Kész ség szin te ket vizs gá ló tesz tek (proficiency tests)

A készségszintvizsgáló tesz tek a ko ráb bi nyelv ta nu lá si él mé nyek tõl füg get le nül vizs gál ják a je lölt nyel vi ké pes sé ge it. Cél juk az el ért tu dás szint mé ré se a vi szony la gos tel jes ség igé nyé vel (ta gad ha tat lan szummatív ka rak te rük eb bõl fa kad). Újab ban a kész ség vizs gá ló tesz tek ké szí tõi arra kí ván csi ak, hogy a je lölt a meg szer zett kész sé ge ket mi kép -pen tud ja hasz nál ni egy gon do san ki vá lasz tott, jól kö rül ír ha tó szak te rü le ten be lül.

Ép pen ezért a kész ség szint mé rõ tesz tek egyik cso port já ba az ál ta lá nos, a nyel vi tar ta lom köz ve tí té sét és a kész sé ge ket egy aránt vizs gá ló kész ség szint mé rõ tesz tek tar toz nak, míg a má so dik cso port ba a szak mai célú, egy spe ci á lis te rü let szak nyelv ének, rének hasz ná la tá ban kü lön le ges jár tas sá got mu ta tó szint mé ré sek. Mind a két ka te gó ri á ban elõ for dul nak olyan tesz tek, ame lye ket stan dar di zál tak és az egész vi lá gon hasz nál -nak (ilyen pél dá ul a TOEFL, amely az Egye sült Ál la mok ban to vább ta nul ni szán dé ko zó kül föl di di á kok an gol nyel vi kész ség szint jét vizs gál ja, vagy a brit-auszt rál IELTS, amely

ha son ló fel ada to kat lát el Ang li á ban és Auszt rá li á ban). A camb rid gei vagy ox for di ál ta lá nos kész ség szin tet vizs gá ló nem zet kö zi vizs gák hoz ha son ló sze rep kört töl tött be Ma -gyar or szá gon az ITK (Idegennyelvi To vább kép zõ Köz pont) ál tal me ne dzselt ál la mi nyelv vizs ga. A je len leg akk re di tált, ál la mi lag el fo ga dott ma gyar nyelv vizs gák kö zött az ál ta lá nos készségszintvizsgáló vizs ga rend sze re ken túl me nõ en na gyon ke vés szak irá nyú vizs gát ta lá lunk.

Az a tény, hogy a készségszintvizsgáló tesz tek ese té ben is van egy ér ték pont (még pe dig vi szony lag ma ga san), amely alatt a je löl tek „buk nak”, ro ko nít ja eze ket a vizs gá la -to kat a vá lo ga tó tesz tek kel (csak azt vesszük föl az egye tem re, csak az kap hat ja meg ezt az állást, aki a kí vánt szin tet tel je sí tet te). A té tek te hát na gyok, mi vel a ki zá rás ve szé lye is fenn áll, en nek kö vet kez té ben az ilyen tesz tek fo ko zott (és in kább ne ga tív) ha tás sal van -nak a ta ní tás ra, ta nu lás ra. El vár ha tó, hogy az ál ta lá nos készségszintvizsgáló tesz tek nek kü lö nö sen erõs le gyen a tar tal mi és a prediktív validitása. Teszt el mé le ti szak em be rek gyak ran utal nak arra, hogy be vált és el is mert készségszintvizsgáló tesz tek ered mé nyei ke vés sé kor re lál nak (pél dá ul a TOEFL Ame ri ká ban vagy az IELTS Ang li á ban) a fel sõ -fo kú kép zés be fel vett di á kok ered mé nye i vel. Szá munk ra ezek a fej le mé nyek egy ál ta lán nem meg le põ ek, ma gya rá za tul az ol va sót az 1.1. pont hoz utal juk.

Az ál ta lá nos készségszintvizsgáló tesz tek arra tö rek sze nek, hogy a je lölt nyel vi ké pes sé ge it a nyel vi tar ta lom köz ve tí té sé nek, va la mint a nyel vi kész sé gek fej lett ség ének le -he tõ leg szé le sebb ská lá ján ra gad ják meg. En nek kö vet kez té ben szá mos kom po nens bõl álló, je len tõs ter je del mû teszt rend sze rek kel vizs gá lód nak (a camb rid ge-i vizs gák még ma is szá mos altesztbõl te võd nek össze, ame lyek nek meg ol dá sa több órán át tart). Volt egy idõ szak a tesz te lés tör té ne té ben, ami kor Oller (1979) nyo mán fel csil lant a re mény, hogy a nyel vi kész ség szint fej lett sé ge mö gött si ke rül meg ta lál ni va la mi olyan egy sé ges pszi cho ló gi ai kép zõd ményt, amely nek fej lett ség ét ke ve sebb vagy akár csak né hány in teg rált teszt tel meg mu tat hat juk. Oller tet sze tõs, Gestaltelvû „nyel vinyelv ta ni el vá rás” el mé le te a nyelv leg alap ve tõbb mû kö dé si el vé ig pró bál le ás ni (mint ha a transz for má -ciós-ge ne ra tív mû kö dés nem is len ne ele gen dõ), de bi zal mát az in teg rált mód sze rek iránt (dik tá lás, cloze procedure stb.) a teszt sta tisz ti kák meg gyõ zõ en nem iga zol ták. Bár in teg rált teszt jei nagy ha tás sal vol tak a ko ra be li tesz te lés el mé le té re és gya kor la tá ra, tesz te lé si el kép ze lé se it ma már nem szok ták kü lön ka te gó ri a ként ke zel ni a kész ség szin te ket vizs gá ló tesz tek vi lá gá ban (el kép ze lé sei mind Ma gyar or szá gon, mind Ang li á ban is -mert té vál tak: Bár dos, 1979; West, 1990; Hock, 1993). Kü lö nö sen West kar dos ko dik amel lett, hogy az olyan készségszintvizsgáló teszt, amely ben for dí tás van, vagy csak a nyelv ta ni tu dás vizs gá la ta, az min den kép pen en nek az Ollerféle egyet len, át fo gó, mö göt tes nyelv tu dás ké pes ség nek kö szön he tõ. Ez a meg lá tás egy sze rû en csak tör té nel mi et -len, hi szen a „régi szép idõk ben” csak úgy hem zseg tek az in teg rált ér té ke lé si tech ni kák, il let ve a szó be li és írás be li vizs gá kon ki csú cso so dó di rekt mé ré sek. Nem vé let len, hogy az au ten ti kus sá got szom jú ho zó kor társ kom mu ni ka tív teszt el mé let egy re több szub jek tív el bí rá lást igény lõ teszt mód szert idéz föl. Oller igaz sá ga in kább ott ér zé kel he tõ, hogy a gya kor lott vizs gáz ta tók – még ha le nem is ír ták, vagy el nem is is mer ték – min dig fü lel nek egy bel sõ har mó ni á ra a vizs gá zó ban, ami nek kö vet kez té ben a tel je sít mé nye egyen le -te sen ma gas szin tû. Az ilyen vizs gáz ta tók szok ták mon da ni in for má lis fel mé rés ese tén, hogy ol vasd fel ezt a há rom sza kaszt, for dítsd le ma gyar ra, és szá za lék pont ra meg mon -dom, ki vagy.

A szak irá nyú készségszintvizsgáló tesz tek ese té ben kény te le nek va gyunk le nyel ni azt a ke se rû pi ru lát, hogy min den szak te rü let re meg fe le lõ szük ség let elem zé sen ala pu ló tesz te ket kell ki dol goz ni és validálni. Vol tak ugyan kí sér le tek arra, hogy egyes szak te rü le te ket né hány át fo gó elv alap ján össze von ja nak, és így egy szer re több szak te rü le tet vizs gál has sa nak ugyan az zal a mé rõ esz köz zel (így kap hat tak az ál lat or vos ok nö vény ter mesz -té si szö ve ge ket – hi á ba a bi o ló gia az bi o ló gia). Az ilyen ál ta lá nos ság ban foly ta tott kí sér le tek nek alig ha van na gyobb esé lyük a szak sze rû ség re, mint az ún. nép sze rû tu do -má nyos szö ve gek nek arra, hogy szak szö ve gek ké vál ja nak. Evi dens nek szá mít, de rit kán va ló sul meg, hogy ilyen ese tek ben az eset leg elég gé ki ter jedt szak irá nyú nyelv rend szert olyan sze mély nek kell készségszintvizsgáló tesz tek kel fel tér ké pez nie, aki egy sze mély -ben nyel vész, az adott te rü let szak em be re, va la mint tesz te lé si szak ér tõ. Más ese tek -ben ma rad a cso port mun ka vagy újab ban team work. Ab ban az eset ben vi szont, ha ez az irány hár mas ság meg fe le lõ en foku szált, ki vá ló ered mé nyek szü let het nek, mint pél dá ul a Veszp ré mi Egye te men ki fej lesz tett, nem zet kö zi leg is hasz nál ha tó, an gol nyelv ta ná ri szak irá nyú készségszintvizsgáló teszt, a Test of Eng lish for Teaching Purposes (Hock, 2001).

Az ál ta lá nos készségszintvizsgáló tesz tek idõ vel bi zo nyos mi nõ sí té si prob lé má kat is fel ve tet tek. Ez ab ból ered, hogy ilyen komp lex vizs gá la tok ese tén az „át ment”, „nem ment át” meg ál la pí tás a fel hasz ná ló nak nem volt ele gen dõ, nem volt elég ár nyalt. Ek kor kezd tek a mo dul rend sze rû ál ta lá nos kész ség vizs gá ló tesz tek do ku men tu mai rész le te ket is kö zöl ni (pél dá ul osz tály za to kat kész sé gek vagy bi zo nyos ké pes sé gek sze rint). A prob -lé mát az okoz ta, hogy ezek a vizs gá la tok jel le gük bõl kö vet ke zõ en kri té ri um ori en tál tak, vi szont az el bí rá lás nak a szint jei, pon to sab ban ská lái nem vál tak is mert té sem a je löl tek, sem a fel hasz ná lók szá má ra. Kü lö nö sen a nyolc va nas évek tõl kezd ve ta pasz tal hat tuk, hogy a kész sé ge ket ská lák for má já ban ír ták le, több nyi re az adott kész ség tel jes hi á nyá -tól az anya nyel vi szin tig ter je dõ szé les ség ben. Ezek a sá vok (bands) szö ve ges le írás ban rész le te zik az el várt tel je sít mé nye ket (descriptors). Ami kor ezek a le írá sok vég re nyil vá nos sá vál tak, a fel hasz ná ló már job ban el tud ta dön te ni, hogy az adott vizs ga pro filt be -mu ta tó je lölt al kal mas-e az adott ál lás be töl té sé re, avagy sem.

A szak irá nyú tesz tek spe ci fi kus sá gá nak mély sé ge azon ban rej te get né hány meg old ha tat lan nak tûnõ prob lé mát. Szak szö ve gek kel fog lal ko zó vizs gáz ta tók, ku ta tók, teszt szak ér tõk tisz tá ban van nak az zal, hogy mi nél szû kebb egy szak szö veg, an nál job ban le ír -ha tó ak sze man ti kai-szin tak ti kai jel lem zõi, bel sõ vo ná sai, egy re ke ve seb bek szá má ra meg fejt he tõ kód jai. Olyan szûk te rü le tek is elõ for dul nak, aho vá a je löl tet leg föl jebb tu -dós tár sa (vagy még az sem) tud ja kö vet ni. Ezért kü lö nö sen a kész ség szin te ket fel mé rõ vizs gák szó be li ré szé ben ne héz úgy szak sze rû tár sal gást foly tat ni, hogy ki zár juk az elõ re be ma golt „szlen get” (mint pél dá ul a régi OÖT- [Or szá gos Ösz tön díj Ta nács] vizs gá kon) és va ló di ered mé nyek hez jut has sunk. A meg ol dást dön tõ en a feladatcentrikus és más au ten ti kus, az élet be li hely ze tek hez ha son ló vizs ga fel ada tok beeme lé se je len ti. A szak -irá nyú nyelv tu dás -irán ti fo ko zó dó igény azt ered mé nyez te, hogy vi lág szer te – az ipa ri és ke res ke del mi tár sa sá gok tól kezd ve a ka to nai in téz mé nye kig, a fel sõ ok ta tás tól a tu do má -nyos tes tü le te kig – szá mos olyan cég akad, amely ek az át fo gó nyel vi készségszintvizsgálat si ke res sé ge ese tén fo gad ják csak be a je löl te ket.

Az ál ta lá nos (és szak mai) készségszintvizsgáló tesz tek te hát olyan kritérium irá nyultságú, szummatív jel le gû tudásszintmérések, ame lyek egy ben prog nosz ti kus tu laj -don sá gok kal is ren del kez nek.