Az egy sé ges le ány- és fiú-kö zép is ko la

1 . A T Ö R V É N Y J A V A S L A T E L Õ K É S Z Í T É S E

Az 1926. évi tör vény há rom is ko la tí pust ho zott lét re, a nyelv ok ta tás ban meg nyil vá nu ló sza bad sá got ki hasz nál va azon ban több is ko la tí pus mû kö dött az or szág ban. A kö zép is ko lák ban ál ta lá ban gya ko ri ak vol tak a tan ter vi mó do sí tá sok. Ez ne héz zé tet te az át te -kin tést, és bi zony ta lan sá got szült. Prob lé mát je len tett, hogy az egy sé ges jo go sít vány csak el mé let ben lé te zett, az egye te mek kü lönb sé get tet tek az is ko la tí pu sok kö zött.

A kö zép is ko la mû velt ség tar tal mát is ér ték kifogások.¹Hóman Bá lint a tör vény ere de -ti ren del ke zé se i tõl va ló el té rés re, az át lát ha tat lan ság ra, va la mint az egy sé ges (nem ze -ti) szel lem meg te rem té sé nek szük sé ges sé gé re hi vat koz va ha tá roz ta el a re for mot, ame -lyet még hi va tal ba lé pé se kor be je len tett. Sze mé lyes am bí ci ók is ve zet ték, úgy vél te, ezen a – ki vált képp bí rált – te rü le ten al kot hat ma ra dan dót, lép he tet so kat di csért és bí rált, de min den kép pen el is mert elõd je, Klebelsberg Kuno nyom do ka i ba.

A kö zép is ko lai tör vény meg ho za ta lát több mint egy éves elõ ké szí tõ mun ka elõz te meg. A fenn tar tók kal és a szak mai, il let ve ér dek kép vi se le ti szer ve ze tek kel tör tént egyez te tés so rán ki ala kult vi tá ban a fel vé te li jo go sít vány és a ta go za tok ki ala kí tá sá nak kér dé se ka pott kü lö nös hang súlyt, de szó ba ke rült a fiú és a le ány ne ve lés egy sé ge sí té se is. A VKM 1933 már ci u sá ban há rom na pos (már ci us 6–8.) szak ér tõi ér te kez le -tet hí vott ös sze, ame lyen fõ ként (egye te mi) ta ná rok, tan ügy igaz ga tás ban dol go zók vet tek részt. Hóman a meg hí vó ban tíz pont ban is mer tet te fõbb el kép ze lé se it. A má -so dik ban a fiú- és a le ány-kö zép is ko lák szer ve ze ti és tan ter vi egy sé ge sí té nek célját fo-galmazta meg.² Az új kö zép is ko la kö zös al só ta go za tú gim ná zi um és re ál is ko la lett volna.³An tall Jó zsef ku ta tá sa i nak kö szön he tõ en a ta nács ko zás anya ga sze mel vé nyek ben hoz zá fér he tõ. An tall vá lo ga tá si szem pont jai kö zött a nõ ne ve lés is sze re pelt, így fel té

1 Hóman Bá lint is ko la po li ti ká ja. Egye te mi Könyv tár Kéz irat tár F 103/VII/7. Prohászka La jos, Tö re -dé kek [Orosz Gá bor ku ta tá sai alap ján a szer zõ fel te he tõ en Kornis Gyu la.]; BARTA1935, 21–22.

2 „A fiú és a leányközépiskoláknak az 1924. évi és 1926. évi tör vé nyek ben adott egyen jo gú sí tá sá ból a fi úk és a lá -nyok fõ is ko lai ta nul má nya i nak és ké pe sí té sé nek azo nos sá gá ból vé le mé nyem sze rint ter mé szet sze rû en kö vet ke zik, hogy alap ve tõ kö zép is ko lai ta nul má nya ik me ne tét és rend jét is egy sé ges sé kell ten nünk. Ezért kü lön fiú- és leányközépiskolai tí pu sok fenn tar tá sát szük ség te len nek tar tom. A nõi lé lek sa já tos vo ná sa i nak fi gye lem be vé te lé bõl szár ma zó kö ve tel mé nye ket nem kü lön tí pu sok és en nek meg fe le lõ en tan ter vi el té ré sek ál tal, ha nem a tan ter vek és uta sí tá sok gya -korla ti al kal ma zá sá nál, a ta ní tás és a ne ve lés mód já nak tény le ges ke resz tül vi te lé nél kell ér vény re ju tat ni.”

(A kö zép is ko lák újabb re form ja, 1933, 171.) 3 Uo.

te lez het jük, hogy mind azt rög zí tet te, amely e té má ban a jegy zõ köny vek sze rint el-hangzott.⁴A 17 vá lo ga tás ban sze rep lõ fel szó la ló kö zül ki len cen fog lal koz tak a kér dés sel.

Máday Ist ván or vos, a Ma gyar Szü lõk Szö vet sé gé nek ügy ve ze tõ el nö ke, a kom pe ten cia hi á nyát ve tet te fel: ha a té mát új ra na pi rend re tû zik, leg alább egy nõt is hív ja nak meg – indítvá nyoz ta.⁵A to váb bi fel szó la lók vé le mé nyét két na gyobb cso port ba oszt hat juk, asze rint, hogy az egy sé ge sí tést el le nez ték vagy tá mo gat ták. Ár nyal tabb meg kü lön böz -te tést a for rás szûk sza vú sá ga nem -tesz le he tõ vé.

A le ány és fiúkö zép is ko lai ok ta tás ban a kü lönb sé gek fenn tar tá sa mel lett ér ve -lõk kö zé tar to zott Kornis Gyu la egye te mi ta nár, ko ráb bi ál lam tit kár, aki a lá nyok nál – sze rin te – fo ko zot tab ban je lent ke zõ mo bi li tá si tö rek vé sek re ve zet te vis sza a le ány -kol lé gi um el sor va dá sát. He lye sel te a mi nisz te ri ja vas lat ban a két le ány-kö zép is ko lai tí pus ös sze vo ná sát. A la tin nyel vet is ok ta tó le ány gim ná zi u mot tar tot ta meg fe le lõ tí pus nak, mert vé le mé nye sze rint a lá nyok ál tal leg in kább pre fe rált böl csész kép zés so rán er re a nyelv re szük ség van. Ezt mu tat ják a ten den ci ák is – ál la pí tot ta meg. He lye -sel te, hogy a ja vas lat a tan terv és az uta sí tá sok gya kor la ti al kal ma zá sá nál ér vé nye sít he tõ vé te szi a nõi sa já tos sá go kat. A le ány és a fiúkö zép is ko lák tan ter -vében a lel ki el té ré sek mi att kü lönb sé get kell ten ni – hang sú lyoz ta. Er re ügyel ni kell az ol vas má nyok meg vá lasz tá sa kor is.⁶A lá nyok és a fi úk el té rõ fej lõ dé sé re, il let ve ered mé nye ik pszi chi kai kü lönb sé ge i re hi vat ko zott Mitrovics Gyu la egye te mi ta nár is, aki a fiú és le ánykö zép is ko lák kö zöt ti kü lönb sé gek erõ tel je sebb ér vé nye sí té sét ja va sol ta. A kö zép is ko la – ér velt – anya gi és tár sa dal mi hely zet tõl füg gõ en min den ki szá má ra el vé gez he tõ. Az egye te men a sze lek ci ó nak kö szön he tõ en az el té ré sek ki egyen -lí tõd nek, ezért ott el fo gad ja az egységességet.⁷Mát rai Ru dolf tan ke rü le ti fõ igaz ga tó sze rint a lel ki kü lönb sé ge ket nem kü lön tí pu sok ban és tan ter vek ben kell ér vé nye sí -te ni, ha nem a tan -ter vek és az uta sí tá sok gya kor la ti al kal ma zá sa köz ben, a ta ní tá si és ne ve lé si módszerekben.⁸Egy má sik tan ke rü le ti fõ igaz ga tó, Ady La jos sze rint sem a tan terv ben, ha nem a tan anyag ban kell fenn tar ta ni az el té rést, sõt ab ban is ki zá ró lag a ké zi mun ka és az iro dal mi ol vas má nyok te rén. Fel tet te a kér dést, va jon hon nan le het eh hez a szük sé ges idõt elõteremteni.⁹Krywald Ot tó, a Katholikus Hit ta nár ok Egye sü le té nek fõ biz to sa a szer ve ze ti és a tan ter vi egy sé ge sí tést, ha nem is dek la rál tan, de el fo -gad ta. A kü lönb sé ge ket (nõi lé lek nek meg fe le lõ ol vas má nyok és – kö ze lebb rõl nem meg ha tá ro zott – tud ni va lók) az uta sí tá sok ban fe jez te vol na ki.¹⁰Vol tak, akik nem tud -tak je len len ni a ta nács ko zá son, vé le mé nyük nek azon ban han got sze ret tek vol na ad ni.

Kö zé jük tar to zott Raffay Sán dor evan gé li kus püs pök. Raffay vé del mé be vet te a le ány kol lé gi u mot, amely nek egyik kez de mé nye zõ je volt. (Az or szág egyet len le ány kol lé gi u ma evan gé li kus egy há zi fenn tar tás ban állt, s az ál ta la ve ze tett egy ház ke rü let ben mû

-4 Az ere de ti for rá sok az 1956-os for ra da lom ban meg sem mi sül tek.

5 AN TALL1986, 24.

6 Uo. 8.

7 Uo. 13.

8 Uo. 15.

9 Uo. 17.

10 Uo. 35.

kö dött.) Vé le mé nye sze rint ugyan is ez – an nak ere de ti, mi nisz té ri u mi mó do sí tá sok elõt ti vál to za ta – fe lel meg leg in kább a lá nyok lel ki al ka tá nak. Sze rin te nem ér tet ték meg vagy fél re ér tet ték a le ány kol lé gi u m célját. Ez, a le ánykö zép is ko lák tól va ló hang sú lyos el kü lö ní té se, va la mint a jo go sít vá nyok kor lá to zott sá ga ve ze tett meg szû né sé hez. Az azo nos ké pe sí tés okán kü lön le ány és fiúkö zép is ko lák fenn tar tá sát nem tar -tot ta el fo gad ha tó nak. Pszi cho ló gi ai okok ból kü lönb sé get tett vol na a tan anyag ban: az iro dal mi ol vas má nyok meg vá lasz tá sá ban, il let ve a mód sze rek ben. Né ze te sze rint mind ez meg old ha tó len ne csak nõi tan erõk al kal ma zá sá val is.¹¹

Az ér te kez le ten há rom fel szó la ló nem ja va solt meg kü lön böz te tést a fiú- és a le ány-kö zép is ko lák ány-kö zött. Kür ti Meny hért ány-kö zép is ko lai igaz ga tó a fel sõ fo kú ta nul má nyok és ké pe sí té sek azo nos sá gá ra hi vat koz va fo gad ta el az elõ kép zett ség, va gyis a kö zép is -ko lai ta nul má nyok egységesítést.¹²Szandtner Pál egye te mi ta nár ál ta lá ban el le nez te a kö zép is ko lai szek tor ex pan zi ó ját, és az egy sé ge sí tést is azért tá mo gat ta, mert vé le -mé nye sze rint az a lá nyok kö zött a fo ko zot tabb sze lek ció irá nyá ba hat.¹³Szücs Ist ván he lyet tes ál lam tit kár, or szág gyû lé si kép vi se lõ leg szí ve seb ben meg szün tet te vol na a – sze rin te szük ség te len – le ány gim ná zi u mot, de mi vel ezt né ze te sze rint nem le het meg va ló sí ta ni, egy sé ge sí tet te vol na tan anya gát a fiú gim ná zi u mé val. Szûk sza vú sá ga mi att in do ka i ra még csak nem is következtethetünk.¹⁴ Im re Sán dor egye te mi ta nár le vél ben küld te el vé le mé nyét a mi nisz ter nek. Né ze te sze rint az egy sé ge sí tést az azo nos ren del te tés in do kol ja, ez ál tal biz to sít ha tó az ok ta tás és a szín vo nal egy ön te tû -sé ge. A re for mot szük -sé ges nek tar tot ta az in téz mény tí pu sok kö ze le dé se mi att is, ame lyet egy aránt jel lem zõ nek vélt a fiú és a le ány is ko lák nál is. A tör vé nyek nek el -lent mon dó fej le mé nyek, az egyes tí pu sok rossz as szo ci á ci ó kat kel tõ el ne ve zé se mi att (pl. a le ány gim ná zi um in kább a re ál gim ná zi um nak fe lel meg) nem csak új, ha nem kö -zös ren de zés szük sé ges – húz ta alá.¹⁵

A VKM ja vas la tá val az ér de kelt tár sa dal mi szer ve ze te ket is meg ke res te. Kon zer -va tív ál lás pon tot kép vi selt a nõ ne ve lés rõl a Ma gyar Szü lõk Szö vet sé ge,amely 1933. áp ri -lis 12-én kelt le vé lé ben ír ta meg vé le mé nyét. A le vél 9. pont ja fog lal ko zott a le ány-kö zép is ko lák kal: ezen is ko lák egy sé ge sí té sét „bi zo nyos fo kig nem ki fo gá sol juk, de fel tét le nül kí vá na tos nak tart juk, hogy a le á nyokmár az al só ta go zat ban a ház tar tás sal és ké zi mun ká val fog lal koz za nak, a fel sõ ta go zat ban pe dig a nõi hi va tás ra is kel lõelõ ké szí tést kap ja nak (ház tar -tás, cse cse mõ ápo lás, szo ci á lis fel ada tok, ne ve lés)”.¹⁶

A vé le mé nyek te hát ko ránt sem vol tak egy ön te tû ek még az alap ve tõ kér dé sek -ben sem. Az 1933 vé gé re el ké szült ja vas lat komp ro mis szu mot ho zott. E sze rint egyet len tí pus jön ne lét re, a gim ná zi um, amely azon ban nem len ne ko e du kált, ha nem kü lön in téz mény be jár ná nak a lá nyok és a fi úk is. A tan terv ben – ha mi ni má lis mér ték ben

11 Uo. 53.

12 Uo. 25.

13 Uo. 33.

14 Uo. 34.

15 Uo. 46.

16 A Ma gyar Szü lõk Szö vet sé gé nek 1933. áp ri lis 12-én kelt le ve le. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82.

do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.

is –, de fenn tar tot ták vol na a kü lönb sé ge ket. A ja vas lat 1934 ele jén ke rült az Or szá gos Köz ok ta tá si Ta nács(OKT) elé. Az 1934. ja nu ár 9i ta nács ko zá son el hang zott, hogy sem -mi sem in do kol ja a kü lön le ány-kö zép is ko lai tí pus fenn tar tá sát, hi szen 1. a le ány- és a fiú-kö zép is ko la tan ter ve lé nye gé ben ed dig sem tért el; 2. a si ke res érett sé gi ugyan úgy fel sõ fo kú ta nul má nyok ra ké pe sí tett; 3. az egye te me ken a nõk ke vés ki vé tel lel ugyan -azt a ké pe sí tést meg sze rez he tik, mint a fér fi ak. Az OKT sze rint ezért nincs ér tel me an nak, hogy a lá nyok kö zép is ko lai kép zé se el tér jen a fi u ké tól. Meg ál la pí tot ta, hogy a szer ve ze ti egy sé ge sí tés mel lett a ter ve zet gon dos ko dik ar ról, hogy a fi úk és a lá nyok szá má ra fenn tar tott kö zép is ko lák tan ter ve és tan anya ga a kü lön ne ve lé si szem pont ok sze rint el té rõ le gyen, hi szen a lá nyok szá má ra ren des tárgy ként a tan terv ré sze ma rad na pél dá ul a ké zi mun ka. Vé le mé nye sze rint a ter ve zet ez ál tal „csu pán a nõi lé lek kö -ve tel mé nyé re akar bi zo nyos te kin tet tel fi gye lem mel lenni.”¹⁷A ja vas lat rész le tes tár gya lá sán mó do sí tó in dít ványt nyúj tot tak be a 2. §sal kap cso lat ban, amely így hang zott: „van -nak fiú- és leányközépiskolák kü lön igaz ga tás sal és kü lön elhelyezéssel.”¹⁸Pin tér Je nõ tan ke rü le -ti fõ igaz ga tó a vi tá ban a fiú gim ná zi um és a le ány gim ná zi um el ne ve zést aján lot ta. Az OKT vé gül az ere de ti szö ve ge zést fo gad ta el, és a tör vény szö ve gé ben is az ere de ti meg fo gal ma zás ma radt meg, de a köz be széd ben, sõt a hi va ta los szó hasz ná lat ban is a le ány gim ná zi um meg ne ve zés gyö ke re se dett meg. A sze lek ció kér dé se is szó ba ke rült tár gya lá son. Csapody Ve ra le ány gim ná zi u mi igaz ga tó a sze lek ció szi go rí tá sát kér te a le á nyok szá má ra. Fel ve té sét az zal in do kol ta, hogy a lá nyok jobb ta nul má nyi ered mé -nye mi att ugyan azt a ha tást csak a fel té te lek szi go rí tá sá val le het el ér ni. Ja vas la tát az OKT elvetette.¹⁹

A VKM 1934 ele jén a le ánykö zép is ko lák V–VIII. osz tá lyá ban pár hu za mos ta go -za tok ki ala kí tá sá ban gon dol ko dott (le ány gim ná zi u mi, re ál gim ná zi u mi (le ány lí ce u mi) és re ál is ko lai ta go zat). A ja vas lat meg va ló sít ha tó sá gát fel mé ren dõ a mi nisz ter ren de -let ben kér te az egyes le ány-kö zép is ko lák ve ze tõ it, ír ják meg, mely ta go zat ki ala kí tá sa mi lyen plusz ter he ket ró na rá juk. 1934. ja nu ár má so dik fe lé ben szü le tett vá lasz le ve lek szá mos ne héz sé get he lyez tek ki lá tás ba (hely hi ány, ta nár hi ány), és töb ben a gim -ná zi u mi ta go zat si ker te len sé gét jó sol ták. En nek el le né re az is ko lák leg na gyobb ré sze le ány lí ce u mi és le ány gim ná zi u mi ta go za tok ki ala kí tá sát tar tot ta leg in kább meg va ló sít ha tó nak, il let ve ér de mes nek. Alig volt, aki mind há rom ta go zat fel ál lí tá sát le het sé -ges nek lát ta. Né há nyan azt is a VKM sze mé re ve tet ték, hogy a ja vas lat nem elég konk rét, ezért nem tud tak csak hoz zá ve tõ le ges szá mí tá so kat tenni.²⁰ A vár ha tó ne héz sé gek el le né re a vég le ge sí tett, or szág gyû lés elé ke rü lõ tör vény ja vas lat fenn tar tot -ta a -ta go za tok ról ki ala kí tott el kép ze lést.

17 Az OKT 1934. ja nu ár 9-i ülé sé nek jegy zõ köny ve. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té-tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.

18 Uo. A tör vény ben el fo ga dott sza kasz sze rint: „Fi úk és lá nyok szá má ra kü lön igaz ga tás alatt ál ló és kü lön

18 Uo. A tör vény ben el fo ga dott sza kasz sze rint: „Fi úk és lá nyok szá má ra kü lön igaz ga tás alatt ál ló és kü lön