együtt Homonnait azokkal együtt, kik ez há
borúság csinálásában complicesi voltak, hivassa fel mind
járt és jure belli büntesse meg őket érdemek szerént in exemplum aliorum, tanóljon minden rajtok. Másodikat, hogy az hadakat, kiket ezek gyüjtnek, oszlassák el. Harmadikat, hogy az ország assecurálja török császárt, és minket is, hogy ezután senkinek Magyarországban efféle háborúság kezdésére
való ok adást meg nem engednek, ha pedig történnék, hát az törökkel való frigy mindjárt felbomoljék. Negyediket, hogy az mi árúlóinkat kezünkben adják. Ezek mind merő méltó és igaz kévánságok, mert az confoederatio is azt tartja, melyeket nekünk is igen szükséges kévánnunk; ha az igazságot akarják követni, ezt kelletik cselekedniek; ha pedig azt nem akarják, legyen fegyver is kezünkben uram, lássuk mit ad az úristen.
Én az háborúságra okot nem adok, de ha ők az igazságot nem akarják követni, hanem csak imideamoda mutogatnak,~amint el is kezdték, Fekete Pétert akarják csak bűnösnek nevezni, nem elég nekünk az, mert igy télre ismét felkészülhet Ho
monnai, és hogy minket is ottan ottan felültessenek, fejünk felett ijesztő váznak tartsák, nekem bizony az nem tetszik, ha
nem mostan az egy fáradsággal váljék el köztünk 'minden dolog. H a békeségbcn akarnak élni, tartsunk és kössünk igaz békeséget, én is kész vagyok hozzá; ha pedig fegyverre akar
ják az dolgot vinni, ahoz is isten segítségével most vagyon nekem módom, mert ha arra megyén az dolog, elég szablyát vihetek én is az békesség bontogatókra, és legyen az úristen ítílő bíránk, a. ki oka lészen az keresztyén vérontásnak, melyet én totis viribus igyekezem praecaueálni. Szándékomat értvén azért kegyelmed, mi tetszik kegyelmednek ebben, az haddal melyre menjek, Debreczen tájára szálljak-é, Ali pasával hogy ha kévántatik, beszélhessünk, avagy Majtín felé menjek, ke
gyelmed mentől hamarébb írja meg maga tetszését. Nekem Debreczen felé való kiszállásom sok okokból inkább tetszik.
Kegyelmed is az vármegye hadait szállítsa táborban, legyenek készen ő kegyelmek. Az vármegyéket és hajdú várasokat ér
tesse kegyelmed szép biztatásokkal, semmit ártalmára az ma
gyar nemzetnek nem igyekezünk, sőt valamit javára megma
radására tudhatunk, azt totis viribus^akarjuk követni, csak ő kegyelmek is kövessék az igazságot, és az békeség bontogatok hadait ne csak eloszlassák, hanem meg is büntessék az fő indí
tókat, mert külömben békességünk állandóvá nem lehet; az mi kimenetelünket semmire egyébre ne véljék, hanem csak erre, azt akarjuk megnézni, ha ő kegyelmek megbüntetik-é őket; ha megbüntetik, mi az mi határunkból ki nem lépünk, ha meg nem büntetik pedig, kételenek leszünk magunkra gondot viselnünk. Az jeneiek mint viseljék magokat, kegyel
mednél nyilván vagyon, azoknál nyilvább árulók nem| lehet
nek ; ugy vagyon, hogy Petneházi mostan fedezné dolgát, talám veszi eszében, hogy nem az ő kévánsága szerént succedált az szerencse. Az mely 300 lovas felől irt kegyelmed, hogy Jenő felől mentenek volna fel, ugy értem, hogy a Lippából kibocsá
tott magyarok ráczok lőttek volna, és az jeneiek közzűl is kik
B E T H L E N G Á B O R L E V E I . K Í . 5
az hajdúk közzé állottak volt, nem mervén ott megmaradni, azok mentek fel; azt hiszem, La Homonnai vagy Radul fize
tést ad nekik, azért mentenek. Kegyelmed vigyáztasson, és ha a jeneiekben oda kijárnak, ha lehet kapasson meg s küldje he őket. Az fizetett hajdúknak, hogy megfizessenek, irtam az szi
lágyi vármegyék perceptorának. Az sákai jószágban hogy semmi dézmát ne vegyenek, az udvarbirónak megparancsol
tam. Kegyelmednek egy lovat küldtem öltözetivei, legyen sze
rencsés kegyelmednek, ugy gondolom hogy jó szolgálatra való ló, én igen jargalódtam rajta, jó szája vagyon és igen ép ló.
Isten kegyelmedet tartsa meg jó egészségben. Albae die 1.
Julij 1616.
Affinis benevolus G. Bethlen m. p.
Külczlm: Spect. ac raagn. dominó Francisco Rhédey stb.
(Eredetije, mely Bethlen saját írása, az erdélyi Múzeumban.)
LXIV.
1G1G. júl. 3 .
Spectabilis et magnifice domine affinis nobis hono-rande etc.
Kegyelmednek tegnap és ma két levelét vöttem, az teg
napiban ír kegyelmed az lippai és jenéi lovas, gyalognak Ho-monnaihoz való indulások felől, de micsoda véletlen szerencse találta őket, azt is értem, kin igen örülök; (de) kévántatott volna, hogy azok közzííl 40 vagy 50-t kegyelmed Váradban vitetett volna a fejében, sőt hogy most is bevitessen kegyelmed közzülök szeretettel intem, és kérem is: mert azoknak mi sem
mivel immár nem tartozunk, kik hitek ellen Homonnaihoz indultak; a mi assecurationk csak azt tartotta, hogy Jenőben és egyebütt is az mi birodalmunkban megtelepedjenek, azok
nak semmi hántások nem lészen, de ezzel minthogy megszeg
ték azok minden velünk való végezéseket, kegyelmed is hogy bevitessen bennek felette szeretettel kérjük, és az kék gyalo
gok közzül ha kiket kapathat, vitesse mind be kegyelmed, hadd büntethetnénk meg egyebeknek példájokra bennek, ta-nolnának mindenek urokat hazájokat ne árulnák el. Az mos
tani és tegnapi levelében is Homonnai és Radul állapatja felől való híreket másunnan is akképpen irták uram meg; azt hiszem, hogy Homonnai immár mostan örömöst fedezné dolgát, látván s értvén az ellene való vigyázást és gondviselést, de ez után, az hadak leszállván, hihető hogy hasonlóképpen
csele-kednék, ha mostau meg nem büntetik eddig való cselekede-tiért. Az vezér levelét is olvastuk, melyet az hajdú vitézeknek küldött; onnét nem szükség félniek, csak ő magok okot ne adjanak reá. Ma juta meg én hozzám is Tholdalagi Mihál az vezértől,, igen főember szolgája jött ide követségen ajándék
kal, hosszú levelet íratott hármat, vagyon négy árkos papiro
son irva. Menti igen magát, sőt török császárt is; hogy onnét semmi biztatások nem volt Homonnaiéknak, ezzel bizonyítja meg azt, hogy ha Magyarország meg nem bünteti ezért a cselekedeteiért, addig le nem száll, hanem velünk egy érte
lemből házánál is megkeresi Homonnait érette, felette igen ígíri minden jóra magát, kévánja hogy Váradhoz kisiessek ; kegyelmed felől sok szép emlékezetet teszen leveleiben, azt irja, hogy Váradhoz kiérkezvén ő is Szent Miklóshoz száll táborban, és minden jót végezzünk egymás akaratjából az ma
gyarországi atyánkfiaival. írja azt is, hogy az német követek
kel ezen dolog végett sokat perlekedett, disputált vélek, igen nagy esküvéssel mentették római császárt, hogy semmire onnét is szabadság Homonnainak nem adatott: de azokat könnyű lészen megbizonyítanunk, hogy ő felsége engedte volt meg.
írtak azok a követek is mind római császárnak, Homonnainak, s egyebeknek is igen serio, hogy ne adjanak semmi okot az békeség felbontásra, mert ő nekik veszniek kelletik oda bé, mivel csak Ali pasa is halállal fenyegette őket. Ezeket Thol
dalagi mondja. Fehérvárról holnap indulnak a portára. Ke
gyelmednek a mint írtam, én is kedden indulok innét, az má
sik héten Kolosvártól, isten velem lévén, hadaimmal megin
dulok. Mocsoniék felől kegyelmed semmit nem ira, örömöst akarnám érteni, miben lőn dolgok. Nagy Lukácsot sem küldé be kegyelmed. Tartsa meg az úristen kegyelmedet jó egész
ségben. Dátum Albae 3 Julij. 1616.
Affinis benevolus G. Bethlen m. p.
Kfílczím: Spect. ac inagn. dominó Francisco Khédey stb.
(Eredetije, mely Bethlen ír.isa, az crde'lyi Múzeumban.)
LXV.
1 6 1 6 . júl. 8.
Spectabilis et magnifice domine affinis honorande etc.
Kegyelmed leveleivel és azokkal együtt az magyaror
szági tisztviselő urak leveleivel tegnap itt Tordán találának, az mikor Veres Mártont szintén expediálom vala az vezérhez
vissza. Kegyelmednek semmit nem irtam felőle, mert az levél Íráskor nem volt az szándékom, hanem az után gondolám jobb
nak lenni őtet visszaküldenem arra nézve, mivel ismeretes az vezérrel, ós minthogy igen futják túl az leszállását, irtam én is ellenben és izentem is ő nagyságának, ha felült és ki fára-dott, immár mód nélkül és imilyen amolyan lágy beszédre le ne szálljon, hanem várjon ki engemet is, és az magyar nem
zettel végezzünk állandó békeségét, ne kellessék mindenkor ilyen bizontalan állapatjának lenni hazánknak etc. Palatínus uram minket akar bűnösnek vetni, az mint írásából látom, de megfelelek ő nagyságának Írására illendő és igaz ratiókkal.
Generális uram igen assecurál bennünket, onnét semmi hán
tásunk nem lészen, kévánja leszállásunkat, és hogy egy főembe-rünket bocsássuk Kassára, ki Pázmán uramnak mutogassa meg, miből hántattunk meg ő felségétől avagy subditusitól, hogy mindeneket jobb móddal lecsendesíthessenek; mely dol
gokat suo tempore meg kell cselekednünk, fel is küldjünk Kas
sára, és le is szálljunk, a mikor ideje lészen, csak lássuk először ígíreteknek effectuálását, tudni illik a békeség bontogató embereket büntetik-é meg, nem-é ? Mert nem elég uram ne
künk az, hogy mivel elkezdett dolgokat isten meggyalázván végben nem vihették, immár csak leszállítsák Homonnait; mert ez csak annyit tészen, hogy ha nyerhette volna, ők is igen akarták és javalták volna, de mivel nem volt elég ember elkez
dett és reá bizott dolgoknak véghez vitelére, immár üljön veszteg és az hadakat oszlassa el, a míg mind az országbeli statusokat lecsendesíthetik magok közt, s mind az törököt és minket leszállíthatnak, de azután, jó occasiójok adatván, ismét iterálják ezen intentumokat. Látni való dolog, az ország totis viribus akarna resistálni az békeség bontogatóknak, és meg is büntetnék, de az kik gubernálják az országokat, mivel azok akaratjából kezdte Homonnai és Padul az motust, arra való nézve mindenképpen azon mesterkednek, miképpen megótal-mazhassák őket az ország ellen. Megtetszik rettenetes szín-mutatások és praktikájuk Pázmán Írásából, a holott azt irja, hogy őtet ő felsége a végre bocsátotta Homonnaihoz, hogy mind ő felsége nevével s mind papi tiszti szerént megintené, sőt coerceálná ettől az szándékától, fenyegetvén istennek az más világon való ítíletivel, a kinek kezéből kívánná isten meg az ártatlan vc'reknek kiontását. Ebből az Írásból világosan kitetszik, hogy nem akarják megbüntetni, mert ha megakar
nák, nem papra bíznák ez ilyen dolgot; lám Zokoli Pétert kisebb vétekért ölék meg, Balassa Sigmondot magok írják, hogy az Érdélre való szándékozásáért fogatta meg császár; ez nemcsak szándékozott, hanem mégis indította vala hadait, s
még is papok által inteti ő felsége, hogy megszűnjék, quasi vero. Hiszem egy koronás király egy alatta való urnák mag-büntetésére mindenkor elégséges lehetne, n3m kellene papok által utána járni, mert nem más birodalomban hanem magáé
ban lakik: de minden dolgok bizony csak merő praktika, úgy mint az felső renden való tisztviselőknek. Az ország a maga megmaradásáért örömöst mindent cselekednék, de subditusi lévén császárnak, vakmerőségből mód nélkül nem opponál
hatják magokat: de ha az vezér le nem száll és fen létét tábor
ban lenni halják, az mi kimenésünket is ez után értegetni fogják, az országnak minden igazságnak követésében jobb módok lészen, é3 nagyobb bátorsággal nyulhatuak az dolog
hoz, inkább merik sollicitálni az tisztviselőket az latroknak büntetések felől, és az tisztviselők is megrémülvéa, mind török
től, tőlüuk, és alattok valóknak kemény magok viselésétől, azt remélhetjük, inkább megmozdulnak, és a mit nem akartak volua is eddig, talám akarniok kelletik ez utáu. De miud ezek
ről, az úristen kivivén, kegyelmeddel többet conferálok. Mi követjük mindenekben az igazságot uram, és az úristen meg
segít bennünket. Bizony nagy jele az császár halálának Páz-máuuak alá jövése, liaduluak Lengyelországban való menése, az császár halálát akarván titkolni. Az én censurám ebben ez, hogy studio csinálták az Pázmán által való tractatust, a végre csak, hogy se mi, se Magyarország el ne hinné bizonyoson halá
lát, és valami nagy motust indítaui ne mernének; mert ha megholt, minthogy sine dispositione holt meg, és senkit éle
tében magyarországi királságra az országgal nem választata, az mint minden praedecessori cselekedtenek, se császárságra se cseh királságra senki nem választatott; mely gondviseletlenség miatt meglátja kegyelmed mely rettenetes visszavonás lészen az fejedelmek közt; az vigyázás, fenlétel, valóban igen kéván
tében magyarországi királságra az országgal nem választata, az mint minden praedecessori cselekedtenek, se császárságra se cseh királságra senki nem választatott; mely gondviseletlenség miatt meglátja kegyelmed mely rettenetes visszavonás lészen az fejedelmek közt; az vigyázás, fenlétel, valóban igen kéván