1 . A Z E L S Õ F E L S Õ B B L E Á N Y I S K O L Á K
Ausztriában1az el sõ ál la mi, nép is ko lá ra épü lõ, ál ta lá no san (is) kép zõ ok ta tá si in téz mé nyek le á nyok szá má ra – a ne ve lõ nõ, (Offizierstöchterinstitut), il let ve a ta ní tó nõ kép -zõ in té zet (Zivilmädchenpensionat) – a XVIII. szá zad má so dik fe lé ben je len tek meg.
Ezek az in téz mé nyek kép zett sé get ad tak a vég zet tek ke zé be az el sõ, pol gá ri és ne -me si szár ma zá sú nõk szá má ra is el fo gad ha tó szel le mi fog lal ko zá sok ban. Kö zép fo kú ta nul má nyo kat eze ken az in téz mé nye ken túl a XVIII. szá zad ban kü lön bö zõ szer ze -tes ren di le ány is ko lák ban le he tett ta nul ni. A fel sõbb (az az az alap fo kot meg ha la dó) le ány ne ve lést kö rül be lül száz év vel ké sõbb ér te újabb na gyobb vál to zás.
A fo lya mat hát tér ben a gaz da sá gi és tár sa dal mi vi szo nyok – I. fe je zet ben is meg ál la pí tott – gyö ke res át ala ku lá sa ke res he tõ. A csa lád gaz da sá gi sze re pe meg vál to zott, a há -zi as szony je len tõ sé ge csök kent, és erõ sö dött füg gõ sé ge a csa lád fenn tar tó tól. Az ipa ri tö meg ter me lés fel fu tá sa meg kér dõ je lez te a nõt len csa lád tag ok pol gá ri csa lád ban ed -dig be töl tött sze re pét. A nõk hely ze tét sú lyos bí tot ta a há zas ság kö té sek szá má nak csök ke né se. Azok a nõk, akik nem tud tak vagy nem akar tak meg há za sod ni, tár sa dal -mi lag el fo gad ha tó fog lal ko zást ke res tek ma gunk nak, amely meg fe le lõ élet szín vo na lat biz to sít szá muk ra.
A há zas nõk is – fel ada ta ik csök ke né sé vel – ki egé szí tõ el fog lalt sá got ke res tek. Gon -dol ni uk kel lett ar ra, mi lesz, ha fér jük ha lá lá val ne kik kell fenn tar ta ni uk ma gu kat és csa lád ju kat. Mi vel igé nye ik nek meg fe le lõ ok ta tá si in téz mé nyek nem áll tak fenn, az ér dek lõ dõk egye sü le tek be tö mö rül tek, hogy kö zö sen va ló sít sák meg cél ja i kat.
A ma ga sabb kép zés iránt – fel sõ fo kú to vább ta nu lás ra nem nyíl ván le he tõ ség – nem -csak a fel nõtt kép zés ke re té ben nõtt meg az igény. A jö võt bi zony ta lan nak érez ve a nõk a le ány gyer me kek ke zé be is meg fe le lõ vég zett sé get akar tak ad ni, ezért az ed di gi is ko lák nál ma ga sabb fo kú in téz mé nyek ala pí tá sát kezdeményezték.2
A XIX. szá zad má so dik fe lé ig az ok ta tá si re for mok – kö zép is ko lai szin ten – ki zá -ró lag a fiú is ko lá kat érin tet ték. A tan kö te le zett ség fe let ti le ány ok ta tást az ál lam – a ta ní tó nõ és a ne ve lõ nõ kép zés ki vé te lé vel – át en ged te a csa lá dok nak, il let ve fe le ke
-1 Auszt ria tár gya lá sá nál a Habs burg Bi ro da lom szû ken vett oszt rák te rü le te i vel fog lal kozunk, ame-lyek az első köztársaságban is Ausztriához tartoztak, tehát például Cseh or szág gal, Mor va or szág gal, Szi lé zi á val, Ga lí ci á val nem.
2 ENGELBRECHT1986, 278–279., 281.
ze ti és ma gán kez de mé nye zé sek nek. Míg a fi úk szá má ra már ren del ke zés re áll tak a pol gá ri is ko lai képzést3meg ha la dó is ko lák, mint a gim ná zi um és a reáliskola4, ad dig a lá nyok szá má ra nem lé tez tek olyan in téz mé nyek, ame lyek egy mû velt nõ tõl tár sa dal mi lag el vár ha tó is me re te ket ad tak vol na át. A ko ráb ban ala pí tott is ko lák ugyan is meg -re ked tek az al só kö zép fok szint jén. A meg va ló sí tás ra az 1860-as évek tõl egy -re erõ sö dõ pol gá ri nõ moz ga lom ke re té ben lét re jött kü lön fé le egye sü le tek vál lal koz tak. Ezen szer ve ze tek kö zött töb b ki mon dot tan ok ta tá si cél lal ala kul t. Ilyen volt a Wi e ner Frauen-Erwerb-Verein (Bé csi Nõi Ke re set Egye sü let, 1866), amely töb bek kö zött az zal a cél lal jött lét re, hogy a kö zép osz tály be li nõk szá má ra olyan kép zé si le he tõ sé ge ket te remt sen, ame lyek se gít sé gé vel szük ség ese tén tár sa dal mi stá tu suk nak meg fe le lõ mun kát ta lál hat nak. Az egye sü let en nek meg fe le lõ en Höhere Bildungsschule (Mit-telschule) für Mädchen(Fel sõbb le ány is ko la [kö zép is ko la]) né ven pol gá ri szár ma zá sú le -á nyok nak a fiú-kö zép is ko l-ák hoz ha son ló in téz ményt nyi tott Bécs ben.
Marianne Hainisch, az egye sü let ve ze tõ je, ere de ti leg re ál gim ná zi u mi pár hu za mos le ány osz tály meg nyi tá sát kér te a fõ vá ros ve ze té sé tõl. A pár hu za mos osz tály ról al ko tott el kép -ze lé sét azon ban már az egye sü le ten be lül sem tud ta el fo gad tat ni. Az öt le tet fõ ként a ta nács adó fér fi pe da gó gu sok el le nez ték. Vi ta ala kult ki ar ról, hogy a leány-középiskolai ok ta tás nak fi gye lem mel kelle len nie a nõk adott sá ga i ra, fel ada ta i ra vagy pe dig a tan -ter vek ben és az ok ta tá si cé lok ban egy sze rû en a fiú is ko lák min tá ját kell kö vet nie.
A több ség spe ci á lis kép zést kí vánt, és en nek meg fe le lõ en kü lön in téz ményt. Az egye sü let vé gül eb ben az ér te lem ben vál toz tat ta meg a kér vényt. Olyan (nem tel jes) kö zép is ko la ala pí tá sá nak en ge dé lye zé sét kér te, amely lé nye gé ben a re ál gim ná zi um tan -terv ét kö ve ti, és már az el sõ osz tály ban le he tõ vé tesz vá lasz tást a fran cia és a la tin nyelv kö zött. Bécs tör vény ha tó sá ga nem vá la szolt a ké rés re, a pol gá ri le ány is ko lai há ló zat ki épí té sé re for dí tot ta fi gyel mét. Az ügyet a kép vi se lõ ház ban is tár gyal ták. Ki mond ták, az ál lam nak gon dos kod nia kell ar ról, hogy a lá nyok ré szé re a pol gá ri is ko lák -nál ma ga sabb szin tû kép zést nyúj tó ok ta tá si in téz mé nyek ala kul ja nak. A költ ség ve té si tör vény tár gya lá sa kor az ok ta tá si mi nisz ter ki je len tet te, fo lya mat ban van a szer ve ze ti terv és a tör vény ja vas lat ki dol go zá sa, és meg kezd ték a tár gya lá so kat a min ta is ko la fel -ál lí tá sá ról. Ek kor Hainisch-sal már va ló ban kap cso lat ban -áll tak. Ered ményt azon ban a par la men ti ha tá ro zat ra hi vat ko zó mi nisz ter nek be nyúj tott (1871. jú li us 23án kelt) pe -tí ció sem ho zott. Az egye sü let ezért ma gá hoz ra gad ta a kez de mé nye zést.
A négy osz tá lyos is ko lá ban 1871 õszén kez dõ dött meg az ok ta tás 12 éves lá nyok részére.5Az ere de ti leg hat osz tá lyos ra ter ve zett in téz mény ben klas szi kus nyel vet is ok tat tak vol na. Az is ko la bõ vü lé se utóbb meg va ló sult: 1877ben 10 éves kor ra szál lí -tot ták le a be is ko lá zá si kor ha tárt, ami nek kö vet kez té ben 1878-ban hat osz tá lyos ra
3 A pol gá ri is ko la a nép is ko la V. osz tá lyá ra épü lõ há rom osz tá lyos in téz mény volt.
4 A re ál gim ná zi um 1908 elõtt csak al só ta go zat ként lé te zett.
5 A be is ko lá zá si kor (fiú-kö zép is ko lák nál 10 év) eb ben az idõ ben vi ta tár gyát ké pez te. Szó ba ke rült a fiú-kö zép is ko lák nál is a kor ha tár ki to lá sa. Ez azon ban – lásd a gra zi lí ce um tör té ne tét – ko ránt sem le he tett az egye dü li in dok a két év vel ké sõb bi kez dés re.
egé szült ki az in téz mény. En nek el le né re a tan terv ben tovbbra is csak mo dern ide gen Wretschko tan fel ügye lõ ne vé hez fû zõ dik, aki 1873 már ci u sá ban a Grazer Tagespostban név te len cik kek ben ja vas la tot tett – a tan ter vet is fel vá zol va – lí ce um né ven fel sõbb
7 ENGELBRECHT1986, 281–282.; FLICH1992, 56–58., 68–71.; FRIEDRICH1999, 93–95., 97.; MAYER, MEISSNER, SI ESS1952, 17–21., 1955, 258–259.
össze egyet len ide gen nyel vet ok tat tak, a franciát.10Az óra szám meg ha lad ta a bé csi is ko lá ét, de nem ér te el a fiúkö zép is ko lai szin tet. Mind azo nál tal az ok ta tás szín vo na la a nagy tu dá sú ta ná rok nak kö szön he tõ en – le ány is ko lai vi szony lat ban – ki mon dot tan ma gas volt, ezért az in téz mény még kül föld ön is is mert lett. A ma gán is ko la fenn -tar tá sát 1885-ben át vet te a vá ros, 1886-ban – a fel sõbb le ány is ko lák kö zött el sõ ként – nyil vá nos sá gi jo got ka pott. 1902-tõl lí ce u mi érett sé git te het tek tanulói.11Je len tõ sé gét nö ve li, hogy min tá ját szá mos is ko la kö vet te a Mo nar chia területén,12sõt utóbb az ál lam is ezt a tí pust ka rol ta fel. Le ánykö zép is ko lá ra elõ ször hasz nál ták a lí ce um el ne ve zést, amely ha gyo má nyo san a gim ná zi um és az egye tem kö zöt ti át me ne ti osz tá lyo -kat je len tet te (ahogy ha zánk ban is).
Az em lí tett két in téz mény mel lett szá mos to váb bi ala kult kor sza kunk ban, így pél dá ul az Evangelische Lehr- und Erziehungsanstalt für Töchter der gebildeter Stände(Evan gé li kus Ta ní tó és Ne ve lõ in té zet a Mû velt Ren dek Le á nyai Szá má ra) még 1861ben. Ez a ma gán is ko la szin tén a né met fel sõbb le ány is ko la min tá ját kö vet te: nem tõl füg get len ál -ta lá nos kép zést nyúj tott, amely le zárt volt ugyan, de nem a fel sõ fok ra ké szí tett fel.13 Nem tett szert azon ban ak ko ra je len tõ ség re, mint a fen tebb is mer te tett két in téz -mény. Szól ni kell a kö zép fo kú ta ní tó nõ kép zõk rõl is, ame lye ket – a ma gyar or szá gi hoz ha son ló – fo ko zott ér dek lõ dés öve zett: so kan eze ket az in téz mé nye ket nem a szak -kép zett ség, ha nem is me re te ik bõ ví té se cél já ból látogatták.14
Y Y Y
Az 1870-es évek tõl több kü lön bö zõ el ne ve zé sû in téz mény jött lét re, ame lyek nem kö vet tek egy sé ges tan ter vet. Volt köz tük két, há rom, de hatévfolyamos in téz -mény is. Eze ket egy sé ge sen fel sõbb le ány is ko lák nak ne vez ték. A ko ráb ban lét re jött vi lá gi és egy há zi is ko lák kö zül az 1880-as évek ben né hány lí ce um má vagy to vább kép zõ is ko lá vá (Fortbildungsschule), a több ség pe dig tan fo lyam ok kal bõ ví tett pol gá ri is ko lá vá (Bürgerschule mit Fortbildungskursen) ala kult át. Az ok ta tást az ál la mi irá nyí tás és el len õr zés hi á nyá ban nagy részt – az egyes in téz mény ve ze tõk dön té sén nyug vó – ön ké nye sen ös sze ál lí tott tan tár gyak és tan anyag ok tet ték ki, így a szín vo nal ban nagy fo kú kü -lönb sé gek jelentkeztek.15 A ta ná rok vég zett sé ge sem volt egy ön te tû, és so kan óra adó ként ta ní tot tak. A kö zép is ko lai jel leg el is me ré se ér de ké ben az is ko lák igye kez -tek kö zép is ko lai ta ná ri vég zett ség gel ren del ke zõ ket al kal maz ni. A nõk a ta ná ri kar ban
10 A la tint te hát – kez det ben – a bé csi in téz mény hez ha son ló an itt sem ta ní tot ták. Fon tos meg je -gyez ni, hogy a la tin és ál ta lá ban az ide gen nyelv ok ta tá sa az egyes is ko la tí pu sok szint jé nek fok mé rõ je kor sza kunk ban. Ki ha tás sal volt az in téz mé nyek kö zöt ti át jár ha tó ság ra is.
11 ENGELBRECHT1886, 282–283.; FLICH1992, 64–68.
12 Ma ga Trefort Ágos ton val lás- és köz ok ta tás ügyi mi nisz ter is járt az in téz mény ben, ame lyet 1898-ban Radnai Re zsõ mi nisz te ri ta ná csos is fel ke re sett. (Si mon 1993, 149–150., 154.; MÜLLER2001, 91.) 13 FLICH1992, 63–64.
14 Uo. 81.; ENGELBRECHT1886, 281–283.
15 Vö. FRIEDRICH1999, 93.
ki sebb sé get al kot tak, és el sõ sor ban a ti pi kus nõi tár gya kat ta ní tot ták, mint ami lyen a ké zi mun ka, a ház tar tás tan, va la mint nyel ve ket és ze nét. Jel lem zõ volt ezek re az in -téz mé nyek re, hogy fenn tar tá suk fe de zé sé re ma gas tan dí jat kö ve tel tek. Az ál lam vagy a hely ha tó ság ok csak sze rény tá mo ga tást ad tak. Ezen is ko lák egyi ke sem jo go sí tott fel sõ fo kú to vább ta nu lás ra, er re eb ben az idõ ben csak kül föld ön nyílt le he tõ ség. Ún.
ré teg is ko lák vol tak to váb bá, a tár sa da lom kö zép sõ és fel sõ ré te ge i nek le ány gyer me ke it oktatták.16
2 . A Z E L S Õ É R E T T S É G I T A D Ó L E Á N Y - K Ö Z É P I S K O L A : A L E Á N Y G I M N Á Z I U M
A fel sõbb le ány is ko lák kö zül még a ki emel ke dõb bek, mint a bé csi és a gra zi sem ér ték el a fiúkö zép is ko lák szín vo na lát, se a kép zés hos szát, se ös sze té tel ét, se mély sé gét il le tõ en. En nek el le né re el is mer ték õket kö zép is ko lá nak. Va ló di, min den kri té ri -um nak meg fe le lõ le ány-kö zép is ko la lét re jöt té re vár ni kel lett.
A lá nyok Auszt ri á ban so ká ig egy ál ta lán nem érett sé giz het tek, majd az ok ta tá si kor mány zat szûk ke re tek kö zött, de meg en ged te a vizs gá zást. At tól tar tott, hogy e le he tõ ség fel erõ sí ti kö rük ben a fel sõ fo kú ta nul má nyok foly ta tá sá nak szán dé kát. 1872ben mi nisz te ri ren de let en ge dé lyez te, hogy a fiúkö zép is ko lá kat ma gán ta nu ló ként lá -to ga tó lá nyok – a fi u ké val meg egye zõ fel té te lek mel lett – érettségit17 te hes se nek.
Ezt kö ve tõ en egy re erõ sebb tö rek vés mu tat ko zott érett sé git adó le ány is ko la ala pí tá -sá ra. E cél ból, hu mán le ány gim ná zi um lét re ho zá -sá ra ala kult 1888-ban a Verein für Erweiterte Frauenbildung (Egye sü let a Nõ kép zés Ki ter jesz té sé ért). Az egye sü let tö rek vé -sét az ál lam nem tá mo gat ta, a kép vi se lõ ház ban be nyúj tott pe tí ci ói ered mény te le nek ma rad tak. A Mo nar chia el sõ le ány gim ná zi u má nak si ke rén fel buz dul va, az egye sü let sa ját is ko la ala pí tá sá ba fo gott. Két év vel a Mi ner va egye sü let cseh nyel vû in téz mé -nyé nek fel ál lí tá sa után, 1892-ben meg nyi tot ta ka pu it a Gymnasialschule für Mädchen (ké sõbb Gymnasiale Mädchenschule), amely egy ben a vi lág el sõ né met nyel vû le ány gim ná zi u ma volt. A szo kat lan el ne ve zés oka, hogy az in téz mény nem ve het te fel a gim -ná zi um ne vet. A bé csi is ko la az em lí tett prá gai min tá ját követte.18 Tan terv ét fel ké -rés re há rom igaz ga tó (dr. Hannak, dr. Schmidt és dr. Lindl) és dr. Gomperz egye te mi pro fes szor dol goz ta ki. A hat osz tá lyos in téz mény a pol gá ri le ány is ko la har ma dik osz tá lyá ra épült, az zal a cél lal, hogy a 14 éves be is ko lá zá si kor el éré sé ig ki tol ja a to vább ta nu lás ról szó ló dön tést. Az egye sü let mel les leg meg spó rol ta to váb bi két év fi nan szí ro -zá sát. Az in téz ményt csak a va ló ban te het sé ges lá nyok nak s-zán ták, akik eset leg fel sõ fo kon is foly tat ni akar ják ta nul má nya i kat. (Er re ren des hall ga tó ként csak kül -föld ön nyílt le he tõ ség.) Az el sõ osz tály elõ ké szí tõ, az utol só pe dig is mét lõ jel le gû
16 FLICH1992, 63.; MAYER, MEISSNER, SI ESS1952, 30–31.
17 1878. szep tem ber 21-i mi nisz te ri ren de let ér tel mé ben az érett sé gi azon ban többé nem jo go sí tott autómatikusan fel sõ fo kú ta nul má nyok ra, a bi zo nyít vány ba nem ke rült be le az egye te mi be irat ko zást en ge dõ zá ra dék. A lá nyok bi zo nyít vá nyát töb bé nem érett sé gi bi zo nyít vány (Maturitätszeugnis), ha -nem egy sze rû en bi zo nyít vány (Zeugnis) név vel il let ték. (MÜLLER2001, 92.)
18 FLICH1992, 58–59.; ENGELBRECHT1986, 281.
volt. Az el sõ év vé gé re a nö ven dé kek nek el kel lett ér ni ük a fiúkö zép is ko lák al só ta -go za tát vég zet tek tu dás szint jét.
Az is ko la fel vé te lit kö ve tõ en 1892 ok tó be ré ben 30 ta nu ló val nyílt meg.19A má so dik–ötö dik osz tály tan anya ga meg fe lelt a (fiú) gim ná zi um négy fel sõ osz tá lya ál ta lá nos tan terv ének a la tin és a gö rög ki vé te lé vel, ame lye ket ala cso nyabb óra szám ban ta -ní tot tak. Utób bi ok ta tá sa a má so dik osz tály ban kezdõdött.20 Ugyan azo kat a tan köny ve ket is használták.21
Az ok ta tá si mi nisz ter 1896. már ci us 9-én kelt ren de le te ér tel mé ben gim ná zi u mi
Az ok ta tá si mi nisz ter 1896. már ci us 9-én kelt ren de le te ér tel mé ben gim ná zi u mi