2. HELYZETELEMZÉS
2.2 H AJDÚ -B IHAR MEGYE GAZDASÁGA
2.2.2 A regisztrált vállalkozások jellemzői
Hajdú-Bihar megyei székhellyel 2020. március végén 108 ezer gazdasági szervezetet (ebből 102 ezer vállalkozás) tartott számon a Központi Statisztikai Hivatal, számuk 1,4%-kal (országosan 1,6%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A korábbi időszakokhoz hasonlóan a 102 ezer vállalkozás nagyobb részét (84 ezer) önálló vállalkozóként, kisebb részét (18 ezer) társas gazdálkodási formában regisztrálták. Az előbbiek száma egy év alatt 2,1%-kal nőtt, az utóbbiaké 0,9%-kal csökkent. Ezer lakosra a megyében 194 regisztrált vállalkozás jutott.
A társas vállalkozások meghatározó részét (70%-ot) kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma 0,6%-kal bővült, a 26%-át képviselő betéti társaságoké 3,7%-kal fogyott. A részvénytársaságok száma eggyel nőtt, szövetkezetből 15%-kal kevesebb szerepelt a regisztrációban, mint 2019. március végén. A társas vállalkozások 91%-a legfeljebb 9 főt foglalkoztatott, a 249 fő felettiekből 35 volt a megyében.
2020 I. negyedévében a társas vállalkozások 5,3%-a került csődeljárás, kényszertörlés vagy felszámolási eljárás alá, 0,3 százalékponttal kisebb részük, mint egy évvel korábban. Az eljárás alá vont cégek részaránya a kft-k körében 4,8 %-a, a részvénytársaságoknál 6,0%-ot tett ki.
Az önálló vállalkozók közül a legtöbben (43%) mellékfoglalkozásúként, 35%
főfoglalkozásúként, 22% nyugdíjasként tevékenykedett. Fő- és mellékfoglalkozás keretében többen, nyugdíj mellett kevesebben vállalkoztak az egy évvel korábbinál.
Március végén 4,5 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására, számuk számottevően (73%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 9,9%-ról 16%-ra emelkedett.
Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelem, a tudományos és műszaki tevékenység, az építőipar és az ipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.
A vállalkozások túlnyomó része (89 százaléka) mikrovállalkozás, további 6 százaléka 5 és 9 fő közötti, további 2,5 százalék 10 fő feletti, de 20 fő alatti létszámot foglalkoztat, a 20-49 fős csoportba pedig nagyjából 1,5 százalék tartozik. Az 50 és 250 fő közötti csoportot nevezzük középvállalkozásnak, ebbe a csoportba csak 0,7 százalékos arány képviselteti magát, és a nagyvállalati csoportba csak 0,1 százalék. Összességében tehát az érvényes, hogy a vállalatok
több, mint 99 százaléka kisvállalkozás, és csak kevesebb, mint 1 százaléka közép- vagy nagyvállalat.
Az ország összes vállalatának majdnem 5 százaléka Hajdú-Bihar megyében található, ennek valamivel több, mint a fele Debrecen járásban, melynek 98 százaléka Debrecenben. Úgy tűnik, hogy a társas vállalkozásoknak kisebb az aránya Debrecenben és Hajdú-Bihar megyében, mint az ország egészében. Debrecen után a 2. helyet Hajdúböszörmény szerezte meg, ahol 1729 vállalat van, míg Hajdúszoboszlón csak 1600. Előbbinél az önálló vállalkozások száma is nagyobb, nagyjából 230 a különbség, viszont Hajdúszoboszlón több mint 100-zal több a társas vállalkozás. Jelentősnek mondható még Berettyóújfalu, Balmazújváros, Hajdúnánás valamint Püspökladány is. A társas vállalkozások aránya a település méretének növekedésével csökken.
Hajdú-Bihar megyében árbevétel szempontjából a legjelentősebb iparág a kereskedelem és gépjárműjavítás, a második a feldolgozóipar, a harmadik pedig mezőgazdaság. Ebben a három iparágban koncentrálódik az összes árbevétel több mint háromnegyede. A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halgazdálkodás csak a negyedik helyet foglalja el annak ellenére, hogy ez a térség erős agrár-háttérrel bír.
A cégek száma és a foglalkoztatottak száma között egy közepesen erős (60 százalékos) korreláció figyelhető meg, amiből arra lehet következtetni, hogy az egyes iparágak különböző szerkezetűek, például a feldolgozóiparban vagy az energiaszektorban kevesebb, de inkább nagyobb méretű vállalat van, míg a kereskedelemben vagy az egyéb szolgáltatásoknál sokkal több, kisebb cég tevékenykedik.
A vállalkozások megyén belüli megoszlása klasszikus centrum-periféria képet mutat. A megye gazdasági teljesítménye a gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértékét tekintve 2016. évtől vizsgálva az év azonos időszakában (I. negyedév) folyamatos emelkedést mutat.
A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke [millió Ft]
Hajdú-Bihar megye
2016 2017 2018 2019 2020
I.
negyedév I.
negyedév I.
negyedév I.
negyedév I. félév 48.038 58.980 73.828 100.458 106.297
2.2.4 táblázat: A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke Hajdú-Bihar megye esetében az év azonos időszakában Forrás: KSH
2.2.1 ábra: Regisztrált társas vállalkozások száma (db) Hajdú-Bihar megye járásaiban (2019, Forrás: KSH (TEIR)
A társas vállalkozások jelentős része Debrecenben működött, míg a vidéki települések közül Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, Berettyóújfalu, Balmazújváros, Hajdúnánás és Püspökladány említhető. A társas vállalkozások sűrűsége Debrecenben, Hajdúszoboszlón, a környezetükben fekvő frekventáltabb helyzetű településeken, illetve a nagyobb vidéki településeken (főként a Hajdúság területén) magasabb. Látványos ugyanakkor a bihari térség, a határmenti terület, illetve a Tisza-menti belső periféria településeinek alacsonyabb vállalkozás száma, ami többségük megyei átlaghoz viszonyított pozíciójának javulásával párosult.
A gazdasági szereplők rendszerváltás utáni privatizációja, illetve az újonnan megvalósított zöldmezős beruházások nyomán a külföldi működő tőkeállomány erős debreceni, illetve hajdúszoboszlói koncentrációja feltételezhető. Jellemző, hogy a megyében működő ipari parkok esetében komolyabb külföldi befektetői érdeklődés elsősorban Debrecenben figyelhető meg.
A vállalkozói szektor – ország egészére is jellemző – duális szerkezete Hajdú-Bihar megyében ugyancsak probléma: a multinacionális vállalatok megyében megtelepült egységei saját hálózataikon belül is magas szintű termelékenységet mutatnak, míg a kis- és középvállalkozások produktivitására nagyarányú leszakadás jellemző. Probléma, hogy kevés az olyan megyébe települt multinacionális vállalat, amely köré – külföldi tőkének tulajdonított technológiai és szervezeti modernizációs hatások közvetítésére is alkalmas – KKV-szektor fejlődését generáló beszállítói hálózat épülhetne. És bár több pozitív példa is akad a helyi kis- és középvállalkozások sikeres beszállítóvá válására, inkább egyedi, mintsem a vállalkozások széles köreire jellemző e jelenség. Miután a nagyvállalatok erős területi koncentrációt mutatnak, a beszállítói hálózatok fejletlensége, illetve a kis- és középvállalkozások versenyképtelensége területi különbségeket generáló probléma is.
Név Szakág Értékesítés nettó árbevétele (millió Ft) Export (millió Ft) Átl. stat. létszám Adózás előtti eredmény (millió Ft) Tevékenység kezdete
Név Szakág Értékesítés nettó árbevétele (millió Ft) Export (millió Ft) Átl. stat. létszám Adózás előtti eredmény (millió Ft) Tevékenység kezdete
Név Szakág Értékesítés nettó árbevétele (millió Ft) Export (millió Ft) Átl. stat. létszám Adózás előtti eredmény (millió Ft) Tevékenység kezdete
Név Szakág Értékesítés nettó árbevétele (millió Ft) Export (millió Ft) Átl. stat. létszám Adózás előtti eredmény (millió Ft) Tevékenység kezdete
2.2.5 táblázat: 50 legnagyobb Hajdú-Bihar megyei vállalkozás adatai, Forrás: Hajdú-Bihar TOP 100 -2019 kiadvány
Adóbevételek alakulása
A megyében adószámmal rendelkező adózók száma 2019 végén 102.095 volt, amely 1,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Az egyéni vállalkozók száma 1.919 fővel nőtt, a gazdálkodó szervezeteké 52 darabbal, az adószámos magánszemélyeké 263 fővel csökkent egy év alatt.
2.2.2 ábra: Regisztrált adóalanyok száma (db, fő)
Az adózói kör összetételében a gazdálkodó szervezetek 22,9 százalékkal, az egyéni vállalkozók 27,7 százalékkal képviseltették magukat. Az adószámos magánszemélyek aránya 49,4 százalékot tett ki.
A működő adózók mindössze 19,9 százaléka, 20.346 adózó volt alanya az általános forgalmi adónak, ami 2018-hoz képest 1,1 százalékpontos csökkenést jelent. Az igen alacsony arány az adószámos magánszemélyek magas számával indokolható, mely körben az áfaalanyok csupán 2,4 százalékot tettek ki. A társas vállalkozások kevesebb, mint háromötöde, míg az egyéni vállalkozók közel egyötöde tartozott az áfaalanyok közé.
2.2.3 ábra: Áfaalanyok száma és aránya 2019-ben (db, fő)
Az összes gazdálkodó szervezet több mint fele korlátolt felelősségű társaság, közel egyötöde betéti társaság, 2,7 százaléka pedig egyéb jogi személyiségű társaság volt 2019 végén. A nonprofit szervezetek aránya 22,4 százalékot, a költségvetési szerveké 2,0 százalékot tett ki. A jogi személyiségű társas vállalkozások 70,2 százaléka korlátolt felelősségű társaság, 26,1 százaléka betéti társaság volt.
2.2.4 ábra: Gazdálkodó szervezetek gazdálkodási forma szerinti összetétele 2019-ben
A gazdálkodó szervezetek 75,7 százaléka, összesen 17.707 adózó volt a társasági adó alanya.
A kisvállalati adó (kiva) szerinti adózást az előző évi 1 026-tal szemben 1.431 vállalkozás választotta. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) hatálya alá 2019 végén 17.737 adózó tartozott, amely közel negyedével haladta meg az egy évvel korábbit. A katát választó adóalanyok 93,2 százaléka egyéni vállalkozó és 6,8 százaléka társas vállalkozás volt.
2.2.5 ábra: KIVA, KATA, EVA adóanyaok száma (db, fő)
Míg a törvényi változások kedvezően befolyásolták a kata- és a kivaalanyok számának alakulását, addig az evaalanyok száma folyamatosan csökkent. 2019 végén Hajdú-Bihar megyében az eva hatálya alá tartozó adózók száma 163-mal 482-re esett vissza egy év alatt.
A 28.221 egyéni vállalkozó közül 1.988, az 50.469 adószámos magánszemélyből pedig 25.077 volt őstermelő.
Érvényes közösségi adószámmal 10.465 gazdálkodó szervezet és 5.676 egyéni vállalkozó rendelkezett.
A megyei illetékességű adózók 2019-ben 506,3 milliárd forint befizetést teljesítettek, és 114,6 milliárd forint kiutalásban részesültek. A nettó adóbevétel 391,7 milliárd forint volt, melynek 46,3 százalékát a Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulékok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, egyötödét a személyijövedelemadó-bevételek tették ki. Az általános forgalmi adó 15,7 százalékot, a társasági adó 1,9 százalékot képviselt az adóbevételeken belül. Az egyéb adónemek az összes bevétel 16,0 százalékát adták. (5. grafika)
2.2.6 ábra: Nettó adó- és járulékbevételek (milliárd Ft)
A megyei gazdálkodók által teljesített nettó társaságiadó-befizetés a 2018-astól 4,3 milliárd forinttal maradt el. Az adózók 12,4 milliárd forint befizetése mellett összesen 4,8 milliárd forint kiutalásban részesültek. A befizetések 16,9 százalékkal csökkentek, a kiutalások 57,6 százalékkal nőttek.
A nettó általánosforgalmiadó-bevétel 10,8 milliárd forinttal volt magasabb a 2018-asnál. A befizetések 17,3 milliárd forinttal 145,0 milliárd forintra, a kiutalások 6,5 milliárd forinttal 83,4 milliárd forintra nőttek.
2.2.7 ábra: ÁFA pénzforgalma (milliárd Ft)
A nettó személyijövedelemadó-bevétel 78,4 milliárd forint volt, melynek 73,9 százalékát az üzleti szférába tartozó adóalanyok, 26,1 százalékát költségvetési szervek teljesítették. Az üzleti szféra adózói 11,7 százalékkal, a költségvetési szervek 4,0 százalékkal több nettó befizetést teljesítettek, mint 2018-ban.
A Társadalombiztosítási Alapokat megillető járulékokból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető járulékokból és az egészségügyi hozzájárulásból származó bevétel 2018-hoz képest 9,1 milliárd forinttal 181,4 milliárd forintra nőtt. Az összes befizetés 69,9 százaléka az üzleti szféra adózóitól, 30,1 százaléka a költségvetési szervektől származott.
Az egyéb adónemek háromötödét a közművezeték-adó, az illetékek, a dohánygyártmányok jövedéki adója, a dohánygyártmányok áfája, az importtermékáfa és a rehabilitációs hozzájárulás, közel egyhatodát pedig a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó tették ki.
KÖVETKEZTETÉSEK Pozitív elemként megemlíthető:
(1) A megye vállalkozói szektorának országos átlagtól elmaradó mértékű fluktuációja.
(2) A vállalkozások ágazati megoszlásának – szerkezetváltás előrehaladását jelző – változása (eltolódás a hagyományos termelőtevékenységek felől a szolgáltatások irányába) ugyancsak előnyös, miként,
(3) a területi különbségek mérsékelt csökkenése is említést érdemlő fejlemény.
Negatív adottság, hogy:
(1) Hajdú-Bihar megyét országos átlagtól tartósan elmaradó vállalkozási aktivitás és a külföldi tőkebefektetések aránylag szerény jelenléte jellemzi.
(2) A vállalkozások körében a mezőgazdaság, valamint az oktatás, egészségügy és szociális ellátás felülreprezentáltsága nem feltétlenül a dinamika jele, továbbá,
(3) problémát jelent a vállalkozási aktivitás és külföldi működő tőkebefektetések erős területi differenciáltsága, a perifériák számottevő elmaradottsága is.
(4) Hajdú-Bihar megye gazdaságában is jelen van a hatékony multinacionális nagyvállalatok, illetve a gyenge versenyképességű hazai kis- és középvállalkozások kettőssége.
2.2.3 A megye gazdasági ágazatainak helyzetértékelése