Scripta. Az morvaiakat talám nem ártana kegyel

mednek solicitálni az megígírt summának megküldése felől;

oszthatnék az hadaknak, így jobb kedvvel vihetjük és szol­

gáltathatjuk őket az szomszéd atyánkfiai szükségekben.

P. Scripta. Még is akarom kegyelmednek intimálni, hogy ha az morvaiaknak kévántatik az segítség, kegyelmed egyenesen arra forduljon, és melléjek mennjen, nekem siet­

séggel értésemre adván kegyelmed, egyenesen én is az kegyel­

med nyomán sietek hozzájok personaliter érkezni bizonynyal elhigyje kegyelmed.

Külczím : Illustri ac magnifico dominó comiti Emcrico Thurzó dc Betthlenffalwa comiti perpctuo de Arwa stb.

(Az egész levél Bcthl n Gábor fejedelem saját keze irása: a két post scripta két külön szelet papírra irva, van a levélbe betéve;

eredetije gr. Batthyányi József köpcsényi ltban.)

C X X X V I .

IC 10. okt. 18.

Spectabilis stb.

Kegyelmednek levelét Ibrani uram megadván írásinak minden részeit illeti, az vármegyék állapatját mi illeti, és az Homonnai rezgelődését én elhittem, hogy semmit hátra dolgá­

ban nem hagyna Homonnai, ha miben módja volna, de mi itt fenn az urakkal azt nehezen tudjuk elhinni, hogy Lengyelor­

szág egy néhány papnak és egy urnák hamis vádlásáért Magyarországgal való frigyét felbontaná, meggondolván az hadakozásoknak bizontalan végét és az magok országának erőtlen voltát, magokban való nagy egyenetlenséget. Homon-naiért senki uram hadat mi reánk én elhittem, hogy nem bo­

csát ; hanem ha öszve akarnak derekasan velünk veszni, len­

gyel király ő maga fogja azt indítani; dc én attól is mostan nem tartok: oka ez, hogy az ország senatori és gyűlés nélkül király sem indíthat hadat, az gyűlés pedig ő köztök bizonyos terminusban szokott lenni télben; más az, hogy immár az sötét tél elközelgetvén lengyel uram nehezen indul meg határából, mivel az táborból is mostanság jöttek meg, jövendő nyárig pedig isten segítségéből mi is gondot viseljünk országostól magunkra. Homonnai bizonyos dolog hogy sok hadat nem fogadhat, ha szintén meg engedik is neki, mert sok pénz ké­

vántatik az lengyel had fogadáshoz immár fazakában is főtt pedig az lengyel hadtartás. Azért uram ha szintén Homon­

nai valami hadat fogadhat is, de azzal országot nem vehet, sem maga személyére ki nem fog jönni félelmes állapotjára nézve, hanemha csak raboltatna vélek, a mely ha történnék is, mint kellessék kegyelmednek ellenek állani, úgy hogy ki se bocsássa őket az havasból, immár arról ezelőtt kegyelmednek

bőségesen irtani, csak viseljen úgy gondot és tartsa ahoz magát az úristen akaratjával segítségével kegyelmed elégséges lészen azoknak ellenek való állásokra; de ehhez az kegyelmed tiszti­

hez keménység is kévántatik, ne csak mindenben az emberek kévánságához accomodálja magát kegyelmed. Mert ha min­

denben az emberek kévánsága szerént cselekedik ember, nem következik semmi jó belőle. Kegyelmed ne higyjen könnyen az hajdúknak, mert bizony ide nem jöttek, elhigyje kegyelmed annál egyébb, az kiket én ide váiagottattam és tizettem nekik, otthon vadnak, nem ezer hanem egynehán ezer lehet, csak ke­

mény embereket bocsásson közéjek, kik ültessék fel őket, de ha az hír nem újulna, nem kellene vélek az földet pusztíttatni, hogy az török miatt is valami véletlen csalárdság rajtok ne esnék. Zemlin, Ung, Bereg vármegyékből könnyen lehet ke­

gyelmednek otthon való vigyázásra hat vagy hét ezer puskása, csak ne tétovázzanak az jámborok, minden ember fogja és akarja együtt a dolgot. Szécsy uram hittel mondja, hogy ő kegyelme mustrálta meg egyszer Zemlín vármegyét, kapitányjok volt, nyolcz ezer embert mustrált meg lovast gyalogot az egy vármegyéből, elhigyje kegyelmed, hogy elég bada lehet kegyelmednek csak viseljen gondot. Az több vár­

megyék pedig ha eddig el nem indultak, kegyelmed beszéljen ő kegyelmekkel és ha ugyan oly igen neheztelik az magok személyében való felülést, minthogy bizony nehéz is, mert itt minden nap erős strázsákat kell állanunk, az szörnyű havas eső éjjel nappal leszakad, azonban harczolni is kell néha az ellenséggel, ottan maradjon otthon minden ember, maga sze­

mélyében, hanem minden kaputól egy-egy jó lovas szerszámút, kopjás katonát és egy-egy jó puskás gyalogot bocsássanak, minden vármegye rendeljen kapitánt lovagja gyalogja eleiben, azokat éjjel nappal siettesse kegyelmed feljönni. Magok vi­

gyázzanak otthon, és ha kévántatik, otthon magok is magok ótalmáért elmehetnek kegyelmed mellé,de ha elindultak kegyel­

med meg ne térítse őket, had jöjjenek fel. mert bizony uram itt igen kévántatik az ember, itt vadnak a hadak mi előttünk.

Mi rajtunk fordul minden dolog meg, ha mi rajtunk rosz esik kegyelmetek is oda fel nem jól jár. Ne késsenek uram az istenért, hanem sietséggel jöjjenek fel, avagy magok személyek szerént avagy az megírt mód szeréut válaszszauak ő kegyelmek benne. Ide való állapatunk miben legyen mos-tan és mennyire mehettünk elő dolguukban az nagy hatalmú istennek segítsége által kegyelmednek mindeneket ibrani uram

meg tudja beszéleni, ha megállhatjuk az sárt itt Posomban im bent vagyunk. Palatinus urammal igy végeztünk, hogy ő pub-licalja a gyűlést, mivel ország palatínusa, őtet concernálja, az

ország szabadsága is úgy maradhat inkább minden részeiben meg; mindazáltal én is minden vármegyékre iratok, hogy in­

kább el merjenek jönni minden statusok. Kegyelmednek arra legyen szorgalmatos gondja, minden vármegyék úgy expedial-ják követjeket mentől felesben lehet, ne csak kettőt, hanemha lehet tizet-tizct, hogy abból is az ország szabadság(a álljon) helyére, mert az régi szabadság azt kévánta, (hogy i)lyen ge­

nerális gyűlésre nem számoson, hanem (minden) jószágos ember personaliter comparealt, hogy min(dnyájának) szabados voxa lehessen, de az németek idejében a(hoz szo)ktatták volt az országot két-két követ küld(jenek) hogy inkább minden ké-vánságokra vehessék az vármegyé(ket azok pedig oly hazá-jok szerető fő fő emberek (legyenek) kik az közönséges jóhoz szóljanak úgy a mint kévántatik; az én személyem felől pedig kegyelmed ugyan bizonyost végezzen vélek, hogy minden vár­

megyének, szabad városnak voxa egyezzen, ha immár felkötöt­

tem az harangot legyen jó vége; egyéb dolgairól is resolvaltam Ibraui uram által magamat. Az úristen kegyelmedet jó egész­

ségben éltesse. Ex Poson, die 18 Octobris 1619.

Spectabilis et maguificae dominationis vestrae Beneuolus

G. princeps m. p.

Külczim : Spectabili ac inagnifico Georgio Rákóczi dc Felső-Vadász stb.

Eredetije: a m. kir. országos levéltárban.

C X X X V I I .

Pozsony, 1 0 1 9 . okt. 2 3 .

Bethlen G. menodéklcvelc a nagy-szombati kanonokok részérc.

(Pcsty: Delejtíí III. 1 1 0 . )

C X X X V I I I .

1 0 1 9 . okt. 2 5 .

Gábriel dei gratia princeps Transsylvaniáé partium re-gni Hungariae dominus et Siculorum comes.

Generose domine amice nobis honoraude: salutem et nostri benevolam commendationem. Quod generosam domina-tinonem vestrain in legatione ad nos ab illustrissimo principe Moldáviáé, fratre et vicino nobis observaudissimo expeditam audiamus, gratissimum nobis est. Pro temporis moderni con-ditione, quia foelices justissimis conatibus nostris successus sunt divinitus concessi, in tantum ex solito sedis et mansionis

I 1 K T 1 I I . K N G Á B O R L E V E L E I . 10

nostrae looo egregiendum fűit; usque quo quia etiam domina-tioni vestrae generosae veniendum erit, ut continuato itinere ad nos pervenire maturet, rogamus, cui quod foelix prospe-rumque iter deus optimus maximus largiatur, orantes, per-amanter eundem expectamus. Servet deus et ducat dominatio-nem vestram generosam incolumen. Dátum in libera civitate Posoniensi die 25 Octobris anno domini 1629. Beneuolus

G. Princeps m. p.

Külczim : Gcneroso dominó Bernardo Borisio illustrissimi domini regni Moldáviáé vayvodae intimo consiliario etc. amico nobis honorando.

Eredetije : a m. kir. országos levéltárban, ujabb lymbus.

C X X X I X .

1 6 1 9 . okt. 3 0 .

Spectabilis stb.

Kegyelmed levelét, melyet Újlakról és azután Kassáról együtt az kamarásokkal Íratott Austriában az bécsi hidaknál adák meg, melyben tudósít egynehány dolgokról. Homonnai rezgelődését elfutásától fogva continue hallottuk, de hogy ki­

rály immediate tiz ezer embert igért volna neki azt nem hal­

lottuk és most sem adhatunk hitelt annak a hírnek, mert fun­

damentumát az dolognak nem látjuk, de ha úgy kezd lenni is az úristent segítségünkre hiván, azoknak is megfeleljünk ; hogy pedig derekasan viselhessünk ami gondot, kegyelmedet sze­

retettel kérjük, ne induljon bizontalan híreken meg, mert afféle közönséges embereknek piaczon hallott híreken ember nem tud tökéletesen fundálni, hiszen eddig Lengyelország mani-feste ellenségnek magát nem mutatta, sem utakat meg nem tiltottak. Kegyelmed bocsásson meghitt embereket be Krak­

kóban, Illywoban, Zamborban és ott minden igyekezeteknek bizonyoson végére mehetnek. Annak uram, az számtalan ezer embernek, kiket kegyeimedék oly bizonynyal hoztanak, hogy reánk jönnek okvetetlen menjenek végére bizonynyal, járják keresztül kasul Lengyelországot, hiszem reájok találnak, zseb­

ben őket nem rejthetik. Homonnai állapatjának mikor én Kassán volnék annak is végére mennék, mely nap hany tál étket visznek asztalára, bizony ura láttatja bizonyos jelei vadnak annak, ha 30 ezer ember akar kijönni Magyarországban, de én magok szükségének idején sem láttam eczer is lengyel uraimnak 30 ezer embereket. Muszkaországban, mikor legtöbb lehetett, 22 ezerén voltának Sztolicza alatt; én nekem el kell hinnem, mivel kegyelmed ily bizonynyal írja, hogy reánk

jön-nek, de én nern látom semmi ratióját, mert Magyarország neki nem vétett, tanácsos emberek vadnak köztök, megtudják gondolni, bogy egy országgal egy emberért, kihez nekik semmi közök, örökös frigyeket nem jó felbontani minden igaz ok nélkől. — Az jesuiták is Bécsben expediáltak volt Jaraszlóa-ról, melyet intercipiálván emberink, azt irják a bécsi jezsuiták­

nak, hogy reménségek nincsen Magyarországban és Morvá­

ban való visszajövések felől mostanság, mert maga pénzén sem engedik Homonnainak az statusok, hogy hadat fogadhas­

son. Onnan jött embereink is azon nyomon beszélnek; de im ez egy dolog is majd bizonyosban azt hitetné el vélem, mert az egész magyarországi püspökök, prépostok, abbások és Maj-tinj is Lengyelországból salus conductust kéretnek palatinus által tőlem, melylyel az gyűlésre bátorságosan jöhessenek; ha oly nagy reménségek volna az Homonnai hadában talán nem oly igen solicitálnak dolgokat.

Az hadak állapatját az mi illeti uram, én immár arról kegyelmednek semmit nem irok, mert haszontalan minden írásom ; eddig ez egyet látom benne, hogy itt is a hol legin­

kább az ő kegyelmek szolgalatja kévántatott volna, megfo-gyatkozának hazájoknak, itt is nincsenek, ott is nincsenek, csak terengetik őket alá s fel; azt nem mondhatja az nemes ország, hogy ezen hadokkal, sem magok személyekben való szolgalatjukkal, sem pénzbeli segítségekkel engemet segítettek volna; dicsértessék istenünknek nagy neve uram, valamit ed­

dig az nemes országnak szolgálhattam, azt saját magam költ­

ségével, hadaival vittem véghez, istennel bizonyítom egy pénz hasznom eddig ez országban nem volt, senki egy pént sem adott. Hogy pedig eddig való fáradságomnak haszna lött lé­

gyen, bizonyos jelei vadnak, mert Fosomban erős harczczal szál­

lottunk. Csehországból, Morvából az egész Buquoi és Dampier hadát kiűztük, az múlt csötörtökön hajnalban kezdették az harczot hadaink az bécsi hidak előtt való mezőben vélek, és szombaton tiz óráig éjjel nappal tárta az harcz, magunk is szombaton oda érkeztünk volt, az úristen megszégyenítvén őket nagy kárral ménének által az Dunán, noha mi is kárral vagyunk, mert gyermekségemtől fogva soha én annál ször­

ny ebb, rettenetesebb lövést nem láttam, és erősebb harczot, inert oly sánczot készíttetett volt nekik Leopoldus, mintegy Ersek-TJjvár, az mezőn csötörtökön napestig sötétig tartott az mezőn való viadal, pénteken az sánczot vittak az mieink, me­

lyet bizony nagy vitézséggel vőnek meg, az por is az sáncz-ban sokat felhányván bennek, felette nagy rémüléssel méné­

nek által, a mint menetének, magok is magok közzül egy ne-hán százat toljanak az rettenetes tolyongásban az Dunában,

10*

az mezőn és sánczokban is veszett több két ezernél. Az úristen igy szégyeníti meg őket. Mostan immár az Dunán akarunk által reájok költözni, és ott is az szerencsét mind addig elle­

nek késérteni, valamíg az dolog derekasan köztünk el nem válik, immár elkezdett dolgunkat vélek félben nem hagyhat­

juk, az gyűlésnek kezdetéig talám isten által még sok jó dol­

got vihetünk véghez. Az cseh és morvaországi hadak mellet­

tünk vadnak, kiknél én bizony szebb és erősebb hadat sok esztendeje hogy nem láttam, mindenestől vélek együtt vagyunk 32 ezerén; de itt is ez óráig egy vármegye én mellém nem jött, mindazt causalják benne, hogy az Fátráu túl valók itt nincsenek etc. Hogyha kglmed az klgmed generalissága alatt való vármegyékkel eddig való irásom szerént végezett volna, úgy hogy minden két portától egy-egy lovast, egy-egy gyalogot jó készülettel bocsássanak, magok otthon kegyelmed mellett le­

gyenek s az szükségnek kévánsága szerént, ő kegyelmek ke­

gyelmed mellett szolgáljanak, igen jól esnék úgy is, és azokat nem kellene egy óráig is késlelni kegyelmednek, egy főembert kapitanúl eleikben rendelvén, ki igen sietséggel hozná fel az vármegyék lovasit, gyalogit, az szerént az várasok gyalogit.

ne szakadozna pedig hanem szép rendelt seregekkel jönne fel, lám annyi főember vagyon kegyelmed mellett az vármegyé­

ken, hogy száma nincsen. Töröktől hogy félni kelljen, azt meg sem kell kegyelmeteknek gondolni; moldovai vajda hogy had­

ban készülne, azt se higyje kegyelmed, mert én nekem odavi-gyázásom vagyon, és követe is útban vagyon, a mint nekem írják. Az kamararásokra való panaszolkodását kegyelmednek értem, de talám lehet mentségek azoknak is, mert ex uikilo nihil fit, ha jövedelem menne kezekben, bizony volna az én ha­

daimnak is szükségek az pénzre, kik itt az ellenség ellen szol­

gálnak, az végekben is úgy adhatnának; Ónodban, Szendrő-ben nem sok ember vagyon a mint hallom, azoknak hogy megfizessenek, én meghattam volt, de azzal kegyelmed hadat nem fog verhetni. Az pénzt az pártos urak és papok majorsá­

giból, jószágokból szerezhetnek, azokból fizethetnének, de azt idején elosztották, és felsáfárlották a mint hallom, sőt Rákó­

czi János uram mind eddig sem bocsátá kezéből ki Leleszt, melyből egy néhány ezer forint ára bort, búzát s egyebet hor­

datott el ő kegyelme ; ki adta neki s a többinek is, kik azt cse­

lekedték, én nem tudom, mert én senkinek semmit nem adtam.

Kegyelmed Lengyelországbau meghitt bizonyos értelmes igaz embereket bocsásson, kik minden dolgoknak menjenek igazán végére, s hozzanak kegyelmednek igaz híreket s ugy tudhat osztán kegyelmed dolgaira gondot viselni, de csak imilycn

amolyan embernek piaczou hallotta híreken nem fundálhat ember.

Kegyelmed engemet tudósítson ismét mindjárt voltakép­

pen minden dolgokról. Tartsa meg isten kegyelmedet jó egész­

ségben. E x Poson die 30 Octobris 1619.

Benevolus

G. Princeps m. p.

Az postákat riasszák meg az kamarasok, az leveleket hordozzák sietséggel, Kassáról hatod s heted napra jönnek fel az levelek, három nap pedig itt kellenének vélek lenni.

(Az egész levél Bethlen saját kézirata, a külezím elveszett, dc Rá­

kóczy Györgynek van írva.) (Eredetije a m. kir. országos levéltárban.)

C X L .

Pozsony, 1 6 1 9 . nov. 4.

Bethlen Szkender pasához.

(Balásffi J. krónikája 2 5 . 1.)

C X L I .

1 6 1 9 . novemb. 4.

Spectabilis stb.

Kegyelmed levelét, melyet Terebesről irt nekem nyolezad napra hozták ide Posomban, az estve érkeztek vele, csudálom hogy oly késedelmesen járnak az posták, melylyel nagy fo­

gyatkozást tesznek az árúlók, kegyelmed fenyíttesse meg Őket, ne késleljék az leveleket ez után, hozzák sietséggel éjjel nap­

pal. Homonnainak berzenkedését immár bizonyosabban értem kegyelmed leveléből, kin bizony sokat csudálkozom, hogy ha megengedik az statusok haddal való kiütését, melyet tudom bizonyoson megbántatnak lengyel uraimmal, mert az törökkel mostani utolsó pacificatiojokban expresse ezt végezték, hogy se Homonnainak, se Radulnak se egyebeknek én ellenem Moldova és Havasaifölde ellen hadat soha fogadui ne enged­

jenek, mert ha leszen eo facto törökkel való frigye felbomol­

jon, íratott is az fővezér császár nevével lengyel királnak és Solkoczkinak, hogy Magyarország ellen az ő birodalmokból senkit insurgalni, hadat fogadni ne engedjenek, mert az ma­

gyar nemzettel való frigyet császár meg akarja tartani, és

valaki ellenek igyekezik ellensége leszen, az levelet lő csausz vitte el októbernek 10. napján az portáról. Az moldovai vaj­

dának serio demandalták, hogy veszteg üljön, mert bizony meghal, ba ellenünk akárkivel is practical, ezt kegyelmednek bizonyoson Írhatjuk. De az mostani állapatra nézve azoknak az leveleknek elérkezése késő fog lenni, hogy ha kész hada immár annyi vagyon Homonnainak, kivel ki merne küldeni.

Mely ha leszen is, én elhittem hogy csak rablani jönnek, mert egyébképpen itthon való mulatósokban módot nem találok elmémben, de immár a mint kegyelmed maga is irja, hogy eleiben igyekezik menni, és az szorosokból ha lehet ki nem bocsátja, arról igen okoson disponalta discursusát azt is csele­

kedje kegyelmed, mert gyalogja kegyelmednek elegendő lehet, az szorosban sok ezer ember ellen is kevés igen megállhatja az utat, az lengyel pedig csak egy elsőben fogja az dolgot ke­

ményen, de mihelt látja, hogy vagyon ki ellene álljon, azontól alább és gyengébben hagyja dolgát. Minthogy nem magok or­

szágában járó dolgok vagyon, pedig bizony uram az én ítéle­

tem szerént Homonnait igen hamar cserben hagyja hada, ha szintén megindulnak is szerencse próbálni s látják hogy nem szolgál reménségek szerént, nem igen fogják magokat veszteni más ember koncza felett, hanem visszatérnek, megérik azzal, hogy ők próbáltak, de ha az szerencse nem szolgált nekik, arról nem tehetnek.

í r t a m immár kegyelmednek az vármegyék állapatjáról, hogy ha mind otthon akarnak ő kegyelmek maradni, én abban sem tartok ellent, noha az personalis insurrectio igen kéván-tatnék ilyen nagy dologban, de ha honn akarnak ülni, minden két portáról egy lovast és egy gyalogot bocsássanak, magok kegyelmed mellé menjenek viritim. Azért ha az szükség ugyan derekason kévánja az ott való szolgálatot, arra az szükségre kegyelmed tartóztassa meg az vármegyék hadait, de azért ott sokáig ne tartóztassa, mert ha mi akaratja volt Homonnainak, miolta Krasnánál való hadát vitték kegyelmednek, ezen leve­

lem aláérkezéseig elválik édes öcsém uram minden dolga, ha addig nem próbáltat én nem remélem, hogy azután próbál­

tasson, mindazáltal kegyelmedet az üdő s az alkalmatosság tanítja minden dolgokról, csak legyen kegyelmednek igen bi­

zonyos embere, az ki hozzon igaz híreket kegyelmednek, mert a mint megírtam ezelőtt is, paraszt ember hozta híren ember nem fundálhat semmit derekason. Annak menjen bizonyoson végére kegyelmed, mennyire való hada lehet és micsoda rend­

beli, ha csak két-három ezer kozákja vagy uégy leszen az vármegyék lovasit gyalogit kegyelmed felküldheti bízvást, maga az nemességgel s egyéb rendbeli hadakkal ellenek állhat

mindenkor. Mi mostan az Dunán költöztetjük hadainkat, az el­

lenség Bécs körül és alól Bécsen Hamburgig szállottak quar-tirokban, isten velünk levén, meg nem engedjük szomszédsá­

gunkban lakásokat.

Minemű rut gyalázattal irott levelét küldte kegyelmed Homonnainak megolvastam, megtetszik hogy nem vitéz ember, hanem asszonyember természeti vagyon, nyelve: fegyvere, valamely ellenség távol fenyegeti ellenségét, nem sokat kell tőle tartani. Az gyűlésen előadom levelét, ha azt érem, tudom megleszen gratiaja, a mint az dologhoz fogott. Az minemű képtelen hazugságokat ír az hadak állapatjáról, meglátszik hogy nem voltak igaz hirei. Bizony elhigyje kegyelmed, mikor rendbe állatta vala seregét Buquoy Dampierral együtt nem volt mind az két had is több 20 ezer embernél, de azokban azon napra és másnap pénteken veszett 3 ezer el legalább, azolta sok holt és szökött el benne, ezektől mi semmit nem félünk, bátor ue biztassa magát oly igen: Ferdinandus meg

Minemű rut gyalázattal irott levelét küldte kegyelmed Homonnainak megolvastam, megtetszik hogy nem vitéz ember, hanem asszonyember természeti vagyon, nyelve: fegyvere, valamely ellenség távol fenyegeti ellenségét, nem sokat kell tőle tartani. Az gyűlésen előadom levelét, ha azt érem, tudom megleszen gratiaja, a mint az dologhoz fogott. Az minemű képtelen hazugságokat ír az hadak állapatjáról, meglátszik hogy nem voltak igaz hirei. Bizony elhigyje kegyelmed, mikor rendbe állatta vala seregét Buquoy Dampierral együtt nem volt mind az két had is több 20 ezer embernél, de azokban azon napra és másnap pénteken veszett 3 ezer el legalább, azolta sok holt és szökött el benne, ezektől mi semmit nem félünk, bátor ue biztassa magát oly igen: Ferdinandus meg

In document B E T H L EN GÁBOR FEJEDELEM (Pldal 160-173)