Tar ta lom jegy zék
Elõ szó a Nyelv pe da gó gia címû tan könyv so ro zat hoz. . . 13
Elõ szó a je len kö tet hez . . . 16
I. A nyelv tu dás és a nyelv tu dás ér té ke lé se – ma dár táv lat ból . . . 19
1. A nyelv tu dás mint cél kép zet je len tõ sé ge . . . 19
2. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés ki ala ku lá sa, fej lõ dé se . . . 21
2.1. Pró ba és vizs ga mint meg pró bál ta tás . . . 21
2.2. Tesz te lés és ide gen nyel vi tesz te lés . . . 22
2.3. A nyelv ta ní tá si mód sze rek és az ide gen nyel vi mé ré sek fej lõ dé se . . . 24
2.4. Az ide gen nyel vi tesz te lés kor sza kai . . . 25
2.4.1. Kor szak vál tá sok: cse re vagy túl élés . . . 26
2.4.2. Kompetíció vagy ko ope rá ció . . . 27
2.4.3. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés me ta mor fó zi sai . . . 27
2.5. Diszk rét pon tos és glo bá lis tesz te lés: el lent mon dás vagy csak el len tét? . . . 28
2.6. Ab szo lút-e a kri té ri um? . . . 30
2.7. A klasszi kus teszt el mé let csap dái és bí rá la ta . . . 30
3. Aján lott iro da lom . . . 32
II. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: alap fo gal mak . . . 33
1. Mé rés . . . 33
1.1. Ská lák. . . 33
1.2. A teszt szó je len té sé nek vál to zá sai . . . 35
1.3. Mé rés, ér té ke lés, tesz te lés . . . 35
2. A jó teszt kri té ri u mai: a jó ság mu ta tók . . . 37
3. A nyel vi tesz tek meg bíz ha tó sá ga (reliabilitás) . . . 38
3.1. A leg is mer tebb reliabilitásszámítások . . . 39
4. A leg fon to sabb jó ság mu ta tó: a validitás . . . 40
4.1. A validitás (ér vé nyes ség) leg fon to sabb tí pu sai . . . 41
4.2. Tri vi á lis vagy látszatvaliditás (face validity) . . . 43
4.3. Tar tal mi validitás (content validity) . . . 43
4.4. Szer ke ze ti validitás (construct validity) . . . 44
4.5. Kri té ri um füg gõ validitás (criterion-related validity) . . . 45
4.6. A validitástípusok osz tá lyo zá sa . . . 46
5. Klasszi kus és mo dern teszt el mé let: új le he tõ sé gek . . . 46
6. Aján lott iro da lom . . . 50
III. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: teszt tí pu sok . . . 51
1. A nyel vi tesz tek osz tá lyo zá sa: teszt tí pu sok. . . 51
1.1. A tesz te lés egyik alap ve tõ paradoxona . . . 52
1.2. A nyelv ta nu lá si ké pes sé gek teszt jei (language aptitude tests) . . . 53
1.3. Be so ro lá si tesz tek (placement tests) . . . 55
1.4. Ha la dá si tesz tek (progress tests) . . . 56
1.5. Tel je sít mény tesz tek (achievement tests) . . . 57
1.6. Kész ség szin te ket vizs gá ló tesz tek (proficiency tests) . . . 57
1.7. Teszt tí pu sok össze fog la ló táb lá za ta és más ka te gó ri ák. . . 60
2. Nép sze rû dichotómiák: elõ ször vagy még egy szer, de utol já ra . . . 60
2.1. Köz vet len és köz ve tett tesz te lés (direct/indirect test ing) . . . 61
2.2. Diszk rét pon tos és in teg rált tesz te lés (discrete point/integrative test ing) . . . 62
2.3. Nor ma ori en tált és kri té ri um ori en tált nyel vi tesz tek (norm-referenced/criterion-referenced test ing) . . . 63
2.4. Ob jek tív és szub jek tív tesz te lés (objective/subjective test ing) . . . 64
2.4.1. Ob jek tív el bí rá lá sú teszt tech ni kák . . . 65
2.4.2. Ob jek tív el bí rá lá sú in teg rá ló teszt tech ni kák . . . 67
2.4.3. Szub jek tív el bí rá lá sú tesz te lé si tech ni kák . . . 71
2.5. Po zi tív és ne ga tív teszt ha tá sok (washback) . . . 72
2.6. For má lis és in for má lis tesz te lés (formal/informal test ing) . . . 74
3. Aján lott iro da lom . . . 75
IV. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: teszt épí tés, teszt fej lesz tés . . . 77
1. A teszt ké szí tés me ne te . . . 77
1.1. A het ve nes évek . . . 77
1.2. A nyolc va nas évek. . . 79
1.3. A ki lenc ve nes évek . . . 81
1.4. Az ez red for du ló . . . 82
2. Aján lott iro da lom . . . 85
V. A nyelv tu dás fo gal ma . . . 87
1. A nyelv tu dás fo gal má nak ér tel me zé sei . . . 87
1.1. La i kus vé le ke dé sek . . . 87
1.2. Ter mé szet tu do má nyi meg fi gye lé sek és kö vet kez te té sek . . . 88
1.3. Pszicholingvisztikai el mél ke dé sek . . . 90
1.4. Nyelv pe da gó gi ai meg fon to lá sok . . . 91
1.5. A nyelv tu dás nyelv pe da gó gi ai mo dell jei. . . 94
2. A nyelv tu dás szer ke ze te: mo del lek, konst ruk ci ók, épít mé nyek . . . 94
2.1. A kész sé gek és a nyel vi tar ta lom fel ap ró zá sa. . . 94
2.2. A prag ma ti kus tesz te lés . . . 95
2.3. Kom pe ten ci ák és performanciák. . . 96
2.4. A leg utób bi év ti zed mo dell jei . . . 98
3. A nyelv tu dás vál to zé kony sá ga . . . 101
3.1. A nyelv tu dás egye di fej lõ dé se . . . 101
3.2. A nyelv tu dás tár sa dal mi vál to za tai . . . 102
3.3. Tesz te lé si cél kép ze tek . . . 103
4. Aján lott iro da lom . . . 104
VI. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a ki ej tés ér té ke és mér té ke . . . 105
1. Ki ej té si stan dar dok és el vá rá sok . . . 105
2. A ki ej tés ta ní tá sá nak alap ve tõ di lem má ja . . . 107
3. A tu da tos ki ej tés ta ní tás le he tõ sé gei . . . 109
4. A ki ej tés vizs gá la tok ti po ló gi á ja . . . 111
5. Az ide gen nyel vi ki ej tés on to ge ne zi se. . . 114
6. A ki ej tés kul tu rá lis as pek tu sai . . . 117
7. Aján lott iro da lom . . . 119
VII. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a nyelv ta ni je len sé gek mé ré se . . . 121
1. Nyelv tan ta ní tás: az el ve szett Pa ra di csom . . . 122
2. A nyelv ta ni szük ség le tek di men zi ói . . . 123
3. A nyelv tan ok fel osz tá sa . . . 125
4. A nyelv ta ni tu dás ter mé sze te. . . 126
5. A nyelv ta ni tu dás vizs gá la tok ti po ló gi á ja. . . 129
5.1. Nyelv ta ni gya kor la tok ból ki ala kí tott tesztvizsgálatatok . . . 129
5.2. Diszk rét pon tos és in teg rált teszt lé pé sek . . . 131
5.3. Fel is me ré ses (passzív) és pro duk tív (ak tív) teszt lé pé sek . . . 132
5.4. Kom mu ni ka tív nyelv ta ni teszt fel ada tok . . . 133
6. Aján lott iro da lom . . . 134
VIII. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a le xi kai kom po nens mé ré se. . . 135
1. A szó kincs tu dás alap ve tõ di lem mái . . . 136
2. A szó kincs ter je del me mint mennyi ség. . . 138
3. Gya ko ri ság és szó kincs mé ret . . . 141
4. A szó kincs mû kö dõ ké pes sé ge mint mi nõ ség . . . 144
5. A le xi kai tu dás vizs gá la tá nak ha gyo má nyos tech ni kái . . . 147
6. A szó kincs tu dás ter mé sze te . . . 151
7. Aján lott iro da lom . . . 156
IX. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: a hal lás ér tés becs lé se . . . 157
1. A hal lás ér tés fo lya ma tát ma gya rá zó leg fon to sabb el vek, mo del lek. . . 158
2. A hal lás ér tés szer ke ze té nek né hány jel leg ze tes sé ge . . . 161
3. Hal lás ér té si teszt fel ada tok ti po ló gi á ja . . . 162
3.1. Diszk rét pon tos fel ada tok . . . 163
3.2. Az in teg rált tesz te lés hal lás ér té se . . . 164
3.3. A hal lás ér tés funk ci o na li tá sa mint el vá rás . . . 165
4. A hal lás ér tés vizs gá la ta és ér té ke lé se a szó be li vizs gá kon . . . 170
5. A hal lás ér té si fel ada tok meg je le ní té sé nek mû sza ki-tech ni kai fel tét elei . . . 173
6. Ki te kin tés. . . 175
7. Aján lott iro da lom . . . 177
X. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: az ol va sá si kész sé gek mé ré se . . . 179
1. Az ol va sá si fo lya mat jel leg ze tes sé gei . . . 179
2. Elõz mé nyek az ol va sás mé rés ben. . . 182
3. Az ol va sás alap tí pu sai, mû fa jai . . . 183
4. Teszt tech ni kák az ol va sá si kész ség vizs gá la tá ban . . . 185
4.1. Vá lasz tás adott le he tõ sé gek kö zül . . . 186
4.2. A kö tött vá lasz adás tech ni kái . . . 190
4.3. Sza bad vá lasz adá sú fel ada tok . . . 193
5. A szö ve gek ki vá lasz tá sa . . . 198
6. Ki te kin tés. . . 200
7. Aján lott iro da lom . . . 202
XI. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: a be széd kész ség ér té ke lé se . . . 203
1. A ha gyo má nyos szó be li vizs gák né hány jel leg ze tes sé ge: em pí ria . . . 204
2. A ha gyo má nyos szó be li vizs gák né hány jel leg ze tes sé ge: elvi kö vet kez te té sek . . . 206
3. A be széd kész ség ter mé sze te . . . 207
4. Szó be li vizs gá la tok ti po ló gi á ja. . . 208
4.1. Mag ne to fo nos fel ada tok, fel adat so rok . . . 209
4.2. Kér dés-fe le let ala pú teszt fel ada tok. . . 210
4.3. Mo no ló gok . . . 211
4.4. Tár sal gás ala pú, be széd kész sé get vizs gá ló teszt fel ada tok. . . 212
4.5. A be széd kész sé get vizs gá ló fel ada tok rend sze re zé se . . . 213
5. Szó be li vizs gák ér té ke lé se . . . 214
6. Ki te kin tés. . . 218
7. Aján lott iro da lom . . . 220
XII. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: az írás be li kész sé gek ér té ke lé se. . . 221
1. Az írás kész ség ter mé sze te . . . 222
2. Ked velt írás be li tesztfeladattípusok . . . 227
3. Az írás be li fel ada tok ér té ke lé se . . . 228
3.1. Egész le ges ér té ke lõ ská lák. . . 229
3.2. Ana li ti kus ér té ke lõ ská lák . . . 231
3.3. Egyet len meg fi gyelt tu laj don sá got ki eme lõ ská lák . . . 231
3.4. A portfólió mint mé ré si tar to mány . . . 232
4. Ki te kin tés. . . 233
5. Aján lott iro da lom . . . 234
XIII. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés mint multidiszciplináris tu do mány te rü let . . . 235
1. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés jel le ge: ér tel me zé sek . . . 235
2. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés ki ala ku lá sa: je le ne tek egy si ker so ro zat ból . . . 237
2.1. Ame ri kai an ziksz. . . 238
2.2. Vissza a for rá sok hoz: Ang lia . . . 245
2.3. Ma gyar or szág: az ITK és az Ál la mi Nyelv vizs ga . . . 248
3. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés tár sa dal mi gya kor la tá nak mo del le zé se . . . 253
4. Az ide gen nyel vi mé rést és ér té ke lést se gí tõ el mé le ti és al kal ma zott tu do má nyok. . . 256
4.1. A nyelv tu do mány és al kal ma zá sai. . . 256
4.2. Pe da gó gia . . . 258
4.3. Pszi cho ló gia . . . 258
4.4. Szo ci o ló gia. . . 259
4.5. Mû sza ki tu do má nyok . . . 259
4.6. Ma te ma ti kai sta tisz ti ka . . . 260
4.7. Egyéb tu do má nyok . . . 260
5. Ki te kin tés. . . 261
6. Aján lott iro da lom . . . 262
XIV. Bib li og rá fia . . . 263
XV. Név- és tárgy mu ta tó . . . 275
Név mu ta tó . . . 275
Tárgy mu ta tó . . . 279
Áb rák és táb lá za tok jegy zé ke . . . 284
Elõszó a Nyelvpedagógia címû tankönyvsorozathoz
Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés el mé le te és gya kor la ta egyik kö te te an nak a tan könyv so ro zat nak, amely a nyelv pe da gó gi át a maga multidiszciplináris tel jes sé gé ben elõ ször mu tat ja be ma gya rul. A te ma ti ka, amely bõl fo gant, a veszp ré mi ta nár kép zés és ku -ta tá sá nak im má ron több mint egy év ti ze des gya kor la -ta, amely nek ér tel mé ben a -ta ná ri pá lyá ra fel ké szí tõ tan szé kek ko ope rá ci ó já ban a nyelv pe da gó gia a szak tan szék fel ada ta.
Ez a hi e rar chi kus fel épí té sû, szi gor lat tal vég zõ dõ tan tárgy rend szer je len leg négy tárgy -ból áll: Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak tör té ne te; A kor társ ide gen nyelv-ta ní tás el mé le te és gya kor la ta; Tan ter vek ter ve zé se, tan anyag is me ret, nyelv pe da gó gi ai tech no ló gia; Ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés. Az egy vagy két órás elõ adá so kat két órás gya kor la tok kí sé rik. A tár gyak el ren de zé sé nek sor rend jé ben egy fe lõl a tör té ne ti ség, más fe lõl a di dak ti kai fo lya -mat ré sze i nek egy más utá ni sá ga volt a ren de zõ elv.
Esze rint Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak tör té ne te egy olyan propedeutikai tárgy, amely mód sze rek és hí res sze mé lyi sé gek mun kás sá gá nak se gít sé gé vel tisz táz za az alap fo -gal ma kat, egy ben ér zé kel te ti a nyelv pe da gó gia mint tu do mány ág ki ala ku lá sát. A kor társ ide gen nyelv-ta ní tás el mé le te és gya kor la ta már mód sze rek tõl füg get le nül, az al kal ma zott tudományok ál tal kí nált gaz dag szín kép sze rint mu tat ja be a nyel vi tar ta lom köz ve tí té sé -nek, a kész sé gek fej lesz té sé -nek, a nyelv ta nu lá si fo lya mat részt ve võ i nek és hely szí ne i nek leg fon to sabb sa já tos sá ga it. A tan ter vek és tan anyag ok elem zé se a leg fon to sabb be me ne ti pon to kat és a ho gya no kat is ma gya ráz za, mi köz ben a fi zi kai meg va ló su lás le he tõ sé ge it a Nyelv pe da gó gi ai tech no ló gia tag lal ja. A di dak ti kai fo lya mat tör vény sze rû sé gei sze rint a vég sõ elem a vissza csa to lás: er rõl szól az Ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés címû tárgy. Né -hány év alatt több olyan veszp ré mi egye te mi jegy zet vált nép sze rû vé az or szág ban, amely ezek hez a tan tár gyak hoz ké szült (Bár dos, 1992; Hock, 1993). Eköz ben a veszp ré mi nyelv pe da gó gi ai mû hely is to vább fej lõ dött, ami nek ered mé nye kép pen 1999 õszé tõl a Ta nár kép zõ Kar Nyelv pe da gó gi ai (Ne ve lés tu do mány) Dok to ri Prog ra mot in dí tott. Rész ben a böl csé sze ti ké pe sí té si kö ve tel mé nyek ki dol go zá sa, rész ben a nyelv ta nár kép zés vo lu me ne, va la mint az al kal ma zott nyel vé sze ti dok to ri prog ra mok igény lik, hogy a nyelv -pe da gó gia mint tu do mány ág – a maga inter- és multidiszciplináris va ló sá gá ban –, mint cél- és kö ve tel mény rend szer meg je len jen a ma gyar ta nár- és tu dós kép zés pa let tá ján.
A Nyelv pe da gó gia címû tan könyv so ro zat ter ve zett kö te tei a kö vet ke zõk:
• Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak tör té ne te
• Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak el mé le ti alap jai és gya kor la ta (meg je lent)
• Ide gen nyel vi tan ter vek (meg je lent)
• Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés el mé le te és gya kor la ta (megjelent)
• Nyelv pe da gó gi ai tech no ló gia (meg je lent)
Ah hoz ké pest, hogy Ma gyar or szá gon az ide gen nyel vek ta ní tá sa és ta nu lá sa hely ze tünk bõl fa ka dó an lét ér dek, vi szony lag ke vés a nagy fi lo ló gi ai pon tos sá gú, el mé le ti me ga -la po zott sá gú össze fog -la ló mun ka. Ke vés mû je lent meg a nyelv ta ní tás tör té ne té rõl (Lux, 1925; Petrich, 1937; leg utóbb Bár dos, 1988), a leg jobb mi nõ sé gû mun kák egy-egy nyelv vagy egy-egy mód szer mo nog ra fi kus le írá sá val al kot tak ma ra dan dót (Balassa, 1930;
Medgyes, 1986, 1995). A nyelvsemleges vagy ál ta lá nos ide gen nyelv-ok ta tá si me to di kák kö ré ben rit ka ki vé tel a komp le xi tás ra tö rek võ mun ka (pl. Krammer–Szoboszlay, 1970;
vagy leg utóbb Zerkowitz, 1988). Van nak olyan si ke res mû vek is, ame lyek meg pró bál ják egy könyv ben az el mé let és gya kor lat ará nyát össze bé kí te ni, hol az el mé let fe lõl el in dul va (pl. Dálnoki-Fésûs And rás, 1988 és 1993), hol pe dig a gya kor lat irá nyá ból (Holló–
Hegybíró–Tí már, 1996). Az utób bi idõ ben szá mos olyan mód szer ta ni mû lá tott nap vi lá -got, amely a ta ná ri mun ka meg könnyí té sé re for rás ként hasz nál ha tó, tel ve öt le tek kel, gya kor la tok le írá sá val, nyel vi já té kok gar ma dá val stb. Bár ezek nek a mû vek nek a szín vo -na la rend kí vül vál to zó, öt le te ik a -napi gya kor lat ban jól hasz nál ha tó ak.
A köny vek írá sa so rán az egyik leg na gyobb ne héz ség az volt, hogy a nyelv pe da gó -giára köz vet le nül ható al kal ma zott nyel vé sze ti, pszi cho ló gi ai és szo ci o ló gi ai el mé le tek ará nyát a tu do mány ág im ma nens szük ség le tei sze rint je löl jük ki. E mun kák ban irány tû ként a Veszp ré mi Egye tem min den na pi gya kor la ta szol gált, hi szen a hall ga tók a nyelv -pe da gó gi án kí vül ál ta lá nos és al kal ma zott -pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai tár gya kat épp úgy hall gat nak, mint al kal ma zott nyel vé sze tet (pszicholingvisztika, szociolingvisztika, neuro -lingvisztika stb.). Az eset le ges át fe dé sek, il let ve a hosszan tar tó séta a ha tár mezs gyé ken csak nö ve lik a szak tu dást.
Bár a tan köny vek an gol nyel vû elõ adás-so ro za to kon ala pul nak, nem tit kolt cé lunk volt az is, hogy szin té zist hoz zunk lét re a ma gyar nyel vû kö te tek ben, és így az ide gen nyel vi ta nár kép zés ben nem zet kö zi leg is el fo ga dott el mé le ti ala pok, gya kor la ti tud ni va lók bár mely ide gen nyel vi ta nár kép zés és to vább kép zés szá má ra ma gya rul is hoz zá fér he -tõ vé vál tak. A tan könyv so ro zat szer zõi arra tö re ked tek, hogy mind az a nyelv pe da gó gi ai in no vá ció, ame lyet több év ku ta tó mun ká já val hoz tak lét re, ki ta pint ha tó an meg je len jen az en cik lo pé di kus tel jes sé get ígé rõ mo nog rá fi ák ban.
Te kint ve, hogy a kö te tek meg je le né se több évet vesz igény be, tisz te let tel kér jük és vár juk job bí tó szán dé kú meg jegy zé se i ket, kor rek ci ó i kat – az ügy ér de ké ben.
Kö szö net nyil vá ní tás
Kö szö net il le ti Palojtay Má ria fõ szer kesz tõ asszonyt, aki a nyelv pe da gó gi ai tan könyv so ro za tot párt fo gá sá ba vet te, ál lan dó an pá lyá zás ra biz ta tott és nem utol só sor ban a ha tár -idõk be tar tá sá ra kényszerített. Kö szö net il le ti Her ná di Ka ta lin szer kesz tõt, aki nek
Kö szö net il le ti Palojtay Má ria fõ szer kesz tõ asszonyt, aki a nyelv pe da gó gi ai tan könyv so ro za tot párt fo gá sá ba vet te, ál lan dó an pá lyá zás ra biz ta tott és nem utol só sor ban a ha tár -idõk be tar tá sá ra kényszerített. Kö szö net il le ti Her ná di Ka ta lin szer kesz tõt, aki nek