Édes anyám nak és Édes apám nak, ahogy ed dig is…

(1)

NYELVPEDAGÓGIA AZ IDEGEN NYELVI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

Édes anyám nak és Édes apám nak, ahogy ed dig is…

(2)

NYELVPEDAGÓGIAI TANKÖNYVSOROZAT Szer kesz ti:

BÁRDOS JENÕ

VESZPRÉMI EGYETEM

ANGOL NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK Veszp rém, Egye tem u. 3. 8201

Tel.: (88) 423-242 Fax: (88) 422-845 bardos@al mos.vein.hu

(3)

Bár dos Jenõ

AZ IDEGEN NYELVI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, BUDAPEST

(4)

Fel sõ ok ta tá si tan könyv

Ké szült az OM Fel sõ ok ta tá si Pá lyá za tok Iro dá ja ál tal le bo nyo lí tott fel sõ ok ta tá si tan könyv-tá mo ga tá si prog ram ke re té ben

Bí rá lók:

DR. BÁTHORY ZOLTÁN a ne ve lés tu do mány dok to ra egye te mi ta nár

DR. HORVÁTH GYÖRGY a pszi cho ló gia tu do mány dok to ra egye te mi ta nár

ISBN 963 19 3371 7

A mû más ki ad vány ban való rész le ges vagy tel jes fel hasz ná lá sa, utánközlése, il let ve sok szo ro sí tá sa a Ki adó en ge dé lye nél kül ti los!

(5)

Témák

I. A nyelv tu dás és a nyelv tu dás ér té ke lé se – ma dár táv lat ból

A nyelv tu dás mint cél kép zet je len tõ sé ge. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés ki ala ku lá sa, fej lõ dé se

II. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: alap fo gal mak

Mé rés és ér té ke lés; a jó ság mu ta tók: reliabilitás, validitás. Klasszi kus és mo - dern teszt el mé let

III. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: teszt tí pu sok

A nyel vi tesz tek osz tá lyo zá sa; nép sze rû dichotómiák IV. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: teszt épí tés, teszt fej lesz tés

A teszt ké szí tés me ne te V. A nyelv tu dás fo gal ma

A nyelv tu dás fo gal má nak ér tel me zé sei, szer ke ze te, vál to zé kony sá ga VI. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a ki ej tés ér té ke és mér té ke

Stan dar dok és el vá rá sok, tu da tos ki ej tés ta ní tás, kul tu rá lis szem pont ok. A ki - ej tés vizs gá la tok ti po ló gi á ja

VII. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a nyelv ta ni je len sé gek mé ré se

A nyelv ta ni tu dás ter mé sze te, nyelv ta ni szük ség le tek, nyelv tan ok. A nyelv ta ni tu dás vizs gá la tá nak fel adat tí pu sai

VIII. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a le xi kai kom po nens mé ré se

A szó kincs tu dás alap ve tõ di lem mái, szó kincs mé ret és gya ko ri ság. A szó kincs mû kö dõ ké pes sé ge, a szó kincs tu dás ter mé sze te. A le xi kai tu dás vizs gá la tá nak tech ni kái

IX. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: a hal lás ér tés becs lé se

A hal lás ér tés szer ke ze te, mû kö dé si el vei, mo dell jei. Hal lás ér té si fel ada tok ti - po ló gi á ja. A hal lás ér tés ér té ke lé se a szó be li vizs gá kon. A hal lás ér tési fel ada - tok meg je le ní té sé nek mû sza ki-tech ni kai fel tét elei

X. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: az ol va sá si kész sé gek mé ré se

Az ol va sá si fo lya mat jel leg ze tes sé gei, alap tí pu sai, mû fa jai. Teszt tech ni kák az ol va sá si kész ség vizs gá la tá ban. A szö ve gek ki vá lasz tá sa

XI. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: a be széd kész ség ér té ke lé se

A ha gyo má nyos szó be li vizs gák jel leg ze tes sé gei. A be széd kész ség ter mé sze te.

Szó be li vizs gá la tok ti po ló gi á ja. Szó be li vizs gák ér té ke lé se XII. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: az írás be li kész sé gek ér té ke lé se

Az írás tu dás ter mé sze te, tesz te lé sé nek tech ni kái, ér té ke lé si ská lái XIII. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés mint multidiszciplína

Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés jel le ge, ki ala ku lá sá nak tör té ne te, tár sa - dal mi gya kor la tá nak mo del le zé se. Az ide gen nyel vi mé rést és ér té ke lést ku ta - tó el mé le ti és al kal ma zott tu do má nyok: nyelv tu do mány, pe da gó gia, pszi cho - ló gia, szo ci o ló gia, mû sza ki tu do má nyok, ma te ma ti ka.

XIV. Bib li og rá fia

XV. Név- és tárgy mu ta tó, ábrák és táblázatok jegyzéke

(6)

(7)

Tar ta lom jegy zék

Elõ szó a Nyelv pe da gó gia címû tan könyv so ro zat hoz. . . 13

Elõ szó a je len kö tet hez . . . 16

I. A nyelv tu dás és a nyelv tu dás ér té ke lé se – ma dár táv lat ból . . . 19

1. A nyelv tu dás mint cél kép zet je len tõ sé ge . . . 19

2. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés ki ala ku lá sa, fej lõ dé se . . . 21

2.1. Pró ba és vizs ga mint meg pró bál ta tás . . . 21

2.2. Tesz te lés és ide gen nyel vi tesz te lés . . . 22

2.3. A nyelv ta ní tá si mód sze rek és az ide gen nyel vi mé ré sek fej lõ dé se . . . 24

2.4. Az ide gen nyel vi tesz te lés kor sza kai . . . 25

2.4.1. Kor szak vál tá sok: cse re vagy túl élés . . . 26

2.4.2. Kompetíció vagy ko ope rá ció . . . 27

2.4.3. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés me ta mor fó zi sai . . . 27

2.5. Diszk rét pon tos és glo bá lis tesz te lés: el lent mon dás vagy csak el len tét? . . . 28

2.6. Ab szo lút-e a kri té ri um? . . . 30

2.7. A klasszi kus teszt el mé let csap dái és bí rá la ta . . . 30

3. Aján lott iro da lom . . . 32

II. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: alap fo gal mak . . . 33

1. Mé rés . . . 33

1.1. Ská lák. . . 33

1.2. A teszt szó je len té sé nek vál to zá sai . . . 35

1.3. Mé rés, ér té ke lés, tesz te lés . . . 35

2. A jó teszt kri té ri u mai: a jó ság mu ta tók . . . 37

3. A nyel vi tesz tek meg bíz ha tó sá ga (reliabilitás) . . . 38

3.1. A leg is mer tebb reliabilitásszámítások . . . 39

4. A leg fon to sabb jó ság mu ta tó: a validitás . . . 40

4.1. A validitás (ér vé nyes ség) leg fon to sabb tí pu sai . . . 41

4.2. Tri vi á lis vagy látszatvaliditás (face validity) . . . 43

4.3. Tar tal mi validitás (content validity) . . . 43

4.4. Szer ke ze ti validitás (construct validity) . . . 44

4.5. Kri té ri um füg gõ validitás (criterion-related validity) . . . 45

4.6. A validitástípusok osz tá lyo zá sa . . . 46

(8)

5. Klasszi kus és mo dern teszt el mé let: új le he tõ sé gek . . . 46

III. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: teszt tí pu sok . . . 51

1. A nyel vi tesz tek osz tá lyo zá sa: teszt tí pu sok. . . 51

1.1. A tesz te lés egyik alap ve tõ paradoxona . . . 52

1.2. A nyelv ta nu lá si ké pes sé gek teszt jei (language aptitude tests) . . . 53

1.3. Be so ro lá si tesz tek (placement tests) . . . 55

1.4. Ha la dá si tesz tek (progress tests) . . . 56

1.5. Tel je sít mény tesz tek (achievement tests) . . . 57

1.6. Kész ség szin te ket vizs gá ló tesz tek (proficiency tests) . . . 57

1.7. Teszt tí pu sok össze fog la ló táb lá za ta és más ka te gó ri ák. . . 60

2. Nép sze rû dichotómiák: elõ ször vagy még egy szer, de utol já ra . . . 60

2.1. Köz vet len és köz ve tett tesz te lés (direct/indirect test ing) . . . 61

2.2. Diszk rét pon tos és in teg rált tesz te lés (discrete point/integrative test ing) . . . 62

2.3. Nor ma ori en tált és kri té ri um ori en tált nyel vi tesz tek (norm-referenced/criterion-referenced test ing) . . . 63

2.4. Ob jek tív és szub jek tív tesz te lés (objective/subjective test ing) . . . 64

2.4.1. Ob jek tív el bí rá lá sú teszt tech ni kák . . . 65

2.4.2. Ob jek tív el bí rá lá sú in teg rá ló teszt tech ni kák . . . 67

2.4.3. Szub jek tív el bí rá lá sú tesz te lé si tech ni kák . . . 71

2.5. Po zi tív és ne ga tív teszt ha tá sok (washback) . . . 72

2.6. For má lis és in for má lis tesz te lés (formal/informal test ing) . . . 74

IV. A nyel vi tesz te lés vi lá ga: teszt épí tés, teszt fej lesz tés . . . 77

1. A teszt ké szí tés me ne te . . . 77

1.1. A het ve nes évek . . . 77

1.2. A nyolc va nas évek. . . 79

1.3. A ki lenc ve nes évek . . . 81

1.4. Az ez red for du ló . . . 82

V. A nyelv tu dás fo gal ma . . . 87

1. A nyelv tu dás fo gal má nak ér tel me zé sei . . . 87

1.1. La i kus vé le ke dé sek . . . 87

1.2. Ter mé szet tu do má nyi meg fi gye lé sek és kö vet kez te té sek . . . 88

1.3. Pszicholingvisztikai el mél ke dé sek . . . 90

1.4. Nyelv pe da gó gi ai meg fon to lá sok . . . 91

1.5. A nyelv tu dás nyelv pe da gó gi ai mo dell jei. . . 94

2. A nyelv tu dás szer ke ze te: mo del lek, konst ruk ci ók, épít mé nyek . . . 94

2.1. A kész sé gek és a nyel vi tar ta lom fel ap ró zá sa. . . 94

(9)

2.2. A prag ma ti kus tesz te lés . . . 95

2.3. Kom pe ten ci ák és performanciák. . . 96

2.4. A leg utób bi év ti zed mo dell jei . . . 98

3. A nyelv tu dás vál to zé kony sá ga . . . 101

3.1. A nyelv tu dás egye di fej lõ dé se . . . 101

3.2. A nyelv tu dás tár sa dal mi vál to za tai . . . 102

3.3. Tesz te lé si cél kép ze tek . . . 103

VI. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a ki ej tés ér té ke és mér té ke . . . 105

1. Ki ej té si stan dar dok és el vá rá sok . . . 105

2. A ki ej tés ta ní tá sá nak alap ve tõ di lem má ja . . . 107

3. A tu da tos ki ej tés ta ní tás le he tõ sé gei . . . 109

4. A ki ej tés vizs gá la tok ti po ló gi á ja . . . 111

5. Az ide gen nyel vi ki ej tés on to ge ne zi se. . . 114

6. A ki ej tés kul tu rá lis as pek tu sai . . . 117

VII. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a nyelv ta ni je len sé gek mé ré se . . . 121

1. Nyelv tan ta ní tás: az el ve szett Pa ra di csom . . . 122

2. A nyelv ta ni szük ség le tek di men zi ói . . . 123

3. A nyelv tan ok fel osz tá sa . . . 125

4. A nyelv ta ni tu dás ter mé sze te. . . 126

5. A nyelv ta ni tu dás vizs gá la tok ti po ló gi á ja. . . 129

5.1. Nyelv ta ni gya kor la tok ból ki ala kí tott tesztvizsgálatatok . . . 129

5.2. Diszk rét pon tos és in teg rált teszt lé pé sek . . . 131

5.3. Fel is me ré ses (passzív) és pro duk tív (ak tív) teszt lé pé sek . . . 132

5.4. Kom mu ni ka tív nyelv ta ni teszt fel ada tok . . . 133

VIII. A nyel vi tar ta lom köz ve tí té se: a le xi kai kom po nens mé ré se. . . 135

1. A szó kincs tu dás alap ve tõ di lem mái . . . 136

2. A szó kincs ter je del me mint mennyi ség. . . 138

3. Gya ko ri ság és szó kincs mé ret . . . 141

4. A szó kincs mû kö dõ ké pes sé ge mint mi nõ ség . . . 144

5. A le xi kai tu dás vizs gá la tá nak ha gyo má nyos tech ni kái . . . 147

6. A szó kincs tu dás ter mé sze te . . . 151

IX. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: a hal lás ér tés becs lé se . . . 157

1. A hal lás ér tés fo lya ma tát ma gya rá zó leg fon to sabb el vek, mo del lek. . . 158

2. A hal lás ér tés szer ke ze té nek né hány jel leg ze tes sé ge . . . 161

(10)

3. Hal lás ér té si teszt fel ada tok ti po ló gi á ja . . . 162

3.1. Diszk rét pon tos fel ada tok . . . 163

3.2. Az in teg rált tesz te lés hal lás ér té se . . . 164

3.3. A hal lás ér tés funk ci o na li tá sa mint el vá rás . . . 165

4. A hal lás ér tés vizs gá la ta és ér té ke lé se a szó be li vizs gá kon . . . 170

5. A hal lás ér té si fel ada tok meg je le ní té sé nek mû sza ki-tech ni kai fel tét elei . . . 173

6. Ki te kin tés. . . 175

X. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: az ol va sá si kész sé gek mé ré se . . . 179

1. Az ol va sá si fo lya mat jel leg ze tes sé gei . . . 179

2. Elõz mé nyek az ol va sás mé rés ben. . . 182

3. Az ol va sás alap tí pu sai, mû fa jai . . . 183

4. Teszt tech ni kák az ol va sá si kész ség vizs gá la tá ban . . . 185

4.1. Vá lasz tás adott le he tõ sé gek kö zül . . . 186

4.2. A kö tött vá lasz adás tech ni kái . . . 190

4.3. Sza bad vá lasz adá sú fel ada tok . . . 193

5. A szö ve gek ki vá lasz tá sa . . . 198

XI. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: a be széd kész ség ér té ke lé se . . . 203

1. A ha gyo má nyos szó be li vizs gák né hány jel leg ze tes sé ge: em pí ria . . . 204

2. A ha gyo má nyos szó be li vizs gák né hány jel leg ze tes sé ge: elvi kö vet kez te té sek . . . 206

3. A be széd kész ség ter mé sze te . . . 207

4. Szó be li vizs gá la tok ti po ló gi á ja. . . 208

4.1. Mag ne to fo nos fel ada tok, fel adat so rok . . . 209

4.2. Kér dés-fe le let ala pú teszt fel ada tok. . . 210

4.3. Mo no ló gok . . . 211

4.4. Tár sal gás ala pú, be széd kész sé get vizs gá ló teszt fel ada tok. . . 212

4.5. A be széd kész sé get vizs gá ló fel ada tok rend sze re zé se . . . 213

5. Szó be li vizs gák ér té ke lé se . . . 214

XII. A nyel vi kész sé gek fej lett sé ge: az írás be li kész sé gek ér té ke lé se. . . 221

1. Az írás kész ség ter mé sze te . . . 222

2. Ked velt írás be li tesztfeladattípusok . . . 227

3. Az írás be li fel ada tok ér té ke lé se . . . 228

3.1. Egész le ges ér té ke lõ ská lák. . . 229

3.2. Ana li ti kus ér té ke lõ ská lák . . . 231

(11)

3.3. Egyet len meg fi gyelt tu laj don sá got ki eme lõ ská lák . . . 231

3.4. A portfólió mint mé ré si tar to mány . . . 232

XIII. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés mint multidiszciplináris tu do mány te rü let . . . 235

1. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés jel le ge: ér tel me zé sek . . . 235

2. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés ki ala ku lá sa: je le ne tek egy si ker so ro zat ból . . . 237

2.1. Ame ri kai an ziksz. . . 238

2.2. Vissza a for rá sok hoz: Ang lia . . . 245

2.3. Ma gyar or szág: az ITK és az Ál la mi Nyelv vizs ga . . . 248

3. Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés tár sa dal mi gya kor la tá nak mo del le zé se . . . 253

4. Az ide gen nyel vi mé rést és ér té ke lést se gí tõ el mé le ti és al kal ma zott tu do má nyok. . . 256

4.1. A nyelv tu do mány és al kal ma zá sai. . . 256

4.2. Pe da gó gia . . . 258

4.3. Pszi cho ló gia . . . 258

4.4. Szo ci o ló gia. . . 259

4.5. Mû sza ki tu do má nyok . . . 259

4.6. Ma te ma ti kai sta tisz ti ka . . . 260

4.7. Egyéb tu do má nyok . . . 260

XIV. Bib li og rá fia . . . 263

XV. Név- és tárgy mu ta tó . . . 275

Név mu ta tó . . . 275

Tárgy mu ta tó . . . 279

Áb rák és táb lá za tok jegy zé ke . . . 284

(12)

(13)

Elõszó a Nyelvpedagógia címû tankönyvsorozathoz

Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés el mé le te és gya kor la ta egyik kö te te an nak a tan - könyv so ro zat nak, amely a nyelv pe da gó gi át a maga multidiszciplináris tel jes sé gé ben elõ - ször mu tat ja be ma gya rul. A te ma ti ka, amely bõl fo gant, a veszp ré mi ta nár kép zés és ku - ta tá sá nak im má ron több mint egy év ti ze des gya kor la ta, amely nek ér tel mé ben a ta ná ri pá lyá ra fel ké szí tõ tan szé kek ko ope rá ci ó já ban a nyelv pe da gó gia a szak tan szék fel ada ta.

Ez a hi e rar chi kus fel épí té sû, szi gor lat tal vég zõ dõ tan tárgy rend szer je len leg négy tárgy - ból áll: Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak tör té ne te; A kor társ ide gen nyelv-ta ní tás el mé le te és gya kor la ta; Tan ter vek ter ve zé se, tan anyag is me ret, nyelv pe da gó gi ai tech no ló gia; Ide gen nyel - vi mé rés és ér té ke lés. Az egy- vagy két órás elõ adá so kat két órás gya kor la tok kí sé rik. A tár - gyak el ren de zé sé nek sor rend jé ben egy fe lõl a tör té ne ti ség, más fe lõl a di dak ti kai fo lya - mat ré sze i nek egy más utá ni sá ga volt a ren de zõ elv.

Esze rint Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak tör té ne te egy olyan propedeutikai tárgy, amely mód sze rek és hí res sze mé lyi sé gek mun kás sá gá nak se gít sé gé vel tisz táz za az alap fo - gal ma kat, egy ben ér zé kel te ti a nyelv pe da gó gia mint tu do mány ág ki ala ku lá sát. A kor társ ide gen nyelv-ta ní tás el mé le te és gya kor la ta már mód sze rek tõl füg get le nül, az al kal ma zott tudományok ál tal kí nált gaz dag szín kép sze rint mu tat ja be a nyel vi tar ta lom köz ve tí té sé - nek, a kész sé gek fej lesz té sé nek, a nyelv ta nu lá si fo lya mat részt ve võ i nek és hely szí ne i nek leg fon to sabb sa já tos sá ga it. A tan ter vek és tan anyag ok elem zé se a leg fon to sabb be me ne ti pon to kat és a ho gya no kat is ma gya ráz za, mi köz ben a fi zi kai meg va ló su lás le he tõ sé ge it a Nyelv pe da gó gi ai tech no ló gia tag lal ja. A di dak ti kai fo lya mat tör vény sze rû sé gei sze rint a vég sõ elem a vissza csa to lás: er rõl szól az Ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés címû tárgy. Né - hány év alatt több olyan veszp ré mi egye te mi jegy zet vált nép sze rû vé az or szág ban, amely ezek hez a tan tár gyak hoz ké szült (Bár dos, 1992; Hock, 1993). Eköz ben a veszp ré mi nyelv pe da gó gi ai mû hely is to vább fej lõ dött, ami nek ered mé nye kép pen 1999 õszé tõl a Ta nár kép zõ Kar Nyelv pe da gó gi ai (Ne ve lés tu do mány) Dok to ri Prog ra mot in dí tott. Rész - ben a böl csé sze ti ké pe sí té si kö ve tel mé nyek ki dol go zá sa, rész ben a nyelv ta nár kép zés vo - lu me ne, va la mint az al kal ma zott nyel vé sze ti dok to ri prog ra mok igény lik, hogy a nyelv - pe da gó gia mint tu do mány ág – a maga inter- és multidiszciplináris va ló sá gá ban –, mint cél- és kö ve tel mény rend szer meg je len jen a ma gyar ta nár- és tu dós kép zés pa let tá ján.

A Nyelv pe da gó gia címû tan könyv so ro zat ter ve zett kö te tei a kö vet ke zõk:

• Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak tör té ne te

• Az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak el mé le ti alap jai és gya kor la ta (meg je lent)

• Ide gen nyel vi tan ter vek (meg je lent)

(14)

• Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés el mé le te és gya kor la ta (megjelent)

• Nyelv pe da gó gi ai tech no ló gia (meg je lent)

Ah hoz ké pest, hogy Ma gyar or szá gon az ide gen nyel vek ta ní tá sa és ta nu lá sa hely ze - tünk bõl fa ka dó an lét ér dek, vi szony lag ke vés a nagy fi lo ló gi ai pon tos sá gú, el mé le ti me ga - la po zott sá gú össze fog la ló mun ka. Ke vés mû je lent meg a nyelv ta ní tás tör té ne té rõl (Lux, 1925; Petrich, 1937; leg utóbb Bár dos, 1988), a leg jobb mi nõ sé gû mun kák egy-egy nyelv vagy egy-egy mód szer mo nog ra fi kus le írá sá val al kot tak ma ra dan dót (Balassa, 1930;

Medgyes, 1986, 1995). A nyelvsemleges vagy ál ta lá nos ide gen nyelv-ok ta tá si me to di kák kö ré ben rit ka ki vé tel a komp le xi tás ra tö rek võ mun ka (pl. Krammer–Szoboszlay, 1970;

vagy leg utóbb Zerkowitz, 1988). Van nak olyan si ke res mû vek is, ame lyek meg pró bál ják egy könyv ben az el mé let és gya kor lat ará nyát össze bé kí te ni, hol az el mé let fe lõl el in dul va (pl. Dálnoki-Fésûs And rás, 1988 és 1993), hol pe dig a gya kor lat irá nyá ból (Holló–

Hegybíró–Tí már, 1996). Az utób bi idõ ben szá mos olyan mód szer ta ni mû lá tott nap vi lá - got, amely a ta ná ri mun ka meg könnyí té sé re for rás ként hasz nál ha tó, tel ve öt le tek kel, gya kor la tok le írá sá val, nyel vi já té kok gar ma dá val stb. Bár ezek nek a mû vek nek a szín vo - na la rend kí vül vál to zó, öt le te ik a napi gya kor lat ban jól hasz nál ha tó ak.

A köny vek írá sa so rán az egyik leg na gyobb ne héz ség az volt, hogy a nyelv pe da gó - giára köz vet le nül ható al kal ma zott nyel vé sze ti, pszi cho ló gi ai és szo ci o ló gi ai el mé le tek ará nyát a tu do mány ág im ma nens szük ség le tei sze rint je löl jük ki. E mun kák ban irány tû - ként a Veszp ré mi Egye tem min den na pi gya kor la ta szol gált, hi szen a hall ga tók a nyelv - pe da gó gi án kí vül ál ta lá nos és al kal ma zott pe da gó gi ai és pszi cho ló gi ai tár gya kat épp úgy hall gat nak, mint al kal ma zott nyel vé sze tet (pszicholingvisztika, szociolingvisztika, neuro - lingvisztika stb.). Az eset le ges át fe dé sek, il let ve a hosszan tar tó séta a ha tár mezs gyé ken csak nö ve lik a szak tu dást.

Bár a tan köny vek an gol nyel vû elõ adás-so ro za to kon ala pul nak, nem tit kolt cé lunk volt az is, hogy szin té zist hoz zunk lét re a ma gyar nyel vû kö te tek ben, és így az ide gen nyel vi ta nár kép zés ben nem zet kö zi leg is el fo ga dott el mé le ti ala pok, gya kor la ti tud ni va - lók bár mely ide gen nyel vi ta nár kép zés és to vább kép zés szá má ra ma gya rul is hoz zá fér he - tõ vé vál tak. A tan könyv so ro zat szer zõi arra tö re ked tek, hogy mind az a nyelv pe da gó gi ai in no vá ció, ame lyet több év ku ta tó mun ká já val hoz tak lét re, ki ta pint ha tó an meg je len jen az en cik lo pé di kus tel jes sé get ígé rõ mo nog rá fi ák ban.

Te kint ve, hogy a kö te tek meg je le né se több évet vesz igény be, tisz te let tel kér jük és vár juk job bí tó szán dé kú meg jegy zé se i ket, kor rek ci ó i kat – az ügy ér de ké ben.

(15)

Kö szö net nyil vá ní tás

Kö szö net il le ti Palojtay Má ria fõ szer kesz tõ asszonyt, aki a nyelv pe da gó gi ai tan könyv - so ro za tot párt fo gá sá ba vet te, ál lan dó an pá lyá zás ra biz ta tott és nem utol só sor ban a ha tár - idõk be tar tá sá ra kényszerített. Kö szö net il le ti Her ná di Ka ta lin szer kesz tõt, aki nek gondossága és jó zan sá ga kor dá ban tar tot ta az al ko tás ban el ke rül he tet len szer zõi ke - dély be teg sé ge ket. Kü lön le ges hely il le ti meg bí rá ló i mat, Bá tho ry Zol tán és Hor váth György egye te mi ta ná ro kat, akik mind el mé le ti, mind gya kor la ti szem pont ból hasz nos ta ná csok kal lát ták el a szer zõt. Kö szö net mind azok nak a kol lé gá im nak, akik meg jegy zé - se ik kel a könyv egy sé ges sé gét emel ték. Kö szö net az Is ko la kul tú rá nak, a Mo dern Nyelv - ta ní tás nak és a Nem ze ti Tan könyv ki adó nak, hogy ná luk meg je lent ere de ti közlemé- nyeimbõl rész le te ket fel hasz nál hat tam. Kö szö net és hála fõ ként Alaliné Né meth Ma- riann, va la mint Kiss Lí via és Vá ro si Mó ni ka tan szé ki kol lé gá im nak, akik nek szor gos köz re mû kö dé se nél kül ez a könyv ne he zen vál ha tott vol na fi zi kai va ló ság gá.

Vé gül, de nem utol só sor ban kö szö nöm fe le sé gem nek, Gerõcs Er zsé bet nek a köny - vért fel ál do zott, vissza hoz ha tat lan na po kat, heteket, hónapokat.

Bár dos Jenõ

(16)

Elõszó a jelen kötethez

Ép pen ne gyed szá za da tör tént, hogy az ide gen nyel vek mé ré sé rõl és ér té ke lé sé rõl szó ló elsõ ku ta tá si be szá mo ló mat el ké szí tet tem a Fel sõ ok ta tá si Pe da gó gi ai Ku ta tó cso - port fel ké ré sé re. Bár szak mai élet pá lyám a mo dern fi lo ló gi ák tól a hun ga ro ló gi án át a pe da gó gi ai nyel vé sze tig, il let ve nyelv pe da gó gi á ig ter jed, ta ná ri pá lya fu tá som kez de té tõl fog va szen ve dé lye sen ér de kelt az osz tá lyo zás, a mé rés, a nyelv vizs gáz ta tás prob le ma ti - ká ja. Volt olyan év ti zed is az éle tem ben (1979-tõl az ITK-ban hosszú ide ig az ÁNYB egyik al el nö ke vol tam), ami kor ez a te rü let elsõ hely re ke rült szak mai te vé keny sé gem - ben, és igye kez tem is er rõl – majd nem egye dül – tu dó sí ta ni. Ma is fon tos nak tar tom azt a sze re pet, ame lyet az Ál la mi Nyelv vizs ga 1979-es és 1989-es vizs ga re form ja i nak ki ala kí - tá sá ban játsz hat tam. Fulbright-vendégtanárságom ide jén (1988–90) a princetoni ETS- ben (Educational Test ing Ser vi ce, az Egye sült Ál la mok leg na gyobb tesz te lé si és vizs gáz - ta tá si ku ta tó in té ze te) ku ta tás sal töl töt tem egy nya rat, aho vá ké sõbb, a veszp ré mi ta nár - kép zés meg szer ve zé se so rán több ször vissza tér tem. Dok to ri prog ra munk az ide gen nyel - vi mé rés re és ér té ke lés re össz pon to sít va in dult 1999-ben, mun ka tár sa im kö zül töb ben már eb ben a té ma kör ben sze rez tek mi nõ sí tést. Mi ért szük sé ges ilyen hossza san so rol ni a té má val kap cso la tos sze mé lyes érin tett sé ge met? Mert ez is oka an nak, hogy Veszp rém ben az öt éves és há rom éves an gol sza kos böl csész- és ta nár kép zés ben az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés egy fél éves kol lok vi u mi tárgy, va la mint a nyelv pe da gó gi ai szi gor lat ré sze.

Az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés – jel leg ze tes vo ná sai alap ján – a pe da gó gi ai mé - rés és ér té ke lés vi lá gá hoz tar to zik. A leg több át fo gó, ma gya rok ál tal írt mû a nyel vi tesz - te lés, vizs gáz ta tás té ma kör ében még nem pub li kált PhD-disszertáció (Ka to na, 1996;

Sza bó, 2001; Hock, 2001). A pe da gó gi ai mé rés és ér té ke lés leg je len tõ sebb ma gyar nyel - vû mun kái (be tû rend ben: Ágoston–Nagy–Orosz, 1974; Bá tho ry, 1978; Csa pó, 1987; Fa - lus, 1996; Hor váth, 1991; Nagy, 1972; Orosz, 1995 és Vidákovich, 1990) – ért he tõ okok - ból – nem fog lal koz nak az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés, tesz te lés és vizs ga tech ni ka sa já tos sá ga i val. Bár az or szág ban több mé rés sel és ér té ke lés sel fog lal ko zó ku ta tá si mû - hely jött lét re, pél dá ul Sze ge den Nagy Jó zsef, Orosz Sán dor és kö ve tõi; Bu da pes ten Bá - tho ry Zol tán és kö ve tõi, az ide gen nyel vi mé ré sek te rü le tén a je len tõs gya kor la ti fel tá ró mun kát vég zõ ELTE ITK ko rai év ti ze de i rõl csak ke vés na gyobb lé leg ze tû pub li ká ció tá - jé koz tat (Bár dos, 1979, 1982, 1986/A, 1987, 1994, 1997). Szán dé kunk az volt, hogy az ide gen nyel vi mé rés, ér té ke lés és vizs ga tech ni ka té ma kö re it a nyelv pe da gó gia szer ves ré - sze ként – más nyel vi sza kok szá má ra is hoz zá fér he tõ en – ma gya rul tár gyal juk, és így ezen a so kat vi ta tott tu do mány te rü le ten egy ér tel mû vé te gyük a nyelv ta ná ri ké pe sí té si kö ve - tel mé nye ket. A könyv alap já ul – az egyé ni ku ta tá son és a több év ti zed nyi gya kor la ti nyelv vizs gáz ta tá son túl me nõ en – a szer zõ an gol és ma gyar nyel vû elõ adá sai szol gál tak,

(17)

ame lye ket a Veszp ré mi Egye tem graduális és dok to ri prog ram já ban, il let ve a JPTE al - kal ma zott nyel vé sze ti dok to ri prog ram já ban adott elõ. Nincs rá ment ség – és nem is bo - csá na tos bûn –, de kö te tünk ben ki zá ró lag ma gyar és an gol nyel vû pél dák ta lál ha tók, rá - adá sul az utób bi ak min den for dí tás nél kül. Eny hí tõ kö rül mény, hogy más nyel vek tesz te lé si iro dal mát is át hat ja az an gol szász ter mi no ló gia; il let ve a pél dák for dí tá sa el vi - sel he tet len né duz zasz ta ná a könyv ter je del mét. Látványos lett volna, ha a példákat négy-öt világnyelven adjuk meg, azonban a több nyelvet tudók száma drámaian csekély azokhoz képest, akik a lingua francává vált angolt értik.

Ez a mû is dön tõ en el mé le ti be ál lí tott sá gú – ha son ló an a nyelv pe da gó gi ai tan - könyv so ro zat ed di gi kö te te i hez –, amely ben a gya kor la ti meg ol dá sok ról szó ló fe je ze tek in kább il luszt rá ci ók az ol va só szá má ra, hogy meg ért se, mi lyen vá la szo kat ké pes adni a nyelv vizs gáz ta tás vagy a ha gyo má nyos osz tály ter mi ér té ke lés az in ter disz cip li ná ris el mé - le tek ki hí vá sa i ra. Bi zo nyos fo kig ér vé nyes ez a meg jegy zés a könyv má so dik fe je ze té re is (a nyel vi tesz te lés vi lá ga), ahol az át la gos nál jó val több ma te ma ti kai sta tisz ti kai ki fe je - zést vol tunk kény te le nek hasz nál ni. Mi vel teszt elem zé sek re e könyv ben nem ke rül sor (csak a sze mi ná ri u mo kon), az al kal maz ha tó ma te ma ti kai meg ol dá sok el sõ sor ban lo gi - kai szem pont ból ér de kel nek ben nün ket. Az sem kö zöm bös per sze, hogy mely el já rá sok a leg is mer tebb sze rep lõk az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés föld go lyó nyi szín pa dán.

A mû leg fon to sabb fe je ze tei a nyel vi tar ta lom köz ve tí té sé re szol gá ló ki ej tés, nyelv - tan és szó kincs fej lett sé gi szint jé nek mé ré sét, il let ve az alap kész sé gek (hal lás ér tés, ol va - sás, be széd, írás) fej lett sé gi szint jé nek ér té ke lé sét tag lal ják. A be ve ze tõ fe je ze tek táv la ti ké pe it kö ve tõ en a nyel vi tesz te lés nem zet kö zi ter mi no ló gi á já val fog lal ko zunk: olyan alap ve tés ez, amely nek fo gal ma i ra mind vé gig szük sé günk lesz mind a könyv ben, mind a való élet ben. Ez után ke rül sor a nyel vi vizs gá ló dás min den ko ri cél kép ze té nek és pró ba - kö vé nek, a nyelv tu dás nak az elem zé sé re. A köz pon ti fe je ze tek után, be fe je zés kép pen, ki je löl jük az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés mint multidiszcíplina he lyét a tu do má nyok rend sze ré ben. A fe je ze te ket – a ha gyo má nyok nak meg fe le lõ en – aján ló bib li og rá fia zár - ja, a kö te tet pe dig tel jes bib li og rá fia, név- és tárgy mu ta tó.

Mi vel a tan könyv mo dul rend sze rû, az át la gos nál ön fe jûbb ol va só más faj ta sor rend - ben is ol vas hat ja a köny vet, mint amit az 5. ol da lon lát ha tó „rá né ze ti tér kép” ja va sol.

Meg fi gye lé se ink sze rint az ilyen mû vek ese té ben alap ve tõ en két fé le ol va só van. Az egyik azt sze re ti, ha az ele jé tõl kezd ve, kézenfogva, lé pé sen ként és fo ko za to san jut hat el a bo - nyo lult ság egy re ma ga sabb ré gi ó i ba, és ezen az úton fel té tel nél kül el fo gad ja a szer zõt ide gen ve ze tõ ként. A má sik tí pus már az ele jén sze ret né tud ni, hogy kö rül be lül hon nan, hová kí ván el jut ni a szer zõ, és ha is me ri a cél kép ze tet (és rész ben a té má kat is), ak kor tet szé se sze rint vá lo gat. A rész le tes tar ta lom jegy zék is bi zo nyít ja, hogy az elsõ fe je zet tel az utób bi ol va só tí pus nak ked vez tünk az zal, hogy ha son ló an egyes fo lyó irat ok hoz összeg - zés sze rû en, nem tel jes rész le tes ség gel, de fel vil lan tot tuk a ránk váró gyö nyö rû sé ge ket, hogy azok fé nyé ben az ol va só a szá ra zabb, in kább tech ni kai rész le te ket is szí ve sen fo - gyassza. Így az elsõ fe je zet a régi idõk stí lu sá ban a captatio benevolentiae-nek fe lel meg.

Akit ez az „elõ ze tes” nem vonz, mert a meg fon tolt lé pe ge tés híve, az rög tön „ugorgyon”

egyet (ahogy Pósalaky úr mon da ná), és kezd je a má so dik fe je zet tel. Jó mu la tást!

Bár dos Jenõ

(18)

Pél da be széd

Árva gye rek a tu do má nyok vi lá gá ban az ide gen nyel vi tesz te lés, olyan, mint aki túl - élt egy há bo rút, de édes szü lõi nin cse nek (docimológiai õsök ár nya int…). Mos to há i hoz is in kább õ kö nyör gi be ma gát, akár al kal ma zott nyel vé szet nek, pe da gó gi á nak, pszi cho - ló gi á nak, ma te ma ti kai sta tisz ti ká nak vagy ép pen nyelv pe da gó gi á nak hív ják a vá lasz tott szü lõt. Kez det ben a mos to hák ke ve set tö rõd tek a kis úti társ sal, de mos ta ná ban, hogy a lur kó már va ló ság gal vas gyú ró vá vált, egy re nõ a szü lõi sze re pet vál la lók szá ma. A pe da - gó gia úgy tesz, mint ha min dig is az õ édesgyer me ke lett vol na a nyel vi mé rés, a pe da gó - giai nyel vé szet pe dig épp mos ta ná ban ölel te keb lé re. A pszi cho ló gia vi szont a doci - mológia és a pszicholingvisztika nagy ka land ja ré vén vall ja ma gá é nak, a ma te ma ti kai sta tisz ti ka meg csak ép pen arra járt… Olyan gyer mek pe dig nincs, aki ne szár maz hat na az al kal ma zott nyel vé szet tõl, va gyis ….

(19)

I. A NYELVTUDÁS ÉS A NYELVTUDÁS ÉRTÉKELÉSE – MADÁRTÁVLATBÓL

1. A nyelvtudás mint célképzet jelentõsége

Sen ki sem tud ja pon to san, mit je lent egy nyel vet tud ni, még is bár ki – a la i kus tól a tu dó so kig – kész azon nal vé le ményt for mál ni a má sik em ber nyelv tu dá sá ról. A népi nyel - vé szet nek ez az új ko ri nyúl vá nya ro kon az zal a lel ke sült ség gel, amely már az ókor ban az éke sen szól ni ké pes em bert a di csõ ség szfé rá já ba emel te, a több nyel ven be szé lõt pe dig cso dá lat tal övez te. Úgy tû nik, hogy az em be rek ér zé ke nyek a sze mé lyi ség nek erre a több tü kör bõl tör té nõ ára dá sá ra, amely a több nyel vû ség mo tor ját hajt ja – és ugyan ak kor a hi - te les ség for rá sa is.

A nyel vün ket jól be szé lõ kül föl di kör nye ze té ben ilyen meg jegy zé se ket hal la ni:

egész jó a ki ej té se; hogy tu dott így meg ta nul ni; mi lyen sok szót is mer; min dent meg ért stb. Ezek a meg ál la pí tá sok gyógy írt je len te nek a cél nyelv min den na pi szö ges ágyá ba be - fek võ nyelv ta nu ló se be i re, de jel le gük bõl ere dõ en nem te kint he tõ ek meg bíz ha tó vé le - mény nek ab ban az ön tö ké le te sí tés ben, ab ban az örö kös app ro xi má ci ó ban, ame lyet a nem anya nyel vû egy má sik nyelv el nye ré sé ért ma gá ra kény sze rít. Egy ilyen küz de lem ben pon to sabb el iga zí tás ra van szük ség, ezért a nyelv tu dás fo gal mát szak sze rû en kell fel tár - ni, hogy mér he tõ le gyen (még ak kor is, ha e mé rés és ér té ke lés ered mé nye ként a fen ti

„laikus tesz te lés” nyel vé re is le for dít ha tó vég ered mé nyek hez ju tunk). Va la hol ép pen itt lap pang a nagy ti tok: ha egy szer si ke rül fel tár ni a nyelv tu dás szer ke ze tét, hi e rar chi á ját, di na mi ká ját, ki fej lõ dé sé nek stá ci ó it, ak kor ja vul hat a mé rés és ér té ke lés ér vé nyes sé ge.

Amíg ezt nem si ke rül el ér ni, csak egyet ért he tünk Jakobovitscsal (1970: 75), aki sze rint

„…azt a kér dést, hogy mit je lent egy nyel vet tud ni, még sen ki sem érti. Kö vet ke zés kép - pen a nyel vi kész sé ge ket vizs gá ló tesz tek, ame lye ket ma nap ság egye te me sen hasz nál nak, nem adek vá tak. Még pe dig azért nem, mert va la mi olyat pró bál nak mér ni, amit még nem si ke rült pon to san meg ha tá roz ni.” Az el múlt há rom év ti zed ben so kat vál to zott a tesz te - lés vi lá ga, de Jakobovits meg jegy zé sé nek még most is ko moly sú lya va gyon.

A nyelv tu dás az em ber ben ge ne ti ka i vá vált kü lönb ség más fa jok kal szem ben, ado - mány, ame lyet az anya nyel vû min den bi zonnyal fel ál doz na a kre a ti vi tás ol tá rán: csá bí tó, hogy a sza vak min den nap mást je lent se nek az egyén íz lé sé hez és nyelv ta ná hoz iga zod va (vö. Humpty-Dumpty be szél ge té se Alice-szel Lewis Carroll A tük rön át lép ve címû mû - vé ben). Sze ren csé re ezt nem te he ti meg, mi vel nyel vi kom pe ten ci á ja tar tal maz za azt az át fo gó men tá lis rend szert, amely csak bi zo nyos ha tá rok kö zött en ge di meg a nyel vi for - mák hul lám zá sát, va ri a bi li tá sát. Azt a lo gisz ti kát, amely ezt le he tõ vé te szi, még ma is nyelv tan nak hív juk. A leg több em ber szá má ra a nyelv a tár sa dal mi cse lek vés leg job ban meg is mert, leg in kább hasz nált tér ké pe, egy „majd nem vi lág né zet”, az a kö zeg, amely be tu dá sun kat kó dol juk, és amely a va ló ság és az egyén ér tel me kö zött köz ve tít.

(20)

Rit káb ban ej tünk szót ar ról, hogy a nyelv tu dás bár mely, vi szony lag tel jes le írá sa csak egy adott idõ pont ban ér vé nyes. Ke ve sen szem lé lik a nyelv tu dást tör té ne ti ka te gó - ria ként, pe dig az ide gen nyel vi tesz te lés tör té ne te fé nye sen bi zo nyít ja, hogy a nyelv tu dás pre fe rált kom po nen sei, egyes pro fil jai az ép pen leg in kább au ten ti kus nak te kin tett tu do - má nyos el mé le tek sze rint vá lasz tat nak ki, bí rál tat nak el. Azt a se bes sé get és ár nyalt sá - got, amellyel a nyelv – és nem kü lön ben sa ját ma gá ról al ko tott szem lé le te – vál to zik, ne - he zen tud ják kö vet ni az örö kös ön iga zo lás ra kény sze rü lõ mé rés me to di kák. Hosszú – vagy ta lán nem is olyan hosszú – az út a nyelv bi o ló gi ai szem lé le té tõl (amely sze rint nyel - vi je len sé gek, sõt egész nyel vek szü let nek és ki hal nak) a kor pusz nyel vé sze tig, ahol ki éhe - zett szá mí tó gé pek vi szik tánc ba – horribile dictu – a kor puszt. A nyel vé sze ti és nyel vi tu - da tos ság ezen ál lo má sa i nak – de még az ap rób bak nak is – volt nyelv ta ní tá si irány za ta, az egyes irány za tok nak volt nyelv tu dás fo gal ma – és a ko ra be li mé ré sek az ak kor ér vé nyes pre fe ren ci ák sze rint vizs gál ták eze ket a nyelv tu dá so kat.

A fen ti le írás olyan be nyo mást kelt het, hogy a nyelv tu dás még is csak töb bé-ke vés bé ál lan dó, ám a kü lön fé le kor szak ok a je len ség más-más tu laj don sá ga it emel ték ki. Ez a meg fi gye lés vi szont azért nem áll ja meg a he lyét, mert a nyelv tu dás ról al ko tott fo gal ma ink ab szo lút ér te lem ben is vál toz tak. A ró mai ré to rok pon tok ba fog lal ták az eloquentia (ékes szó lás) kri té ri u ma it: az is egy ko rai nyelv tu dás-meg ha tá ro zás. Az ide gen nyel vi mé - rés leg hosszabb – és egyéb ként soha ki nem pusz tít ha tó – kor sza ka volt a for má lis nyelv - tu dás vagy in kább a nyelv rõl szó ló tu dás vizs gá la ta. Ezek hez az idõ ben egy más tól tá vol esõ idõ szak ok hoz ké pest so kat vál to zott a mo dern tesz te lés vi lá ga: egy di rekt perfor - manciatesztben az is le het ma gas szin tû nyelv tu dás jele, ha az adott hely zet ben a je lölt nem mond sem mit.

Hosszú év ti ze de ken át – és még ma is – a tech ni kai ne héz sé gek re való hi vat ko zás - sal, ké nye lem bõl, tet te tés bõl vagy va la mi más ha mis ság ból, de nem vizs gál juk a nyelv tu - dás ban ki bo goz ha tat la nul je len lévõ, agyon hall ga tott kul tu rá lis kom pe ten ci át. Ha eh hez hoz zá vesszük a nem kel lõ szak mai kö rül te kin tés sel ké szí tett ide gen nyel vi tesz tek mil - lióit, ak kor nem csak a sze lek ci ót il le tõ en le het nek mo rá lis ag gá lya ink, ha nem azt is be - lát hat juk, hogy idõn ként a va ló di nyelv tu dás egé szé rõl leg fel jebb fel szí ni min tá za ta alap - ján dön töt tünk.

Mi cso da pom pás kez det ez egy olyan könyv nek, amely az ide gen nyel vi mé rés és ér - té ke lés eré nye it kí ván ja be mu tat ni! Min den ren dû és ran gú nyel vi mé rés a nyelv tu dás va - la mely ré szét – túl nyo mó ré szét, tö re dé két, de min den kép pen va la mely da rab ját – vizs - gál gat ja. Ugyan ak kor a nyelv tu dás ról ed dig azt ál lí tot tuk, hogy

– még nem si ke rült pon to san le ír ni;

– fo gal ma min den kor szak ban mást-mást je lent;

– a je len leg vizs gált vál to zat hi á nyos;

– ab szo lút ér te lem ben vett ala po sabb fel tá rá sa után is ra gasz ko dunk a ko ráb bi, gyak ran már el avult vizs ga tech ni kák hoz.

Lel ki sze me ink kel lát juk, hogy ezen a pon ton a jobb ér zé sû ol va só a je len mû vet kö - ve tõ en nyelv vizs ga-bi zo nyít vá nya it is apró da ra bok ra tépi: ezt meg aka dá lyo zan dó vil - lám gyor san ki je lent jük, hogy a fen ti ek da cá ra ér de mes és több nyi re le het sé ges is az ide -

(21)

gen nyel vi mé rés nek és ér té ke lés nek egy olyan he lyes gya kor la tát ki ala kí ta ni, amely mi - nõ sé gé vel a már ko ráb ban em le ge tett mo rá lis ag gá lyo kat is or vo sol ja.

A nyelv tu dás ról ter mé sze te sen még bõ ség gel lesz szó (ki vált képp az ötö dik fe je zet - ben). Az egész elsõ fe je zet va ló já ban az ol va só fi gyel mé nek fel kel té se: egy szer re ki emel és hang sú lyoz is. Köz pon ti és alap ve tõ ka te gó ria szá munk ra a nyelv tu dás, nem kü lön ben a hoz zá kap cso ló dó nyel vi ké pes sé gek, nyelv ér zék, a ve lük egy be fo nó dó ver bá lis in tel li - gen cia kér dés kö rei. Ugyan ak kor az ese mé nyek fej lõ dé sé nek meg ér té se szem pont já ból rend kí vül lé nye ges a (nyu ga ti kul tú rá ra jel lem zõ) linearitás és a tör té ne ti ség ben ér vé - nye sü lõ fej lõ dés gon do la ta, ezért dió héj ban, csak ma dár táv lat ból, köz re ad juk az ide gen nyel vi tesz te lés tör té ne té nek leg fon to sabb ál lo má sa it.

2. Az idegen nyelvi mérés és értékelés kialakulása, fejlõdése

„Mene, tekel, ufarszin”, va gyis „meg szám lál ta tott, meg mé re tett és könnyû nek ta - lál ta tott”. A Bib lia sze rint Belzacar ba bi lo ni ki rály la ko má ján a fa lon je lent meg ez a ti - tok za tos fel irat – a fo gal mak pe dig, amelyeket e sza vak köz ve tí te nek (szám lá lás, mé rés, ér té ke lés), a pe da gó gi ai di ag nosz ti ka alap fo gal mai. A mód szer õsi: egy konk rét vi sel ke - dés, egy egyé ni tel je sít mény egy be ve té se egy meg ter ve zett, stan dard vi sel ke dés sel. Az ide gen nyel vi mé ré sek fej lõ dé sét ma gá nak a mér ték nek a vál to zá sai idé zik elõ. Min den új mér ték és mér ce a tu do má nyos ku ta tás el vá rá sa i nak, va la mint a vizs gáz ta tá si gya kor - lat op por tu niz mu sá nak sa já tos ele gye: komp ro misszum, ame lyet a nyelv ta ní tás gya kor - la ta, a tár sa dal mi el vá rás és fõ ként a nyelv tu dás ról al ko tott el kép ze lés a kí vá na tos nál sok kal ke vés bé be fo lyá sol.

2.1. Próba és vizsga mint megpróbáltatás

Szá mos jó nevû szer zõ (Lado, 1961; Allen–Davies, 1977; Spolsky, 1995) a leg el sõ is - mert (és leg ke gyet le nebb) nyel vi teszt nek a Bib li á ban meg örö kí tett tör té ne tet tart ja (Bí - rák köny ve 12: 4–6), mi sze rint a Jor dán gáz ló i nál álló õrök az át kel ni szán dé ko zók tól azt a va rázs szót kér dez ték, hogy ’sibolet’, ame lyet a gideoniták a ma gyar hoz ha son ló an ej - tet tek. Mind azo kat pe dig, akik nek a ki ej té sé ben csak egy ’sz’ (’szibolet’) hang ra fu tot ta, a hely szí nen fel kon col ták. Kö zel negy ven két ezer em bert. Bi zo nyos ér te lem ben a „si ker - te len vizs ga = vár ha tó bün te tés” össze füg gé se túl él te a szá za do kat, és alig ha nem folk - lór ku ta tók nak való fel adat, hogy a be ava tá si szer tar tá sok mint pró bák mi lyen ro kon ság - ban áll nak a „meg pró bál ta tás à ki áll ta a pró bát = si ke res vizs ga” gon do lat sor ral.

Tény és való, hogy az óko ri vi lág leg fej let tebb vizs ga rend sze re it a kí na i ak ala kí tot - ták ki, még pe dig az zal a cél lal, hogy a kü lön fé le élet pá lyák ban a te het ség és tu dás elit je ke rül jön az élre örö költ vagy meg vá sá rolt elõ jog ok kal szem ben. A nyu ga ti vi lág a 16. szá - zad ban szer zett tu do mást a fej lett kí nai vizs gák ról je zsu i ta misszi o ná ri u sok ré vén (Matteo Ricci); ek kor az eu ró pai egye te mek és egy há zi is ko lák már sa ját vizs ga rend sze rek kel

(22)

ren del kez tek. Az is ko lá zott em be ri ség tu da tá ba alig ha nem ek kor tól kezd ve ke rült be ez a ret te ne tes vá lasz tó vo nal: a VIZSGA, amely ki szû ri a tu dat la no kat, a min dent tu dó kat vi szont egy meg hit tebb kör be von ja. Pszi cho ló gu sok tol lá ra való a vizs gá kat kí sé rõ em - be ri je len sé gek elem zé se, ér tel me zé se; az vi szont tény, hogy az íjá szat, szám tan, lo vag lás, zene, írás, ce re mó nia is me ret tu do má nya i ban ver sen gõ kí na i ak bí rái a vizs gák nak egy má sik, sok kal fon to sabb je len té sét is mer ték föl, mint a bün te tés vagy a tu dat la nok ki szû - ré se. Ez pe dig a kö vet ke zõ: egy sze mély vi sel ke dé se gon do san vá lasz tott kö rül mé nyek kö zött jós ló ha tá sú hosszú tá von is atekintetben, hogy az il le tõ sze mély majd más kö rül - mé nyek kö zött ho gyan vi sel ke dik. Õsi fog lal ko zás ról van te hát szó a vizs gáz ta tás ese té - ben, amely nek szá mos ele mét (mint a vizs gá zók szét vá lasz tá sa, a tit kos ság biz to sí tá sa, az egy sé ges el bí rá lás stb.) kor hû ér te lem ben már a kí na i ak tö kély re fej lesz tet ték.

A be vá lás mint a vizs ga rend szer köz pon ti fo gal ma, cél kép ze te, egy aránt fel fe dez - he tõ a kü lön fé le köz igaz ga tá si, köz tiszt vi se lõi vizs gá kon (pl. 1791: Fran cia or szág; 1833:

in di ai brit ál lam tiszt vi se lõk; 1883: Egye sült Ál la mok [Ci vil Ser vi ce Act] stb.). Nap ja ink - ban a ma gyar köz igaz ga tás büsz kén nyelvtudatlan kép vi se lõi (tisz te let a ki vé tel nek) nem ké szül nek ha son ló el vek alap ján az uni ós csat la ko zás ra...

Nyil ván va ló, hogy ép pen az is ko la – amely ter mé sze tes eset ben egy le en dõ tár sa da - lom elõ ké pe – a leg al kal ma sabb hely arra, hogy az em be ri tel je sít ményt (leg alább itt, az em be ri együtt élés sza bá lya i nak nem csak pa ran csolt, ha nem el len õr zött be tar tá sa mel - lett) a maga sok szí nû sé gé ben meg ra gad ja. Így e gon do lat sor men tén: „pró ba à be vá lás à is ko lai tel je sít mény = helyt ál lás az élet ben” a vizs gák ha mar utat ta lál tak az egye te - mek re is (1219: Bo lo gna; 1257: Sor bonne), mint ahogy a je zsu i ták 1595-bõl szár ma zó ti - zen egy vizs gáz ta tá si sza bá lya ma is töb bé-ke vés bé me gáll ja a he lyét. A 17. szá zad ban már Ox ford ban is tar tot tak ver seny vizs gá kat, míg az írá sos vizs gák fel fu tá sa a 19. szá zad - ra jel lem zõ. Nem cé lunk tu do mány tör té ne ti ér té ke lést adni e he lyen, meg te szi azt az ide vo nat ko zó szak iro da lom (pl. Hor váth, 1991), de tény, hogy Galton, Binet, Cattel, Ebbinghaus, Spearman, Thorndike és má sok ke zén (és még inkább eszén) a pszi cho ló - giai kép zõd mé nyek mé ré se sa já tos in ter disz cip li ná ris tu do mány ág gá vált, amely ben az alkalmazott pszi cho ló gia az al kal ma zott ma te ma ti ká val kö tött há zas sá got. A fen ti szü - lõk nek édesgyer me ke az ide gen nyel vi tesz te lés, amely az ed di gi al ko tó ré sze ket al kal ma - zott nyel vé szet tel és pe da gó gi á val te téz te: ez az elegy vé gül is a nyelv pe da gó gia bur ká - ban vált önál ló ve gyü let té.

2.2. Tesztelés és idegen nyelvi tesztelés

A tesz te lés csa lád fá ja a kö vet ke zõ ro ko ni kap cso la tok alap ján te re bé lye se dett:

1. A tesz te lés egész el mé le te és gya kor la ta a pszi cho ló gi ai tesz te lés bõl fej lõ dött ki.

2. A pszi cho ló gia és a sta tisz ti ka há zas sá ga mint in ter disz cip li ná ris je len ség a pszichometria név re hall gat, amely tör té ne te so rán újabb és újabb el ne ve zé sek - ben buk kant elõ, de va ló já ban ugyan az a tu do mány ág je lent ke zett egy re „ma ga - sabb” szin ten (a docimológiától a szá mí tó gé pes tesz te lé sig).

3. A pe da gó gi ai tesz te lés is a pszi cho ló gi ai tesz tek bõl ala kult ki.

(23)

4. Az ide gen nyel vi tesz te lés nyelv pe da gó gi ai jel le gû és an nak el le né re, hogy az alap tu do má nyok tól (nyel vé szet, pszi cho ló gia) nehezen választható el, be so rol - ha tó a pe da gó gi ai tesz te lés ma mut fa mí li á já ba.

A fen ti té zi sek alig ha szo rul nak hosszas bi zo nyí tás ra, hi szen a klasszi kus pszi cho ló - gi ai tesz tek (sze mé lyi ség tesz tek, ál ta lá nos tu laj don sá go kat vizs gá ló in tel li gen cia tesz tek, egy tel je sít ményt vizs gá ló, pl. em lé ke zet tesz tek) ön ma guk ban igen sok ver bá lis ele met tar tal maz nak. Az sem két sé ges, hogy a nem ver bá lis vagy per for má ci ós tesz tek ese té ben csak annyi ban le het a nyel vet ki kap csol ni, amennyi re a gon dol ko dás füg get len a nyelv - tõl. A tesz te lés tör té ne té rõl szó ló mun kák ban kü lö nö sen lát vá nyos a kü lön fé le kvan ti ta - tív, kva li ta tív, pszichometrikus és in terp re tá ci ós tech ni kák be mu ta tá sa, kü lö nö sen az in - tel li gen cia tesz tek ese té ben (Binet–Si mon, 1905; Stern, 1920; Cattel kultúrsemleges teszt je, 1936; Wechsler, 1939; Raven: prog resszív mát ri xok, 1938; Lorge és Thorndike:

kog ni tív ké pes sé gek, 1954; Torrance-teszt [TTCT], 1964; kre a ti vi tás tesz tek stb.). Je len - tõs a nyelv sze re pe a kü lön fé le em lé ke zet vizs gá ló tesz tek ben (pl. Ranschburg-féle lo gi - kai szópár, 1905), va la mint a sze mé lyi ség tesz tek túl nyo mó ré szé ben is.

Ilyen tö ké le tes in ter ak ci ó ban, mint ami lyen a pszi cho ló gia és a sta tisz ti ka há zas sá ga a pszichometriában, ma már ne héz meg ál la pí ta ni, hogy me lyik le he tett a „kez de mé nye - zõ fél”. Két ség te len vi szont, hogy a pszi cho ló gia a tö me ges mé ré sek be in du lá sa kor kez - dett egy re in kább a ma te ma ti ka bi zo nyí tó ere jé re tá masz kod ni, mint pél dá ul az is ko lai fel vé te li tesz tek, a kü lön fé le ka to nai tesz tek stb. Ez az az idõ szak, ami kor a ho mo gén kö - rül mé nyek meg te rem té se cél já ból meg je le nik az ob jek tív fe le let vá lasz tós teszt és vi - szony lag jól ki dol go zott el mé le te (Thorndike, Thurstone, Terman stb.). Bár a leg is mer - tebb is ko lai tesz tek egyi ke (SAT: Scholastic Aptitude Test) már 1926-ban be ve tés re ke rült, a klasszi kus pszichometria ma te ma ti ka i lag is bi zo nyít ha tó el mé le te – szám ta lan elõz mény után – Gulliksen (1950) mun ká i ban nyer te el axi o ma ti kus meg fo gal ma zá sát.

Et tõl az idõ szak tól kezd ve ér tel mez het jük úgy a tesz te ket, mint adott vi sel ke dés min ták - ról szer zett ér vé nyes in for má ci ó kat. Ek kor tól fo gad juk el, hogy a teszt csak egy esz köz a mé rés ben és az ér té ke lés ben. Ek kor tu da to sul, hogy a mé rés csak olyan jó le het, mint a mé rõ esz köz maga, amely lét re jöt té ben po pu lá ció füg gõ, és ter mé sze té bõl ere dõ en fel té - te le zi, hogy a mért ér ték a va ló di ér ték mel lett hi bát is tar tal maz. Ugyan ek kor azt is fel té - te lez zük, hogy a jó teszt ben a mért ér ték és a va ló di ér ték ma gas szin ten kor re lál. Ma te - ma ti kai szem pont ból ez a teszt el mé let (va gyis a klasszi kus pszichometria teszt el mé le te) de ter mi nisz ti kus mo del le ket ge ne rál, ami egy ben a klasszi kus teszt el mé let korlátait is ki - je lö li. Ez az a teszt el mé let, amely tárgy sze rû sé gét, sze mé lyek tõl nem füg gõ jel le gét, va gyis ob jek ti vi tá sát a tesz te lés jó ság mu ta tó i nak ki je lö lé sé vel és azok bi zo nyí tá sá val biz - to sít ja (ér vé nyes ség, meg bíz ha tó ság, ki vi te lez he tõ ség). Al kal ma zá sa so rán a teszt ké szí tõ mi ni má lis idõ-, esz köz- és ener gia rá for dí tás sal ma xi má lis in for má ci ó hoz jut, és még en - nek ered mé nye it is – a meg fe le lõ ma te ma ti kai-sta tisz ti kai mu ta tók bi zo nyí tá sá ig – ké tel - ke dés sel fo gad ja. Könnyû len ne itt el me rül ni a validitástípusok, a reliabilitásszámítások, va la mint a kü lön fé le teszt el mé le ti fej te ge té sek ten ge ré ben, ám az ér dek lõ dõ ket a má so - dik fe je zet hez, il let ve a re le váns szak iro da lom leg köz ért he tõbb ma gyar szer zõ i hez utal - juk (Nagy, 1972, 1975; Orosz, 1995; Fa lus, 1996; Csa pó, 1996; Hor váth, 1997).

(24)

2.3. A nyelvtanítási módszerek és az idegen nyelvi mérések fejlõdése

A nyelv ta ní tás-tör té net mint egy negy ven cím kéz he tõ mód sze re kö zül a klasszi kus szer zõk (Titone, 1968; Kelly, 1969; Larsen-Freeman, 1986) tíz-ti zen öt öt em lí te nek vagy tár gyal nak (nyelv ta ni-for dí tó, di rekt, ol vas ta tó, in ten zív, audiolingvális, au di o vi zu á lis, men ta lis ta, ta nács ko zó, cse le ked te tõ, néma, szuggesztopédia, kom mu ni ka tív stb.). A je - len so rok szer zõ je több mû vé ben (Bár dos, 1986/C, 1988) rész le te sen ele mez te a fent em - lí tett mód sze rek fej lõ dés tör té net ét. Esze rint a leg na gyobb pa ra dig ma vál tá sok ra a nyelv - ta ni-for dí tó és a di rekt mód szer össze csa pá sa kor, il let ve az audiolingvális és kog ni tív mód sze rek üt köz te té se kor ke rült sor. A kor társ mód sze rek kö zött a hu ma nisz ti kus mód - sze rek nek nem si ke rült pa ra dig ma vál tást el ér ni ük, egyes el ve ik be le si mul tak a nyelv ta ní - tás leg utób bi nagy meg úju lá sá ba: a kom mu ni ka tív nyelv ta ní tás ba, amely vi szont ki lenc - ve nes évek be li ek lek ti ká ja mi att iga zi pa ra dig ma vál tást in kább a tan anyag fel épí té sé ben ho zott és nem mód sze re i ben. A nyelv ta ní tás tör té ne tét le egy sze rû sít ve azt mond hat juk, hogy a szá zad elõ a di rekt mód sze rek gyõ zel me, a szá zad de re ka az audiolingvális mód - szer ural ma, míg a szá zad vég a kog ni tív pszi cho ló gi á tól a te rá pi ás pszi cho ló gi á kig tar tó té koz ló ka lan dot kö ve tõ en a kom mu ni ka tív kom pe ten cia di csé re té ben tért meg az al kal - ma zott nyel vé szet ke be lé be. E fej lõ dés sark kö vei azok a nyelv ta ní tá si el mé le tek ké te re - bé lye se dõ mód sze rek, ame lyek ben a nyel vé sze ti és pszi cho ló gi ai elem össze fo nó dá sa vi - lá go san meg fi gyel he tõ:

• fo ne ti ka + asszo ci a tív pszi cho ló gia = di rekt mód szer;

• struk tu ra liz mus + behaviorizmus = audiolingvális mód szer;

• transz for má ci ós-ge ne ra tív nyel vé szet + kog ni tív pszi cho ló gia = men ta lis ta mód szer;

• makrolingvisztika + szo ci ál pszi cho ló gia = kom mu ni ka tív nyelv ta ní tás.

Könnyen el ve szít het jük fen ti éles lá tá sun kat vi szont ak kor, ha a nyelv ta ní tás tör té - ne té ben is mert té vált ide gen nyel vi mé ré si mód sze rek re és tech ni kák ra irá nyít juk fi gyel - mün ket. Ez a je len tõs hal maz több fé le kép pen is osz tá lyoz ha tó, pl. idõ ren di ség ben; az egyes kész sé gek sze rint (be széd ér tés, be széd kész ség, ol va sás ér tés, írás kész ség, for dí tás, tol má cso lás) vagy ép pen a nyel vi tar ta lom fõbb te rü le te i nek meg fe le lõ en (ki ej tés és he - lyes írás, nyelv tan és nyel vi szer ke ze tek; le xi ka és sze man ti ka; prag ma ti kai kér dé sek stb.).

Ter mé sze te sen egy mást át fe dõ hal ma zok ról van szó, hi szen szá mos tech ni kát egy szer re több mód szer is hasz nált, így egyes ese tek ben ne héz meg ha tá roz ni, hogy az adott tech ni - kai meg ol dást mely mód szer mu tat hat ja fel jel leg ze te sen sa ját ja ként. Az 1. táb lá zat né - hány mód szer és jel leg ze tes ér té ke lé si el já rás kap cso la tát mu tat ja be váz la to san.

Ter mé sze te sen hossza san le het ne ele mez ni a kü lön fé le mód sze rek és a ked velt mi - nõ sí tõ el já rá sok kap cso la tát, de a leg több eset ben a mód szer cél ki tû zé sei, a jel leg ze tes osz tály ter mi meg ol dá sok és a nyel vi tel je sít ményt vizs gá ló mód sze rek kö zött leg fel jebb sze líd pár hu za mos ság fe dez he tõ fel. Tu da tos ter ve zés rõl vagy el mé le ti meg fe lel te tés rõl nincs szó, csak két eset ben: az audiolingvális mód szer strukturalista-pszichometrikus elvû diszk rétpon tos tesz te lé se, il let ve a kom mu ni ka tív nyelv ta ní tás kom mu ni ka tív kom - pe ten ciacent ri kus in teg rált-glo bá lis tesz te lé se ese tén. Meg fe lel a té nyek nek, ha azt ál lít - juk, hogy az ide gen nyel vi tesz te lés csak át vet te és adap tál ta a pszi cho ló gi ai, il let ve pe da -

(25)

gó gi ai tesz te lés ben ki ala kult tech ni ká kat. Nem bi zo nyít ha tó, hogy az ide gen nyel vek ta ní tá sá nak amúgy igen gaz dag me to di ká ja olyan kü lön le ges el já rá so kat fej lesz tett vol na ki, ame lyek más te rü le te ken tel jes ség gel is me ret le nek let tek vol na. Ugyan ak kor nem két sé ges, hogy szá mos je len tõs tesz te lé si tech ni ka ép pen a nyel vi tesz te lés ben tel je se dett ki, itt vált fi no man han golt mé rõ esz köz zé (pl. az „ob jek tív” fe le let vá lasz tós tesz tek, a szövegkiegészítés [cloze procedure]). Úgy tû nik, hogy eb bõl az epi gon ság ból és ma ni e - riz mus ból csak a leg utób bi évek gya kor la ta, kü lö nö sen a kom mu ni ka tív kom pe ten cia mé ré sét cél ba vevõ tesz tek vol tak ké pe sek ki tör ni.

2.4. Az idegen nyelvi tesztelés korszakai

A teszt tör té ne ti mun kák kö zül Spolsky (1995) és Barnwell (1996) mo nog rá fi ái emel ked nek ki, akik mind ket ten a tesz te lés Egye sült Államok-beli tör té ne tét tüntették ki figyelmükkel. A brit ha gyo mányt az utób bi négy év ti zed ben a szak ma ál la po tát le ír ni kí vá nó át fo gó cik kek ben, il let ve kö te tek ben kö vet het jük nyo mon (het ve nes évek:

Davies, 1978; nyolc va nas évek: Skehan, 1988, 1989; ki lenc ve nes évek: Alderson–North, 1991, il let ve Bachmann, 2000; Alderson–Banerjee, 2001). A nyel vi tesz te lés tör té ne té - nek há rom sza kasz ra bon tá sa Spolskytól szár ma zik, aki 1977-ben Stutt gart ban az Al kal - ma zott Nyel vé szet IV. Vi lág kon fe ren ci á ján hasz nál ta elõ ször eze ket a ka te gó ri á kat (ame lyek a 2. táb lá zatban lát ha tók). Sze rin te az ön tu dat lan, még nem tu do má nyos vizs - gá ló dás kor sza ká ban az esszé ket, a szó be li vizs gá kat ösz tö nö sen bí rál ták el a ta ná rok vagy vizs gáz ta tók, az osz tály za tok hi te le a mi nõ sí tést sza va to ló sze mé lyek te kin té lyé bõl táp lál ko zott. A má so dik sza kasz Spolsky ere de ti le írá sá ban a pszichometriában jár tas ku ta tók és a nyel vé szek együtt mû kö dé sé nek ered mé nye, amely már tu do má nyos mé rés, mert ob jek tív és meg is mé tel he tõ, ugyan is kö vet ke ze tes mód sze rek et mutattak be az ide - 1. táb lá zat: Né hány nyelv ta ní tá si mód szer és jel leg ze tes ér té ke lé si el já rás

MÓDSZEREK ELJÁRÁSOK

nyelv ta ni-for dí tó fo gal ma zás, for dí tás, dik tá lás, transz for má ci ós és be he lyet - te sí té si fel ada tok

di rekt el me sé lés, le írás, tár sal gás

ol vas ta tó kér dés-fe le let (ké sõbb: fe le let vá lasz tós teszt) in ten zív tár sal gás, di a ló gus rep ro duk ció

audiolingvális teszt mát ri xok ra épü lõ teszt bat té ri ák, kész ség ele mek és nyel vi tar ta lom sze rint (ob jek tív tesz te lés) és ve gyes tí pu sú fel ada tok

au di o vi zu á lis in ter jú, tár sal gás

men ta lis ta (kog ni tív) szövegkiegészítés, dik tá lás, for dí tás

pszi cho lo gi zá ló (hu ma nisz ti kus) rep ro duk tív gya kor la tok (vagy nincs vissza csa to lás)

kom mu ni ka tív ob jek tív és szub jek tív el bí rá lá sú tech ni kák ke ve re dé se, mé - rés me to di kai ek lek ti ka („min den szin ten szin te min den”)

(26)

gen nyel vi kész sé gek, ké pes sé gek mé ré sé ben is. A kor szak diszk rét pon tos tesz te lé sét szak tu do má nyos igé nyes ség gel Lado (1961) írta le, aki nek ez zel a mû vé vel elõ ször si ke - rült az ide gen nyel vi mé ré sek és ér té ke lé sek vi lá gát va ló di bo nyo lult sá gá ban be mu tat ni.

A struk tu ra liz mus és a behaviorizmus eré nye it egye sí te ni pró bá ló audiolingvális mód - szer el mé le té vel és gya kor la tá val össz hang ban állt az az el kép ze lés, hogy a nyel vi je len sé - ge ket a le he tõ leg ki sebb, de még el kü lö nü lõ (diszk rét) egy sé ge kig szin te szét szag gat va vizs gál ták. Az ezt követõ sza kasz vi szont ép pen az in teg rált sá got kéri szá mon a tesz te - ken, va la mint a kom mu ni ka tív kom pe ten cia vizs gá la tát, amely idõ köz ben az egy re szé le - seb bé és ek lek ti ku sab bá váló kom mu ni ka tív nyelv ta ní tás min dent át fo gó cél kép ze té vé vál to zott. Az in teg rált tesz te lés leg jel leg ze te sebb kép vi se lõ je Oller volt (1979), a kom - mu ni ka tív tesz te lés leg frap pán sabb meg fo gal ma zó ja pe dig Morrow (1979), aki nek hu - mo ros-me ta fo ri kus ka te gó ri á it csak ér de kes ség bõl ál lí tot tuk a tu do má nyos le írá sok mel lé. Az így lét re jött kor sza ko lás nem csak az ide gen nyel vi ér té ke lés ál ta lá nos fej lõ dé - sét mu tat ja, ha nem a nyelv ta ní tá si cé lok és az ezek kel össz hang ban ki fej lõ dõ mód sze rek idõn ként szél sõ sé ges, de a tör té nel mi-tár sa dal mi kö rül mé nyek hez ké pest még is csak lo - gi ku san moz gó vál to zá sa it is.

2. táb lá zat: Az ide gen nyel vi ér té ke lés kor sza kai a 20. szá zad ban

B. SPOLSKY (1977)

K. MORROW (1979)

B. J. CARROLL – P. HALL

(1985)

Jel leg ze tes nyelv - taní tá si mód szer

vagy el mé let

III. ÖSZTÖNÖS

(AD HOC)

„PRE-SCIENTIFIC”

(„ha gyo má nyos”)

„ÉDENKERT” NYELVTANI

„iskolázott”

„írástudó”

NYELVTANI- FORDÍTÓ

III. PSZICHO-

METRIKUS- STRUKTU-

RALISTA („mo dern”)

„SIRALOM- VÖLGY’”

PSZICHO- LINGVISZTIKAI

AUDIO- LINGVÁLIS

III. PSZICHO- ÉS

SZOCIO- LINGVISZTIKAI

(„posztmodern”)

„AZ ÍGÉRET FÖLDJE”

TÁRSADALMI- KOMMUNIKATÍV

KOMMUNI- KATÍV

A 2. táb lá zatban be mu tat tuk az ide gen nyel vi tesz te lés leg is mer tebb és leg in kább el - fo ga dott kor sza ko lá sa it, a to váb bi ak ban in kább né hány ke vés sé hang sú lyo zott sa já tos - ság ra hív juk fel a fi gyel met.

2.4.1. Korszakváltások: csere vagy túlélés

A kor szak ok egy más ra épü lé se, fej lõ dés me ne te szak mai szem pont ból bi zo nyít ha - tó; a kor szak vál tá sok nem kirekesztõek, az új tech ni kák meg je le né se a ré gi e ket nem olt - ja ki. A ha gyo má nyos ide gen nyel vi mé rés szá mos tech ni ká ja (pl. ve gyes tí pu sú fel adat la -

(27)

pok, be he lyet te sí té ses vagy ki egé szí té ses fel ada tok) más for má ban fel ír va meg je le nik a pszichometrikus-strukturalista tesz te lés fe le let vá lasz tós teszt je i ben. Ha son ló kép pen, az ob jek tív fe le let vá lasz tós tesz te lés ér té ke lé si tech ni ká it a pszicholingvisztikai tesz te lés - ben ked velt szövegkiegészítés fel ada ta i nak ér té ke lé sé ben is fel hasz nál hat juk. Ugyan ak - kor a szövegkiegészítést a glo bá lis tesz te lés is ked ve li: szá mos vizs gá ban meg be csült vonulata a kom mu ni ka tív tesz te lés nek. Több ilyen bel sõ össze füg gés, fej lõ dés vo nal fel - tár ha tó, és a szak ma mû ve lõi szá má ra alig ha szo rul kü lön bi zo nyí tás ra, hogy a kü lön fé le kor szak ok jel leg ze tes és fõ ként si ke res tech ni ká it a tesz te lés és vizs gáz ta tás min den na pi gya kor la ta to vább él te ti. Hoz zá kell ten nünk vi szont azt, hogy egyes ese tek ben szak ma i - lag már meg bu kott vagy nem di va tos mód sze rek túl élé sét üz le ti ér de kek tart ják fönn.

Jel leg ze tes pél dá ja en nek az a tény, hogy a vi lág ban tö me ge sen el ter jedt kész ség vizs gá ló tesz tek ku ta tó köz pont jai (Princeton, Camb rid ge, Man ches ter stb.) már ré gen be mu tat - ták a klasszi kus tesz te lés el mé le té nek az ide gen nyel vi mé ré sek re is rá ve tü lõ korlátait, en nek el le né re ilyen fel épí té sû vizs gá i kat – nyil ván va ló an el sõ sor ban a prak ti kus ság el - vé nek min den mást el söp rõ ér vé nye sí té se mi att – még nem von ták vissza.

2.4.2. Kompetíció vagy kooperáció

Az ide gen nyel vi mé rés, ér té ke lés és vizs ga tech ni ka még az adott kor szak okon be lül is je len tõs vál to zá so kon es het át. Ezek a vál to zá sok a teszt tech ni kák tól vi szony lag füg - get le nül funk ci o ná li sak, hi szen bi zo nyít ha tó an a nyelv tu dás, a komp lex nyel vi kész sé gek, a nyel vi tel je sít mény más és más al ko tó ele me it ké pe sek a töb bi vizs gá la ti mód szer nél job ban meg ra gad ni. Nem csak a nagy gya kor la tú vizs gáz ta tók, ha nem a gya kor ló nyelv ta - nár szá má ra is is me re tes, hogy a diszk rét pon tos, izo lált vagy ato misz ti kus nyel vi ele me - ket mik romód sze rek kel vizs gá ló struk tu ra lis ta tesz tek igen szem lé le tes ké pet raj zol hat - nak egy je lölt nyelv ta ni, he lyes írá si vagy ép pen szó kincs is me re ti pro fil já ról. Ez zel szem ben a szin tén ob jek tív teszt tech ni kák hoz tar to zó in teg rált vagy glo bá lis tesz te lés (vö.: Oller, 1979, amely va ló já ban hagyományos teszteket je lent ob jek tív pon to zás sal) fõ ként a re cept ív kész sé gek fel tér ké pe zé sé ben tû nik ki. A tel jes körû imp resszi ót trón ra eme lõ szub jek tív elbírálású teszt tech ni kák – kö zöt tük nem egy mo dern kom mu ni ka tív teszt is – fõ ként a je lölt pro duk tív kész sé ge i rõl ké pes olyan be te kin tést nyúj ta ni, amely egy pszicho metrikus-strukturalista teszt ese tén szin te el kép zel he tet len.

2.4.3. Az idegen nyelvi mérés és értékelés metamorfózisai

Szem lé lõ dés és em pi ri kus vizs gá lat egy aránt azt bi zo nyít ja, hogy az ide gen nyel vi mé rés vál to zá sai az evo lú ci ós spi rál me ne tét kö ve tik, amely ben a je len sé gek cik li ku san is mét lõd nek, de min den kör ben el vár ha tó an egy ma ga sabb fo kon. Ez a fej lõ dés me net az ide gen nyel vi mé rés és ér té ke lés ese té ben a kö vet ke zõ négy fá zis sal ír ha tó le:

A) Ha gyo má nyos tech ni ka, szub jek tív ér té ke lés

Ilye nek nek te kint het jük az õs idõk óta is mert fo gal ma zás- vagy fordítás elbírá lá - sokat, ame lyek nek szi go rú kri té ri um rend sze rét év szá zad okon át a min den na pi is ko lai gya kor lat ha gyo má nyoz ta át. Tech ni ka i lag vi szont ez a faj ta ér té ke lés az ún. ösz tö nös sza kasz hoz tar to zik, amely nek lé nye ge nem a mé rés, ha nem a meg íté lés.

(28)

B) Mo dern tech ni ka, ob jek tív ér té ke lés

Az ob jek tív fe le let vá lasz tós tesztitemeknek ezek a diszk rét pon tos bat té ri ák ba ren - de zett kö te gei tö ké le tes össz hang ban áll nak a nyelv struk tu ra lis ta szem lé le té vel csak úgy, mint a vá lasz ban el ér he tõ 0 vagy 1 ér ték a gépi fel dol go zás sal, s ek kép pen az ob jek tív ér - té ke lés sel, ame lyet a klasszi kus teszt el mé let ma te ma ti kai-sta tisz ti kai mód sze rei tá mo - gat nak. A vi lág ke res ke del mi leg be sze rez he tõ teszt je i nek dön tõ há nya da mind a mai na - pig eb ben a tar to mány ban mo zog.

C) Ha gyo má nyos és mo dern tech ni ka, ob jek tív ér té ke lés

Az in teg rált tesz te lés nek egy komp ro misszum ra tö rek võ ága za ta az 1970-es évek vé gén, a 80-as évek ele jén hó dí tott, fõ ként az zal, hogy az egész le ges ség kö ve tel mé nye i - nek tel je sí té se vé gett vissza csem pé szett olyan egész le ges ség hez kö tött mé ré ses el já rá so - kat (pl. dik tá lás, szövegkiegészítés), ame lye ket az ér té ke lés ben biz to sí tott meg fe le lõ ana li ti ka se gít sé gé vel – a kor szel lem nek meg fe le lõ en – ob jek tí ven le he tett ér té kel ni.

Ezek a teszt tech no ló gi ák az ál ta luk ka vart vi ták el le né re (Alderson, 1978; Bár dos, 1979) mind a mai na pig igen nép sze rû ek.

D) Ha gyo má nyos és mo dern tech ni ka, szubjektivitást csök ken tõ ér té ke lés

A kom mu ni ka tív kom pe ten cia meg lét ét ku ta tó, a nyelv hasz ná la tát gyúj tó pont ba he lye zõ pszi cho- és szociolingvisztikai elvû tesz te lés rõl van szó, ame lyet leg töb ben kom - mu ni ka tív tesz te lés nek is mer nek (de tech ni ka i lag ne vez het nénk ek lek ti kus tesztelésnek is). Egy ilyen meg kö ze lí tés ben az egész le ges ség, a funk ci o na li tás, a meg ol dott ság ka te gó ri ái do mi - nál nak a vizs gált nyel vi vi sel ke dés min tá ban, és ép pen ez a fo ko zott validitásigény a dön - tõ moz za nat. Eh hez ké pest az értekelés szub jek ti vi tá sa mint hát rány el hal vá nyul. Fon to - sabb a meg ol dan dó nyel vi fel adat au ten ti kus sá ga, mint a kü lön fé le tech ni kák kal (a vizs gáz ta tók szá má nak nö ve lé se, a vizs gáz ta tók ala pos fel ké szí té se stb.) csök kent he tõ szub jek ti vi tás.

Vég kö vet kez te tés ként meg ál la pít hat juk, hogy az utób bi öt ven-hat van év ben a mé - rés és ér té ke lés el mé le te és gya kor la ta egy tel jes nek tûnõ fej lõ dé si cik lust fu tott be, amely ben al ka lom nyílt arra, hogy a misz ti kus nak tar tott nyelv tu dás egé szé ben meg nyil - vá nu ló nyel vi kom pe ten ci á ról job ban alá tá masz tott becs lé se ket mu tas son. A fej lõ dés me ne tét ki kény sze rí tõ he ge li el len té tek az ana li ti kus-ob jek tív és a glo bá lis-szub jek tív mé rés me to di kák szél sõ sé gei kö zött osz cil lál nak.

2.5. Diszkrétpontos és globális tesztelés: ellentmondás vagy csak ellentét?

Egy be széd pro duk ció tel jes sé gé ben egy izo lált nyel vi elem vagy egy komp lex be - széd funk ció fon tos sá ga egy for mán meg kér dõ je lez he tet len, el len tét ként fel sem fog ha - tók, egy sé gük meg bont ha tat lan. „In vivo” ez a szét vá lasz tás ér tel met len. A mé rés me to - di ká ja vi szont olyan, hogy ak kor ké pes na gyobb ob jek ti vi tás sal ér té kel ni va la mit, ha mi nél több bí rá ló, mi nél több bí rá la ti szem pont sze rint vizs gá ló dik. Ez a moz za nat több - nyi re „in vitro” ál la pot ba so dor ja a vizs gá lan dó pszi cho ló gi ai kép zõd mé nye ket, ugyan - ak kor ki ta pint ha tó vá te szi azt is, hogy az egy sé ges sé get mi lyen el len té tek egy más hoz fe - szü lé se te rem tet te meg. Az el mon dot tak szem lél te té sé re a mé ré si tech ni kák nak ezt a le het sé ges ket tõs sé gét a be széd pro duk ció vizs gá la tá ban mu tat juk be.