A nõ moz ga lom je len tõ sé ge

Auszt ri á ban és Né met or szág ban a le ány ok ta tás kö zép is ko lai szint re eme lé se el sõ sor -ban a nõ egye sü le tek nek volt kö szön he tõ. Ma gán sze mé lyek mel lett a nõ egye sü le tek vol tak azok, amelyek lét re hoz ták az el sõ fel sõbb le ány is ko lá kat, és fenn tar tá suk ban év ti ze de kig meg ha tá ro zó sze re pet ját szot tak. A nõ moz ga lom ban több irány kris tá lyo -so dott ki, be szél he tünk mér sé kelt, pol gá ri (Né met or szág ban az Allgemeiner Deutscher Frauenverein, az Allgemeiner Deutscher Lehrerinnenverein, Auszt ri á ban a Wiener-Frauen-Er-werb-Verein)²és ra di ká lis szárny ról (Deutscher Frauenverein Re form, Verein Frauenwohl, il let ve Verein für Erweiterte Frauenbildung). Míg elõb bi – le egy sze rû sít ve – a le ány ne ve -lés spe ci á lis vol tát, a ter mé sze tes hi va tás ra va ló fel ké szí tés is ko lai ke re tek kö zött va ló fenn ma ra dá sát, ezért kü lön tan ter vet kí vánt, ad dig utób bi a le ány- és a fiú-(közép)iskolai ok ta tás egy sé ge sí té sét, a szer ve zet, a tan terv át vé tel ét szor gal maz ta.

Ezen a kö ve te lés vég ered mény ben a kö zép fo kon fenn ma ra dó pár hu za mos is ko la rend szer fel szá mo lá sát és a ko e du ká ció be ve ze té sét hoz ta vol na. Mind két ol dal egy aránt sür get te a fel sõbb le ány is ko lák fej lesz té sét, hely ze tük sza bá lyo zá sát, el he lye zé -sü ket az ok ta tá si rend szer ben a kö zép is ko lák kö zött. Az el sõ irány zat kö rül be lül a szá zad for du ló ig mind két or szág ese té ben el fo ga dot tabb és erõ sebb volt, így a nõ ne ve -lés tör té ne tét – az ál lam hát tér ben ma ra dá sa mi att – a mér sé kelt szárny el kép ze lé sei ala kí tot ták. A szá zad for du ló szem lé let vál tást ho zott. Mér sék lõ dött az egye te mek el -uta sí tó ma ga tar tá sa, a ku ta tá sok, il let ve az el sõ hall ga tó nõk ered mé nyei a lá nyok és a fi úk ha son ló (cé lú és tan ter vû) ok ta tá sá nak le he tõ sé gét és si ke rét iga zol ták. Né met -or szág ban a mér sé kelt ol dal is re vi de ál ta ál lás pont ját: a le ány ne ve lés mind két (fi ú ké tól el té rõ és ha son ló) irá nyá nak meg tar tá sát szor gal maz ta. A po rosz ál lam elõ ször a kon -zer va tí vabb ál lás pont ra he lyez ke dett, de az 1908. évi sza bá lyo zás már ugyan ezt a szán dé kot tük röz te.

Auszt ri á ban a nõ moz ga lom kez de mé nyez te a el sõ fel sõbb le ány is ko lák, il let ve a le ány gim ná zi um ala pí tá sát. A nõ egye sü le tek, nõ egye sü le ti ta gok a XX. szá zad ele jé tõl jel lem zõ en érett sé git adó le ánykö zép is ko lák ala pí tá sát, a ko e du ká ció meg en ge -dé sét kér ték. A spe ci á lis irány, a lí ce u mi kép zés – amely ben ko ránt sem volt erõs a nõi jel leg, ha nem a mo dern ide gen nyel vek ok ta tá sa do mi nált – fenn tar tá sa és re form ja mel lett a XX. szá zad el sõ két év ti zed ében ala kult ér dek kép vi se le tek (a fel sõbb le -ány is ko lák, utóbb le -ány-kö zép is ko lák igaz ga tó it, ta ná ra it, fenn tar tó it, a di á kok szü le it tö mö rí tõ egye sü le tek) fej tet tek ki ak tív te vé keny sé get.

2 Auszt ri á ban szer ve ze ti leg nem kü lö nült el éle sen a két irány. Az em lí tett bé csi nõ egye sü let nek is vol tak ra di ká lis né ze tet val ló tag jai, ahogy az Allgemeiner Österreichischer Frauenvereinnek is.

Ma gyar or szá gon a mér sé kelt szárny hoz so rol ha tó Or szá gos Nõ kép zõ Egye sü letút tö rõ sze re pe a nõ ne ve lés „fel sõbb” szint re eme lé sé ben vi tat ha tat lan, de olyan szé les és sok szí nû nõ moz ga lom mal, mint Né met or szág ban, Auszt ri á ban vagy Svájc ban, ha zánk -ban nem ta lál koz ha tunk. A tár sa da lom – még eb ben a kor szak -ban is – ke vés bé volt szer ve zett, mint a töb bi or szág ban. A ra di ká lis vo nal (Fe mi nis ták Egye sü le te)csak a XX.

szá zad ele jén je lent meg és ki sebb ér dek ér vé nye sí tõ erõ vel ren del ke zett, kü lö nö sen az 1920as évek tõl. A nõ egye sü le tek je len tõ sé ge az el sõ vi lág há bo rút kö ve tõ en csök kent. Nem jöt tek lét re új egye sü le ti is ko lák, te vé keny sé gü ket pe dig ke vés be az ok ta tás te rü le tén fej tet ték ki. Két egye sü le tet emel nénk ki e kor szak ban: a Ma gyar As szo -nyok Nem ze ti Szö vet sé gét, amely az 1925. évi nõ kong res szus szer ve zé sét lát ta el, il let ve a – még a XIX. szá zad ban ala kult, s ak kor is igen ak tív – Má ria Dorothea Egye sü le tet, amely azon túl, hogy a ta nár nõk és a ta ní tó nõk ér dek kép vi se le ti szer ve ként mû kö -dött, szak osz tá lyi rend szer ben pe da gó gi ai kér dé sek kel foglalkozott.³Ezen két utób bi egye sü let az el kü lö nü lõ le ány-kö zép is ko lai ok ta tást kép vi sel te, álláspontjuk az 1930-as évek végére az államénál mérsékeltebb.

Y Y Y

A le á nyok kép zé sé nek el té rõ vo ná sai kor sza kunk ban jel lem zõ en egy re hal vá -nyod tak. A le ány-kö zép is ko lák lét re jöt te, fo ko zó dó ha so nu lá sa a fiú-kö zép is ko lák hoz Né met or szág ban, Auszt ri á ban és Ma gyar or szá gon a le ány ne ve lés ha gyo má nyos vo ná -sa it ki eme lõ tö rek vé se ket szûlt. Ezen tö rek vé sek kép vi se lõi ki vált képp nõk vol tak.

Ha tá suk ra új in téz mé nyek, spe ci á lis nõ is ko lák jöt tek lét re.

3 Egy ap ró mo men tum ra sze ret nénk fel hív ni vé gül a fi gyel met: ál la mi szin ten tör tén he tett kap cso lat fel vé tel Auszt ria és Ma gyar or szág kö zött a fel sõbb le ány ok ta tás tár gyá ban, ezt iga zol hat ja a gra zi lá -to ga tás, a nõ egye sü le tek azon ban nem ze ti okok ból nem mû köd tek együtt. (Si mon 1993, 155.) Tá gabb ke re tek kö zött – kö szön he tõ en töb bek kö zött a nem zet kö zi kong res szu sok nak – már le he tett kap -cso lat. Mind azo nál tal erõ sebb szá lak fûz ték a ma gyar nõ moz gal mat a né met hez. Ku ta tá sunk azon ban eb be az irány ba nem ter jedt ki, ál lí tá sunk meg ala po zá sá hoz to váb bi vizs gá la tok szük sé ge sek.

III. A nõ is ko la

Ma gyar or szá gon a lá nyo kat ki vált képp ter mé sze tes hi va tá sa ik ra fel ké szí te ni kí vá nó, spe ci á li san le á nyok nak szó ló is ko lák, az ún. nõiskolák⁴kö zé so rol hat juk a fel sõbb és a fel sõ le ány is ko lát, va la mint a le ány kol lé gi u mot. Kö zös mind egyi kük ben, hogy a tan -terv ben nõi tár gyak is he lyet kap tak, s az ok ta tás tu do má nyos jel le ge ke vés bé volt hang sú lyos. A fel sõ le ány is ko la kö zép is ko la ként tör té nõ el is me ré se (1916) el le né re, meg fe le lõ jo go sít vá nyok hi á nyá ban az 1920-as évek re el nép te le ne dett, és a – a töb bek ál tal ku darc ra ítélt – 1926. évi re form el le né re sem tu dott im már új for má ban, fel sõ fo kú be is ko lá zá si jo go sít vá nyok kal el lát va le ány kol lé gi um ként meg erõ söd ni. A le ány kol lé -gi umi kép zés irá nyult sá gát jel zi, hogy ok tat tak ben ne ké zi mun kát, ház tar tás tant és gaz da ság tant ne ve lés tan és pszi cho ló gia mel lett. (A má sik két tí pus ban ren des tárgy ként még ké zi mun kát sem.) Az utol só le ány kol lé gi um az 1934es kö zép is ko lai tör -vénnyel szûnt meg. Ez az irány a lí ce um ban utóbb to vább élt.

Auszt ri á ban és Né met or szág ban ez zel szem ben a nõ is ko la új ra és új ra meg újít va egész korszakunkban fenn ma radt. Auszt ri á ban a ki fej lett fel sõbb le ány is ko lát már ele ve kö zép is ko lá nak te kin tet ték, míg Né met or szág ban kö zép is ko lai el is me ré sük év -ti ze des küz de lem ered mé nye volt. Ba jor or szág ban a fel sõbb le ány is ko lát csak ab ban az eset ben is mer ték el az 1911. évi sza bá lyo zást kö ve tõ en kö zép is ko lá nak, ha érett sé -git adó kur zu sok kal egé szült ki. Ezen in téz mény hez szá mos jo go sít ványt ren del tek, amely – fi nan szí ro zá si és egyéb okok mel lett – hoz zá já rult a le ánykö zép is ko lai ok ta -tás szûk ke re tek kö zött tar-tásához.⁵

Po rosz or szág ban – és utóbb más tar to má nyok ban is – kü lön ág ként meg ma radt a kö zép is ko lá ra (felsőbb leányiskolára, líceumra) épü lõ nõ is ko la. Po rosz or szág ban 1908tól a Frauenschulét vá laszt hat ták a fel sõbb le ány is ko lát el vég zõk, ahol az ál ta lá nos mû velt sé gi tár gya kat pe da gó gia, egész ség tan, ház tar tás tanok ta tás egé szí tet te ki. A nõ -is ko la fenn ma ra dá sát biz to sí tot ta, hogy elõ ír ták, érett sé gi re fel ké szí tõ Studienanstalt csak ott lé te sül het, ahol Frauenschuleis mû kö dik. A po rosz rend szert al kal ma zó tar to má nyok is meg tar tot ták a nõ is ko la in téz mé nyét (Baden: Fortbildungskurse; Szász or szág: Frauenbildungsschule, Haushaltungsschule; Ba jor or szág: Frauenschule; stb.). A nõ is ko lá -hoz szak kép zõ tan fo lyam ok csat la koz tak, de volt, ahol ma guk is ad tak jo go sít vá nyo kat

4 Nõ is ko lá nak ne vez zük azo kat az in téz mé nye ket, ame lyek cél jai kö zött hang sú lyo zot tan sze re pelt, és a tan terv ben is meg je lent a nõk ter mé sze tes hi va tá sá ra va ló fel ké szí té se. A meg ne ve zés a né met -or szá gi és az auszt ri ai szó hasz ná la ton ala pul (Frauenschule).

5 Ba jor or szág ban 1916-ban rá adá sul újabb kö zép fo kú le ány is ko lát hoz tak lét re (Mädchen-Mittelschule).

(Ba jor or szág ban). Po rosz or szág ban az 1910-es évek vé gé tõl a nõ is ko la spe ci á lis jel le ge, va la mint szak kép zés re elõ ké szí tõ sze re pe erõ sö dött. 1927-ben a nõ is ko la új tí pu sát hoz ták lét re: a há rom éves in téz mény (1932-tõl Frauenoberschulené ven) ket tõs funk ci ót ka pott, egy szer re kí nált ugyan is szak kép zést és tet te le he tõ vé az érett sé gi le té tel ét.

Ba jor or szág ban nem ke rült sor re form ra, ezért a jo go sít vá nyok nél kü li nõ is ko la egy re ke ve sebb ta nu lót von zott. For du la tot az 1930-as évek má so dik fe le ho zott.

Frauenoberschule in téz mé nyét Auszt ri á ban 1921ben hoz ták lét re. A négy éves is -ko lá ba lí ce um vagy más kö zép is -ko la al só ta go za tát el vég zett lá nyok je lent kez het tek.

Ez az in téz mény is egy szer re nyúj tott ál ta lá nos és szak kép zést. Lét re jöt te tár sa dal mi kez de mé nye zés nek volt kö szön he tõ: há rom le ány-kö zép is ko lai igaz ga tó nõ ja va sol ta meg ala pí tá sát. A ja vas lat mö gött a ko e du ká ció egy re erõ tel je sebb tér hó dí tá sa állt. A nõi középiskolához – újabb és újabb – jo go sít vá nyo kat ren del tek: rend kí vü li hall ga tó ként be irat koz hat tak vég zet tei az egye te mek fi lo zó fi ai kar ja i ra, fel té te lek mel lett érett sé git te het tek stb. Az in téz ményt az 1927. évi kö zép is ko lai tör vény meg hagy ta, és 8 éves re bõ ví tet te.

A le ány ne ve lés auszt ri ai és a né met or szá gi tör té ne té nek kö zös jel lem zõ je az 1930as évek ben be kö vet ke zõ vis sza ren de zõ dés: a kö zép is ko lai le ány ok ta tás és ne ve -lés mel lé új ra a fél száz év vel ko ráb ban meg ha tá ro zó cé lo kat és fel ada to kat ren del ték.

Az ausztrofasiszta ide o ló gia már hang sú lyoz ta, hogy a nõk ne ve lé se ter mé sze tes hi va tá sa ik ra va ló fel ké szí tést nem nél kü löz he ti. A nem ze ti szo ci a liz mus a nõ ben el sõ sor ban (sõt ki zá ró la go san) anyát lá tott: a né met nép fenn ma ra dá sá nak és meg erõ sö dé sé -nek zá lo gát. Az új ha ta lom a nõ is ko lák ko ráb bi rend sze rét elõ ször egy sze rû sí tet te, meg hagy va egyet len in téz ményt, majd meg szün tet te. Cél ki tû zé se it a le ánykö zép is -ko la (Oberschule für Mädchen) ház tar tá si tagozatsa vet te át, amely ben je len tõs volt a nõi tár gyak ará nya. Ma gyar or szá gon a ren de le tek és a tör vé nyek a le ány ne ve lés fo ko -zó dó egy sé ge se dé sét hoz ták. A nõ is ko la (a le ány kol lé gi um) – ép pen el len ke zõ leg – az 1930-as évek ben szûnt meg. El sor va dá sát, az egy sé ge sí tést ho zó 1934-es kö zép is ko lai tör vény meg ho za ta lát kö ve tõ en a tár sa da lom ban (és nem az ál la mi ok ta tás po li ti ká -ban) erõ söd tek meg azok a han gok, ame lyek a le ány ne ve lés ha gyo má nyos cél ja i nak el ha nya go lá sát, el ha gyá sát kér ték szá mon.

Y Y Y

A há rom or szág le ány-kö zép is ko lai rend sze ré ben a nõ is ko la és a tel jes kö rû érett sé git adó le ány-kö zép is ko la – a ta nu lók lét szá mát te kint ve – kü lön bö zõ súl lyal volt je len. Ha zánk ban a nõ is ko la leg ko ráb ban, már az 1920-as évek ben súly ta lan ná vált, s itt tûnt el elõ ször. Je len tõ sé ge Né met or szág ban volt a leg na gyobb. A nem ze ti -szo ci a lis ta ura lom leg fõbb le ány-kö zép is ko lai tí pus sá emel te az Oberschule für Mädchen ház tar tá si formáját.