Fel sõbb és fel sõ le ány is ko lák

Ma gyar or szá gon alap fo kon túl me nõ in téz mé nyes ke re tek kö zöt ti ta nu lás ra (kö zép ko ri ko los to ri elõz mé nyek tõl el te kint ve) a nõi szer ze tes ren dek ala pí tot ta is ko lák nyúj tot tak le he tõ sé get. Az el sõk a XVII. szá zad ban jöt tek lét re, kez de mé nye zõ jük Páz -mány Pé ter esz ter go mi ér sek volt, aki a ka to li kus megújhódás ér de ké ben a le ány ne ve lés re kü lö nös fi gyel met for dí tott. A XVIII. szá zad ban újabb ren di le ány is -ko lák nyíl tak meg. Mel lé jük fõ leg az 1830-as évek tõl ma gán in téz mé nyek „zár kóz tak fel”. Ezek kö zül a leg is mer tebb Zirzen Jan ka jász be ré nyi, Karacs Te réz mis kol ci, va la -mint Te le ki Blan ka pes ti ne ve lõ in té ze te volt.¹Az ál lam (és a köz sé gek) nem fog lal koz tak az ok ta tás ügy ezen te rü le té vel, így az in téz mény há ló zat, a kép zés tar tal ma fe -le ke ze ti, il -let ve tár sa dal mi ér de ke ket (a tár sa dal mi bá zist al ko tó pol gá ri és ne me si ré te gek el kép ze lé se it) tük röz te.

A lá nyok fi ú ké val egyen ran gú és egyen jo gú ok ta tá sá nak kö ve te lé se a fel vi lá go so dás esz mé i bõl táp lál koz va a pol gá ro so dás és a mo der ni zá ció elõ re ha la dá sá val erõ tel jes eb ben az 1860as évek ben fo gal ma zó dott meg. Az ek kor in dult kez de mé nye zés ve -ze tett a né met nyel vû or szá gok ne ve lés tör té ne té bõl már is mert ún. fel sõbb le ány is ko lák lét re jöt té hez.

1 . A Z OR SZÁ GOS NÕ KÉP ZÕ EGYESÜLET² K E Z D E M É N Y E Z É S E

A le ány ne ve lés ko ráb bi nál ma ga sabb szint re eme lé sé ben, az el vek gya kor la ti meg va ló sí tás ban kez de mé nye zõ sze re pe volt Ve res Pálné Beniczky Herminnek és a ve ze té sé -vel ala kult Or szá gos Nõ kép zõ Egye sü let nek. Ve res Pálné Ma dách Im re aka dé mi ai szék -fog la ló beszédével³vi táz va, ar ra re a gál va lé pett a nyil vá nos ság elé. Fel hí vás a nõk höz cí mû cik ke a Hon c. fo lyó irat ban je lent meg 1865. ok tó ber 28-án.

„Ben sõ indignatiót oko zott ben nem min den kor ér tel mes nek tar tott fér fi ak ál tal gyak ran ej tett azon vé le mény nyil vá nu lá sa, hogy a nõ nek tu do má nyos mû velt sé ge szük ség te len, és fáj dal mas ér zé se im

1 PUKÁNSZKY2006, 119–123.

2 Kez det ben Or szá gos Nõ kép zõ Egy letné ven. Az egy sze rû ség ked vé ért azon ban az Or szá gos Nõ kép zõ Egye sü let(ONE) ne vet fog juk hasz nál ni.

3 A be széd 1864-ben je lent meg a Ko szo rú ban. Ma dách sze rint a nõ „… min dig csak a szen ve dõ, so ha sem a be ha tó ele met kép vi se li s in nen, míg a di let tan tiz mus leg ked ve sebb contingensét szol gál tat ja, so ha a mû vé sze tet és tu do mányt elõ re nem vi szi.”(Idé zi M. BAGOSSY 1996, 28.)

kö ze pet te fel ka rol tam gon do la ta im ban ne münk al ko tá sát s föl di ren del te té sét. […] Az is ten az ész -te het sé get … nem csak az egyik nem mo no pó li u má vá ren del -te … az ész, az is -te ni szik ra, mind két nem mel kö zös, … va jon mi re va ló vol na a nõi nem nél, ha … ki fej té sé re, hasz no sí tá sá ra sem mi szük ség sem vol na?” – utalt, töb bek közt, Ma dách cikkére.⁴Az em ber ren del te té se a jó lét és a tö ké le te se dés utá ni tö rek vés – tar tot ta. Ezen utób bi hoz a kép zés is hoz zá já -rul. A mû velt nõ lel ke sít he ti mun ká já ban el lan ka dó fér jét, az anya gi ki adá so kat pe dig a szük ség le tek hez iga zít ja. Fel hí vá sa ezért a fér fi ak hoz is szólt: „Ne fél je tek, ha nõ test vé -re i tek szel le mi és tu do má nyos örök sé gü ket eré lye sen kö ve tel ni fog ják; ti csak nyer ni fog tok, ha az élet ko moly sá gát fel fog ni ké pes, tökélesbülés után tö rek võ társ fog e föl di pá lyán ol da la tok mel lett ha -lad ni.”⁵A nõk mû ve lé sét a nem zet szem pont já ból is lé nye ges nek tar tot ta. Leg fõbb cím zett jei azon ban a nõk vol tak. Kér te õket, ta nít tas sák lá nya i kat 18–19 éves ko ru kig.

A fel nõtt nõk szá má ra pe dig in dít vá nyoz ta, hogy jöj je nek ös sze tu do má nyos esz me cse -rét folytatni.⁶

Ve res Pálné cik ké re re a gál va Karlovszky M. Ida nõi ön kép zõ egye sü let ala pí tá sát in dít vá nyoz ta. Ve res Pálné he lye sel te a ja vas la tot, mert – ahogy vá la szá ban fo gal ma zott – „a tu do má nyos kép zett ség a szel le mi lá tó kört ki ter jesz ti, gon do lat gaz dag sá got ad, s az és szel bí ró egyént leg mél tóbb mó don fog lal koz tat ja [,…]erõt, meg nyug vást, mél tó sá got sze rez [,…]

önál ló bol dog ság ra vezet.”⁷A jö ven dõ egye sü let nek azon ban – az ön kép zé sen túl – má -sik fel ada tot is szánt: le ány ne ve lõ in té zet fel ál lí tá sát és mûködtetését.⁸Az egye sü let 1867. má jus 24-én tar tot ta el sõ ülé sét 22 hölgy rész vé te lé vel. Há rom célt tû zött ki ma ga elé: 1. köz hasz nú tu do má nyok ter jesz té se, 2. va gyon ta lan höl gyek szá má ra ke re -se ti le he tõ sé gek ke re sé -se és 3. kap cso lat tar tás kül föl di ek kel.

Meg nyi tó be szé dé ben Ve res Pálné is mé tel ten a nõk kép zé sé nek fon tos sá ga mel lett szólt, és az ezt ta ga dó, tár sa da lom ban ural ko dó vé le mény meg vál toz ta tá sá ra hí vott fel.

A ma ga sabb fo kú ok ta tás so rán szer zett is me re tek ve zet nek az igaz ság hoz – han goz tat ta. Né ze te sze rint a tu do mány és a mun ka a tö ké le te se dés fel té te le, a ha la dás mo tor ja. Aki szel le mi és anya gi tu laj dont sze rez, csak az le het ura sa ját sor sá nak. Or szá -gos nõi tan in té ze tet akart ezért ala pí ta ni, ahol a le á nyok az ele mi is ko la el vég zé sét kö ve tõ en ta nul hat nak, és a sze gé nyeb bek szá má ra le he tõ ség nyíl na szak kép zés re. Cél -ja i nak tá mo ga tá sá ra elõ ször a saj tón ke resz tül a köz vé le ményt akar ta meg nyer ni. Majd a tör vény ho zás hoz és a kor mány hoz akart for dul ni, el sõ sor ban az anya gi tá mo ga tás meg szer zé se ér de ké ben.

Az egye sü let tag sá ga gyor san nö ve ke dett. Mû kö dé si en ge délyt – Nõ kép zõ Egye sü -letnév re – 1868 ja nu ár já ban ka pott. El ké szült az alap sza bály zat, és 1868. már ci us 23-án

4 Uo. 33.

5 Idé zi GÖNCZY 1915–1916, 55.

6 Uo.

7 M. BAGOSSY 1996, 36.

8 Uo. 28–40.

sor ke rült az ala ku ló köz gyû lés re. Az egye sü let el nö ké vé a tag ság Ve res Pálnét, al el -nök ké gróf Te le ki Sándorné szü le tett gróf Te le ki Jozefint vá lasz tot ta.

Ugyan eb ben az év ben Ve res Pálné röp irat ban is mer tet te tö rek vé se i ket, ame lyek Né ze -tek a nõi ügy ér de ké bencím mel kü lön fü zet ben is meg je len tek. Eb ben a mun ka je len tõ -sé gé rõl szólt. Ki emel te a sze rin te nõk nek va ló te rü le te ket, ame lyek a ta ní tás, az ipar, a ke res ke de lem, pénz ügyi cé gek ala pí tá sa, a pos ta, a tá ví rá szat, a gyógy sze ré szet, a gyer mek és nõ gyógy ászat. Vé le mé nye sze rint sa ját ügyük ben a nõk nek kell meg ten -ni ük az el sõ lé pést. Kö te les sé gük ér tel mü ket fej lesz te -ni, füg get len ség re tö re ked -ni, hogy sen ki nek ne le gye nek terhére.⁹

Az egye sü let az 1868. no vem ber 7-i köz gyû lé sen el ha tá roz ta, hogy min ta is ko la fel ál lí tá sa tár gyá ban kér vényt in téz az or szág gyû lés hez. A kér vény ben a nõk ne ve lé -sé nek el ha nya golt vol tá ra hív ta fel a fi gyel met. A nõ a csa lád ban be töl tött anyai és hit ve si sze re pét mû velt ség nél kül nem tud ja kel lõ kép pen el lát ni – hang sú lyoz ta. Or szá gos le ányfõ ta no da fel ál lí tá sát kér te. Fel so rol ta a ter ve zett tan tár gya kat, és le szö -gez te, hogy nem tu dó so kat, ha nem tu do mány ked ve lõ ket akar ne vel ni. Az egye sü let tag jai Eöt vös Jó zsef mi nisz tert is fel ke res ték. Õ elõ ször el uta sí tot ta a kez de mé nye -zést, in kább a sze gé nyeb bek szak kép zés ét tá mo gat ta vol na, ké sõbb azon ban mel lé állt. A kér vényt De ák Fe renc nyúj tot ta be 1869-ben a Kép vi se lõ ház ban. Ve res Pálné min den egyes kép vi se lõ tõl le vél ben kér te együtt mû kö dé sét. Az egye sü let az is ko la mû kö dé sé nek anya gi fe de ze tét az ál lam tól vár ta, hi szen – ér velt – a fi úk ne ve lé sé re mil li ó kat szán nak, míg a lá nyo ké ra csak né hány ezer fo rin tot for dí ta nak. Pár hu za mo -san gyûj tést is kez de mé nye zett. A kér vény konk rét ered mé nye ket nem hozott.¹⁰

Az egye sü let tan fo lya ma szá má ra tan ter vet kért a ne ves pe da gó gus tól, mi nisz te ri osz tály ta ná csos tól, Gönczy Pál tól. Ve res Pálné Gönczy ja vas la ta i val nem volt elé ge -dett. A tan ter vet nem tar tot ta elég tu do má nyos nak, ezért azt vé gül ma ga dol goz ta ki.¹¹ Az igaz ga tó Gyu lai Pál lett, ta nár nak több dip lo más pe da gó gust si ke rült meg nyer ni.

Az el sõ tan év nyi tót 1869. ok tó ber 17én tar tot ták. Ve res Pálné be szé dé ben a tan fo -lyam cél ját szel le mi leg füg get len, ön tu da tos, ne mes nõk ne ve lé sé ben je löl te meg, akik – ha a sors úgy hoz za – meg él he té sük höz szük sé ges for rá so kat is elõ tud ják te -rem te ni. A te het sé ge sek elõtt az egye te mi ta nul má nyok le he tõ sé gét is fel ve tet te.

Anya gi okok ból egy osz tályt in dí tot tak, amely be 13. élet évü ket be töl tött lá nyok és to vább ta nul ni vá gyó fel nõtt höl gyek je lent kez het tek. Az el sõ év ben ti zen egy nö ven -dék irat ko zott be, kö zü lük a tan év vé gén he ten tet tek osz tály vizs gá la to kat.

A tan fo lyam – in ter ná tus sal ki e gé szül ve – a kö vet ke zõ tan évek ben is meg nyílt.

Fenn tar tá sát az egye sü let nagy részt ado má nyok ból fe dez te, de az ál lam is hoz zá já rult

9 Uo. 40–46.

10 Uo. 46–50.

11 A tan terv ben a kö vet ke zõ tan tár gyak sze re pel tek: ne ve lés és egész ség tan, lé lek tan, elem zõ gon dol ko dás tan, er kölcs tan, ter mé szet tan, gya kor la ti vegy tan, ma ga sabb szám tan, könyv vi tel, mû ve lõ -dés tör té net, mû vé szet tör té net, esz té ti ka, al kot mány is me ret, ma gyar nyelv tan, stí lus, lo gi ka, föld rajz, iro da lom tör té net, vi lág tör té net, an gol, né met, fran cia nyelv, rajz és a ha zai tör vé nyek alap vo ná sa i nak is me re te.

a költ sé gek hez. 1877-ben az egye sü let a tan fo lya mot fel sõbb le ány is ko lá vá szer vez te át. (Ez az is ko la tí pus 1875tõl lé te zett ha zánk ban. Céjairól, szer ve ze té rõl lásd a kö -vet ke zõ fe je ze tet.) Az is ko la 1881-ben a Zöld fa (ma Ve res Pálné) ut ca 38. sz. alatt fel épí tett épü let be köl tö zött. Ké sõb bi vá sár lás nak és újabb épít ke zés nek kö szön he -tõ en az egye sü let is ko la komp le xu mot ala kí tott ki több is ko la tí pus sal (ele mi, pol gá ri, fel sõbb le ány is ko lá val, 1896-tól le ány gim ná zi um mal, több szak kép zõ tan fo lyam mal) és internátussal.¹²

Y Y Y

Ma gyar or szág a tár gyalt or szá gok kal ro kon sá got mu tat ab ban, hogy fel sõbb le ány ok ta tá si in téz mény ala pí tá sá ra a tár sa da lom ban je lent meg tö rek vés. Az Or szá gos Nõ -kép zõ Egye sü let – ne ve is ezt tük rö zi – ki mon dot tan e cél meg va ló sí tá sá ra ala kult.

A lét re jö võ is ko lát (tan fo lya mot) ne héz el he lyez ni a ko ra be li ma gyar is ko la rend szer ben. Cél jai sze rint tu do má nyos szin tû ne ve lést nyúj tott, a kö zép is ko lák fel sõbb osz -tá lya it és a fel sõ ok ta -tást egy aránt he lyet te sí te ni kí ván ta. Fi gye lem re mél tó, hogy a kul tu rá lis és a tár sa dal mi cél ki tû zé sek mel lett a gaz da sá gi is je len volt már a kez de -mé nye zés el in du lá sa kor. A lét re jö võ in téz -mény mû kö dé sét az ál lam en ge dé lyez te, sõt tá mo ga tást is ka pott, jo gi lag azon ban nem sza bá lyoz ta. A költ sé gek nagy sá ga és ta lán az ér dek lõ dés vis sza fo gott sá ga mi att a lét re jött „tan fo lyam” nem zet kö zi ös sze -ha son lí tás ban sze rény nek mond -ha tó a ma ga 1–3 osz tá lyá val.

2 . A N Õ I K Ö Z É P I S K O L A T E R V E

A Nõ kép zõ Egye sü let (egy-, két-, majd há rom éves) tan fo lya ma éve kig a tanítónõképezdék mel lett az or szág leg ma ga sabb szin tû le ány is ko lá ja volt. Je len tõ sé -ge mû kö dé sé ben rej lett. Be bi zo nyo so dott, lé te zõ, va lós igényt elé gít ki, s te szi ezt jó ered mén nyel. A nõk kép zé sé nek ma ga sabb szint re he lye zé se te rén a kö vet ke zõ kez de mé nye zés Mol nár Ala dár ne vé hez fû zõ dik. Mol nár be ha tó an ta nul má nyoz ta – töb bet meg is lá to gat va – a sváj ci és a né met fel sõbb le ány is ko lá kat, va la mint a nõ ne ve -lés ame ri kai és orosz or szá gi gyakorlatát.¹³ 1873. feb ru ár 25-én be szé det mondott a Kép vi se lõ ház ban. Eb ben ar ra kér te Trefort Ágos ton val lás és köz ok ta tás ügyi mi nisz -tert, hogy ala pít son a na gyobb vá ro sok ban „nõi középiskolákat”.¹⁴ A nõk szá má ra ugyan is nincs meg fe le lõ is ko la a nép is ko lai ok ta tá son felül, pe dig „… a nõ nek ép ugy jo -ga van ne vel te té sét il le tõ leg az ál lam gon dos ko dá sát igény be ven ni, mint a fér fi nak.” […] „Nincs gon dos kod va az olyan le á nyok ki kép zé sé rõl, kik nek csa lád ja nem ké pes kü lön ne ve lõ nõt tar ta ni a ház nál, de más fe lõl ma ga sabb mû velt ség re van szük sé ge an nál, mit a nép is ko lák ban el sa já tít hat nak.”

12 M. BAGOSSY 1996, 50–60.

13 MOL NÁR 1877, 14–21.

14 Né ze te sze rint ugyan is Ma gyar or szá gon nem le het olyan mér ték ben tá masz kod ni az egye sü le tek mû kö dé sé re, mint kül föld ön. Az ál lam ér de ke az ala pí tás, mert – úgy vél te – „aki a nõ ne ve lést a ke zé -ben tart ja, a jö võ nem ze dék ér zü le tét tart ja ke zé -ben.”(Uo. VI.)

– mondta.¹⁵Be szé de a kép vi se lõk he lyes lé sét vál tot ta ki, ha tá ro zat ho za tal vagy in téz -ke dés azon ban nem tör tént.

Mol nár 1873 már ci u sá ban Nõ kép zés és an nak fel ada ta ha zánk bancím mel az Or szá gos Nõ kép zõ Egye sü let es té lyén is elõ ad ta né ze te it. Kül föl di ta pasz ta la tai alap ján a jo gok meg adá sa és a kép zés biz to sí tá sá nak sor ren di sé ge sze rint a nõ ne ve lés ben két irányt kü lö ní tett el:

• Az an go lok és az ame ri ka i ak nem csak egyen jo gú sá got biz to sí ta nak a nõk nek, ha nem a fér fi ak nak já ró köz éle ti jo go kat is meg ad ják ne kik. A jo gok gya kor lá sa köz ben szer zik meg a szük sé ges is me re te ket. A jo gok és kö te les sé gek egy for ma sá -gá ból kö vet ke zik, hogy a nõk nek ugyan azon tu dás ra és kép zett ség re van szük sé gük, így kü lön is ko lák fel ál lí tá sa nem in do kolt.

• A né met és a sváj ci fel fo gás sze rint a nõk nek elõ ször le he tõ sé get kell ad ni a ma -ga sabb kép zés re, hogy te het sé gü ket ki bon ta koz tat has sák, majd meg kell ta lál ni

• A né met és a sváj ci fel fo gás sze rint a nõk nek elõ ször le he tõ sé get kell ad ni a ma -ga sabb kép zés re, hogy te het sé gü ket ki bon ta koz tat has sák, majd meg kell ta lál ni