Oktatás

Oktatási helyzet Hajdú-Bihar megyében

A korábban nagyrészt önkormányzati (települési vagy megyei) fenntartásban lévő általános- és középiskolák nagyobb része közvetlen állami kézbe kerültek, míg az óvodák megmaradtak önkormányzati kézben.

Országosan 2011 és 2019 között országosan 4.336-ról 4.608-ra nőtt óvodai feladatellátási helyek száma, a gyermeklétszám csökkenésével szemben minimálisan nőtt a gyerekcsoportok és a pedagógusok száma. Az egy pedagógusra eső gyerekek száma is csökkent, 2009/2010 nevelési évben 10,9 fő volt, 2019/2020 nevelési évben 10,6 fő volt. A fenti időszakra jellemző még, hogy láthatóan nőtt a gyógypedagógiai nevelésben résztvevők száma.

A megyében 2010-ben összesen 202 óvodai feladatellátási hely működött, ahol összesen 20.641 férőhely állt rendelkezésre, mindösszesen 19.586 gyermeket írtak be ezekbe, 2019-ben 206 óvodai feladatellátási hely működött.

Az Európa 2020 stratégia szerint az iskolai lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

Magyarország Kormánya a 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal fogadta el „A Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát”. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia célrendszere a rendszer-, az intézményi és az egyéni szintű tényezők számbavételén alapulva kívánja a végzettség nélküli iskolaelhagyást megakadályozni.

2010 és 2019 között 160-ról 193-ra nőtt a megyében az általános iskolai feladatellátási helyek száma.

Lemorzsolódással

szakközépiskola 19,40% 13,40% 12,56%

szakiskola 12,50% 5,47% 5,68%

gimnázium 2,19% 1,46% 1,14%

szakgimnázium 9,04% 6,26% 4,00%

Összes 11,584% 8,41% 8,18%

2.1.18 táblázat: Hajdú-Bihar megye lemorzsolódási mutatói (Forrás: Oktatási Hivatal)

A fenti táblázatból látható, hogy minden iskolatípusnál pozitív irányú változás történt, legnagyobb mértékű javulás a három tanévet vizsgálva a szakiskoláknál tapasztalható.

Vizsgált időszak 2017/2018

A félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlageredménye (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem éri el a közepes (3) szintet, ha az

alapfokú nevelés-oktatásban vesz részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban

vesz részt

4.639 3.988 3428

A félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlaga (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem

beleszámítva) egy félév alatt 1,1 mértékben romlott

356 166 69

A félév értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók

száma

3.487 1.829 1029

A félév magatartásának értékelésénél, minősítésénél

rossz (2) minősítést kapott tanulók száma 1.494 1.326 977 A félév szorgalmának értékelésénél, minősítésénél

hanyag (2) minősítést kapott tanulók száma 3.207 2.307 1887 A félévben a tanuló 50 órát elérő igazolatlan

hiányzással rendelkező tanulók száma 374 468 457

Szülői kérésre magántanulóvá vált tanulók száma 184 210 117 Szülői kérésre a tanuló magántanulóvá minősítése

folyamatban van 17 2 0

Veszélyeztetetté vált tanulók száma 392 301 293

Ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett

tanulók száma 181 111 118

Kettő feltétel teljesülése esetén lemorzsolódással

veszélyeztetett tanulók száma 1.806 1.628 1364 A félévben 100 órát elérő igazolt hiányzással

rendelkező tanulók száma 807 896 399

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma (a

kiemelten tehetséges tanulók kivételével) 1.264 1.190 1104 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő tanulók száma 1.496 1.351 1281

Alapfokú oktatásban a 16. életévét betöltött tanulók

száma 135 130 108

Középfokú oktatásba 16. életévének betöltését

követően belépett tanulók száma 101 29 4

2.1.19 táblázat: Forrás: Oktatási Hivatal, KIR STAT

Jelentős pozitív változás mutatkozott az utóbbi három tanévet összehasonlítva a megyénkben tanulók értékelésénél és minősítésénél, ami hatással van a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számára is. Továbbá jelentős javulás az értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók számánál, valamint a magatartás és szorgalom érékelésnél.

Nagy mértékben csökkent a magántanulók és a 100 órát elérő igazolt hiányzással rendelkező tanulók száma.

Nagy mértékű csökkenés állapítható meg a középfokú oktatásba 16. életévének betöltését követően belépett tanulók számánál.

Folyamatosan csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók száma, ettől nagyobb arányban csökkent az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett és a veszélyeztetetté vált tanulók száma a három félévet vizsgálva.

A Hajdú-Bihar megyei szakképzést 2015-től a Debreceni Szakképzési Centrum és a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum valósítja meg.

A szakképzés nagy hatást gyakorol a foglalkoztatásra. Kiemelt problémaként jelenik meg a tanulók végzettség nélküli iskola elhagyása és a végzett tanulók szakmaelhagyása. A lemorzsolódást több tényező is befolyásolja, többek között a helytelenül választott szakma, melynek az egyik oka az előzetes szakma megismerésének hiánya. Továbbá problémaként

jelentkezik még, hogy a tanulók jelentős tantárgyi hiányossággal érkeznek a szakképző intézményekbe, ami a későbbiekben csökkenti a motiváltságukat.

Debrecen oktatási helyzete Felnőttképzés

Hajdú-Bihar megye népességének iskolázottsági mutatói az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak. Kiemelkedő adottsága a humán erőforrás-utánpótlás biztosítása terén az ország egyik legnagyobb és legszélesebb képzési spektrumot (agrár, bölcsész, informatikai, jogi, közgazdasági, műszaki, orvosiegészségügyi, pedagógiai, természettudományi, zeneművészeti) felvonultató felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, valamint a Hittudományi Egyetem.

Hallgatói létszám tekintetében a Debreceni Egyetem a magyar felsőoktatás legnagyobb vidéki tanulóközpontja, csaknem 30 ezer hallgatója 8 campuson, 14 karon és 24 doktori iskolában folytatja tanulmányait. Külföldi hallgatóinak száma 7 ezer körül van, mely évről évre fokozatosan növekszik.

Képzési programjában olyan alapképzési, mesterképzési és osztatlan képzési kínálatot alakított ki intézményünk, amelyben az egymásra épülő ismeretanyag garantálja a fejlődést az adott szakterületen. Szakkollégiumok, tudományos diákkörök, duális képzési platformok és tehetséggondozó program támogatja a tudományos teljesítőképesség kibontakozását. Az intézményben évtizedes hagyományai vannak a tanárképzésnek, melyhez gyakorlóiskoláink is hozzájárulnak. Felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzések, felnőttképzési programok széles palettája várja azokat, akik az élethosszig tartó tanulás elkötelezettjei.

A Debreceni Egyetemen az alábbi karok találhatóak:

1. Állam- és Jogtudományi Kar 2. Általános Orvostudományi Kar 3. Bölcsészettudományi Kar 4. Egészségügyi Kar

5. Fogorvostudományi Kar 6. Gazdaságtudományi Kar

7. Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar 8. Gyógyszerésztudományi Kar

9. Informatikai Kar

10. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 11. Műszaki Kar

12. Népegészségügyi Kar

13. Természettudományi és Technológiai Kar 14. Zeneművészeti Kar

A Debreceni Egyetem jelen van a nemzetközi köztudatban is, hiszen az országban itt tanul a legtöbb külföldi hallgató a világ minden tájáról. Az oktatók, kutatók tudományos tevékenységének, a számos nemzetközi projektben elért eredményeknek köszönhetően a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyen szerepel az egyetem. Mindamellett, hogy Magyarország meghatározó szellemi központjaként is ismert a Debreceni Egyetem, kutatóegyetemként, mint a térség egyik kulcsszereplője részt vállal a versenyszféra, az üzleti

élet, a helyi önkormányzat, valamint Magyarország társadalmi-gazdasági életében és az iparfejlesztésben is.

A piaci igényeknek megfelelő tudományegyetemi képzési portfólió biztosításával szolgálja a regionális társadalmi-gazdasági szereplők képzési és munkaerő-piaci igényeit, saját eszközeivel elősegítve a multinacionális nagyvállalatok, a helyi kis- és középvállalkozások, az akadémiai és az egyetemi szféra, a regionális és az országos kormányzat közötti zökkenőmentes kapcsolatot. Az egyetem és a gazdasági szereplők közti kooperációra a humán erőforrás képzés területén jó példát kínálnak a kihelyezett tanszékek: a TEVA gyógyszergyárában 2007 óta Gyógyszeripari Kihelyezett Tanszéket működtet a Természettudományi és Technológiai Kar és 2011 óta Ipari Gyógyszergyártás Kihelyezett Tanszéket a Gyógyszerésztudományi Kar.

Vállalatspecifikus modulok oktatását és a kutatás-fejlesztés támogatását is magában foglaló együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem és a Vitesco (Continental). Az együttműködési megállapodás keretében a villamosmérnöki, mechatronikai mérnöki, gépészmérnöki és vegyészmérnöki szakokon Continental-specifikus oktatási modulokat tanulhatnak az érdeklődő hallgatók. Mind több példa akad a megye középfokú oktatási-képzési intézményei, illetve a gazdasági szereplők között formálódó kapcsolatokra is. A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola például a National Instruments számára mechatronikai műszerészeket, az IT Services számára telekommunikációs informatikusokat képez. Az FAG a villanyszerelők képzése terén a Beregszászi Pál Szakközépiskolával és Szakiskolával kötött megállapodást, valamint 2018. októberében az FAG Magyarország Ipari Kft., a Debreceni Szakképzési Centrum és a DSZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben a szakirányú képzésekben való együttműködésről állapodtak meg, ezzel is emelve a képzések specializációjának lehetőségét.

Szakképzés, duális képzés

2018-ban Hajdú-Bihar megyében 30.400 fő vett részt középiskolai képzésen. Valamivel több, mint a harmaduk (11.104 fő) gimnáziumi képzésben részesült. A középiskolások 36%-át kitevő gimnáziumi képzésben résztvevő diákokat a pedagógusok 39%-a oktatja, míg a diákok 42%-át a pedagógusok 45%-a oktatja a szakközépiskolai keretek között. Ebből is látszik, hogy a szakképzés arányaiban több oktatót igényel, így e területre különösen nagy hangsúlyt kell fektetni.

A szakképzés az utóbbi 3 évben jelentős változásokon ment keresztül, ami közül a legjelentősebb, hogy 2015. július 1-ével Hajdú-Bihar megyében két szakképzési centrum jött létre: a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum és a Debreceni Szakképzési Centrum.

Létrehozásuknak célja az iskolarendszerű szakképzés és a gazdaság igényeinek összehangolása, a duális képzés kiterjesztése, a szakképzés megújítása, minőségének, hatékonyságának növelése. Ezen változások következtében a szakképzésben hosszú ideje mutatkozó összetett problémát kívánták orvosolni.

A szakképzési centrum és tagintézményei nem elkülönülten működnek, hanem szoros kapcsolatban vannak a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával, illetve a térség vállalkozásaival. A Debreceni Szakképzési Centrum intézményeiben a tanulók 22 ágazatot érintő 22 szakmacsoporthoz tartozó szakképzésben vehetnek részt gyakorlatilag lefedve ezzel a teljes szakképzési palettát.

A városi és a városba települő új cégek szoros együttműködést alakítottak ki az önkormányzat, a DSZC, az egyetem, az iskolák vezetőivel, ezért mind a szakképzés, mind a felsőfokú oktatás területén beindultak a duális képzések. A Debreceni Egyetemen az alábbi szakokon létesült duális képzés.

• biomérnöki mesterképzési szak

• ellátásilánc menedzsment mesterképzési szak

• élelmiszerbiztonsági és –minőségi mérnöki mesterképzési szak

• élelmiszermérnöki alapképzési szak

• gépészmérnöki alapképzési szak

• gépészmérnöki mesterképzési szak

• kertészmérnöki alapképzési szak

• környezetmérnöki mesterképzési szak

• mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak

• műszaki menedzser mesterképzési szak

• növénytermesztő mérnöki alapképzési szak

• számvitel mesterképzési szak

• vállalkozásfejlesztés mesterképzési szak

• vegyészmérnöki alapképzési szak

• vegyészmérnöki mesterképzési szak

• vezetés és szervezés mesterképzési szak

• villamosmérnöki alapképzési szak

In document Helyzetelemzés Hajdú-Bihar megye (Pldal 25-30)