Az ez red for du ló

Összeg zés nek, szin té zis nek is te kint het jük Alderson, Clapham és Wall (1995) im -má ron klasszi kus nak szá mí tó mun ká ját a tesz tek fel épí té sé rõl és ér té ke lé sé rõl. Eh hez ha son ló an rész le tes mun ka csak az ere de ti Bachmanértekezést (1990) rész le te sen ki -bon tó vál lal ko zás, a Bachman–Palmer-féle (1996) Nyel vi tesz te lés a gya kor lat ban címû mo no grá fia. Bachman és Palmer há rom sza kasz ra, mint egy há rom stá ci ó ra kor lá toz zák a teszt fej lesz tés leg fon to sabb fel ada ta it. Az elsõ sza kasz neve a ter ve zés, amely re akár hasz nál hat juk a ma gyar ban már meg ho no so dott de sign ki fe je zést, ez ugyan is le ír ja a teszt cél ját, be azo no sít ja a cél nyelv vizs gá lan dó te rü le te it és a fel adat tí pu so kat, meg ha -tá roz za és le ír ja, hogy kik nek ké szül a teszt, meg ha -tá roz za a vizs gá lan dó ké pes sé ge ket és kom pe ten ci á kat, meg ter ve zi, hogy mi ként le het ér té kel ni a meg al ko tan dó teszt hasz nos -sá gát, pon tos el iga zí tást ad ar ról, hogy mi lyen em be ri erõ for rás ok ra, anya gi erõ for rá -sok ra lesz majd szük ség, mennyi idõ alatt le het ki fej lesz te ni a tesz tet, és med dig tart az el len õr zé si fo lya mat.

A má so dik sza kaszt – ha meg ma ra dunk a betû sze rin ti for dí tás nál – operacio na lizációnak ne vez het nénk. Az operacionalizáció a pszi chés konstruktumok (pe da gó gi ai kö ve tel mé nyek) le for dí tá sa a tesz tek nyel vé re – így vá lik le het sé ges sé a cé lok mé ré -se. A vizs gá lan dó tu laj don ság el mé le ti leg iga zol ha tó – vél he tõ en leg jobb – kép ze tét itt kell „ap ró pénz re vál ta ni” a teszt fel ada tok meg al ko tá sá val. Az elsõ ide ig le nes vál to zat -ban (blueprint) ala kul ki a teszt szer ke ze te, a teszt lé pé sek és a fel adat cso por tok szá ma, fon tos sá gi sor rend je, egy más hoz vi szo nyí tott re la tív sú lya, a na gyobb egy sé gek pon tos fel adat szá ma. Ugyan eb ben a sza kasz ban kell meg ad ni a teszt fel ada tok spe ci fi ká ci ó it, be mu tat ni a cé lo kat, meg ha tá roz ni a vizs gá lan dó tu laj don sá go kat, meg ad ni az idõ ha tá -ro kat, az uta sí tá so kat, az ér té ke lés mód sze re it és így to vább.

A har ma dik sza kasz a teszt „vég re haj tá sa”, amely a tény le ges le bo nyo lí tást és a do -ku men tá ci ót je len ti, a teszt ered mé nyek mennyi sé gi és mi nõ sé gi elem zé sét, ki ér té ke lé sét és az összes el kép zel he tõ adat ar chi vá lá sát. A könnyebb át te kint he tõ ség ked vé ért a fen ti le írást Bachman és Palmer nyo mán (1996: 87) táb lá za to san is össze fog lal juk (9. táb lá zat).

Alderson–Clapham–Wall (1995) köny vé nek ja vá ra az ír ha tó, hogy sok kal di dak ti -ku sabb és életközelibb elem zé se ket pro du kál a Bachman–Palmer-monográfiánál (1996), sõt, a teszt ké szí tés kü lön fé le fá zi sa it szin te ürügy ként hasz nál ja arra, hogy mi nél pon to -sab ban ér zé kel tes se a nem fel tét le nül teszt szak em ber ol va só val, hogy med dig ju tott el az ide gen nyel vi tesz te lés a ki lenc ve nes évek vé gé re. Írá suk be ve ze tõ a teszt fej lesz tés vi lá -gá ba, kor sze rû sé gét mu tat ja az a tény, hogy az ötö dik fe je zet ben kü lön fog lal koz nak a vizs gáz ta tók és a vizs gát le bo nyo lí tó ad mi niszt ra tív sze mély zet ki kép zé sé vel. Így kü lö nö -sen ért he tõ vé vá lik a vizs gáz ta tói reliabilitás hang sú lyo zá sa. Alderson–Clapham–Wall rend sze rét nem ad juk meg kü lön, el len ben a 10. táb lá zat ban kí sér le tet te szünk arra, hogy a teszt ké szí tés több év ti ze det fel öle lõ „me net rend je it” egy táb lá zat ban össze sít sük.

Az össze sí tés bõl ki vi lág lik, hogy ha son ló kép pen a nyelv ta ní tás tör té ne té hez, a ren -del ke zés re álló mód szer ta ni ar ze nál nagy já ból ugyan az, a múló idõ vel csak a hang súly ok vál ta koz nak. Ez azt is je len ti, hogy a koc ká za tos, je len tõs kér dé sek ben dön tõ, nagy té te

-ket je len tõ tesz tek fej lesz té sé nek meg van a ku ta tás ból ki forrt nem zet kö zi gya kor la ta,

10. táb lá zat: A teszt ké szí tés me ne te (a leg fon to sabb nak ítélt te vé keny sé gek egy be ve té se szer zõk

2. Ajánlott irodalom

ALDERSON, J. C.–CLAPHAM, C.–WALL, D. (1995): Language Test Construction and Evaluation.

Camb rid ge: Camb rid ge University Press.

BACHMAN, L. F.–PALMER, A. S. (1996): Language Test ing in Practice. Ox ford: Ox ford University Press.

HENNING, G. (1987): A Guide to Language Test ing: Development, Evaluation and Research.

Rowley, MA: Newbury House.