2. HELYZETELEMZÉS
2.2 H AJDÚ -B IHAR MEGYE GAZDASÁGA
2.2.4 Befektetési környezet
Hajdú-Bihar megye adottságai befektetés-ösztönzési szempontból kedvezőnek minősülnek.
Országos szinten a megyében az egyik legmagasabb a potenciális munkaerő utánpótlás nagysága (magas munkanélküliségi rátával, alacsony aktivitási rátával), bár a megye demográfiai folyamatai kedvezőtlenek, a csökkenő népességszám elöregedéssel párosul. Az utóbbi években lett jelentős a szelektív elvándorlás, amely elsősorban a fiatalok és szakképzett rétegeket érintik.
A képzési rendszer mind középfokon, mind felsőfokon kiterjedt a megyében, széles körű szakképzést tud nyújtani, a duális képzés szerepe is egyre növekszik. A két szakképzési centrum a potenciális befektetői kör igényeit vagy már lefedik, vagy együttműködésekkel, duális képzéssel le tudják fedni. Ezen felül a Debreceni Egyetem olyan utánpótlás bázist tud biztosítani, amire bátran építhetnek a potenciális befektetők.
A befektetés-ösztönzés szempontjából kiemelt szerepe van a megye gazdasági szerkezetének.
Megállapítható, hogy a megyeszékhely – régióközponttá válási törekvéssel –minden tekintetben dominálja a megye gazdaságát, akár a vállalatok számát, akár foglalkoztatási hatását, akár gazdasági teljesítményét vesszük alapul. Ehhez párosul a megye Debrecenen kívüli gazdaságának bipoláris szerkezete, mivel néhány nagyvállalat mellett alig található kis- és középvállalkozás, ellenben túlnyomó többségük mikrovállalkozás. Ráadásul alig van a megyében külföldi tulajdonú vállalkozás, ami a tőkeerősség és technológiai tudás miatt kiemelt problémaként jelentkezik. A megye relatív elmaradottságát jelzi, hogy a mezőgazdaság és a kereskedelem a két legmeghatározóbb ágazat.
Befektetés-ösztönzési szempontból fő problémaként az azonosítható, hogy A megye gazdasági potenciáljához képest kevés külföldi beruházás és hazai újrabefektetés valósul meg. 3 fő problémakörbe koncentrálódnak az azonosított problémák: Munkapiaci súrlódások, A megye gazdaságszerkezete és a Megyei szintű befektetés-ösztönzés hiánya.
Hajdú-Bihar megyében egyértelműen Debrecen van a legjobb helyzetben van befektetés-ösztönzési szempontból:
• Kedvező környezeti adottságok, jó megközelíthetőség.
• A világhírű Financial Times fDi Intelligence magazinja által 2018-ban a legjobb befektetésösztönzési stratégiával rendelkező város a maga méretkategóriájában
• A városvezetés által elfogadott és támogatott befektetésösztönzési programmal rendelkezik a város.
• A befektetésösztönzési program végrehajtásáért felelős önálló szervezettel rendelkezik a város.
• Kedvező oktatási lehetőségek külföldi befektetők számára (Budapest után a legnagyobb infrastruktúrával rendelkezik a város): nemzetközi iskola, kéttannyelvű oktatás, Német Iskola, idegen nyelvű oktatás a Debreceni Egyetemen
• Számos ipari park a városban és a környéken: Debrecenben 4, a kormányrendelet értelmében ipari park cím viselésére jogosult ipari park áll a vállalkozások rendelkezésére.
• Logisztikai központ: teljesen közművesített, elsősorban kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló központként komplex logisztikai szolgáltatást nyújt a beköltöző vállalkozásoknak
• Multimodális logisztikai központ 3086 m2-en kiépített infrastruktúrával rendelkező, a Debreceni Nemzetközi Repülőtér közvetlen szomszédságában elhelyezkedő központ összekapcsolja a közúti, vasúti és légi árufuvarozást, emellett kiterjedt logisztikai szolgáltatást nyújt.
• „A” kategóriás irodaházakból a második legnagyobb kapacitás Budapestet követően – több, mint 86.000m2, főként a belvárosban és az egyetem környékén, melyhez kiváló közlekedési infrastruktúra kapcsolódik
• Kedvező – expatokat támogató - életkörülmények, lakhatási feltételek
• Széles ingatlanpiac: több, mint 800 ingatlan jelenik meg évente az ingatlanpiacon, a bérleti díjak 7,5 EUR/m2/hó, az eladási árak 1650 EUR/m2 körül alakulnak, 30 ingatlanfejlesztési projekt zajlik, melynek keretében kb. 4000 új otthon épül.
• Dolgozói apartman program: várhatóan 106 új apartman épül 408 új lakással
• Rekreációs és egészségügyi szolgáltatások könnyen elérhetőek: fürdő, Nagyerdő
• Vonzó életkörülmények a mindennapi élethez: fesztiválok (12), múzeumok (3), színházak (2), bábszínház, mozik (4), sportolási lehetőségek
• Nemzetközi repülőtér közvetlen járattal a Müncheni Repülőtérre
Befektetés-ösztönzési SWOT analízis (Hajdú-Bihar megye befektetés-ösztönzési stratégiája 2018. című dokumentum alapján)
Erősségek
• földrajzi adottságok
o sík vidék: építkezések kivitelezése könnyebb
o határmenti fekvés: közel Ukrajna (munkaerő utánpótlás), közel Románia (kereskedelmi, logisztikai vonzóerő; erős tranzitszerep)
o nincsenek magas vízhozamú folyók, nem merül fel az árvíz és az emiatti kényszerű leállások problémája
• megközelíthetőség
o az európai autópálya hálózattal közvetlen kapcsolat
o az EU-s TEN-T törzshálózathoz villamosított vasútvonalak biztosítanak összeköttetést (számos település rendelkezik vasúti kapcsolattal)
o dinamikusan fejlődő nemzetközi repülőtér, egy átszállásra 266 várostól
• számos ipari park megyeszerte
• Debrecen minden tekintetben regionális központ, ami magával húzza a megye egészét o gazdasági növekedés
o oktatás o infrastruktúra o kultúra
• teljeskörű oktatási paletta a megyében
o jól kiépített, széleskörű, területileg kiegyensúlyozott bölcsődei, óvodai intézményrendszer o magas színvonalú alap- és középfokú oktatás, széleskörű szakképzési spektrum
o sokszínű, nemzetközileg is jó hírű felsőoktatás o hiánypótló nemzetközi iskola indulása
• munkaerő
o nemzetközi viszonylatban alacsony bérköltségű, de magasan képzett munkaerő o országos viszonylatban magas a munkanélküliek és az inaktívak aránya
• legmagasabb támogatási intenzitás az EU-ban (akár 50%)
Gyengeségek
• kiváló minőségű földek: mezőgazdaságból való kivonás nagy áldozattal jár
• kisebb települések infrastruktúrája fejletlen
o úthálózat esetenként gyenge minőségű, nem bírná el a nagyobb teherforgalmat o vasúti infrastruktúra felújításra szorul (állomások, kiszolgáló létesítmények, vasúti sínpálya)
• jelentős munkapiaci súrlódások o nyelvtudás hiánya
o magas a kistelepülések inaktivitási rátája (mentalitásbeli okok) o magas a képzetlenek aránya a kistelepüléseken
o az alacsonyan képzettek megyén belüli mobilitási rátája alacsony o a szakképzés lassan igazodik a munkaerőpiaci igényekhez
• demográfiai folyamatok o alacsony a születések száma
o magas a megyéből az elvándorlás (különösen a magasan képzettek körében)
• helyi gazdaság duális jellege
o a néhány, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalat mellett szűk közép és kisvállalati réteg, de túlnyomórészt mikrovállalkozások alkotják a megye gazdaságát
o a nagyvállalatok magas termelékenységűek, a hazai mikrovállalkozások többnyire tőkeszegények és alacsony termelékenységűek
o a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyát nem kompenzálják a ráépülő tevékenységek, különösen a feldolgozóipar
o alacsony innovációs tevékenység
• ipari parkok nem hangolják össze tevékenységüket, hiányzik a közös nemzetközi megjelenés
o nincs prospektus, angol nyelvű információ o online jelenlét hiánya
Lehetőségek
• inaktívak képzése, duális szakképzés kiterjesztése a KKV szektorra is o alapkompetenciák fejlesztése
o posztgraduális képzések
• aktív befektetés-ösztönzési tevékenység o a megyei települések szoros együttműködésével
o a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Külgazdasági és Külügyminisztérium illetékeseivel aktív kapcsolattartás
o modern kor igényeinek megfelelő befektetés-ösztönzési online és offline jelenlét
• infrastrukturális fejlesztések o autópálya építés
o vasúti felújítás
• nemzetközi repülőtér forgalmának növekedése
• erősödő érdeklődés magyarországi telephelyek iránt, elsősorban a gépipar területén Veszélyek
• jelentős kiterjedésű Natura 2000 területek
• növekvő elvándorlás
o külföldi, budapesti vagy nyugat-magyarországi munkahelyek elcsábítják a megye munkaerejét
o nem lesz megfelelő mennyiségű szakember utánpótlás
• a települések fejlettsége közti különbségek növekedése
• a magyar tulajdonú KKV-k nem lesznek képesek a külföldi cégek beszállítóivá válni
• EU-s források jelentős csökkenése, ezáltal a megye fejlődésének lassulása