I . L E V É L T Á R I F O R R Á S O K
A ma gyar kö zép is ko lai ok ta tás és a ve le kap cso la tos in téz mé nyek fej lõ dé se dr. Wlassich Gyu la [sic!]
val lás- és köz ok ta tás ügyi m. kir. mi nisz ter ide jé ben. MOL VKM K 721 3. cso mó 2/d. té tel 1883–1903. Kö zép is ko lák (K 721-2/d-1903)
A Ma gyar Szü lõk Szö vet sé gé nek 1933. áp ri lis 12-én kelt le ve le. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82.
do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
A sze ge di tan ke rü le ti ki rá lyi fõ igaz ga tó 1936. au gusz tus 26-án kelt le ve le Hóman Bá lint nak. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Az eg ri ér sek 1935. au gusz tus 3-án kelt le ve le Hóman Bá lint hoz. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82.
do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Az evan gé li kus egy ház egye te mes egy há zi és is ko lai fel ügye lõ jé nek 1935. jú li us 29-én kelt le ve le Hóman Bá lint hoz. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re -form.
Az OKT 1934. ja nu ár 27-i ülé sé nek jegy zõ köny ve. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Az OKT 1934. ja nu ár 9-i ülé sé nek jegy zõ köny ve. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Az OKT kö zép is ko lai al bi zott sá ga 1935. szep tem ber 10-i ülé se jegy zõ könyv ének ki egé szí té se. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Az OKT kü lön bi zott sá ga 1935. szep tem ber 10-i ülé sé nek jegy zõ köny ve. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Dr. Ka nász Nagy Sán dor szen te si ügy véd 1936. au gusz tus 12-én kelt be ad vá nya. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Fel so ro lá sa azon moz za na tok nak, me lyek a fel sõbb le ány is ko lák, pol gá ri is ko lák, va la mint a ke res ke -del mi és ipar ok ta tás kö ré ben 1894 óta a ha la dást mu tat ják. I. Fel sõbb le ány is ko lák. MOL VKM K 721 Wlassics Gyu la mi nisz ter ira tai 3. cso mó 2/c. té tel. Fel sõbb le ány is ko lák és pol gá ri is ko -lák, ke res ke del mi és ipa ri ok ta tás 1894–1903., (K 721-2/c – 1903 )
Fel sõbb le ány is ko la. MOL VKM K 721 Wlassics Gyu la mi nisz ter ira tai 3. cso mó 2/c. té tel. Fel sõbb le -ány is ko lák és pol gá ri is ko lák, ke res ke del mi és ipa ri ok ta tás 1894–1903. (K 721-2/c-1902) Hóman Bá lint is ko la po li ti ká ja. Egye te mi Könyv tár Kéz irat tár F 103/VII/7. Prohászka La jos, Tö re dé
-kek [Orosz Gá bor ku ta tá sai alap ján a szer zõ fel te he tõ en Kornis Gyu la.]
Raffay Sán dor bá nyai evan gé li kus püs pök 1935. au gusz tus 7-én kelt le ve le Hóman Bá lint hoz. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Serédi Jusztinián bí bo ros her ceg prí más 1935. ok tó ber 7-én kelt le ve le Hóman Bá lint hoz. MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
Tör vény ja vas lat tal kap cso la tos vé le mé nyek az egy há zi ha tó sá gok tól stb., is ko lák ve ze tõ i tõl. [1934. ja -nu ár] MOL VKM K 802 El nö ki ira tok 82. do boz 27. té tel 1933–39. Kö zép is ko lai re form.
I I . E G Y É B E L S Õ D L E G E S F O R R Á S O K
A VKM 5574/1936 eln. sz. r. az 1934: XI. tc. vég re haj tá sa tár gyá ban ki adott 32.400/1934. V. 1. sz. r. ki
Bestimmungen der Frauenoberschule 1. Februar 1932. Zentralblatt Jg. LXXIV Nr. 3 (5. Februar 1932.) 64–65.
De GERANDOAntonina: Né hány szó a nõi kö zép is ko lák ról. Nem ze ti Nõ ne ve lésV. évf. 10. sz. (1884. de
GÁLFFYNÉTARCZAYEr zsé bet: A leányközépiskolák re form já hoz. Ma gyar PaedagogiaXLV. évf. 7–8. sz.
(1936.) 138–142.
GEÕCZESa rol ta: A le á nyok kö zép fo kú ok ta tá sá ról. Ma gyar PaedagogiaI. évf. 4. sz. (1892.) 213–221.
GEÕCZESa rol ta: Pol gá ri és fel sõbb le ány is ko la. Ma gyar PadeagógiaVIII. évf. 4. sz. (1899.) 208–222.
GLÜCKLICHVil ma: A leányközépiskolák re form ja. A NõIII. évf. 8. sz. (1916. au gusz tus 5.) 118–119. [1916a]
GLÜCKLICHVil ma: A le ány ne ve lés a tör vény ho zás elõtt. A NõIII. évf. 7. sz. (1916. jú li us 5.) 108–109. [1916b]
KOVÁTSGyörgy: A kö zép fo kú le ány is ko la re form ja II. Or szá gos Pol gá ri Is ko lai Ta nár egye sü le ti Köz löny
Ma gyar Sta tisz ti kai Év könyv 1913.Új fo lyam XXI. Szerk. Ma gyar Ki rá lyi Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal.
Ma gyar Sta tisz ti kai Év könyv 1919, 1920, 1921, 1922.Új fo lyam XXVII., XXVIII., XXIX., XXX. Szerk.
M a gyar Ki rá lyi Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal. Bu da pest, 1925. -tisz ti kai Hi va tal. Bu da pest, 1930–1940. (Az egyes évfolyamok mindig a tárgyév utáni évben je-lentek meg.)
Ma gyar Sta tisz ti kai Év könyv 1943, 1944, 1945, 1946.Új fo lyam LI., LII., LIII., LIV. Szerk. Ma gyar Ki rá lyi Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal. Bu da pest, 1948.
NÁNAYBé la: A leányközépiskola új tan ter ve. Ma gyar PaedagogiaXVII. évf. 8–9. sz. (1918.) 443–445.
[1918a]
NÁNAYBé la: A ma gyar leányreáliskola kér dé se. Ma gyar PaedagogiaXVII. évf. 8-9. sz. (1918.) 428–429.
[1918b]
NEMESNÉM. Már ta: Mer re visz a nõ ne ve lés út ja? A jö võ út ja inX. évf. 5. sz. (1935. szep tem ber–ok tó -ber) 117.
Neugestaltung der Frauenschule 31. Dez. 1917. Zentralblatt für die gesamte Unterrichtsverwaltung in
Tör vény lett a MFTR szub ven ci ó já nak és a leányközépiskolák re form já nak ja vas la ta i ból. Pes ti Nap ló
VKM 34.846/1936. V. 1. sz. ren de le te a be nem já ró leánymagántanulóknak a fiúközépiskolába va ló fel vé te le tár gyá ban. Hi va ta los Köz lönyXLIV. évf. 17. sz. (1936. jú li us 1.) 295.
XI. tc. a kö zép is ko lá ról. In: Ma gyar Tör vény tár. 1924. évi tör vény cik kek.Bu da pest, 1925. 152–160.
XI. tör vény cikk a kö zép is ko lá ról. In: Ma gyar Tör vény tár. 1934. évi tör vény cik kek.Bu da pest, 1935. 82-97.
ZIBOLENEnd re: A fi úk és a le á nyok ne ve lé sé nek el té ré se a kö zép is ko lá ban. Ne ve lés ügyi Szem leI. évf.
(1937. jú ni us–szep tem ber) 377–386.
I I I . M Á S O D L A G O S F O R R Á S O K
A Ratisbonne atyák és a Notre Dame de Sion.Bu da pest, 1930.
ALBISETTI, James C.: Mädchenerziehung im deutschsprachigen Österreich, im Deutschen Reich und in der Schweiz 1866–1914. In: GOOD, David F. – GRANDNER, Margarete – MAYNES, Mary Jo (Hrsg.): Frauen in Österreich. Beiträge zu ihrer Situation im 20 Jahrhundert. Wi en, Köln, Weimar, 1994. 14–31.
AN TALLJó zsef (szerk.): Az 1934. évi kö zép is ko lai re form. A tör vény ja vas lat elõ ké szí té se és vi tá ja. A tan terv el -mé let for rá sai 7. Bu da pest, 1986.
APEL, Hans Jürgen: Die Mädchenerziehung. In: LIEDTKE, Max (Hrsg.): Handbuch der Geschichte des Bayerischen Bildungswesens Bd. IV. Bad Heilbrunnn/Obb, 1997. 13–70.
APPELT, Er na: Die Integration von Frauen in den Dienstleistungssektor in Österreich Ende des 19.
Jahrhunderts. In: GOOD, David F. – GRANDNER, Margarete – MAYNES, Mary Jo (Hrsg.): Frauen in Österreich. Beiträge zu ihrer Situation im 20 Jahrhundert. Wi en, Köln, Weimar, 1994. 102–119.
BA RA BÁSEnd re: A ro má ni ai ma gyar nyel vû ok ta tás ügy el sõ tízéve, 1918-1928. Lugos, é. n.
BA RA NYAIMá ria – KE LE TIAdolf: A ma gyar ne ve lés ügyi fo lyó irat ok bib li og rá fi á ja, 1841-1936. A Fõ vá ro si Pe -da gó gi ai Könyv tár Ki ad vá nyai 3. Bu -da pest, 1937.
BERG, Christa (Hrsg.): Handbuch der deutschen Bildungsgeschichte.Bd. IV. 1870–1918. Von der Reichsgrün-dung bis zum Ende des Ersten Weltkriegs. Mün chen, 1991.
BREHMER, Else – SI MON, Gertrud (Hrsg.): Geschichte der Frauenbildung und Märdchenerziehung in Österre-ich. Ein Überblick.Graz, 1997.
BREHMER, Ilse: Mädchenerziehung und Frauenbildung im deutschsprachigen Raum. In: GLUMPER, Edith (Hrsg.): Mädchenbildung, Frauenbildung. Beiträge der Frauenforschung für die Lehrerinnenbil-dung.Bad Heilbrunn/Obb., 1992. 93–108.
BU RALász ló: Is ko la vá ro sunk Szat már né me ti.Csík sze re da, 1999.
COSTAS, Ilse: Der Kampf um das Frauenstudium im internationalen Vergleich. In: SCHLÜTER, Anne (Hrsg.): Pionierinnen – Feministinnen – Karrierfrauen? Zur Geschichte des Frauenstudiums in Deutsch-land.Pfaffenweiler, 1992. 115–144.
DAUZENROTH, Erich: Kleine Geschichte der Mädchenbildung.Ratingen, Wuppertal, Kastellaun, 1971.
EHRICH, Karin: Stationen der Mädchenschulreform. Ein Ländervergleich. In: KLEINAU, Elke – OPITZ, Claudia (Hrsg.): Geschichte der Mädchen- und Frauenbildung.Bd. II. Vom Vormärz bis zur Gegen-wart. Frank furt, New York, 1996, 129–148.
ENGELBRECHT, Helmut: Geschichte des österreichischen Bildungswesen. Erziehung und Unterricht auf dem Bo-den Österreichs Bd. IV–V. Wi en, 1986, 1988