ban érkezek levelével együtt, melyből ujabban értem Homon-nainak reánk való induló szándékát. Ez ideig valamit tudhat
tam, kegyelmednek megírtam, és semmit kegyelmedtől el nem titkoltam, nem is tudtam külömben gondot viselni, a mint az állapat folt magában. (A mi az) Homounai dolgát nézi, tud
tam bizonyosan, hogy Erdél(ből) (tar)tják hirrel, tanácscsal, biztatással, Most is proponál
tam igen serio, elejékben adván és megmutogatván nekik az nyughatatlan elméjű embereknek latorságok miatt hazánkra s magunkra következendő veszedelmet: de ezek soha arra nem akarának menni, hogy citatio nélkül az latrot megfogják, és én is, mivel a törvénre vagyok köteles, azoknak censurájok nélkül nem cselekedhettem, noha bizony nem kevés búsulásom volt s vagyon rajta, tudván az nyilván való árulókat közöttök lenni, és még is tudva el kell szenvednem. De ezek dolgok immár igy lévén, én is nem kedvezhetek az törvénnek, hanem külömben fogok a dologhoz. Semmi nagyobb akadályom nin
csen, mint az hertelen való jövetele ha lészen, és ha addig hadaimat öszve nem hozhatom: mert az után, ha jőne is, ke
vesebbet gondolnék vele. Mindazáltal éjjel nappal siettetem az hadakat, és ez alatt mind törökhöz elküldök s mindenről, a mint lehet, provideálok uram. Ha ugyan bizonyos lészen
meg-indulása uram, a mint kegyelmednek megírtam a más leve
lemben hogy Szalacshoz szálljon, ha Homonnai az Szilágy
ságra avagy Sibó felől jő, kegyelmed Szalacshoz ne szálljon, hanem isten akaratjából az Kérésen egyenesen siessen hozzám jőni a hadakkal, én is Kolosvárhoz csatlom addig magamat;
(de) ha isten adná uram, hogy az indulással nem hirtelenked
nék hanem készülne, ezt mondom ha bizonyoson megérthetné kegyelmed, mégis Szalacshoz való szállását javallom kegyel
mednek, hogy én is az erdéli hadakat vihetném bátor csak Tas-nádhoz, mert itt benn soha nem vínak oly bátorsággal, mint hazájokon kívül, és bizonyoson reménlem, hogy készen létün
ket ha megértené, nem kevés rémülést hozna neki. De istenért kérem kegyelmedet, hogy ha lehet bizonyoson menjen végére dolgának; ha megindult eddig, vagy ezen a héten okvetetlen megindul, addig a míg levelem kegyelmedhez kijut, hát így kegyelmed éjjel nappal adjon bizo(nyos) kegyelmed. Csak addig ne indulna, a míg táborban szállhatnék, az után bátor elindul
jon. Váradban kegyelmed hagyjon oly igaz embereket, kik nyomják igazán a kengyelt, tartsanak igaz hírrel bennünket;
Váradot én Homonnaitól nem féltem, hogy csak a felé is merne menne, bolondság is volna tőle. H a pedig Homonnai megindult, avagy megindul ez alatt, kegyelmedet intem, sőt hagyom is, hogy Haller Györgyöt mindjárt vitesse be Várad
ban, és hagyja jó őrizet alatt ott; mert bizonyoson és nyilván írhatom kegyelmednek, hogy nyilván való áruló. Könnyű lövő szerszámot 4 vagy ötöt hozzon magával kegyelmed, port, go
lyóbist azokhoz. H a pedig még is ugyan bizonyoson megiudult uram Homonnai, és Szilágyságra avagy Sibóra hallhatja bizo
nyoson indulását, az én tetszésemből kegyelmed ne az Kéré
sen jőjön, hanem Belényes felől jőjön minden hadaival, hogy valahogy megértvén a kegyelmed jövését eleiben ne mehessen és ne küldhessen, tőlünk el akarván szakasztani. Attól igen ótalmazzuk magunkat, hogy szakadozva harczot neki dereka
son ne adjunk, mint Brassónál Székel Mójses idejében történt a dolog. É n itt benn uram éjjel nappal, a mire érkezem, gondot viselek, várom immár kegyelmedet hadaival együtt, és ez üdő alatt kegyelmednek adjon jó egésséget és erőt, lássuk egymást jó egésségben. Albae
9 Maj. 1616.
Aftinis beneuolus G, Bethlen m. p.
P. S. *) Kegyelmed semmit nem ir jövetelinek módjáról, mennyi hada és micsoda féle légyen, gyalogja ha vagyon, vagy csak könnyű szerrel, az hajdúság is ha felkölt mellette avagy nem; azoknak állapatja felől is és minden készületiről informáljon kegyelmed bizonyosan. Okát nem tudjuk mire vélni, de mi nekünk ez szóval való Írá
sunk sem semmi ból nem jött eddig;
k ö z e l e b b l é v é n (n)agy dolog volna, h a ebben valami hírek nem volna nekik is.
Jegyzet: A kipontozott helyeken a levél ki van szakadva.
Külczim: Spect. ac magn. dominó Francisco Rhédey sat.
(Eredetije, u.cly Bethlen írása, az erdélyi Múzeumban.)
LVI.
Déva, 1 6 1 6 . máj. 2 4 . Bethlen G. Rhédey Ferencznek.
(Törók-Magyarkori Áoktár, IV. 146.)
LVH.
D é v a , 1 6 1 6 . jún. 6.
Bethlen G. Rhédey F.-nek.
(Tór.-Magy. Áoktár, IV. 1 4 8 . )
L V I I I 1 6 1 6 . jún. 8 . Spectabilis et magnifice domine
Aí'tínis honorande.
Gálfi uram mai napon adá meg a kegyelmed levelét az Homonnai hajdú vitézeknek küldött levelének páriájával együtt; ezelőtt harmad nappal kettőt hoztak olya(n) levelet kezemben pecséti és keze irása alatt. Sokat ir(hatn)ek, de nem érkezem reá dolgaim miatt. Homonnai, ha ke(res)ztyén és emberséges ember volna, nem kellene engemet igy diffamálni, mert minden cselekedetit maga leveleivel bizonyíthatom én
) Ez a második utóírat nem a fejedelem kezeirása.
meg. De megtetszik az árúlónak mérges embertelensége, maga megbírbatatlan rosz volta. Megszégyenítette az úristen ez ideig minden dolgaiban, ezután is elhittem megszégyeníti:
mert valaminémű fundamentummal való biztatása volt ezelőtt Ali pasától, mostan kétszerte nagyobb fenyegetődő levelekkel rettenti; ha megindul, ő is utána indul és rajta elhal; immár onnan sem lehet félelmünk. Itt való állapatunk mostan miben légyen, Gálfi György kegyelmednek megmondhatja; ha meg nem hazudják magokat, talám immár tovább nem veszeked
nek az itt valók. Bizonyára ha az sok ártatlan községet nem szántam volna, eddig régen véget vethettem volna bennek.
Az ifjú legénynyel is beszéllettem uram, nem késlelem azt is, levelekkel elbocsátom. Az por talám nem kelletik, de, hogy ha kévántatik, abból is fogyatkozásunk hogy ne legyen, ke
gyelmedet kérem, küldje el sietséggel. Isten kegyelmedet tartsa meg. Ex castris 8. Junij. 1616.
Affinis Beneuolus G. Bethlen m. p.
Killc:im : Spect. ac magu. dominó Francisco Rhédey.
(Eredetije, mely Bethlen írása, az erdélyi Múzeumban.)
L I X .
Kelet. n. 1 6 1 6 . jún. 10.
Bethlen utasítása Tholdalaginak.
(Török-Magyarkori Áoktár, IV. 149.)
L X .
1 6 1 6 . jún. 19.
Spectabilis et magnifice domine Affinis nobis honorande etc.
Kegyelmednek immár egynéhány leveleinket küldtük minden eddig való állapatunkról azokban kegyelmedet certi-ficálván, melyekre ez ideig semmi válaszunk nem jöve, kin felette igen búsulunk; egyébre nem vélhetjük, hanem hogy ed
dig való leveleit az latrok fogdosták el. Komis Sigmond uram jöve meg Jenőből, nekünk nagy bizonynyal beszéllé, hogy az úristen kegyelmedet ott való híveinkkel együtt nagy jó sze
rencsével látogatta volna meg, Homonnai hadát, ki előtt Putnoki és Eekete Péter voltak, megverte volna, mely
örven-detes híren az úristennek hálákat adván nem kicsin örömünk is volt rajta : de hogy ez ideig kegyelmedtől sem arról sem egyéb kegyelmetek ott való állapatjáról nem értheténk, két
ségesek kezdénk abban is lenni. Kegyelmedet azért szeretet
tel intem, ne várjon se órát se napot, hanem engemet minden ott való mostani állapatjáról tegyen bizonyossá, érthessek mindent kegyelmed felől; ha az harcz meglőtt, annak minden eredetiről és végben meneteléről is kegyelmed irjon ugyan historice, micsoda hadak voltak, mennyi számú, kik voltak előttök, ki bocsátotta reánk, ha isten kegyelmedet győzedel
messé tötte, az harcz mint lött, mennyin vesztek, foghattak-é valami nevezetes embereket, kiktől értekezhetnénk, ne res-telje kegyelmed fáradságát, irassa meg. Mi uram sok munká
val, fáradsággal, vérhullással 12. napra Lippát megvevők;
immár egy ostrommal megvehettük volna, annyira megszo
rultak vala, de az vérontást akarván minden uton eltávoz
tatni, hitre adák meg magokat; én is Jenőig békeségesen minden kár nélkül elkésértettem az benne valókat. Onnét ké-telenségből fel kellé indulnom: mivel az hadak többire pos
tán kénszerittettek vala Lippa alá jőni és élést magoknak felette keveset hozhattak volt, főképpen az gyalogság, és felette igen meg kezdettek vala éhezni, mely miatt messzebb nem vihetem őket, magam is gondolkozván felőle, az mely had megéhezik, hogy kész megvert had az. Erre való nézve kelleték megtérnem; holnap Déváig megyünk, de senki haza nem megyén, azt mind fejenként felfogadták, hanem velem együtt táborban szállanak, és mind élésért, mind költségért, szekerekért bizonyos atyjokfiait haza bocsátják, sőt az honn maradt hadra valókat is mind táborunkban hivatják. Ha
daink nekünk is szépek vadnak uram, legkevesebb vagyon 12 ezer emberünk hadra való, kegyelmed hadai nélkül. Hozák ezt is, hogy Homonnai 11. Junij indult meg házától és Maj-tínhoz akar szállani, ott akarván meggytilekezni; kegyelme
det kérem, e felől is tegyen bizonyossá. Im én is holnapi na
pon bocsátok Tergovistyára, Szkender pasa derék haddal oda érkezett, mindjárt kihivatom mind az havaseli vajdával együtt; az tömösvári pasa Í3 személye szerént mellénk jő, annak is igen szép hada vagyon négy ezer, az mind Lippán vagyon; az budai pasa is, az mint immár mostan ir, rette
netes esküvésihez képest nem kételkedhetem ez után felőle, hogy az mi segítségünkre nem fordítaná minden eszét, ere
jét ; tizenkettőd napra Szkender pasa is kiérkezik Brassóhoz az vajdával együtt. Ha német császár ő felsége ilyen frigyet tart minden keresztyén országokkal, légyen az nagy isten megítílője mindnyájunknak, mi okot semmire nem adtunk;
ha az keresztyén vér outásban gyönyörködik ő felsége, ezt szintén elindítja, a mint eszemben veszem, az úristent segít
ségül híván igaz igyünkben bizony megsegít, az gondviselés
ben én sem hagyok hátra semmit. Kegyelmedet kérem, enge
met tudósítson mindenekről, és ha megindul Homonnai, kegyelmed az hadakat bocsássa be az Kajánra mellém, maga maradván Váradban, és válogasson valami bárom száz gya
logot melléje az vár vigyázására. Kegyelmed minden postáit immár Kolosvár felől küldje hozzám, mert én táborban leszek és az török hadakat megvárom. Immár ha eljő is, mivel hogy az én előbbi elvégezett intentumom megváltozott, az kegyel
meddel való hadakat is megvárom : de valameddig bizonyo
son meg nem indul Érdélre Homonnai, kegyelmed mind addig Váradnál legyen táborban, avagy az varasban szállítsa hadait, a mint kegyelmednek legjobban tetszik, azt csele
kedje. Micsoda hadak vannak Homonnaival, lengyel kopjása mennyi, kozákja mennyi, magyar kopjása gyalogja mennyi, magyarországi fő emberek közzűl kik vadnak vele, az lakos hajdúk mi állapatban vadnak, az vármegyék mit csinálnak, ha mit ezekben érthet kegyelmed, nekem adja tudtomra. Ezek után az ur isten kegyelmedet tartsa meg jó ogésségben, és engedjen örvendetes híreket kegyelmed felől hallanom. Ex Hlye 19. Junij 1 6 1 6 .
Affinis Beneuolus G. Bethlen m. p.
Kulczim : Speet. ac magn. dominó Francisco Rhédey sat.
(Eredetije, mely Bethlen írása, az erdélyi Múzeumban.)
L X I .
1 6 1 6 . jún. 2 2 .
Spectabilis et magnihee domine Affinis honorande.
Szálai Ferencz az mult vasárnap 7 óra tájban ére útamban Branicskán a kegyelmed örvendetes irta és izente hírekkel, kin az istennek az én erőm s elmém szerént hálákat adván, minemű örömöm légyen rajta, kegyelmednek meg nem írhatom. Áldott az isten, ki az ő dicsőségét, nagy nevét meg-káromlani az bálványozó népeknek nem engedi, nyomorult hazánk megromlására ügyekező latrokat szándékokban elő nem bocsátja. Noha uram ezek az emberek oly intentummal indultak volt, mint kész dologra, az mint Homonnai
instruc-tiójából világoson kitetszik, de az nagy hatalmú istentől nem kérdettek volt tanácsot, és ím első szerencséjét az úristen az magos menyből meg is gátolá, tanácsokat megcsúfolá. Hiszem az úristent, hogy ő felsége ez után is az mi bűneinkért tel
jességgel el nem veszt igaz ítíletiből, hanem az ő nagy nevé
nek káromló ellenségit meg fogja gyalázni ennél is inkább.
Az kegyelmed becsűlletes jó hire neve noha mindenkor fén-lett, de ennyivel inkább fog ezután fénleni, mivel hazánk ellenségit isten kegyelmed gondviselése vigyázása által szé-gyenitette most egyszer meg. Az úristen kegyelmedet sok esztendeig éltesse jó egésségben, és adjon erőt kegyelmednek ő felsége az ő nagy nevének és szegény hazánknak ótalmára való szolgálatra. Kegyelmedtől felette nagy kedvesen vöttem
és veszem minden eddig való szorgalmatos vigyázását, hasz
nos szolgálatját, háládatlan sem akarok lenni érette, ha isten életemet megtartja. Tudom magam is, az kicsin értékkel annál inkább beteges állapattal mely nehéz légyen hada
kozni : de kegyelmed azzal mostan ne sokat gondoljon ; az úr
isten a mennyire való erőt kegyelmednek engedett, kevés fáradságát ne szánja, mert nem magának szolgál mostan, hanem az istennek és édes hazánknak, melynél mi lehet idvességesb, mi lehet dicséretesb, mint az ki az istennek dicsőségét nevének káromlói ellen hazánk rontására indult hamis igyű népek ellen köti kardját fel ? Bizonynyal elhihetjük uram ezt, hogy ha az úristen gonosz igyekezetek
ben ezeket elő akarta volna bocsátani, mostan ezeken a sze
rencsétlenség nem esett volna: de jól látja ő felsége hamis igyeket, annál inkább gonosz szándékoknak vége mire tendál
jon, és meg nem engedi végben menni tanácsokat. Keserves dolog nemzetünkkel veszekedni, de annál keservesb uram, hogy minden igaz ok nélkül hamisan az mi édes hazánkat akarja tűzzel fegyverrel rontani, az bálvánt felemelni ennél is inkább, szabadságunkat elveszteni az minnen magunk nem
zete, és oly, a kinek Érdélben sem magának sem nemzetének soha egy pénz ára igassága nem volt, soha sem Érdél sem én neki nem vétettünk. így lévén azért az dolog uram, micsoda természet szerént való pogánnal hadakozhatnék ember in
kább, mint ezekkel, a kik hitünkben akarnak rontani, az mi igaz keresményünktől kívánnak megfosztani ? Hiszem a török tatár is, mikor ellenségünk volt, csak ezt cselekedte. Kegyel
metek jószágaival, tiszteivel az egész országban régen felosz
toztak, meg sem fogták, addig mellyesztik. Valaki uram ilyen igaz igyben fárad, szolgál, mind isten előtt kedves, s mind ez világ előtt dícsíretes jó hírt nevet szerez magának. Az érté
ket is uram, valamiből lehet, helyre hozzuk ; valamit én
kap-hatok, azt elbidje kegyelmed ládában nem rejtem; hazámért nem hogy pénzemet, de életemet sem szánom elfogyatni, ha arra megyén a dolog. Lippa előtt való dolgainknak véghez vitelét kegyelmednek ezelőtt megírtam immár, az töröknél elveszett hitelünk becsülletünk országostól helyben fog álla
padni; valóban ígírik magokat az szolgálatra, segítségre, mind az vezér Budáról, mind Szkender pasa, Méhemet pasa, az havaseli vajda; nem reménlem hogy megfogyatkozzunk bennek uram immár ez után. E l is küldtem Szkender pasáért és az bavaseli vajdáért, ha kelletik egy hétre kiérkezhetnek mindenkor, oly közel szállítom az erdéli havasok alá. Moldo-vából is semmi tartásunk nincsen, mert, a mint megírtam ke
gyelmednek, volt 25 boér avagy 30, a kik a portára én álta
lam ménének, Mikó Ferenczet bocsátottam vélek, sőt oly hirünk is vagyon, hogy immár az zászlót ez mostani vajdafi-uak a portán megígírték.
Az mi az Homonnai ellen való vigyázást gondviselést illeti, abban, uram hátra semmiképpen ne álljon se kegyel
med, se pedig mi; minthogy immár minden ez ideig való álnok practikájok mostan napfénre jött, semmit immár el nem fedezhetnek, sőt hogy római császár engedelméből volt, világoson megtetszik instructiójának első articulusából, a holt azt irja, hogy az ezer lovast kállai kapitántól kérjék el, kiket melléje rendeltének : a kállai kapitán nem Homonnai hanem császár szolgája volt ez ideig Azért uram mi is ezt immár könnyen ne hagyjuk; minthogy mi okot nekik semmire nem adtunk, igaz igyünkben mi is méltán kévánhatuuk igasságot.
És hogy az magyar nemzet ellen ne láttassunk mi fegyvert vonni, melyet nem külömben akarok eltávoztatni, mint magam hazájáról kívánom az fegyvert elfordítani, sőt teljes erőmmel, igaz szívvel az magyar nemzetnek ugy akarok szolgálni mint magam édes hazájának: azért im írattunk mind az várme
gyéknek, palatínus és generális uraméknak, minthogy az or
szágok békeségének ótalmazására ő kegyelmek s ő nagysága köteles, azt kéváujuk mi is országúi, hogy Homonnait com-pliceseivel együtt mindjárt jure belli megbüntesse; tessék meg azzal, hogy nem ország s nem az magistratusok akarat
jából indította ezt az háborúságot Homonnai, és el sem szen
vedik neki; az leveleknek páriáit kegyelmed kezében küldtük.
Ezeki-e sietséggel való választ várunk palatínus uramtól, ki ha az országgal együtt megbünteti az latrokat, mi is eléged
jünk meg azzal, ha pedig nem akarják avagy nem elégsége
sek reá, az confoederatio tartása szerént istennek szent segít
ségéből mi is induljunk meg Ungvár felé, és az békeség bon-jogatókat keressük meg, senkit egyebet ne bántsunk. Ez üdő
alatt kegyelmed is legyen igen szorgalmatos vigyázásban, és fejenként az három vármegye, minden rend, legyen táborban Váradnál kegyelmed mellett, avagy a hol a kegyelmed jó tetszése lészen. Én is uram ez jövő csütörtökön isten velem lévén az tordai mezőre szállok, a hova az egész ország népe fejenként minden rend jószága vesztése alatt, végezték teg
napi napon, hogy azon napra tartozzék minden ember oda jőni; ha kévántatik, uram, mindjárt kegyelmed mellé mehe
tünk ; ha kévántatik, török, tatár, oláh segítségünk sok jöhet.
Valamit az üdő magával hoz, az úristent segítségül híván, semmiben az jó alkalmatosságot el ne mulaszszuk; én rajtam semmi el nem múlik, noha bizony igen beteges vagyok : de ha külömben nem lehetne is, szekerén is oda vontatnám maga
mat, valahol a szükség kévánja. Elhidje kegyelmed, az erdéli hadak sem szivetlenek, csak ne veszessék eszeket. Mocsouit, Foltit, ha lehetséges uram, kéresse kezéhez kegyelmed, ha külömben nem lehetne, valami egynéhány száz forintért, és bátor jószágot is ígírne az hajdú vitézeknek érettek, én mind
járt megküldeném, kegyelmed küldje be őket. Tartsa meg az úristen kegyelmedet jó egésségben. Ex Feieruar die 22.
Junij. 1616.
Affinis Beneuolus G. Bethlen m. p.
P. Scripta. Ha semmiképpen ezt a két árúlót kezéhez