Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás

A megyében a felmérések szerint az összes elszállított települési szilárd hulladék mennyisége évi 153.000 tonna (2019), ez az országos összehasonlításban magasnak tekinthető.

2.4.12 ábra: Összes elszállított települési szilárd hulladék mennyiségének alakulása Hajdú-Bihar megyében, 2008-2019 (tonna) legfrissebb elérhető adatok alapján

2.4.13 ábra: A hulladékszállítás adatai tömegegységben Hajdú-Bihar megyében, 2008-2018 (forrás: KSH Statinfo)

Az elmúlt évtizedben a megyében mind a lakossági, mind pedig a nem lakossági kommunális hulladék

mennyisége csökkent. Ezen adatok esetében a 2018. évi, amely a legfrissebb elérhető statisztika. Ezen belül örvendetesen bővült a szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya,

0 20 000 40 000 60 000 80 000 100 000 120 000 140 000

160 000 Lakosságtól lomtalanítással

elszállított hulladék

Lakosságtól hagyományos módon elszállított hulladék

Lakosságtól elkülönített gyűjtéssel elszállított hulladék

Közterületen elkülönítetten gyűjtött hulladék

Közterület tisztításból származó elszállított hulladék

Egyéb szervektől lomtalanítással elszállított hulladék

Egyéb szervektől hagyományos módon elszállított hulladék Egyéb szervektől elkülönített gyűjtéssel elszállított hulladék

A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék tekintetében a Hajdú-Bihar a megyék középmezőnyében (12. helyen) található (10.953 tonna), míg az összes elszállított települési szilárd hulladék tekintetében a 6. helyen áll (2018).

2.4.14 ábra: Összes elszállított települési szilárd hulladék és lakosságtól elkülönítetten gyűjtött hulladék mennyisége megyei bontásban, 2018 (tonna) (forrás: KSH Statinfo)

Az összes hasznosított és ártalmatlanított hulladék mennyisége 147.936 tonna, melyből újrafeldolgozással kerül hasznosításra 19.520 tonna, míg 128.416 tonna műszaki védelemmel ellátott lerakókban kerül elhelyezésre (2018).

Az elkülönítetten gyűjtött hulladék összetételének alakulását mutatja a következő diagram:

2.4.15 ábra: Az elkülönítetten gyűjtött hulladék összetételének alakulása Hajdú-Bihar megyében, 2009-2018 (forrás: KSH Statinfo)

A megye valamennyi településén már rendszeres, szervezett szemétszállítás folyik. A keletkező települési szilárd hulladék gyakorlatilag teljes mennyiségben lerakással kerül

0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000

Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna)

Lakosságtól elkülönített gyűjtéssel elszállított hulladék mennyisége (tonna)

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000 18000

20000 A begyűjtött hulladékból az

elkülönítetten gyűjtött üveg A begyűjtött hulladékból az elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék

A begyűjtött hulladékból az elkülönítetten gyűjtött papír A begyűjtött hulladékból az elkülönítetten gyűjtött műanyag A begyűjtött hulladékból az elkülönítetten gyűjtött fém A begyűjtött hulladékból az elkülönítetten gyűjtött egyéb hulladék

ártalmatlanításra. Az elmúlt évtizedben valamennyi olyan, környezetszennyező hulladéklerakó bezárt, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is legfeljebb 50 km-en belül elérhetőek azok a hulladéklerakók, amelyek modern technológiák alkalmazásával, elegendő kapacitással biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését.

A kommunális hulladékok begyűjtésével és ártalmatlanításával a megyében több önkormányzati, illetve vegyes – önkormányzati és privát – tulajdonú cég is foglalkozik. A Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar megyében (az alábbi települések kivételével: Egyek, Tiszacsege, Monostorpályi) lát el közszolgáltatást.

A Debreceni régióban (Álmosd, Bagamér, Debrecen, Ebes, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúszovát, Hosszúpályi, Kokad, Létavértes, Mikepércs, Nagyhegyes, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta, Vámospércs) a hulladékgyűjtés, szállítás feladatait az A.K.S.D. PLUSZ Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., míg a kezelést az A.K.S.D.

Városgazdálkodási Kft. látja el.

A Hajdúböszörményi régióban (Balmazújváros, Bocskaikert, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Hortobágy, Polgár, Téglás, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos) a hulladékgyűjtés, szállítás valamint a kezelés feladatait is a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el.

A Berettyóújfalui régióban (Ártánd, Bakonszeg, Báránd, Bedő, Berekböszörmény, Berettyóújfalu, Bihardancsháza, Biharkeresztes, Biharnagybajom, Bihartorda, Bojt, Csökmő, Darvas, Derecske, Esztár, Földes, Furta, Gáborján, Hencida, Kismarja, Komádi, Konyár, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog, Mezőpeterd, Mezősas, Nagykereki, Nagyrábé, Pocsaj, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szentpéterszeg, Szerep, Tépe, Tetétlen, Told, Újiráz, Váncsod, Vekerd, Zsáka) a hulladékgyűjtés és –szállítás, valamint a kezelés feladatait is a Bihari Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el.

A Nádudvari régióban (Nádudvar, Kaba) a hulladékgyűjtés, szállítás valamint a kezelés feladatait is a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Nonprofit Kft. látja el.

A Hajdúszoboszlói régióban (Hajdúszoboszló) a hulladékgyűjtés, szállítás feladatait a Hajdúszoboszlói Városgazdálkodási Nonprofit Zrt., míg a kezelést az A.K.S.D.

Városgazdálkodási Kft. látja el.

Egyek és Tiszacsege hulladékgazdálkodási feladatait a Tiszafüredi székhelyű, három megyében is aktív NHSZ Tisza Nonprofit Kft. végzi, Monostorpályi ellátásáról pedig a Monostorpályi MFÜ Fejlesztési és Üzemeltetési Nonprofit Kft. gondoskodik.

A hulladékgazdálkodás terén az elmúlt évtizedben elért eredmények jelentősek, azonban Hajdú-Bihar megye is új kihívások elé néz. A megye fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseit, a természeti értékek és javak megőrzését, a lakosság jelenlegi és jövőbeni jól-létét szem előtt tartva szükségessé vált a megye gazdaságának rugalmasságának erősítése a fenntartható és hulladékmentes gazdaság kialakítása révén.

A körforgásos gazdaságban az anyagcsere-folyamatok tervezetten, zárt körben áramlanak, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul; a biológiai, illetve technikai alkotórészek nem keverednek, hanem minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a biológiai és gazdasági körfolyamatokba. A természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodásra fókuszálva szükséges a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása; a megyét érintő fejlesztések során kívánatos a körforgásos gazdaság minél szélesebb körben történő megismerése-megismertetése, a gyakorlati alkalmazás előmozdítása, népszerűsítve az egyes fejlesztési pályázatok, együttműködések során megismert gyakorlatok, eljárások, módszerek körét.