Munkaerő-piaci helyzetkép

A munkavállalókkal kapcsolatos adatok megyei szinten elérhetőek. Bár lakosságszám alapján meghatározható a megyei jogú városok és a megyei lakosok számának aránya, azonban ez alapján nem kalkulálható a megyei adatokból a városok adata, mert jellemzően a városokban tömörülnek a magasabb szakképzettséget igénylő iparágak, így feltételezhető, hogy a magasabb képzettségű lakosság a városokban, illetve azok agglomerációjában koncentrálódik.

Hajdú-Bihar megye demográfiai folyamatai kedvezőtlenek, a csökkenő népességszám elöregedéssel párosul. Különösen az utóbbi években lett jelentős a szelektív elvándorlás, amely elsősorban a fiatalok és szakképzett rétegeket érintik. Kedvező trend, hogy a megye lakosságának javulnak a képzettségi mutatói, csökken a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, azonban a megye a képzettségi mutatókban még mindig elmarad az országos átlagtól.

Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítőképessége országosan viszonylag alacsony, adottságai miatt jelentős az agrárium szerepe. A regisztrált vállalkozásoknak mintegy harmada (közel 28 ezer db) működik, elsősorban a kereskedelemben, műszaki szolgáltatásokban, építőiparban.

Országos viszonylatban is alacsonyak az átlag keresetek, ami miatt jelentős a munkavállalási célból ingázók száma. Ugyancsak a gyenge gazdasági teljesítőképességre utal a közszféra kiemelkedő foglalkoztatási aránya a megyében.

Hajdú-Bihar foglalkoztatást jellemző társadalmi mutatói kedvezőtlenek, az országos átlagtól kedvezőtlenebbek. A munkanélküliségi ráta tekintetében a megyék rangsorában az utolsó előtti, a foglalkoztatás tekintetében a 17. helyen áll. Magas a gazdaságilag inaktívak aránya.

Területi

2.1.7 táblázat:Foglalkoztatottság és munkanélküliség egyes mutatói (Forrás: DMJV)

2010 és 2019 között folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma, ez a trend azonban a COVID-19 vírus megjelenésével 2020 második felétől csökkenést mutat, 2020 II. felévében 230,4-re csökkent. A gazdaságilag aktív népesség száma is növekvő tendenciát mutat a COVID-19 megjelenéséig, 2020 II. negyedévében Hajdú-Bihar megyében a 15–74 éves népesség 60,8%-a, 242 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,4%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A foglalkoztatási arány 2020 I. félévében 57,8 %-ra csökkent, ezzel visszaesett a 2015-16-os szintre. A munkanélküliségi ráta 2020 II. negyedévében 4,9%-ot ért el, ami 0,3 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól, folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját. Ennek ellenére az arány meghaladta az országos átlagot (4,6%).

Az inaktívak száma 156 ezer főt tett ki, 3,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. A növekedést részben az okozta, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt – nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy két héten belül munkába állni.

Időszak

Alkalmazásban állók, fő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft összesen

2.1.8 táblázat: Az alkalmazásban állók főbb adatai Hajdú-Bihar megyében 2019-2020

A KSH adatai alapján a megyében 2019 és 2020 I. negyedévét figyelembe véve csökkent a fizikai és a szellemi foglalkozású munkavállalók száma. Hasonló időszakot vizsgálva közel 10%-kal nőtt a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, míg a szellemi alkalmazásban állóké pedig közel 6,3%-kal javult.

Munkaerő-piac ágazati megbontásban

A foglalkoztatottak 90-95%-a teljes munkaidős, a részmunkaidő aránya 5-10% minden megyében minden ágazatban. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlag bére 290-325 ezer forint között mozog Hajdú-Bihar megyében ágazattól függően, jelenleg az ipari tevékenységek jobban fizetettek, legalacsonyabbak a bérek a mezőgazdaságban.

2019.

Teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma (fő) Országos

Szolgáltatások 1.922.898 92.656 80.709 44.508 78.763 Nem teljes munkaidőben (de legalább havi 60 munkaórában)

alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma (fő) Országos

Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (Ft/fő/hó) Országos

293.207 276.264 289.306 290.835 240.803

Ipar 412.014 383.761 325.062 358.023 315.034

Szolgáltatások 392.122 302.945 308.102 285.304 265.540

2.1.9 táblázat A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak 2019-ben (%) Forrás: DMJV

A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlását a 2011-es Népszámlálás statisztikái szerint vizsgálhatjuk. Debrecen esetében a mezőgazdaság relatíve nagy súlya a foglalkoztatottak

esetében is látszik, hiszen a környék mezőgazdasági szempontból kedvező adottságai miatt

2.1.10 táblázat A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya a 2011-es népszámlálás időpontjában (%)

Hajdú-Bihar megyében rendelkezésre állnak 2019-es adatok a foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlására. A megyében Debrecenhez képest még inkább jelentős a mezőgazdaság és az ipar aránya.

2.1.11 táblázat A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak 2019-ben Hajdú-Bihar megyében (%)

Hajdú-Bihar megyében a mezőgazdaság foglalkoztatja az ország teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági dolgozóinak 10%-át. Ipar esetében ez az érték 4%,

2019.

Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Mezőgazdaság

2.1.12 táblázat: A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak 2019-ben Hajdú-Bihar megyében (%)

Munkanélküliség, álláskeresés

A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői

A KSH táblázata alapján megállapítható, 2019 januárjától 2020 januárjáig folyamatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők mind a nők, mind a pályakezdők, mind a 25 éven aluliak körében. A nyilvántartott álláskeresők között a nők és a férfiak aránya megközelíti az 50-50%-ot.

A nyilvántartott álláskeresők csökkenésével a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma is csökkent, majd 2020 februárjától ismét nőtt, ez a megjelenő korona vírus hatásával magyarázható.

A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői Hajdú-Bihar megye

Év Hó nap

Nyilvánta rtott álláskeres

ő

Ebből:

Bejelentett betöltetlen álláshely Álláskeresési járadékban Álláskeresési segélyben Szociális ellátásban

nő pályakezdő 25 éven aluli

részesült Száma

2019

1 22.571 11.793 2.277 3.389 3.625 2.722 2.535 7.227 2 23.738 12.401 2.521 3.709 6.220 2.791 2.565 7.387 3 25.135 13.511 2.578 3.844 4.587 3.377 2.542 7.292 4 24.104 12.950 2.561 3.798 4.411 3.567 2.529 7.187 5 23.341 12.615 2.436 3.593 4.616 2.973 2.543 7.318 6 22.184 12.084 2.319 3.380 5.101 2.315 2.699 7.126 7 21.747 11.960 2.355 3.411 4.960 2.461 2.716 6.849 8 20.984 11.532 2.315 3.307 4.574 2.513 2.716 6.388 9 20.941 11.606 2.410 3.432 4.556 2.472 2.725 6.063 10 20.500 11.201 2.203 3.198 3.664 2.539 2.726 5.820 11 19.487 10.560 2.033 2.953 3.543 2.509 2.731 5.444 12 17.994 9.640 1.677 2.451 2.731 2.481 2.737 5.059

2020

1 19.160 10.230 1.706 2.582 2.551 2.619 2.813 5.252 2 22.093 11.774 2.018 3.128 4.752 2.824 2.885 5.458 3 22.885 12.273 2.069 3.308 4.494 3.493 2.942 5.477 4 25.984 13.914 2.143 3.752 3.342 5.542 3.006 5.555 5 28.190 14.978 2.198 4.056 3.211 6.508 3.119 6.027 6 29.505 15.413 2.530 4.541 4.714 5.432 3.312 6.173

2.1.13 táblázat: A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői

2019-ben az álláskeresési járadékban és segélyben részesülők száma 2019 január és 2020 márciusa között nagy mértékű változás nem volt tapasztalható, míg a szociális ellátásban részesültek száma folyamatosan csökkent.

A vírus megjelenéséig az volt tapasztalható, hogy magas volt a betöltetlen állások és az álláskeresők száma, ami arra utalhat, hogy nem találkoztak a munkavállalásra irányuló igények.

Nyilvántartott álláskeresők iskola végzettség szerint

2.1.6 ábra: Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerint, Hajdú-Bihar megye

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét vizsgálva látszódik, hogy Debrecenben a megyei és a regionális viszonyokhoz képest alacsonyabb a 8 általánost sem, illetve a csak 8 általánost végzettek aránya a munkanélküliek számából (Forrás: DMJV).