leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban

R ^ÉBAY M ^AGDOLNA

A

leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban

O ^{KTATÁS ÉS} 4 ^TÁRSADALOM

megszületése új korszakot nyitott.

A magasabb művelődés lehetősé- gét jelentette immár iskolarend- szerű oktatás keretében, ami ezál- tal egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé, másrészt gyakorlati haszonnal járt:

a munkaerő-piaci érvényesülés új útjait nyitotta meg. A nők társa- dalmi emancipációs törekvéseinek megvalósulásához, egyben erősö- déséhez járult hozzá. Magyarorszá- gon, Németországban, Ausztriában és Svájcban a leány-középiskolai oktatás közel azonos időszakban alakult ki. A kötetben az egyes or- szágok leány-középiskolai iskola- típusainak párhuzamos, oktatás- politikai szempontú történetét adjuk. Az utolsó fejezetben, ösz- szegzésként teszünk kísérletet a hasonlóságok és a különbségek megállapítására. Nem összehason- lítást adunk az Olvasó kezébe, ha- nem szándékaink szerint – többek között – összehasonlítást lehetővé tevő kutatás eredményeit.

Ára 2690 Ft

M AGDOLN A A l eán y-középisk olák Magy ar ország on…

Ú

M

K

R ^ÉBAY M ^AGDOLNA

A

leány-középiskolák Magyarországon és a német nyelvű országokban

O ^{KTATÁS ÉS} 4 ^TÁRSADALOM

megszületése új korszakot nyitott.

A magasabb művelődés lehetősé- gét jelentette immár iskolarend- szerű oktatás keretében, ami ezál- tal egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé, másrészt gyakorlati haszonnal járt:

a munkaerő-piaci érvényesülés új útjait nyitotta meg. A nők társa- dalmi emancipációs törekvéseinek megvalósulásához, egyben erősö- déséhez járult hozzá. Magyarorszá- gon, Németországban, Ausztriában és Svájcban a leány-középiskolai oktatás közel azonos időszakban alakult ki. A kötetben az egyes or- szágok leány-középiskolai iskola- típusainak párhuzamos, oktatás- politikai szempontú történetét adjuk. Az utolsó fejezetben, ösz- szegzésként teszünk kísérletet a hasonlóságok és a különbségek megállapítására. Nem összehason- lítást adunk az Olvasó kezébe, ha- nem szándékaink szerint – többek között – összehasonlítást lehetővé tevő kutatás eredményeit.

Ára 2690 Ft

M AGDOLN A A l eán y-középisk olák Magy ar ország on…

Ú

M

K

R^ébAyM^AgdolnA

A

leány-középiskolák

Magyarországon és a

német nyelvű országokban

A sorozat szerkesztõbizottsága Forray R. Katalin

Kozma Tamás Nagy Péter Tibor

Németh István Polónyi István

o ^{ktAtás és} 4 ^táRsAdAloM

© ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ, 2009

© Rébay Magdolna, 2009

R

A M

Ú

M

K Budapest, 2009

le ány-kö zép is ko lák Ma gyar or szá gon és a né met nyel vû or szá gok ban

A jo gi sza bá lyo zás az 1870-es évek tõl 1945-ig

oktAtás és

4

A címlapon a Sacré Coeur egykori Ajtósi Dürer sori Szent Szív Intézete látható.

(A felhasznált kép a rend tulajdona.)

Lektorálta:

Pukánszky Bé la és Sza bolcs Éva

ÚJ MANDÁTUM KÖNYVKIADÓ

w w w . u j m a n d a t u m . h u

Felelõs kiadó Németh István Felelõs szerkesztõ Székely Beáta

Borító és tördelés Rácz György Készült a Kánai nyomdában Felelõs vezetõ Kánai József ISBN 978 963 9609 63 1

T A R T A L O M

BE VE ZE TÉS 7

Le ány-kö zép is ko lák a né met nyel vû or szá gok ban

I. NÉ MET OR SZÁG 10

1. A FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LÁK KÖ RÜ LI VI TÁK 10 2. A FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LÁK RE FORM JA 18 3. A LE ÁNY-KÖZÉPISKOLÁK A RE FOR MOT KÖ VE TÕ EN 32 4. AZ OK TA TÁ SI REND SZER EGY SÉ GE SÍ TÉ SE 40

II. AUSZT RIA 46

1. AZ EL SÕ FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LÁK 46

2. AZ EL SÕ ÉRETT SÉ GIT ADÓ LE ÁNY-KÖ ZÉP IS KO LA:

A LE ÁNY GIM NÁ ZI UM 50

3. A LÍ CE UM TÉR HÓ DÍ TÁ SA 54

4. A LÍ CE UM HA NYAT LÁ SA 60

5. A GLÖCKELI RE FORM: KO E DU KÁ CIÓ TÉR HÓ DÍ TÁ SA

ÉS BÕ VÜ LÕ IS KO LA REND SZER 65

6. AZ ÚJ KÖ ZÉP IS KO LAI REND SZER 73

7. KON ZER VA TÍV FOR DU LAT: AZ AUSZTROFASIZMUS 77 8. ANSCH LUSS A NÉ MET OK TA TÁ SI REND SZER HEZ 82

III. SVÁJC 87

1. A SVÁJ CI OK TA TÁ SI REND SZER AZ 1930-AS ÉVEK BEN 87 2. A LE ÁNY OK TA TÁS KÖ ZÉP FO KÚ SZINT TÕL 89

Le ány-kö zép is ko lák Ma gyar or szá gon

I. FEL SÕBB ÉS FEL SÕ LE ÁNY IS KO LÁK 96

1. AZ OR SZÁ GOS NÕ KÉP ZÕ EGYESÜLET KEZ DE MÉ NYE ZÉ SE 96 2. A NÕI KÖ ZÉP IS KO LA TER VE 99 3. A FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LÁK ALA PÍ TÁ SA 104 4. A LE ÁNY GIM NÁ ZI UM ALA PÍ TÁ SÁ NAK FEL VE TÉ SE 108 5. LE ÁNY GIM NÁ ZI UM ÉS/VAGY FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LA? 111 6. A FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LÁK TO VÁB BI SOR SA 118 7. A LE ÁNY-KÖ ZÉP IS KO LÁK EL SÕ ÁT FO GÓ SZA BÁ LYO ZÁ SA 123

II. A LE ÁNY-KÖ ZÉP IS KO LÁK EL SÕ TÖR VÉ NYI SZA BÁ LYO ZÁ SA 129

1. AZ 1916. ÉVI REN DE LET HA TÁ SA 129

2. A TÖR VÉNY JA VAS LAT KI DOL GO ZÁ SA ÉS BE TER JESZ TÉ SE 132

3. A TÖR VÉNY MEG SZÜ LE TÉ SE 134

4. A TÖRVÉNY(JAVASLAT) FO GAD TA TÁ SA 141

5. A TAN TER VI SZA BÁ LYO ZÁS 144

6. A NÕ NE VE LÉS KÉR DÉ SE A III. EGYE TE MES TAN ÜGYI

KONG RES SZU SON 147

III. AZ EGY SÉ GES LE ÁNY- ÉS FIÚ-KÖ ZÉP IS KO LA 151 1. A TÖR VÉNY JA VAS LAT ELÕ KÉ SZÍ TÉ SE 151 2. A TÖR VÉNY MEG SZÜ LE TÉ SE 155

3. A TÖR VÉNY FO GAD TA TÁ SA 162

4. AZ ÚJ TAN TERV ÉS MÓ DO SÍ TÁ SA 165

5. A KO E DU KÁ CIÓ KÉR DÉ SE 169

A le ány-kö zép is ko lák kö zös jel lem zõi

1. AZ ÁL LAM SZE RE PE 177

2. A NÕ MOZ GA LOM JE LEN TÕ SÉ GE 179

3. A NÕ IS KO LA 181

4. AZ ÉRETT SÉ GIT ADÓ LE ÁNY-KÖ ZÉP IS KO LA 183 5. SZER VE ZE TI ÉS TAN TER VI HA SON LÓ SÁ GOK ÉS KÜ LÖNB SÉ GEK

A LE ÁNY-KÖ ZÉP IS KO LÁK BAN 185

6. KO E DU KÁ CIÓ 188

BIB LI OG RÁ FIA 190

I. LE VÉL TÁ RI FOR RÁ SOK 190

II. EGYÉB EL SÕD LE GES FOR RÁ SOK 191

III. MÁ SOD LA GOS FOR RÁ SOK 198

ÁB RÁK JEGY ZÉ KE 207

TÁB LÁ ZA TOK JEGY ZÉ KE 208

FÜG GE LÉK 211

I. NÉ MET OR SZÁ GI ÓRA TER VEK 211

II. AUSZT RI AI ÓRA TER VEK 225

III. MA GYAR OR SZÁ GI ÓRA TER VEK 236

IV. ÁT TE KIN TÕ TÁB LÁ ZA TOK 248

A KÖNYV EGYES FEJEZETEINEK KORÁBBI MEGJELENÉSI HELYE 259

Be ve ze tés

A nőnevelés történetében az érettségit adó, s felsőoktatási tanulmányokra jogosító leány-középiskola megszületése új korszakot nyitott. Egyrészt a magasabb művelődés lehetőségét jelentette immár iskolarendszerű oktatás keretében, ami ezáltal egyre szélesebb társadalmi rétegek számára vált elérhetővé, másrészt gyakorlati haszonnal járt: a munkaerő-piaci érvényesülés új útjait nyitotta meg. A nők társadalmi emancipá- ciós törekvéseinek megvalósulásához és egyben bővüléséhez járult hozzá.

Magyarországon, Németországban, Ausztriában és Svájcban a leány-középiskolai oktatás kialakulása közel azonos időszakban következett be. Érettségit adó iskola- rendszerű képzés az első három országban az 1890-es években, míg Svájcban az 1870-es évek második felében indult. A leány-középiskolák történetéhez előzményként hoz- zátartozik az ún. felsőbb leányiskolák (höhere Mädchen- vagy Töchterschule) intézmény- története. Ez indokolja az elemzés kezdeteként az 1870-es évtized megjelölését.

Magyarország és Ausztria esetében ekkor történt egy-egy jelentős, döntő változást eredményező intézmény létrehozása: az első magyarországi felsőbb leányiskola (1875), illetve a bécsi Höhere Bildungsschule(1871) megalapítása. Németországban pedig ekkor (1872) hívták össze az ún. weimari konferenciát, amelyen széles körben először vetőd- tek fel a leánynevelés megoldatlan kérdései. Svájc itt is kilóg a sorból: ugyan már XVIII. század végén megalakult az első felsőbb leányiskola, érettségit adó képzés indí- tására csak sokkal később, az egyetemi felvételt követően került sor.

A kötetben az egyes országok leány-középiskolai iskolatípusainak párhuzamos történetét adjuk, s csak az utolsó fejezetben, összegzésként teszünk kísérletet a hason- lóságok és a különbségek megállapítására. Nem összehasonlítást adunk az Olvasó kezébe, hanem szándékaink szerint – többek között – összehasonlítást lehetővé tevő kutatás eredményeit. Vannak ugyanis összehasonlítandó vonások: az időbeli egybeesé- seken túl – amely a közép-európai országok hasonló kulturális, társadalmi, gazdasági állapotából adódik – az iskolatípusok elnevezésbeli, tartalmi hasonlóságán át. A ma - gyar oktatási kormányzat nemegyszer direkt hivatkozik egyik vagy másik (vagy itt nem tárgyalt harmadik) országra. Az oktatáspolitika szándékait, döntéseit s azok társadalmi fogadtatását próbáljuk feltárni – olyan fontos vetületével a kérdésnek, mint a társa- dalmi nőkép alakulása viszont részletesen nem foglalkozunk.

E könyv a Debreceni Egyetem BTK nevelés- és művelődéstudományi doktori programjában megvédett doktori értekezésünk átdolgozása. E helyt is szeretném kife- jezni köszönetemet témavezetőmnek, Orosz Gábornak s a program vezetőjének, Kozma Tamásnak. Hálás vagyok továbbá a lektoroknak, Pukánszky Bélának és Szabolcs Évának, valamint az értekezés bírálóinak, Fekete Károlynak és Mikonya Györgynek segít - ségükért. Külön köszönöm Brezsnyánszky László tanácsait. A külföldi kutatómunkát Erasmus ösztöndíj (Berlini Humboldt Egyetem), „Promotionkolleg Ost–West” ösztöndíj (Bochumi Ruhr Egyetem) és bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíj tette lehetővé.

Le ány-kö zép is ko lák

a né met nyel vû

or szá gok ban

I. Né met or szág

1 . A F E L S Õ B B L E Á N Y I S K O L Á K K Ö R Ü L I V I T Á K

A ma ga sabb szin tû – az az az alap fo kot meg ha la dó, a ko ra be li szóhasználattal él ve fel- sõbb¹– le ány ne ve lés a né met or szá gok ban, majd az egye sült Né met or szág ban a XIX.

szá zad fo lya mán tel je se dett ki. Az is ko lák újabb év fo lya mo kat in dí tot tak, a tan anyag bõ vült, a kép zés új tár gyak kal egé szült ki, és szá mos új in téz mény szü le tett. E fo lya - mat az ún. fel sõbb le ány is ko lák (höhere Mädchenschule) le ány-kö zép is ko lai szint re eme - lé sé hez és az el sõ érett sé git adó is ko lák meg ala pí tá sá hoz ve ze tett. A kez de mé nye zõ sze re pet a nõ egye sü le tek ját szot ták. Meg ha tá ro zó volt azon ban a fel sõbb le ány is ko lai ta ná rok hoz zá ál lá sa is.

A FEL SÕBB LE ÁNY IS KO LÁK

A XIX. szá zad ban a tár sa dal mi ke res let re re a gál va szá mos ma gán is ko la nyílt a mai Né met or szág te rü le tén, amely a lá nyok szá má ra az alap ve tõ nél (írás, ol va sás, szá mo - lás) ma ga sabb szin tû kép zést nyúj tott. Eze ket az in téz mé nye ket a kö zépső és a fel sõ tár sa dal mi ré te gek gyer me kei lá to gat ták. Leg fõbb cél juk a nõi hi va tá sok ra és a tár sa - sá gi élet re va ló fel ké szí tés volt. Az ok ta tás ban a hu mán-esz té ti kai jel leg do mi nált: a di á kok ide gen nyel vet (el sõ sor ban fran ci át), iro dal mat, ze nét ta nul tak. Szin tén je len - tõs súl lyal sze re pelt az óra rend ben a ké zi mun ka ta ní tás (var rás, hímzés).²

A fel sõbb le ány is ko lák nagy fo kú dif fe ren ci ált sá got mu tat tak a tan ter vet, a szer ve ze tet és a tan tes tü let vég zett sé gét il le tõ en. A fel épí tést te kint ve volt köz tük egy- vagy két - osz tá lyos, de 7, 8, 9, 10 év fo lya mos is. A leg in kább ki fej lett is ko lák 15 vagy 16 éves ko - ru kig ta ní tot ták di ák ja i kat. Egye sek ele mi ok ta tást is kí nál va 6 éves kor ra tet ték a be - is ko lá zá si kor ha tárt, má sok há rom ún. Vorklasse (elõ ké szí tõ osz tály) el vég zé sét kö ve tel ték meg a 9 éves je lent ke zõk tõl. A ta ná ri ka rok ös sze té tel ét il le tõ en a ma gán in téz mény ben a nõk do mi nál tak, míg az ele nyé szõ szá mú vá ro si vagy ál la mi fenn tar tá sú

1 A né met nyelv te rü le ten el ter jedt “höhere” ki fe je zést for dít ják le ma gyar ra, és al kal maz zák is ko - la tí pus meg je lö lé sé re (fel sõbb le ány is ko la).

2 Rupert Kubon Badenre vo nat ko zó ku ta tá sai alap ján az ok ta tás kb. har ma dát a kézimunka, má sik har ma dát a fran cia nyelv ok ta tá sa tet te ki, amely a leg jel lem zõbb vo ná sa volt ezek nek az in téz mé nyek - nek. Az év ti ze dek mú lá sá val mind két te rü let egy re vis sza szo rult a re ál tár gyak nak és a tör té ne lem nek he lyet en ged ve. A tan terv lé pés rõl lé pés re kö ze le dett a re ál is ko lá ké hoz. (KUBON1991, 82–88.)

is ko lá ban több ség ben egye te met vég zet tek (ele in te te o ló gu sok, majd filológusok)³és ele mi is ko lai ta ní tók ta ní tot tak. A ke vés ta ní tó nõ ele mi is me re te ket, il let ve ké zi mun - kát oktatott.⁴

Ezen is ko lák egy ré szét a XIX. szá zad má so dik fe lé ben el is mer ték ún. fel sõbb is - ko lá nak (höhere Schule), va gyis el fo gad ták kö zép is ko lá nak, na gyob bik há nya duk azon - ban csak kö zép fo kú in téz mény nek (Mädchen-Mittelschule) szá mí tott, jo gi lag és igaz ga - tá si lag az ele mi is ko lák kal együtt az ún. al sóbb is ko lák hoz tartozott.⁵Az ún. fel sõbb le ány is ko lák (höhere Mädchenschule, höhere Töchterschule) a szá zad má so dik fe lé re Po rosz - or szág ban gyak ran tíz osz tá lyos ra, azon tar to má nyok ban pe dig, ahol az ele mi is ko lai ok ta tást nem ölel ték fel, 6–7 osz tá lyos ra fej lõd tek. Míg a nyil vá nos is ko lák fõ ként egy ide gen nyel vet ok tat tak, ad dig a ma gán in téz mé nyek ben a ta nu lók rend sze rint két nyel vet (ál ta lá ban fran ci át és an golt) is vá laszt hat tak. Fel sõbb le ány is ko lák gyak ran – ál ta lá ban há rom éves – ta ní tó nõ kép zõ sze mi ná ri u mok kal (Lehrinnenseminar) vagy ál ta - lá nos to vább kép zõ tan fo lyam mal egé szül tek ki.⁶ Elõb bi ek szak kép zõ jel le ge egy re hát tér be szo rult, so kan csak azért vá lasz tot ták, hogy ál ta lá nos is me re te ik bõ vül je nek.

A ta ní tói (ne ve lõi) szak ma so ká ig az egyet len tár sa dal mi lag el fo ga dott fog lal ko zás volt a tár sa da lom kö zép sõ ré te geihez tartozó nők szá má ra. A sze mi ná ri um vizs gá val zá rult, amely re ma gán úton is fel le he tett készülni.⁷

1848-at kö ve tõ en a nõk rõl al ko tott ha gyo má nyos kép, amely – fe le ség ként, anya - ként és há zi as szony ként – ha tá roz ta meg a csa lád ban, a tár sa da lom ban be töl tött he - lyüket, las san ki e gé szült. Moz ga lom bon ta ko zott ki a kö zép fo kú le ány ne ve lés kö zép - is ko lai szint re eme lé se, il let ve a nõk fel sõ fo kú ta nul má nyá nak le he tõ vé té te le ér de ké ben. A nõk ok ta tá si le he tõ sé ge i nek ki szé le sí té sét: in téz mé nye sí tett, ma ga - sabb fo kú ok ta tást kí ván tak. Egy ben a kép zés cél ját és tar tal mát is meg akar ták újí ta ni.

A tár sa dal mi és gaz da sá gi át ala ku lás sal a nõ kép zés új fel ada to kat ka pott: olyan is me - re te ket kel lett át ad nia, ame lyet a nõk eset le ges mun ká ba ál lá suk kor hasz no sí ta ni tud nak. A fel sõbb le ány is ko la a mû velt kö zép ré te gek le ány gyer me kei szá má ra a meg - fe le lõ ne ve lés ré szé vé vált, s nö vel te há za so dá si esé lye i ket. Az ál la mi szol gá lat ban ál ló ér tel mi sé gi ek meg él he té si ne héz sé gei a szá zad vé gén a nõ sü lé si kor ki to ló dá sát, ez - zel a lá nyok férj hez me ne te li esé lye i nek rom lá sát ered mé nyez ték. Mi vel a ran gon alu li há zas ság a kor ban el fo gad ha tat lan volt, a kis csa lá dok pe dig nem biz to sí tot tak meg él - he tést a ha ja don csa lád tag ok nak, bi zo nyos eset ben a mun ká ba ál lás el ke rül he tet len

3 Az egye te mi vég zett sé gû fér fi ta ná rok kö zül azok he lyez ked tek el a fel sõbb le ány is ko lák ban, akik pl. az ered mé nye ik ré vén a fiú is ko lák ban csak az al sóbb osz tá lyok ban ta nít hat tak vol na, vagy nem ta - lál tak egy bõl fiú is ko lai ál lást, de anya gi okok nál fog va mun kát kel lett vál lal ni uk. A fel sõbb le ány is ko - lai ta ní tó nõk el he lyez ke dé si esé lyei a köz sé gi is ko lák ban – a fel sõbb osz tá lyok ban min den kép pen – mi ni má li sak vol tak. (NIESWANDT1996, 177–178.)

4 EHRICH1991, 129.

5 A kö zép fo kú is ko la ki mon dot tan lá nyok ok ta tá sát szol gál ta: 1908-ban ezen in téz mé nyek 70%-a le ány - is ko la volt.

6 BERG1991, 199–202.

7 NIESWANDT1996, 175–177. Po rosz or szág ban 1845-ben ve zet ték be a vizs gát kü lön a nép is ko lai és a fel sõbb is ko lai ta ní tó nõk nek.

volt. Az egyet len tár sa dal mi lag el fo ga dott fog lal ko zás szá muk ra a ta ní tás volt. A pe da gó gus - kép zés in téz mé nye sü lé se, a vizs ga rend szer ki ala ku lá sa ezért a le ány ne ve lés fej lõ dé - sé nek mo tor ja lett.⁸

A NÕ EGYE SÜ LE TEK

A nõ ne ve lés fej lesz té sé ben a leg fon to sabb sze re pet a kü lön bö zõ nõ egye sü le tek ját - szot ták. Tag ja ik olyan – fõ ként pol gá ri szár ma zá sú – nõk vol tak, aki ket vagy za vart hi á - nyos nak ér zett mû velt sé gük, vagy a kö vet ke zõ ge ne rá ció jö võ je mi att ag gód tak. Ahogy ál ta lá ban a nõ moz ga lom vi lág tör té net ében, Né met or szág ban is két mar káns irány za - tot kü lö nít he tünk el: a mér sé kelt és a ra di ká lis nõ egye sü le tek körét.⁹

A mér sé kelt irány zat leg fon to sabb bá zi sát, az Allgemeiner Deutscher Frauenverein-t (ADF, Ál ta lá nos Né met Nõ egye sü let) Luise Otto az el sõ nõ kon fe ren ci án, 1865-ben ala pí tot - ta Lip csé ben. Az egye sü let a különálló le ány is ko lák fenn tar tá sa és fej lesz té se mel lett fog lalt ál lást. A ne mek kü lön bö zõ sé gé bõl ki in dul va szük sé ges nek tar tot ta el té rõ cé lú és tan ter vû in téz mé nyek lét re ho zá sát a fi úk és a lá nyok szá má ra. Úgy vél te, hogy az egyen ran gú ság az egyen lõ ség nél kül is meg te remt he tõ. Emel lett azt kí ván ta, hogy a le ány - is ko lá kat il les szék az ok ta tá si rend szer be, és egy sé ge sít sék õket.

Az idõ ben ké sõbb szer ve zõ dõ ra di ká lis fe mi nis ták (pl. a Deutscher Frauenverein Re form (DFR) [Re form Né met Nõ egye sü let] vagy a Verein Frauenwohl[Nõk Ér de kei Egye sü - let] tag jai) to vább men tek, mi kor fel szó lal tak a ne mek sze rin ti bár mi fé le meg kü lön - böz te tés el len. A ne ve lés nek és az ok ta tás nak azo nos nak kell len nie, akár fi úk jár nak az in téz mény be, akár lá nyok – vél ték, csak így biz to sít ha tó a tel jes egyenrangúság.¹⁰ Azo nos kép zé sük ter mé szet jo gon ala pu ló em be ri jog – hir det ték. Az el té rõ ok ta tás nak – a DFR-t 1888-ban Weimarban meg ala pí tó Hedwig Kettler sze rint – a kü lön bö zõ kul - tú ra az oka, nem pe dig a kü lön bö zõ ter mé szet: „a böl csõ ben le á nya ink sem mi vel sem vol tak tu dat ta la nab bak, mint fi a ink, csak most azok, mi u tán fel ne vel tük õket.”¹¹Kettler a szá zad vé - gén ezért le ány gim ná zi u mok ala pí tá sát szor gal maz ta (lásd alább), ame lyet nem csak a to vább ta nul ni vá gyók nak szánt. Az azo nos kép zés Kettler szá má ra vég ered mény ben a koedukációt¹²jelentette.¹³

8 ZYMEK1996, 13–15.

9 Nem fog lal ko zunk a mun kás egye sü le tek kel, mi vel ezek mû kö dé se az ok ta tás te rü le tén az ele mi ok ta tás ál ta lá nos sá té te lé re és a szak kép zés re kor lá to zó dott.

10 KRAUL1991, 280., 283.

11 Idé zi KLEINAU1996b, 126.

12 Ko e du ká ció alatt a le á nyok és a fi úk együt tes, kö zös is ko lai ne ve lé sét és ok ta tá sát ért jük, s eze ket a fo gal ma kat szinonímaként is hasz nál juk. Az együtt ne ve lés kü lön bö zõ pe da gó gi ai, pszi cho ló gi ai, tár - sa dal mi és egyéb vo nat ko zá sa i ra nem té rünk ki.

13 KLEINAU1996b, 127.

A WEIMARI KON FE REN CIA

A szá zad utol só har ma dá ban egy re fel erõ sö dõ vi ták ban a le ány ok ta tás ban dol go zó ta - ná rok is te vé ke nyen részt vet tek. Az el sõ nagy vissz han got ki vál tó kez de mé nye zés az õ kö rük bõl in dult ki: 1872-ben a – két har ma dos rész vé tel ük kel zaj ló – wemari kon fe - ren ci án kö ve tel ték a fel sõbb le ány is ko lák hely ze té nek jo gi sza bá lyo zá sát: egy sé ge sen tízévfolyamos in téz mé nyek lét re ho zá sát és ezek el is me ré sét kö zép is ko lá nak.

Az in téz mé nyek ben a lá nyok – ha son ló an a fiú-kö zép is ko lák hoz – ál ta lá nos kép zés ben ré sze sül né nek – in dít vá nyoz ták. Ezek az in téz mé nyek azon ban nem a fiú is ko lák szol - gai má so la tai len né nek, ha nem sa ját szer ve ze tet kell kap ni uk, amely te kin tet be ve szi a lá nyok el té rõ ter mé sze tét és adott sá ga it. A ha son ló kép zés le he tõ vé ten né – vél ték, hogy a fe le ség szûk lá tó kö rû sé ge mi att a férj ne unat koz zék töb bé ott hon, hogy a nõ ne aka dá lyoz za a fér fi szel le mi ki bon ta ko zá sát, ha nem meg ért ve ér dek lõ dé sét mel lé áll - jon. A nyil vá nos fel sõbb le ány is ko lák fel sõbb osz tá lya i ban to vább ra is fér fi ta ná rok al - kal ma zá sát tar tot ták vol na meg fe le lõ nek, és az igaz ga tást is rá juk bíz ták vol na. A kö - zép is ko la ként tör té nõ el is me rés az õ hely ze tü ket is lé nye ge sen ja ví tot ta vol na az ez zel já ró cí mek nek, fi ze tés eme lés nek és nyug díj jo go sult ság nak kö szön he tõ en.

A ja vas la to kat tar tal ma zó em lék ira tot (ún. Weimarer Denkschrift) – ame lyet el - küld tek a tar to má nyi kor má nyok nak – fõ ként egye te met vég zett fér fi ta ná rok ír ták alá. El sõ sor ban az a cél ve zé rel te õket, hogy meg õriz zék po zí ci ó ju kat a csak kö zép fo - kú, sze mi ná ri u mi bi zo nyít ványt szer zett ta ní tó nõk kel szem ben. Így a ta ná rok va ló já - ban a nõk el he lyez ke dé sét, mun ká ba ál lá sát aka dá lyoz ták vol na meg. A fõ ként ma - gán is ko lai igaz ga tó kat és ta ná ro kat, ta ní tó nõ ket tö mö rí tõ Ber li ner Verein für höhere Töchterschulen(Ber li ni Egye sü let a Fel sõbb Le ány is ko lá kért) ezért em lék ira tá ban (ún.

Ber li ner Denkschrift) hang sú lyoz ta a nõi nem kü lön bö zõ sé gét, és ép pen er re hi vat koz va tar tot ta fon tos nak, hogy nõk mû köd je nek a le ány is ko lák ban, an nak kö zép sõ és fel sõ ta go za tán is. Úgy vél ték, egye dül a nõk ké pe sek fel ké szí te ni a lá nyo kat ké sõb bi csa - lád anyai és há zi as szo nyi sze re pük re. Kér ték ezért a ta ní tó nõ kép zés fej lesz té sét.

Egyik ol dal kö ve te lé sei sem ta lál tak meg hall ga tás ra. Ugyan ez tör tént a po rosz kul tusz mi nisz ter ál tal 1873-ban tör vény-elõ ké szí tés cél já val egy be hí vott, a kö zép fo kú és a fel sõbb le ány is ko lák jö võ jét tár gya ló kon fe ren cia ja vas la ta i val.

A kon fe ren cia ezen is ko lák ala pí tá sá val, fel ada tá val és cél ja i val fog lal ko zott. A meg be - szé lé sen részt vet tek a po rosz ok ta tá si mi nisz té ri um kép vi se lõi, le ány is ko lai igaz ga - tók, elöl já ró nõk, pe da gó gu sok. A ja vas la tok egy be cseng tek a weimari gyû lé sen meg fo - gal ma zot tak kal: kér ték, hogy a fel ügye let, a ta ná rok dí ja zá sa és az ál la mi tá mo ga tás szem pont já ból a nyil vá nos fel sõbb le ány is ko lá kat te gyék egyen ran gú vá a fiú is ko lák kal.

Szor gal maz ták a kö zép fo kú és fel sõbb le ány is ko lák el vá lasz tá sát: ez utób bi ak le gye - nek leg alább hét osz tá lyos, tízévfolyamos¹⁴– ta ní tó nõ kép zõ sze mi ná ri um mal ki e gé szü lõ

14 A kor szak ban az osz tá lyok és az év fo lyam ok szá ma nem fel tét le nül fe lelt meg. Volt, ami kor több év fo lyam anya gát ta ní tot ták kü lön bö zõ szin ten ál ló di á kok nak egy szer re egy osz tály ban.

– in téz mé nyek, ame lyek ben két ide gen nyel vet ok tat nak. A fel sõbb év fo lyam okon in - kább egye te met vég zett ta ná rok at foglalkoztassanak – ja va sol ták. Ös sze ál lí tot tak egy tan ter vet is.¹⁵

A GELBE BROSCHÜRE

Míg Po rosz or szág ban a kez de mé nye zé sek nem hoz tak eredményt,¹⁶és a ter ve zett tör vény nem szü le tett meg,¹⁷ad dig az 1870-es évek ben több tar to mány ban – Hessen- ben 1874-ben, Szász or szág ban 1876-ben, Badenben és Württembergben 1877-ben – kö zép is ko lá nak is mer ték el a tízévfolyamos fel sõbb le ány is ko lá kat (lásd a kö vet ke zõ fe je ze tet). Oldenburgban és Braunschweigben szin tén ren dez ték hely ze tü ket. Ba jor - or szág ban ez zel szem ben, ahol több fe le ke ze ti is ko la mû kö dött, ké sett a reform.¹⁸

1886-ban a po rosz ok ta tá si mi nisz té ri um tan ter vet ho zott nyil vá nos ság ra. A kép - zés sú lya az anya nyelv és a kész ség tár gyak (köz te a ké zi mun ka) ok ta tá sá ra esett (lásd Füg ge lék I. táb lá zat). A ter ve zett ki lenc éves ta nul má nyi idõ azon ban ak ko ra el len ál - lást vál tott ki, hogy a tan ter vet a fõ vá ro son kí vül nem tud ták be ve zet ni. Helena Lange, a mér sé kelt ol dal ta lán leg ki emel ke dõbb kép vi se lõ je, 1887-ben pe tí ci ót nyúj tott be a po rosz kép vi se lõ ház ban. En nek mel lék le te a Die höhere Mädchenschule und ihre Bestim- mung (A fel sõbb le ány is ko la és meg ha tá ro zá sa) c. vi ta irat volt, amelyDie gelbe Broschüre (Sár ga bro sú ra) né ven vált is mert té. Lange lé nye gé ben meg is mé tel te a Ber li ner Töchterschulvereinfen tebb em lí tett kö ve te lé se it. Kér te, hogy a nyil vá nos fel sõbb le ány - is ko lák ban a ta ní tó nõk ará nyát ja vít sák, konk ré tan, hogy a hit tant és a né me tet nõk ta nít sák. Ja va sol ta to váb bá, hogy kép zé sük re kü lön in téz mé nye ket hoz za nak lét re.

A le ány is ko lák fiú is ko lák hoz történő szer ve ze ti, tar tal mi iga zí tá sá ról, va la mint a nõk fel sõ fo kú to vább ta nu lá sá ról vi szont nem szólt. Helena Lange nem tud ta el ér ni ja vas - la tai meg va ló sí tá sát, a pe tí ci ót a par la ment nem tár gyal ta, el kép ze lé sei pe dig erõs el - len ál lás ra ta lál tak a fel sõbb le ány is ko lák fér fi ta ná rai kö ré ben. A kör vo na la zott cé lok el éré se ér de ké ben 1890-ben a ta ní tó nõk meg ala pí tot ták az Allgemeiner Deutscher Lehrerinnenvereint (ADLV, Ta ní tó nõk Ál ta lá nos Né met Egye sü le te).

A fel sõbb le ány ok ta tás új ra sza bá lyo zá sá ról(Neuordnung des höheren Mädchenschulwesens) szó ló 1894-ben ki adott újabb po rosz mi nisz te ri ha tá ro zat a ki lenc éves (plusz egy év vel sza - ba don ki egé szít he tõ), hét fel me nõ osz tá lyos és két ide gen nyel vet ok ta tó fel sõbb le ány -

15 KRAUL1991, 280–281.; KLEINAU1996b, 116–117.

16 A hát tér ben a ta ná ri ál lá sok 1870-es évek vé gé re ki ala ku ló te lí tett sé ge is áll ha tott. (NIESWANDT

1996, 182.)

17 Ha bár si ke rült meg egye zés re jut ni (10 éves kép zés, ide gen nyelv-ok ta tás hang sú lyo zá sa, ta ní tó nõ - kép zõ vel és to vább kép zõ tan fo lyam mal va ló ös sze kap cso lás), a tör vény még sem szü le tett meg. A ki - dol go zott szer ve ze tet az ok ta tá si mi nisz té ri um hi va ta los lap já ban aján lás ként nyil vá nos ság ra hoz ták, an nak fél hi va ta los le gi ti mi tást ad va. Csak a ta ní tó nõ kép zés sel kap cso la tos aján lá sok ke rül tek be le az 1874-ben ki adott po rosz vizs ga rend be. Az azon ban to vább ra is egy sé ges ma radt: egy szer re nép is ko lai és fel sõbb is ko lai ok ta tás ra ké pe sí tõ. (Uo. 181.)

18 Uo. 179.; KRAUL1991, 284.

is ko lák elõ írá sá val szin tén el ma radt a kö ve te lé sek tõl, sõt a ko ra be li gya kor lat tól is.

(Lásd II. táb lá zat.) Ugyan eb ben a ha tá ro zat ban a mi nisz ter el is mer te a pol gá ri nõ moz - ga lom fel sõbb le ány is ko lák fel sõ fo kú jo go sít vá nya irán ti kö ve te lé sé nek jo gos sá gát. Ma - gán gim ná zi u mi, va la mint ún. fel sõbb ta ní tó nõi kur zu sok en ge dé lye zést ki lá tás ba he - lyez ve hoz zá já rult ah hoz, hogy a fel sõbb le ány is ko lák fel sõ ta go za tán a nõk a ko ráb bi nál na gyobb szám ban ta nít has sa nak. A ha tá ro zat sze rint a fel sõbb le ány is ko la ta ná ra i nak egy har ma dát sze mi ná ri u mot vég zett ta ní tó nõk ad hat ják. A fér fi ál tal ve ze - tett nyil vá nos is ko lák ban az igaz ga tó nak se gí tõ ta ní tó nõt kell ma ga mel lé ven nie – ren del ke zett. A fel sõbb há rom osz tály leg alább egyi két pe dig nõ nek kell ve zet nie. Az in dok: a le ány is ko lák nak az „iga zi nõ i es ség re” kell ne vel ni ük. A fel sõbb osz tá lyok ta - ní tó nõi és az igaz ga tó nõk szá má ra „tu do má nyos” vizs ga (Oberlehrerinnenprüfung – fel - sõbb osz tá lyos ta ní tónői vizsga)¹⁹le té tel ét tet ték le he tõ vé, amely azon ban nem volt az al kal ma zás fel té te le. A fel ké szü lést egyé ni leg kel lett meg ol da ni, ezt se gí ten dõ a ta - ní tó nõk ven dég hall ga tó ként egye te mi elõ adá sok ra is jár hat tak. A vizs gá ra je lent ke zés fel té te le közt sze re pelt a leg alább öt éves ta ná ri gya kor lat.

Helena Lange 1897-ben is mét ki fej tet te ál lás pont ját (Intellektuelle Grenzlinien zwischen Mann und Frau – In tel lek tu á lis ha tár vo na lak fér fi és nõ kö zött). Kon cep ci ó ja sze rint – amely Fröbelére épül – a nõ és a fér fi két kü lön bö zõ kul tu rá lis szfé rá ban él, így kul tu - rá lis fel ada tai el té rõ ek. A nõ ter mé sze té nél fog va anya ság ra ren delt, po ten ci á lis anya - sá ga pe dig meg ha tá roz za (ál ta lá nos) fi zi kai és pszi chi kai ál la po tát. E kü lön bö zõ ség alap ján kell a ne mek kö zöt ti mun ka meg osz tást ki ala kí ta ni, hogy az a köz ja vá ra vál jék – ír ta Lange. Eb bõl fa kad a fi úk és a lá nyok el té rõ ok ta tá sá nak, va la mint a lány is ko lák - ban a fér fi és a nõi ta ní tók, ta ná rok al kal ma zá sá nak szük sé ges sé ge. A nõk ke zé be tet - te vol na a hu mán tár gyak ok ta tá sán túl az osz tá lyok és az is ko la ve ze té sét. Kép zé sük - re an gol min tá ra kü lön ál ló fõ is ko lák (Frauenhochschulen) ala pí tá sát in dít vá nyoz ta.

Lange vi tá ba szállt a Weimari em lék iratszer zõ i vel, mert sze rin te az csak az ide á lis fe le - ség re vá gyó fér fi ak kí ván sá ga it tük rö zi. Sze rin te nem le het a fi úk és a lá nyok egyen - ran gú kép zé sé rõl be szél ni, ha a lá nyok ok ta tá sa el sõd le ge sen nem az õ sze mé lyi sé gük ki bon ta koz ta tá sát cé loz za. Ke mé nyen kri ti zál ta a fenn ál ló le ány is ko lá kat. Amit a fiú is - ko lák ban ala po san ta nul nak, ab ból alig sze re pel a le ány is ko lák tan anya gá ban, azt is fe - lü le te sen ta nít ják – állította.²⁰

A gelbe Broschüreegyik je len tõ sé ge, hogy Po rosz or szág ban len dü le tet adott a ma - gán kez de mé nye zé sek nek. Ber lin ben az egye te men kí vü li tu do má nyos to vább kép - zést el vál la ló Viktoria-Lyzeumkur zu so kat in dí tott le ány is ko lai ta ní tó nõk nek, ahol hat

19 Az egyes szakkifejezések fordításakor igyekeztünk magyarul értelmezhető kifejezést találni. Ál- talában szó szerint fordítottunk, mert meg akartuk őrizni a névadásban rejlő logikát. Nehezítette a helyzetet, hogy az elnevezések többségének nem volt korabeli magyar megfelelője. A tájékozódást a szakkifejezések jegyzéke segíti. Az „ober” szó többféle összetételben is szerepel: az Oberlehrerin- nenprüfung mellett találkozhatunk például az Oberschule kifejezéssel, amelynek szó szerinti fordítása ugyan felsőbb iskola, valójában azonban középiskolát jelent. Ebben és félreértésekre okot adó ese- tekben értelem szerinti a fordítás.

20 KLEINAU1996b, 115–118.

sze mesz ter után „tu do má nyos” vizs gát tehettek.²¹ Ma ga Helena Lange pe dig 1889- ben kül föl di egye te mi ta nul má nyo kat fon tol ga tó lá nyok nak – tízévfolyamos fel sõbb le ány is ko lák ra épü lõ – kétéves ún. re ál kur zu so kat (Realkurse) in dí tott, ahol a sváj ci érett sé gi re ké szí tet ték fel a nö ven dé ke ket. 1893-ban – mi u tán 1892-ben a po rosz par - la ment a le á nyok érett sé gi vizs gá ját ké rõ pe tí ci ót tár gya lás ra utal ta, és nem uta sí tot ta el rög tön, ahogy ed dig – 15 éves be is ko lá zá si kor ral négy éves gim ná zi u mi kur zus sá (Gymnasialkurse) ala kí tot ták át a tanfolyamot.²² Az érett sé git végül nem en ge dé lyez - ték, ezért a ta nu lók kül sõs ként – Né met or szág ban el sõ ként – 1896-ban fiú-kö zép - isko lá ban érett sé git tet tek. Az egyes fiú-kö zép is ko lai típusok²³egyen jo gú sá gá nak ki - mon dá sát kö ve tõ en, 1900-ban az in téz mény re ál gim ná zi um má vált. A kö vet ke zõ évek ben Né met or szág-szer te 20 fel sõbb le ány is ko lá ra épü lõ érett sé gi re fel ké szí tõ

„kur zust” in dí tot tak. 13 kö zü lük ma gán- vagy egye sü le ti in téz mény volt.²⁴

AZ EL SÕ LE ÁNY GIM NÁ ZI UM MEG SZER VE ZÉ SE

Langétõl el té rõ, ra di ká li sabb el kép ze lé se volt a fel sõbb le ány ne ve lés rõl a már em lí - tett Frauenverein Re formegyesületnek.²⁵Ez az egye sü let szor gal maz ta elõ ször a fiú is - ko lák tan ter ve it kö ve tõ és jo go sít vá nyok kal is ren del ke zõ le ány gim ná zi um lét re ho zá - sát, va la mint a lá nyok ré szé re a fel sõ fo kú ta nul má nyok ál ta lá nos le he tõ sé gé nek biz to sí tá sát vagy leg alább az or vos- és a ta nár kép zés be va ló fel vé telt. Kér te to váb bá, hogy a nõk ré szé re te gyék le he tõ vé a sza bad fog lal ko zá sú ér tel mi sé gi pá lyák be töl té - sé hez szük sé ges ál la mi en ge dé lyek megszerzését.²⁶

1891-ben az egye sü let pe tí ci ó ban for dult a bi ro dal mi és a tar to má nyi kor má nyok hoz.

Le ány gim ná zi um fel ál lí tá sát vagy a le á nyok szá má ra gim ná zi u mi érett sé gi vizs ga le té - tel ének en ge dé lye zé sét kér te. Az in téz ke dés szük sé ges sé gét a ha ja do nok szá má nak nö ve ke dé sé vel, a csa lád ban be töl tött ko ráb bi sze re pük el tû né sé vel, az ér tel mi ség egy - re ne he zebb meg él he té sé vel ma gya ráz ta. A há za so dás eg zisz ten ci á lis kér dés sé vált, mert meg fe le lõ is ko la és vég zett ség hi á nyá ban a mun ká ba ál lás le he tet len volt. A vég - zett ség a há za so dá si le he tõ sé ge ket és a meg öz ve gyül tek ki lá tá sa it is ja ví tot ta vol na.

21 KRAUL1991, 282.

22 A le á nyok nak te hát ugyan azért a vég zett sé gért két év vel töb bet kel lett ta nul ni uk, mint a fi úk nak.

23 Gim ná zi um, re ál gim ná zi um, fel sõbb re ál is ko la.

24 1894: Lip cse; 1897: Ba den-Ba den; 1898: Königsberg; 1899: Han no ver; 1900: Bor osz ló, Mün chen;

1901: Frank furt/M., Ham burg; 1903: Nürn berg; 1904: Kassel, Drez da, Straßburg; 1905: Schöneberg, Bonn, Elberfeld, Aa chen, Er furt; 1906: Magdeburg, Würzburg. (HEINSOHN1996, 151.)

25 1891-tõl Verein Frauenbildung – Frauenstudium (Nõ kép zés – Nõk Fel sõ fo kú Ta nul má nya Egye sü let).

26 A mér sé kelt irány csak az or vo si és a ta ná ri pá lya meg nyi tá sát szor gal maz ta.

Mi vel fo ga dó kész sé get a tar to má nyok kö zül Baden mutatott,²⁷ az el sõ né met le - ány gim ná zi um (Mädchengymnasium) Karlsruhéban nyi tot ta meg ka pu it 1893-ban. Az is - ko la fenn tar tó ja az egye sü let volt. Az is ko la tí pus mel let ti dön tést az in do kol ta, hogy ek kor tel jes fel sõ ok ta tá si be is ko lá zá si jo go sult sá got csak a gim ná zi u mi érett sé gi adott. A hat - évfolyamos in téz mény be tizenkétéves kor tól vet tek fel le á nyo kat. Ugyan az egye sü let nem tar tot ta he lyén va ló nak a fel sõbb le ány is ko lai ala pot, de még a sza bad el vû Baden- ben sem tud ta el ér ni, hogy a le ány gim ná zi um szer ve ze ti leg tel jes le gyen. A IV. osz tály - ban²⁸a di á kok dönt het tek ar ról, hogy eb ben az is ko lá ban ta nul nak to vább vagy a fel sõbb le ány is ko lá ban ma rad nak. Ez a szer ke zet je len tõs tan ter vi ne héz sé ge ket rej tett magában.²⁹ 1897-ben az in téz mény fenn tar tá sát át vet te a vá ros, mi vel az egye sü le ten be lü li fe szült sé gek és a sú lyos anya gi hely zet majd nem be zá rá sá hoz vezetett.³⁰A ket té - sza ka dó egye sü let Hedwig Kettler ve ze té sé vel Han no ver ben te vé keny ke dõ ága itt 1899-ben újabb le ány gim ná zi u mot nyi tott, amely a szán dé kok kal el len tét ben szin tén nem le he tett teljes.³¹Helena Lange gim ná zi u mi kur zu sa i hoz ha son ló an e hat osz tá lyos tí pus is szá mos kö ve tõ re ta lált: a szá zad for du lón 11 is ko la jött lét re, kö z tük 5 magán.³²

Y Y Y

27 A par la men ti bi zott ság ugyan nem tar tot ta idõ sze rû nek a ja vas la tot, de szá mos ele mét po zi tí van ér té kel te, és úgy dön tött, hogy helyt ad a kez de mé nye zés nek. A for rá sok iga zol ják, hogy a badeni tar to má nyi ok ta tás po li ti ka már ko ráb ban is fog lal ko zott a lá nyok érett sé gi vizs gá ra va ló bo csá tá sá nak le he tõ sé gé vel. A po rosz par la men ti tan ügyi bi zott ság ez zel szem ben nem tar tot ta sze ren csés nek a kér dés fel ho za ta lát ar ra utal va, hogy a kö zép is ko la je len tõs vál to zá son megy ke resz tül. A kö zép is ko lai ta nul má nyok utol só évé ben a ta nu lók nagy ter he lés nek van nak ki té ve – hang sú lyoz ta. A lá nyo kat vi - szont eb ben a kor ban kí mél ni kell, nem pe dig hu za mos ülõ te vé keny ség re bá to rí ta ni. A bi zott sá gi elõ adó vé le mé nye az volt, ha a fi úk kal meg egye zõ kép zést be ve ze tik, az az egész le ány ok ta tás tel jes át ala kí tá sá val jár. (SCHULTHEIS1995, 103.)

28 Né met or szág ban az osz tá lyo kat – az osz tály za tok nak meg fe le lõ en – a tár gyalt kor szak ban for dí - tott rend szer ben szá moz ták, s la tin név vel il let ték õket. A leg fel sõ osz tály volt az Oberprima (OI.), az alat ta lé võ az Unterprima (UI.), majd kö vet ke zett az Obersekunda (OII.), az Untersekunda (UII.), az Obertertia(OIII.) és az Untertertia (UIII.). Az al sóbb osz tá lyo kat már csak szá moz ták (IV.: Quarta, V.:

Quinta, stb.). [Az ere de ti szá mo zást a Füg ge lék ben kö zölt óratervekben is meg tar tot tuk.]

29 A fi úk mö gött a gim ná zi um ban ugyan en nyi idõs ko ruk ban már há rom év la tin ta nu lás és sok kal ala po sabb ma te ma ti kai ta nul má nyok áll tak. A le ány gim ná zi um ba lé põk a két éves ma te ma ti ka anya - got egy év alatt ta nul ták meg, a la tin ban pe dig a na gyobb fran cia tu dá suk se gít sé gé vel pró bál ták be - hoz ni le ma ra dá su kat. Az Untertertia ezért egy faj ta át me ne tet je len tett. A gö rög nyelv ok ta tá sá nak kez de te a még na gyobb túl ter he lés el ke rü lé se vé gett a kö vet ke zõ év re ke rült. A gim ná zi um és a le ány - gim ná zi um tan ter ve egyéb ként kö zel azo nos volt. Kü lönb ség volt azon ban a he ti óra szám ban (27 33- mal szem ben – UIII.), amely nek (az ala csony ta nu lói lét szám ból ere dõ) anya gi és eb bõl fa ka dó sze - mé lyi (ta nár hi ány), va la mint szer ve zé si okai vol tak. Prob lé mát je len tett ugyan is, hogy a fenn tar tó egye sü let Han no ver ben szé kelt.

30 A fenn tar tó vál tás sta bi li zál ta az in téz mény hely ze tét, amely át vet te az újon nan lét re jött (1897) re ál gim ná zi um tan terv ét, amely – az ide gen nyel vek sor rend jé nek kö szön he tõ en (fran cia – VI., la tin – UIII., gö rög – UII.) az át me ne tet kön nyeb bé tet te. Az in téz mény el sõ ta nu lói 1899-ben tet ték le az érett sé gi vizs gát, még pe dig sa ját is ko lá juk ban.

31 KLEINAU1996b, 125–126.; EHRICH1996, 137.; KUBON1991, 57–64.

32 1898: Königsberg; 1899: Stutt gart; 1901: Mannheim; 1903: Köln, Schöneberg, Charlottenburg;

1904: Bor osz ló; 1905: Es sen; 1906: Je na. (HEINSOHN1996, 152.)

A kü lön bö zõ nõ egye sü le tek te hát más és más ké pet al kot tak a fel sõbb nõ ne ve - lés rõl. Vol tak, ame lyek a fi ú ké val meg egye zõ is ko lát akar tak lét re hoz ni, és a ko e du ká ci ót is el fo gad ták vol na, má sok spe ci á lis le ány is ko lák fel ál lí tá sá ban gon dol kod tak, el té rõ szer ve zet tel és tan anyag gal. Az el sõ irány zat erõ sebb nek bi zo nyult: a szá zad for du lót kö ve tõ en a ne mek kö zöt ti kü lönb sé get egy re rit káb ban em le get ték, ez zel szem ben a lá nyok és a fi úk ha son ló ok ta tá sát hang sú lyoz ták. Az 1890-es évek vé gén a kü lön ál ló in téz mény, Frauenhochschuleala pí tá sát már sen ki sem tá mo gat ta, an nál erõ sebb lett a tö rek vés a lé te zõ fel sõ ok ta tá si in téz mé nyek megnyitására.³³ A szá zad for du ló ra a pro- fesszorok ed di gi el uta sí tó ma ga tar tá sa is meg vál to zott. A le á nyok egye te mi ta nu lá sa el len fel ho zott fi zi o ló gi ai ér vek kö zül ugyan is több megdõlt.³⁴Az 1890-es évek ben az egyes tar to má nyi par la men tek a fel sõ fo kú ta nul má nyok le he tõ vé té te lét a meg fe le lõ kö - zép is ko lák hi á nyá ra hi vat koz va el uta sí tot ták. A nõ egye sü le tek – ezek re az ér vek re re a gál - va – ala pí tot ták meg az érett sé git adó in téz mé nye ket. Mi vel az 1870-es évek tõl a nõk nek egye di eset ben, az 1890-es évek kö ze pé tõl a leg több egye te men rend kí vü li hall ga tó ként to vább le he tett ta nul ni, ezek az is ko lák már va ló di híd ként szol gál tak a fel sõ ok ta tás ba. Az egye te mi ta nul má nyok ál ta lá nos – már ami a ta nár, or vos, köz gaz da sá gi kép zést il le ti – le he - tõ vé té te le a fel sõbb le ány is ko lák át fo gó re form já val esett egybe.³⁵

2 . A F E L S Õ B B L E Á N Y I S K O L Á K R E F O R M J A

A fel sõbb le ány is ko lák re form já ra Né met or szág ban egy vi szony lag tág idõ in ter val lum ban, az 1870-es évek tõl az 1910-es éve kig be zá ró lag ke rült sor. Aláb bi ak ban rész le te sen fog lal ko zunk az irány adó po rosz ren de zés sel, majd szû kebb ke re tek kö zött né hány tar to mány ra, így Badenre, Szász or szág ra, Ba jor or szág ra és Bré má ra té rünk ki. A ki vá - lasz tás szem pont jai az aláb bi ak vol tak:

• a tar to mány ha tal mi sú lya Németországban,³⁶

• gaz da sá gi és tár sa dal mi vi szo nyai,

• ok ta tás po li ti kai je len tõ sé ge, il let ve egye di sé ge: a re form idõ pont ját és tar tal mát tekintve.³⁷

33 KLEINAU1996c, 118.

34 GLASER1996a, 305.

35 GLASER1996b, 310., 314. (A fog lal ko zás gya kor lá sát bi zo nyos pá lyá kon ál la mi vizs gák hoz kö töt ték.

A nõk nek az or vo si vizs ga le té tel ét 1899-ben, a jo git 1922-ben en ge dé lyez ték egész Né met or szág ra vo nat ko zó an. A ta ná ri vizs gá ról lásd alább. [GLASER1996a, 307., GLASER1996b, 318.])

36 Po rosz or szág és Ba jor or szág mint a két leg je len tõ sebb né met tar to mány.

37 A re for mok te rén – Württemberg mel lett – élen já ró Badennek és Po rosz or szág nak el len pó lu sát ké pe zõ Ba jor or szág ki vá lasz tá sa min den kép pen in do kolt. Bré ma a po rosz rend szer al kal ma zá sá ra pél da.

Szász or szág több szem pont ból is köz tes hely ze te mi att szá mít hat ér dek lõ dés re. A ki vá lasz tás ban a fel so rolt szem pont ok mel lett a for rás bá zis ös sze té te le is sze re pet ját szott.

PO ROSZ OR SZÁG

A nõ egye sü le tek és a fel sõbb le ány is ko lai ta ná rok ak ti vi tá sá val el len tét ben az egyes tar to má nyi kor má nyok so ká ig ér dek te len nek mu tat koz tak a fel sõbb le ány is ko lák re - form já nak kér dé sé ben. En nek egyik oka volt, hogy mi vel ezek az is ko lák nem jár tak jo go sít ván nyal, az ál la mot, mint mun ka adót nem fog lal koz tat ta hely ze tük. Más részt az in téz mé nyek és ta nu ló ik szá mu kat te kint ve nem vol tak je len tõ sek. Köz re játsz ha - tott a pas szi vi tás ban a nõk sza va za ti jo gá nak hi á nya is. A po rosz kor mány ki vá ró tak ti - kát foly ta tott, és csak a XIX. szá zad vé gé re ha tá roz ta el ma gát a re form mel lett.

A fen tebb is mer te tett, 1880-as, 1890-es évek ben meg szü le tõ hi va ta los ren del ke - zé sek – no ha sok szem pont ból elõ re mu tat tak – nem bír tak kö te le zõ ér vén nyel. A mi - nisz té ri um az ál tal, hogy min den fel sõbb le ány is ko lát ki egé szí tõ kur zust csak ma gán - vál lal ko zás ként en ge dé lye zett, elkerülte az ál ta lá nos sza bá lyo zá si és fi nan szí ro zá si kö te le zett sé gek felvállalását. A kö zép fo kú és a fel sõbb le ány is ko lák szét vá lasz tá sa, a fel sõbb le ány is ko lák kö zép is ko la ként tör té nõ ál ta lá nos el is me ré se nem tör tént meg.³⁸ 1900-ban és 1901-ben az érett sé gi zet tek és az ún. fel sõbb ta ní tó nõi ké pe sí tést (Ober- lehrerinnenprüfung) szer zõk szá má nak kor lá to zá sa ér de ké ben fel sõbb le ány is ko lai vég - zett ség hez kö töt ték a lá nyok nak szer ve zett gim ná zi u mi kur zu sok lá to ga tá sát, és meg ne he zí tet ték a vizs ga kö ve tel mé nye ket. A kö vet ke zõ évek ben a po rosz kor mány - zat re form irán ti haj lan dó sá ga erõ sö dött. Hát tér ben a gim ná zi u mi le ány ok ta tás meg - je le né se állt. Hogy a to vább ta nu lá si haj lan dó sá got ke re tek kö zött tart sák, szük sé ges sé vált a két is ko la tí pus el ha tá ro lá sa. A le ány is ko lai re form más rész rõl egy át fo gó sza bá - lyo zá si és rend sze re zõ fo lya mat ré szét al kot ta, amely az ok ta tá si rend szer ed dig sza - bá lyo zat lan eleme i re irányult.³⁹

Az 1901 óta tar tó, a nõ moz ga lom és a mi nisz té ri um kép vi se lõi, va la mint a pe da gó gu - sok kö zött zaj ló tár gya lás egyik ál lo má sa ként 1906 januárjában⁴⁰az ok ta tá si mi nisz ter kon fe ren ci át hí vott ös sze. Ezen a ren dez vé nyen meg je lent Helena Lange is, aki a ter - ve zett spe ci á lis leányérettségi el len emelt han got. Kér te, hogy a le á nyok a fi u ké hoz ha son ló is ko lák ban te hes sék le a vizs gát. Egy év vel ké sõbb Kasselben a ko rán el vá ló le ány gim ná zi u mi és fel sõbb le ány ok ta tás mel lett ér velt. Ez zel szem ben a kon zer va tív- ke resz tény nõ egye sü le tek a ké sõi furkáció mel lett vol tak: a tíz éves fel sõbb le ány is ko - lát há rom éves, érett sé gi re elõ ké szí tõ tan fo lyam mal sze ret ték vol na ki bõ ví te ni.

A re form ra vé gül 1908. au gusz tus 18-án ke rült sor a Bestimmungen über die Neuord- nung des höheren Mädchenschulwesens(Ren del ke zé sek a fel sõbb le ány is ko lai ok ta tás új já - szerve zé sé rõl) c. ha tá ro zat ki bo csá tá sá val. Po rosz or szág ez zel sza bá lyoz ta az ún. fel - sõbb le ány ok ta tást, meg ha tá roz ta az egyes is ko la tí pu so kat és azok egy más hoz va ló

38 Csak egyes, ta ní tó nõ kép zõ sze mi ná ri u mok kal ki e gé szü lõ is ko lák let tek egyen ran gú ak a fel ügye - let te kin te té ben a fiú-kö zép is ko lák kal. (NIESWANDT1996, 182.)

39 EHRICH1996, 131–132.; NIESWANDT1996, 183–184.; KRAUL1991, 282–285.

40 Eb ben az év ben a nyil vá nos fel sõbb le ány is ko lák szá ma Po rosz or szág ban 270 volt, a ma gán is ko lá ké 675. A ta nu lók 55%-a járt ezen utób bi ak ba. (KRAUL1991, 288–289.)

vi szo nyát. (Az óra ter ve ket lásd a III. táb lá zat ban.) A ren del ke zés ér tel mé ben a fel - sõbb le ány is ko la (höhere Mädchenschule) (1912-tõl Lyzeum né ven) tízévfolyamos in téz - mény lett, amely ben 6–16 éves lá nyo kat ok tat nak. A fel sõbb le ány is ko lá ba a ko ráb bi tra dí ci ók alap ján be ta go zód ha tott a há rom éves (X–VIII. osz tály) ele mi is ko la is. A kö - zép sõ ta go zat is há rom éves volt (VII–V. osz tály). Az el sõ ide gen nyelv, a fran cia ok ta - tá sa ek kor kez dõ dött meg. Az er re épü lõ négy éves ta go zat ban IV–UII. osz tály) már má so dik ide gen nyelv, az an gol is sze re pelt. Meg tör tént a fel sõbb le ány is ko la el is me - ré se kö zép is ko lá nak.

Az el is me rés fel té te le volt, hogy az is ko la több – pél dá ul az osz tá lyok szá má ra, a tan - tár gyak ra, az óra szám ra, a tan terv re, az osz tály lét szám ra vo nat ko zó – elõ írás nak meg - fe lel jen. A fel sõbb le ány is ko lák kö zép sõ és fel sõ ta go za tá ban a „tu do má nyos tár gyak”

ok ta tá sát fel sõ fo kú vég zett ség hez kö töt ték. Rög zí tet ték a ne mek ará nyát a ta ná ri kar - ban: az is ko lák nak kö rül be lül egy azon szám ban kel lett fér fi a kat és nõ ket al kal maz ni uk, de egyi kük ará nya sem le he tett ke ve sebb, mint a ta ná ri kar egy har ma da. Ez az in téz - ke dés igen ne ga tív vissz hang ra ta lált. Helena Lange sze rint ez ál tal kö te le zõ vé tet ték, hogy a le ány is ko lák fér fi ta ná ro kat is al kal maz za nak. A fel sõbb lí ce um (Oberlyzum) ún.

tu do má nyos osz tá lya i ban és a Studienanstaltokban az Untersekundától kezd ve⁴¹ csak egye te met vég zett ta nár nõ ket le he tett fog lal koz tat ni. Ez a ren del ke zés ele in te igen be ha tá rol ta a ta nár nõk szá mát.

A fel sõbb le ány is ko la a töb bi le ány-kö zép is ko la alap já ul is szol gált. A he te dik vagy a nyol ca dik is ko la évet (IV. vagy UIII.) kö ve tõ en azok a „kü lö nö sen al kal mas” le á - nyok, akik érett sé giz ni sze ret tek vol na, il let ve fel sõ fo kú ta nul má nyo kat akar tak foly - tat ni, a hat- vagy ötévfolyamos, ún. ta nul má nyi in té zet ben, a Studienanstaltban (UIII/

UII–OI.) ta nul hat tak tovább.⁴² A fiú is ko lák min tá já ra gim ná zi u mi, re ál gim ná zi u mi vagy fel sõbb re ál Studienastaltkö zül vá laszt hat tak. Míg az elõb bi ket tõ ben la tint is ta ní - tot tak (a gim ná zi u mi típusban to váb bá gö rö göt), ad dig az öt éves fel sõbb re ál Studien- anstaltban csak mo dern ide gen nyel ve ket. Studienanstalt nem áll ha tott meg ön ma gá - ban, és csak ott le he tett lét re hoz ni, ahol nõ is ko la (Frauenschule)is volt. Így pró bál ták a ta nu lók és át té te le sen a fel sõ ok ta tás ba je lent ke zõk szá mát ala cso nyan tar ta ni.

A fel sõbb le ány is ko la el vég zé se ese tén a le á nyok – fel vé te li nél kül – a 3+1 éves⁴³fel sõbb ta ní tó nõ kép zõ sze mi ná ri um ban (höheres Lehrerinnenseminar) vagy pe dig a kétévfolyamos nõ is ko lá ban ta nul hat tak to vább. Mind két in téz mény a fel sõbb lí ce - um (Oberlyzeum)ke re té ben mû kö dött, a nõ is ko la vi szont ön ma gá ban is meg áll ha tott.

A Lehrerinnenseminar a fel sõbb le ány is ko lák al só és kö zép sõ ta go za tá nak ok ta tó it, va la - mint nép is ko lai ta ní tó nõ ket képzett.⁴⁴

41 Az az az utol só négy év ben.

42 Te hát az érett sé gi hez egy év vel töb bet kel lett ta nul ni uk, mint a fi úk nak.

43 A négy év há rom ún. tu do má nyos és egy gya kor la ti kép zést szol gá ló sze mi ná ri u mi osz tály ból állt.

A tu do má nyos osz tá lyok el vég zé sét kö ve tõ en a di á kok ún. fel sõbb lí ce u mi érett sé gi bi zo nyít ványt (Reifezeugnis) sze rez het tek, amely fel té te le volt a sze mi ná ri u mi osz tály ban tör té nõ to vább ta nu lás nak.

44 A nép is ko lai ta ní tók kép zé sét szol gál ták a kö zép fo kú sze mi ná ri u mi ta ní tó kép zõk is.

A nõ is ko la új nõ ne ve lé si ide ál nak fe lelt meg, az ál tal hogy az ál ta lá nos kép zést pe da gó gi ai, szo ci á lis, ház tar tás ta ni ok ta tás sal egé szí tet te ki. Ko ráb ban e tár gyak csak a kö zép fo kú szak kép zõ in téz mé nyek ben je len tek meg.⁴⁵Ezen spe ci á lis tár gyak ok ta - tá sá ra ek kor még nem áll tak ren del ke zés re ké pe sí tett tan erõk, a ha tá ro zat ezért a ta - ná rok ra vo nat ko zó an nem tar tal ma zott elõ írást. A tan terv nagy sza bad sá got ha gyott az is ko lák nak és a ta nu lók nak. A spe ci á lis tár gyak mag ja kö te le zõ lett, de tu do má nyos és szak mai tár gyak szé les spekt ru má ból le he tett vá lo gat ni. A kép zés nem fe je zõ dött be zá ró vizs gá val és a ha tá ro zat jo go sít vá nyo kat sem ren delt hoz zá, an nak el le né re, hogy a mi nisz té ri um a kö zép fo kú szak kép zõ in téz mé nyek kel szán dé kol tan pár hu za mos in - téz ményt teremtett.⁴⁶A nõ is ko la ki e gé szül he tett vi szont több szak vizs gá ra elõ ké szí - tõ tan fo lyam mal: nép is ko lai és to vább kép zõ, il let ve fel sõbb le ány is ko lai ún. tech ni kai tanítónõképzõ⁴⁷, szo ci á lis mun kás, va la mint óvó nõ kép zõ tanfolyamokkal.⁴⁸

A nõ is ko la al ter na tí vát nyúj tott a ha gyo má nyos, gyak ran drá ga bent la ká sos lí ce u mok - kal és az új is ko la tí pu sok kal szem ben. El vá lasz tot ta a ta nu ló if jú sá got tár sa dal mi szem - pont ból és az ok ta tá si cé lok te kin te té ben is: ben ne a ha gyo má nyos nõk re al kal ma zott mód szer tant kö vet ve az egye di bõl ki in dul va, az abszt rak ci ót ke rül ve el sõ sor ban a nõk - höz kö zel ál ló tár gya kat ok tat tak és a tra di ci o ná lis nõi hi va tá sok ra és – utóbb – az ún.

nõi fog lal ko zá sok ra ké szí tet tek fel. A nõ is ko lák és a ve lük kap cso la tos szak is ko lai tan - fo lyam ok ezért so kak szá má ra att rak tív nak és új sze rû nek tûn tek. A nõ is ko la nem csak a fel sõbb ok ta tás né met or szá gi ha gyo má nya i tól, ha nem a XIX. szá za di fel sõbb le ány - ne ve lés ok ta tá si el ve i tõl és tan anya gá tól is el tért. A kis pol gá ri ide á lo kat kö vet te, azo - kat gyûj töt te ös sze, akik nek ma guk nak kell el vé gez ni ük, eset leg hi va tás ként ûz ni ük a gye rek ne ve lést, a gye rek ápo lást és a házimunkát.⁴⁹

45 KRAUL1991, 286–288.

46 NEGHABIAN1996, 26–28.

47 Ké zi mun ka-, ház tar tás tan- és tor na ta ná ro kat kép zõ tan fo lyam.

48 NEGHABIAN1993, 43–58.

49 LANGEWIESCHE, TENORTH1989, 174. (Az elit gyer me ke it a Studienanstaltokban ne vel tet te, il let ve kül föl di ne ve lõ in té ze tek be küld te. A szak kép zés fel ér té ke lõ dé se a sze gé nyebb kö zép ré te gek re volt jel lem zõ. [NEGHABIAN1993, 41–42.])

1. áb ra. Az 1908-ban lét re ho zott po rosz le ány-kö zép is ko lai rend szer

A re form mal a le ány is ko lák új jo go sít vá nyo kat kap tak. A fel sõbb le ány is ko la (lí ce - um) utol só elõt ti év fo lya ma el sõ fél év ének el vég zé se után pos tai vagy táv írói ki se gí - tõ ként le he tett dol goz ni. A végbizonyítvány⁵⁰ nem csak a kö zép fo kú ta ní tó kép zés be adott be lé põt, va la mint a tech ni kai és mû vé sze ti ké pe sí tõ vizs ga le té te lé re jo go sí tott, ha nem bir to ká ban a könyv tá rak ban és a ki rá lyi ker té sze tek ben is el le he tett helyezkedni.⁵¹ A Lehrerinnenseminarel vég zé se és két éves ta ná ri gya kor la tot kö ve tõ en 1909-től be le he tett irat koz ni az egye te mek re és hat sze mesz ter el vég zé sét kö ve tõ en kö zép is ko lai ta ná ri, ún. pro facultate docendivizs gát le he tett tenni.⁵² 1913-tól pe dig a sze mi ná ri u mot vég zet tek elõtt ál ta lá nos ság ban is meg nyi tot ták a fi lo zó fi ai ka ro kat.

Ezt hív ták az ún. ne gye dik út nak, amely a pe da gó gus kép zés szét vá lá sá hoz ve ze tett,

50 A fi úk ha son ló vég zett sé gé hez azon ban még min dig sok kal több jo go sít vány kö tõ dött: vá laszt hat - ták a ka to nai pá lyát, de el he lyez ked het tek köz tiszt vi se lõ ként a mi nisz té ri u mok ban, az adó ha tó ság - nál, a tar to má nyi köz igaz ga tás ban, a bí ró sá gon és a vas út nál is.

51 KRAUL1991, 289.

52 A pro facultate docendivizs ga le té te lé re 1905-tõl az érett sé gi zet tek nek hat sze mesz te res egye te mi kép zés után már le he tõ sé gük volt. Az 1908-as sza bá lyo zás el tö röl te az 1894-ben be ve ze tett Ober- lehrerinnenprüfungot. (NIESWANDT1996, 184–185.)

és amely hez ha son ló meg ol dást lát ha tunk Auszt ri á ban is. Ezt a le he tõ sé get a nõ moz - ga lom he ve sen tá mad ta. Egy részt úgy lát ta, hogy alá ás sa a kö zép is ko lai le ány- és fiú - ok ta tás kon zek vens egyen jo gú sí tá sát cél zó te vé keny sé gét, más részt a fel sõbb lí ce u mi kép zést fel sõ fo kú ta nul má nyok foly ta tá sá hoz elég te len nek tartotta.⁵³

A Studienanstaltot le zá ró érett sé gi vel min den fel sõ fo kú in téz mé ny be je lent kez ni lehetett.⁵⁴ Eb ben az in téz mény ben ta nu lók szá ma ele in te igen ala csony volt. 1912- ben, ha a lí ce u mot ves szük ala pul, Po rosz or szág ban az egy év fo lya mon ta nu lók 3,6%-a járt eb be az is ko lá ba, míg a 17%-a a fel sõbb lí ce um tu do má nyos osz tá lya it lá to gat ta, 6%-a pe dig a nõ is ko lát. Ugyan eb ben az esz ten dõ ben mind ös sze 4 gim ná zi u mi, 27 re ál - gim ná zi u mi és 3 fel sõbb re ál Studienanstaltmû kö dött a tar to mány ban. 129-szer an nyi - szor kap cso ló dott lí ce um hoz Lehrerinnenseminarés 70-szer an nyi szor Frauenschule, mint ahány szor Studienanstalt.⁵⁵Sok vá ros pénz ügyi okok nál fog va nem tu dott csak nõ is ko lát fenntartani.⁵⁶

2. áb ra. Óra ter vi ará nyok az egyes is ko la tí pu sok ban (%)⁵⁷

Rö vi dí té sek:

HMS: Höhere Mädchenschule, HLS: Höheres Lehrerinnenseminar, STA ORK: Studienanstalt Oberrealschulkurse, STA RGK: Studienanstalt Reagymnasiale Kurse, STA GK: Studienanstalt Gymnasiale Kurse.

53 NIESWANDT1996, 186.

54 1913-tól kü lön bö ze ti vizs gák kal fel sõbb lí ce u mi érett sé gi vel is le he te tett studienanstalti érett sé - git sze rez ni.

55 1913-ban az egész né met bi ro da lom ban a lá nyok ok ta tá sát ös sze sen 9 hu mán gim ná zi um (gim ná - zi u mi ta go zat), 51 re ál gim ná zi um és 11 fel sõbb re ál is ko la szol gál ta.

56 EHRICH1996, 132–134.

57 Tí pu son ként – az óra ter vet fel hasz nál va – az összóraszámhoz viszonyítva a kö te le zõ órák ará nya.

A for rás meg je lö lé sét min den ha son ló áb rá nál lásd a Füg ge lék ben sze rep lõ óra ter vek nél. A höhere