For má lis és in for má lis tesz te lés (formal/informal test ing)

Olyan szak ter mi no ló gi ai pá ros sal ál lunk szem ben is mét, amely szá mos vál to zá son esett át a teszt tör té net so rán. Volt idõ, ami kor az ob jek tív fe le let vá lasz tós tesz te ket tar -tot ták egye dül for má lis tesz te lés nek, és min den ha gyo má nyos fel ad vány in for má lis nak szá mí tott. Ha son lít eh hez a je len tés hez az a kont raszt ba ál lí tás, ami kor azo kat a vizs gá ló -dá so kat te kin tet ték for má lis tesz te lé sek nek, ame lyek validitását és reliabilitását meg fe le lõ sta tisz ti kai mód sze rek bi zo nyí tot ták. Az összes töb bi vizs gá ló dás eb ben az ér te lem ben in -for má lis teszt volt, be le ért ve a szó be li fe le lést és an nak ér té ke lé sét, az osz tá lyo zást. Az osz tá lyo zás és a nem teszt for má jú ér té ke lés ma is (és egy re in kább) ér zé keny te rü le te a nyel vi kép zés nek: a tesz tek bû vö le té ben a szük sé ges nél ke ve sebb idõt szen te lünk e kész -ség fej lesz té sé re a ta nár kép zés ben, jól le het en nek a je len -ség nek sok kal több írat lan, mint írott sza bá lya van.

A nem zet kö zi szak iro da lom ban a régi for má lis-in for má lis ket tõs ség he lyé be más fo gal mak kez de nek be fész ke lõd ni az úgy ne ve zett al ter na tív tesz te lés meg je le né sé vel.

Ez a fo ga lom arra a fel té te le zés re épül, hogy min den ed di gi, uni for mi zált, ha gyo má nyos vagy mo dern tesz te lés for má lis, amely szük sé ges, de nem elég sé ges fel té te le egy ki fej lett nyelv tu dás vizs gá la tá nak. Ab ban ugyan is min dig lesz nek olyan ele mek, ame lye ket a ter -mé sze tük nél fog va szûk re sza bott tesz tek nem vizs gál nak, vagy csak ke vés bé vizs gál nak, vagy egy ál ta lán nem jól vizs gál nak. Ezért az ilyen te rü le tek re al ter na tív tesz te lé si mód -sze re ket kell ki dol goz ni, ame lyek kö zül a performanciatesztelés még min dig túl for má lis.

A nyelv tu dás és nyel vi ké pes sé gek kü lön fé le mo dell jei (vö. Bachman–Palmer, 1996) szá mos, ed dig még nem vizs gált te rü le tét tár ják fel olyan ké pes sé gek nek is, ame lyek ne he zen mér he tõ ek. Ilyen pél dá ul a kre a ti vi tás, a si ke res kom mu ni ká ció stb. Az al -ter na tív tesz te lés hí vei eze ket a te rü le te ket olyan tesz te lé si el já rá sok kal kí ván ják mér ni, mint az ön ér té ke lés, a port fó lió jel le gû ér té ke lé sek, a pro jek tek ér té ke lé se vagy a ha za -vihe tõ tesz tek. Tech ni kai szem pont ból az al ter na tív tesz te lés mód szer ta ni meg ol dá sai is in for má lis tesz tek nek te kint he tõk. Az al ter na tív tesz te lés nem azt akar ja el ér ni, hogy a for má lis tesz te lés meg szûn jön, sõt az al ter na tív mód sze rek tõl is el vár ha tó, hogy vizs gá la ta ik tel je sít sék a jó ság kri té ri u mo kat. Összes sé gé ben az ilyen in for má lis mód sze rek azon -ban in kább csak ki egé szí tõi a ha gyo má nyos tesz te lés nek, mé rés nek és ér té ke lés nek, de mint ilye nek, mind a for ma tív, mind a szummatív ér té ke lés igé nye it ki tud ják elé gí te ni.

(Csak em lé kez te tõ ül je gyez zük meg, hogy a for ma tív ér té ke lés gyak ran szol gál kü lön fé le prog ra mok és pro jek tek ér té ke lé sé re, a cél ja az, hogy me net köz ben azon na li vissza csa -to lást nyújt son, amely le he tõ vé te szi a hi bák ki ja ví tá sát. Ez zel szem ben a szummatív értékelés már csak olyan ér te lem ben ér té kel egy prog ra mot, hogy a lét re jött ter mék mi nõ sé gé rõl je lent. A formatívszummatív dichotómiát már hasz nál tuk a ha la dá si és a tel -je sít mény tesz tek egy be ve té se so rán.)

Az utób bi idõ ben is mét fel tûnt a kvíz mint in for má lis teszt vál to zat, amely leg in kább az osz tály ter mi ér té ke lés ben hasz ná la tos (pl. Cohen, 1994: 31, vagy ko ráb ban Valette, 1977). A kvíz rö vid, könnyen ér té kel he tõ, be sem kell je len te ni, és így nem okoz vizs ga -druk kot sem. Még arra is al kal mas, hogy se gít sé gé vel ve zes sük rá a di á ko kat a ké sõbb fon to sab bá váló teszt for mák ra. Szû kebb, ki sebb té mák ban tét és koc ká zat men tes vissza -csa to lást je lent mind a ta nár nak, mind a di ák nak.

Szin te vég te le nül foly tat hat nánk még a kü lön fé le teszt tí pu sok (és al ter na tí vá ik) fel -so ro lá sát: a biz ton sá gos „köz le ke dés hez” szük sé ges ter mi no ló gia már így is meg je lent ezek ben a be ve ze tõ fe je ze tek ben. To váb bi mód sze rek, el já rá sok, teszt tech ni kák és stra té gi ák is mer te té sé re a nyel vi tar ta lom kü lön fé le as pek tu sa i nak, il let ve a kész sé gek fej -lett ség ének tesz te lé sé rõl szó ló fe je ze tek ben ke rül het sor.

3. Ajánlott irodalom

BACHMAN, L. F. (1990): Fundamental Considerations in Language Test ing. Ox ford: Ox ford University Press.

HUGHES, A. (1989): Test ing for Language Teachers. Camb rid ge: Camb rid ge University Press.

WEIR, C. J. (1990): Communicative Language Test ing. Englewood Cliffs, N. J.: Prentice-Hall Regent.

WEST, R. (1990): As sess ment in Lan guage Learning. School of Ed u ca tion, Man ches ter: Uni ver -sity of Man ches ter: CELSE.

IV. A NYELVI TESZTELÉS VILÁGA: TESZTÉPÍTÉS,