Rendi oktatás itthon

A külföldi oktatás mellett a rend esetében jelentősek voltak a hazai tanulmányok is. A noviciátus felállításának kérdése mellett folyamatosan jelen volt már az újjászervezés éveiben a rendi képzési struktúra modernizálása és igazítása a trienti irányelvekhez, ezzel pedig szükségszerűen némiképp a jezsuita oktatáshoz.²⁷³

Galla Ferenc elemzése óta ismert, hogy a Propaganda Kongregáció a noviciátussal párhuzamosan Stassewsky Miklós generális perjelt filozófiai iskola fölállításával is megbízta Bécsújhelyen: az intézkedés 1637-től napirenden volt, megszervezése azonban évekig húzódott,²⁷⁴ mire 1645-től (?) működni kezdhetett. De a bécsújhelyi iskolánál hamar

272 BITSKEY 1994, 8–9.

273 A megújítás és a novíciusképzés összefonódását lásd: GALLA 1941.

274 Sajnos ismét szembesülnünk kell a források és feldolgozások szövegében található ellentmondásokkal (néha önellentmondásokkal): noha Galla a római és részben a magyarországi (MNL-OL, E 153; EK Kézirattár; OSZK Kézirattár) források alapján úgy tartja, hogy a bécsújhelyi filozófiai iskola csak 1668-ban kapott önálló épületet és kezdte meg működését, a Liber Professorum Fratrum előszavában egyértelműen az áll, hogy Nagy Imre filozófiát tanított Bécsújhelyen a rend újoncainak. Galla az időrendet, különösen az egyes intézmények megszervezését illetően többször keveredik önellentmondásba, ez pedig a feldolgozások tekintetében is

90

fontosabbnak bizonyult a nagyszombati tanulmányi ház megszervezése: ezt látszik igazolni az a tény is, hogy a megszervezéssel (1653. november 1-jén nyílt meg az első tanév) gyakorlatilag egy időben hívták vissza Nagy Imrét bécsújhelyi filozófiatanárságából, és helyezték Wondorfra az újoncok mellé (1654. május közepe).²⁷⁵ A nagyszombati térfoglalás Ivanovics Pál generális helyzetfelismerésének köszönhető. 1651-ben megvásárolta az Erdődy-házat Erdődy Gábor özvegyétől, Amadé Judittól, majd a pápai kolostoralapító Csáky László adományaiból 1653-ra átépíttette. Tanulmányi házat (residentia) hozott létre, amely pálos szemináriumként működve kiegészítette és összefogta az egyetemen tanuló rendi növendékeket,²⁷⁶ hasonlóan a bécsi Pázmáneumhoz. A rendház historia domusának bejegyzései között már az első évektől fogva gyakran szerepelnek tanulmányi vonatkozású adatok.²⁷⁷ Az első tanévnyitáskor öt filozófus és öt teológushallgató²⁷⁸ számára volt hely, akiknek elöljárója a tapasztalt Vanoviczy János, egykori germanista lett.²⁷⁹ Ettől az évtől fogva tehát a rend életében legalább annyira fontos szerepet töltött be Nagyszombat, mint a rendfőnöki székhely Máriavölgy, vagy mint a pálos újoncokra legelőször ható Sopronbánfalva. Vanoviczy Rómában formálódott, lendületes pasztorációt célzó szellemisége nagy hatással volt tanítványaira, és nem csak tanítványaira, de későbbi munkatársaira is. Galla Ferenc a pálos missziókat bemutató monográfiájában a missziók kiépülésének idejét

problematikussá teszi a rend megújulási, különösen az iskoláztatásra kiterjedő intézkedéseinek folyamatábrázolását. GALLA 1941, 204–205. Kisbán Emil ugyanakkor úgy tudja, hogy a bécsújhelyi filozófiai stúdiumot 1645-ben létesítették, első tanára Ederer Lajos volt, és az alábbi években működött: 1645–48; 1653–

54; 1682–83; 1686–87; 1696–97, „a közbeeső időkben” pedig Lepoglaván zajlott ugyanez a filozófiaoktatás.

KISBÁN 1940, 287.

275 A káptalanon kapja megbízatását. LPF f. 12v, ill. VÉL Molnár István hagyaték, 13. doboz („Nagy Imre: Az élet és a halál könyve.”), a káptalanról: EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f. 226r–231r.

276 1653 és 1672 között a nagyszombati pálos tanulmányi háznak megközelítőleg azonos volt a funkciója a bécsi Pázmáneuméval. Mindkét ház szemináriumként működött és a közösségi együttélésre, valamint a spiritualitás kiteljesítésére tanította az ottlakókat, de nem folyt oktatás egyik intézmény falai között sem, mert azt a funkciót a városban működő jezsuita egyetem látta el.

277 MNL-OL E 153 96. doboz, Fasc. 476. (Claust. Tyrnav. Elenchi, memorabilia). A kötet gyakran tartalmaz egyetemi anyakönyv-típusú adatokat, az egyéb háztörténeti (pénzügyi, stb.) bejegyzések mellett. Az egyes növendékek említésekor gyakran hoz olyan információkat, amelyek a Liber Professorum Fratrumban is szerepelnek: az adatok átfedése másolást sejtet, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a nagyszombati háztörténet kezdő dátuma (1653) két évvel korábbi, mint ahogyan Nagy Imre novíciusmester vezetni kezdi a fogadalmas könyvet. A kötet eleje foglalkozik a nagyszombati rendház történetével, majd az első pár oldal után fölbukkannak a folyó szövegben az oktatástörténeti vonatkozású adatok. Ezt követően az 1668-as évtől kezdve szerepel évenkénti összesítés az adott esztendő nagyszombati pálos hallgatóival, anyanyelvükkel-natiójukkal és évfolyamukkal, valamint helyet kap az év fontosabb eseményeinek rövid leírása is, többek között az 1674-es évnél megemlékezik Csepellényi György vértanúságáról. A század vége felé közelítve egyre gyakrabban másolja be a kéz a generális káptalani ülések oktatásügyi határozatait is, amelyek érinthetik a szemináriumot.

278 Kisbán összesen tizenkét növendékről tud, hivatkozás nélkül. KISBÁN 1940, 287.

279 GALLA 1941, 206.

91

Vanoviczy életén és személyiségjegyein keresztül mutatja be: jól kitapintható, hogy mennyire karizmatikus figura volt, talán nem túlzás, hogy kora legkiemelkedőbb pálosainak egyike.²⁸⁰ A tanulmányi ház 1673-ra önálló főiskolává nőtte ki magát. Kéry János, egy szintén Rómában tanult, kiemelkedő tehetségű rendtárs áldozatos munkájának köszönhetően megnyílt az első studium generale, amely egyetemi szintű filozófiai és teológiai képzést adott: innentől fogva a rend tagjai saját, fokozatot adó felkészítésben részesítették újoncaikat.²⁸¹ Az önálló képzés nagy előnye kétségkívül ez utóbbi, a fokozatszerzéshez nyíló út volt, hiszen 1674-től X. Kelemen pápa kiváltságának köszönhetően a pálosok filozófiai és teológiai doktori cím adományozására kaptak jogosítványt,²⁸² amit utóbb I. Lipót is megerősített.²⁸³ A promócióra ettől fogva a generális káptalani üléseken került sor, igaz, limitált létszámban: a teológus doktorok számát előbb tizenkét, majd 1757-től a magyar provinciára vonatkozóan tizennyolc főben maximálták.²⁸⁴

Létezett emellett a rendnek egy harmadik oktatási profilja: az 1638-ban alapított pápai pálos kolostorban világi ifjakat neveltek egészen a rend feloszlatásáig, amikor a bencések átvették az iskolát. Noha az iskola alapítási ideje egyelőre ismeretlen, 1647-ben már biztosan működött, és eleinte valószínűleg filozófiát végzett, fiatal szerzetesek tanítottak.²⁸⁵ A pápai pálos gimnázium történetét és a hazai oktatástörténetben elfoglalt helyét Bakonyvári Ildefonz dolgozta föl önálló kötetben a XIX. század végén, elsősorban a XVIII. századi intézménytörténetre fókuszálva.²⁸⁶

Egyetemjárás

²⁸⁷

1646-ig

A fentiekben, noha adatsoraink meglehetősen hiányosak a korszakra vonatkozóan, önálló időegységként kezeltük az egységes rendi novícius nyilvántartást megelőző időszakról fennmaradt jegyzékeket. A következetesség jegyében, ám fenntartva továbbra is az alkorszak

280 GALLA 2015, 49–202.

281 KISBÁN 1940, 287–288. valamint GALLA 1941, 209.

282 EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f 438r–439v, valamint X. Kelemen pápa privilégiumának módosítása: f. 440r.

283 EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f. 442r–443r.

284 BAKONYVÁRI 1896 (1998), 40–41. A főiskolák belszervezetére vonatkozó XVIII. századi adatok ugyanitt:

BAKONYVÁRI 1896 (1998), 41–45.

285 BAKONYVÁRI 1896 (1998), 54.

286 BAKONYVÁRI 1896 (1998).

287 A korabeli oktatás sajátossága, hogy a jezsuita egyetemek és gimnáziumok gyakran összevont intézményként működtek – így kerülhet sor többek között arra, hogy az egyetemi matrikulákban szerepelnek a még gimnáziumi blokkhoz tartozó osztályok hallgatói, zömmel rhetorok és poeták. Az alábbiakban ezért az „egyetemjárást” tágan értelmezve mutatjuk be a pálos növendékek tanulmányait.

92

„kakukktojás” voltát érdemes megjegyezni, hogy az ekkorról ismert hatvanhárom fő noviciátusának helyszínéről vannak adatok, ami némileg szélesebb perspektívát nyújt a rend állapotáról, mint a Liber Professorum Fratrum, ami kimondottan csak a sopronbánfalvi novíciusokat rögzíti. A beöltözéstől a fogadalomtételig eltelt időt hat helyszínen tölthették el ekkor, és ahogyan a XVI–XVII. század fordulóján, úgy ebben a közel egy évtizedben is még döntően Lepoglava kolostorára hárult a rend utánpótlásnevelésének oroszlánrésze, ezt követte Bécsújhely, majd az első magyarországi helyszín: Elefánt.

A fentebb említett okokból az 1646 előtt belépő rendtagok tanulmányainak elemzése meglehetősen nehézkes, egy-két figyelemreméltó adat azonban itt is akad. A hatvanhárom fős összlétszámból mindössze két fokozatszerzőt ismerünk: a római Collegium Germanicum et Hungaricumot megjárt Kolhankovicz Antalt,²⁸⁸ aki az örök városból (1648–1653) teológus doktorként tért haza,²⁸⁹ míg rendtársa, Obostrenecz Jakab előbb a nagyszombati pálos szeminárium és jezsuita egyetem növendéke, utóbb pedig a prágai teológiai kar hallgatója volt.

A cseh fővárosban szerezte meg teológus doktori fokozatát is,²⁹⁰ és a század második felében kőrösi perjel lett, végül Csáktornyán halt meg 1669-ben. Kolhankovicz 1647-ben iratkozott be Rómában logikára, majd felsőbb évfolyamokra lépve 1653-ig maradt az örök városban.

Különös, hogy míg kortársa, Nagy Imre nevét pálos volta ellenére följegyezte az 1647-es első esztergomi főegyházmegyei sematizmus,²⁹¹ addig Kolhankoviczé nem került be a forrásba. A magyarázatot talán az jelentheti (bár ez is következetlenségre vallana), hogy Kolhankovicz a veszprémi egyházmegyéből, nem pedig az esztergomi érsekségből származik.²⁹² Ezekben az években – éppen kettejük római tanulmányai kapcsán – a rendi vezetésnek úgy látszik, erősebben kellett lobbiznia a pálos helyekért, és csak hosszabb levélváltást követően kerülhetett sor a két növendék kiküldésére.²⁹³ A római tanulmányokat megelőzően lezajlott Kolhankovicz hármas vizsgálata, amelyben származására, felekezetére, családi helyzetére, korábbi tanulmányaira kérdeztek rá: a kikérdezés kérdéseit és válaszait a generális káptalani ülések határozatait tartalmazó kötetbe is átvezették.²⁹⁴ Eszerint paraszti származású, a nyitrai egyházmegyéből érkezett, szülei még protestánsok voltak, ő azonban a pápai pálos

288 A pálosok római tanulmányi jelenlétére a korábbi időszakból is van példa, ezt Bitskey István dolgozta föl (BITSKEY 1994, valamint BITSKEY 1996).

289 VERESS 1917, 49.

290 VARGA 2004.

291 BOJTOS 2014a, 140.

292 BITSKEY 1996, 245. Az esztergomi sematizmus ugyanakkor az összes alumnust följegyezte, nem csak az esztergomiakat, sőt, nem csupán az 1647–48 fordulóján Rómában található növendékeket, hanem (más források alapján adatolhatóan) az 1650-es évek elején ott tartózkodókat is, Kolhankovicz hiánya ezért minden szempontból meglepő és indokolatlan. BOJTOS 2014a, 139–140.

293 KISBÁN 1940, 283.

294 EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f. 131r–v.

93

kolostorban katolizált. A humaniórákat a rend lepoglavai kolostorában abszolválta, a kikérdezés időpontjában éppen logikát hallgat a bécsújhelyi rendházban. Ajánlója és támogatója maga a generális (ekkor Borkovics Márton), a négy kisebb rendet még nem vette föl. A második-harmadik kérdéssort követően szerepel Kolhankovich vallomása is a leírtak, valamint Rómába készülő szándékának bizonyításaképp, amit végül Franciscus Pizzoni jezsuita páter tanúzott és erősített meg.²⁹⁵ Élete további alakulásáról sajnos nem sok adat áll rendelkezésünkre: Rómában töltött éveinek jelentőségét ráadásul elhalványítja az 1653-ban az ő helyére érkező következő pálos, Benkovich Ágoston személye.²⁹⁶ Egyetemjárás és tanulmányok tekintetében mindenképpen az 1646-tól kezdődő időszak lesz majd döntően fontos, kiváltképp a nagyszombati pálos szeminárium megnyitását (1653), valamint a studium generale fölállítását (1673) követően.

Oktatási intézmény helyszíne Pálos növendék Beiratkozások száma

Lepoglava Kolhankovicz Antal* 1

Bécsújhely Kolhankovicz Antal* 1

Prága Obostrenecz Jakab* 1

Nagyszombat Obostrenecz Jakab* 1

Róma Kolhankovicz Antal* 1

összesen 5

Az 1637 és 1646 között belépő rendtagok egyetemjárása (* több helyszínt is látogatott)

Egyetemjárás (1646–1652)

A jelen alfejezetben vizsgált években negyvennégy pálosból huszonegy esetében ismerjük a tanulmányok helyszínét. Nagyszombatban tanult közülük tizennyolc,²⁹⁷ négy híján az egyetemi matrikula is őrzi a nevüket. Az újoncok elsöprő többsége tehát a nagyszombati egyetemet látogatta, ami önmagában igazolja, hogy Ivanovics Pál jó döntést hozott, amikor megvásárolta a rendi növendékek számára a nagyszombati házat. Az intézkedés további

295 EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f. 131r–v. Ezt követően Abissó István ugyanilyen hármas vizsgálata is szerepel, ez utóbbi azonban a megállapítások helyett kérdéseket és feleleteket is rögzít. EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f.

136v–138r.

296 KISBÁN 1940, 286.

297 A nagyszombati teológiai kar anyakönyve szerint tizennégy pálos járt ide a vizsgált időszakban. KÁDÁR-KISS -PÓKA 2011, 19. Keglevich Jánosról több forrás is írja nagyszombati tanulmányait, a teológiai kar anyakönyvében azonban nem szerepel: lehetséges, hogy a nagyszombati jezsuita gimnázium növendéke volt, nem az egyetemé, ennek azonban ellentmond az időrend.

94

hasznos mellékhatása volt, hogy a neveléssel párhuzamosan megalapozta a későbbi pálos jelenlétet is a városban. Tizennégy esetben volt Nagyszombat az egyetlen tanulmányi helyszín, négyen azonban más egyetemet is látogattak.²⁹⁸ A fiatalon meghalt Keglevich János esetében nem világos, hogy nagyszombati tanulmányai az egyetemet jelentik-e, hiszen a rendi források egy része említi a helyszínt, a teológiai kar anyakönyv azonban nem tartalmazza a nevét, és a kontrollforrások alapján fölállítható időrend is csak részleges segítséget nyújt.

Keglevich tanulmányai Grazban kezdődtek 1648-ban, ekkor tizennégy éves volt, és a gimnázium grammatikai blokkjának legfelső évfolyamát, a syntaxist végezte.²⁹⁹ A rendi források szerint 1654 késő őszén mint nagyszombati teológushallgató halt meg húsz évesen,³⁰⁰ a kettő között (?) pedig „újoncmestere és bölcselettanára” volt Nagy Imre – akit azonban 1653–54-ben még biztos, hogy filozófiatanári tisztségében találhatnunk Bécsújhelyen.³⁰¹ Pappá szentelésére korai halála miatt nem biztos, hogy sor került.³⁰² Több helyszínen tanult Solári Jakab, Navetzan Menyhért és Némethy Ferenc. Solári 1645-ben, tizennyolc évesen iratkozott be Bécsbe,³⁰³ ezt követően 1651. február 14-én Olmützbe, ³⁰⁴ de még ugyanebben az évben feltűnik Soláti Jakabként Nagyszombatban – igaz, róla nem derül ki, hogy pálos volt-e.³⁰⁵ Keglevich Jánoshoz hasonlóan fiatalon, még tanulmányai során meghalt Navetzan Menyhért, aki Lepoglaván, majd pedig Remetén végezte el a gimnázium felső osztályait, a humaniorát.³⁰⁶ És szintén Lepoglaván és Remetén tanult Némethy Ferenc, aki azonban utóbb, már pálosként (1652) tovább lépett a nagyszombati egyetemre.³⁰⁷

298 Vizsgált korszakunk elején az olmützi egyetemen szünetelt a tanítás a harminc éves háború eseményei miatt, az ide készülő hallgatókat a nagyszombati egyetem vette át: lehetséges, hogy a morvaként számontartott Koneczni Alexandert is ezért találjuk a nagyszombati alumnusok között. BOGNÁR-KISS-VARGA 2002, 39. Bedich Antal, későbbi bánfalvi novíciusmester rokona lehet a bécsi egyetemen tanuló, pázmánita alumnus Bedich Jakab, aki szintén modori – hungarus helyett slavus –: 1667-ben logikát, 1668-ban morális teológiát hallgat. K^ISSNÉ 2004, 123. és FAZEKAS 2003b, 101. beiratkozni korai halála miatt (?); ugyanakkor viszont Eggerer tudni véli, hogy a téziseit a szüleinak dedikálta.

EGGERER 1663, 360. „Philosophiam cum laude absolvisset” LPF 214v.

302 GYÉRESSY 1958, 192.

303 Nem bizonyított, de minthogy mindkét alumnus „croata”, ezért valószínűsíthető az egyezés. Beiratkozása:

1645. november 23. KISSNÉ 2004, 374.

304 A megjegyzésben szerepel, hogy pálos fogadalmas (OSPPE professus). VARGA 2004, 304.

305 A nagyszombati teológiai kar anyakönyvében szerepel 1651-es beiratkozással Solati Jacobusként – talán torzult névvel, de azonos lehet a pálos Solari Jakabbal. KÁDÁR-KISS-PÓKA 2011, 67.

306 „Ad studia sua humaniora continuanda missus est ad Novitiatum Lepoglavensen, ubi etiam professus est absoluto Novitiatu. Inde Remetam transmissus ad humaniora studia continuanda ibidem in Domino obdormivit primo aetatis flore.” LPF 310r. Fogadalma helyszínéül más rendi forrás Sopronbánfalvát jelöli meg, 1649.

december 8-i dátummal. CP 1647–1786.

307 KÁDÁR-KISS-PÓKA 2011, 69.

95

A korszakban kihasználatlanul maradt bécsi alapítványi helyekkel ellentétben Rómát ebből az időből többen is megjárták: a Collegium Germanicum et Hungaricum magyarországi növendékeit már részletesen feldolgozta Bitskey István.³⁰⁸ 1646 és 1652 között három³⁰⁹ germanista alumnusról van biztos tudomásunk: Benkovich Ágoston (1653–1658), Kébell Tamás (1651–1656) és Grieskircher Ferdinánd (1651–1653) képviselik ekkor a rendet Rómában. Benkovich életének római szakaszával (1653–1658) későbbi monográfusa, Véghseő Tamás foglalkozott, aki Vanoviczy János és Benkovich Ágoston római éveit vette górcső alá.³¹⁰

Utóbbinak tanulmányi ideje részben egybeesett a jezsuita Nádasi János ténykedésével a Collegium Germanicum et Hungaricumban, 1651-től ugyanis a szeminárium spirituálisának segítője volt, és komoly tapasztalatokkal bírt mind a tanítás, mind a missziós lelkipásztorkodás terén. Művein és az oktatáson keresztül a korszak több egyházi méltóságára gyakorolt hatást.

A Rómában töltött öt év alatt Benkovichnak is kialakult az a kapcsolati hálója, ami a germanisták többségére jellemzően utóbb működését és életét meghatározta. Társa volt például két pálos alumnus is: Kébell Tamás,³¹¹ valamint Bolla Péter (a rend későbbi római ügyvivője, azaz procurator generalisa), de Véghseő Tamás rámutatott még egy érdekes adatsorra, aminek talán a pálos lelkiség egyes aspektusai szempontjából is kiemelkedő jelentősége lehet.

A római kapcsolódás dokumentálhatóvá teszi a XVII. századi magyarországi papi jellemnek egyik vonását, nevezetesen az üdvösség szemszögéből figyelt, és a rekatolizáció jezsuita retorikájától nem idegen hadi szerepvállalást.³¹² A pálosok történetében korábbról, a századfordulóról is tudomásunk van arról, hogy a rendfőnök részt vett harcokban (1600-ban Kanizsa védelmében Bratulich Simon rendfőnök is kardot fogott), és ezt Nagy Imrének az 1663–64-es háborúskodásban történő tábori lelkészi szerepvállalás is megerősíti, amire

308 BITSKEY 1994. és BITSKEY 1996.

309 Veress Endre Matriculája, Bitskey István jegyzéke, valamint Véghseő Tamás Benkovich-monográfiája alapján 1647 és 1653 között Rómában tanult – a fenti felsoroláshoz képest negyedikként ‒ Kolhankovich Antal pápai születésű pálos is, aki a veszprémi egyházmegyéből származott, ám a rendtagokat 1646-tól nyilvántartó jegyzékek nem említik őt. (BITSKEY 1996, 245. és VÉGHSEŐ 2007b, 114–115.) Veress értesülései szerint huszonegy évesen került Rómába 1647-ben, és 1653. szeptemberben távozott teológiai doktorként. VERESS 1917, 48–49. Ugyanez a Kolhankovich Antal – ezúttal a nyitrai egyházmegyéből származóként – fölbukkan a generális káptalanok határozati könyvében is, ahol Bécsből Rómába küldésének hármas vizsgálatát gyakorlatilag szó szerint bevezették a kötetbe. (EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f. 131r–136r.) Az első vizsgálat az életútjára irányul, itt derül ki róla, hogy protestáns szülők gyermeke, valamint hogy pápai kötődése miatt tűnhetett föl Rómában már veszprémi egyházmegyésként. Arra egyelőre nem tudunk megnyugtató magyarázatot adni, hogy a Liber Professorum Fratumból milyen okból maradhatott ki.

310 VÉGHSEŐ 2007a, 193–198. A római tanulmányokra vonatkozó fenti összefoglalót innen vettem.

311 A sajátos, nem túl dicséretes pályát befutott Kébellnek a római tanulmányaihoz kapcsolódó levelezést lásd:

EK Kézirattár Ab 154, Tom. I. f. 197v.

312 A fentiekben Véghseő Tamás példáit idézem, kiegészítő hivatkozásokkal. VÉGHSEŐ 2007a.

96

fentebb utaltunk. Benkovich egykori germanista társai közül azonban többen is kitűntek

„vitézi” és „papi” eszmények megtestesítőjeként. Esterházy György (megh. 1663; germanista 1650 és 1654 között)³¹³ és Selley János (1629–1666; germanista 1653–1657)³¹⁴ a török elleni harcban esett el: előbbi épp az 1663-as téli hadjárat során; az 1650-es évek második felének két alumnusát, Parrádi Pétert és Dobis Istvánt pedig protestánsok ölték meg.³¹⁵ Esterházy György germanista (1650–54) a párkányi csatában halt meg 1663-ban, mint az esztergomi székeskáptalan által kiállított had kapitánya.³¹⁶ A missziós és hadi – tágabban katolikus és nemzeti – ügy iránti harckészség szellemi és lelki muníciójának egy része talán Rómából eredeztethető, egyúttal a magyar provincia – és részben a lengyel rendtartomány³¹⁷ – pálos hőseinek egyik jellemvonása. Később a század „szent” pálosait tárgyalva visszatérünk még erre a szálra egy másik nézőpontból.

Róma legnagyobb erénye a tanárok kiválósága volt, hiszen itt a szerzetesnövendékek és a kispapok is a korszak legfelkészültebb (többnyire jezsuita) hittudósait hallgathatták.

Ahogy fentebb, jászói Nagy Imre egyetemjárásakor már említettük, Benkovich idejében volt tanár az egyháztörténész Pietro Pallavicino Sforza, vagy a skolasztikus filozófus, Silvestro Mauro is. Ugyanígy nagy hatással lehetett minden alumnusra a közösségi élet is, nevezetesen a különböző kegyes társulatokban való részvétel. Benkovich Ágoston az Immaculata Kongregáció tagjaként vette ki részét aktívan a társulati életből 1656-tól fogva, majd rövid idő után kisebb tisztséget is kapott.³¹⁸ A kongregációban megélt spiritualitás kulcsfontosságú lehetett számára az 1656-os pestisjárvány idején: a halálos járványhoz való viszonyulás spirituális olvasatait folyamatosan formálta a halál közelségének élménye, és talán az sem túlzás, hogy ennek a hatása fedezhető föl Nagy Imre lelkigyakorlatának naturalisztikus leírásaiban is. A pestis a század folyamán a hitvédő-fegyverforgató magatartáshoz hasonlóan a pálos lelkiség meghatározó szimbólumává vált: a pestises betegek ápolása közben életét vesztő szerzetest gyakran ab ovo vértanúnak tekintették.³¹⁹

313 BITSKEY 1996, 237.

314 BITSKEY 1996, 259.

315 MKL Parrádi és Dobis (online: www.lexikon.katolikus.hu letöltve: 2016. október 25.), mindkét szócikk hivatkozza Veress Endre Matriculáját. A kuruc küzdelmek két germanista vértanújához hasonló sorsban volt része ezekben az években több (zömmel rendi misszóban tevékenykedő) pálos rendtagnak is, mint például Török Márton, Szvetenay Miklós, vagy a legismertebb Csepellényi György. GYÉRESSY 1958, 194–210.

316 MKL Esterházy György (online: www.lexikon.katolikus.hu letöltve: 2016. október 25.)

317 Częstochowa svéd ostromakor a pálos házfőnök, Kordeczki Ágoston védte meg a kolostort, aki meg is írta az ostrom történetét (Nova Gigantomachia, 1655).

318 VÉGHSEŐ 2007a, 196–197. alapján.

319 GYÉRESSY 1958, 187. Nagy Imre lelkigyakorlatos könyvében a halálról való elmélkedésben is megjelennek az emberi test – pestishez társított – pusztulásának képei. EK Kézirattár Ab 152, valamint VÉL Molnár István hagyaték, 13. doboz („Nagy Imre: Az élet és a halál könyve.”)

97

A római tanulmányok palettája nyomán Véghseő Tamás megjegyzi, hogy Vanoviczy

A római tanulmányok palettája nyomán Véghseő Tamás megjegyzi, hogy Vanoviczy

In document A pálos rend XVII. századi története, különös tekintettel a rend szellemiségére (Pldal 89-120)