A leg utób bi év ti zed mo dell jei

Idõ köz ben a tesz te lés ma te ma ti kai hát te ré nek fej lõ dé se le he tõ vé tet te, hogy a ku -ta tók egy szer re több té nye zõ vi sel ke dé sét is meg fi gyel jék igen bo nyo lult hely ze tek ben.

A ku ta tá si ered mé nyek ha tá sá ra meg dõlt az az el kép ze lés, hogy a fej lett nyelv tu dás mö -gött egyet len, egy sé ges ké pes ség hú zó dik meg. Az új ered mé nye ket fi gye lem be vevõ nyelv tu dás mo del lek kö zül Bachman (1990) el gon do lá sa arat ta a leg na gyobb si kert. El -kép ze lé se sze rint a kom mu ni ka tív nyel vi ké pes ség (communicative language ability, CLA) há rom kom po nens rend szer együtt mû kö dé sé bõl fa kad. Egy fe lõl lé te zik maga a nyel vi kom pe ten cia, amely szer ve zé si (vagy el ren de zé si) kom pe ten ci á ból, il let ve prag ma ti kai kom pe ten ci á ból áll. Az elõb bi, va gyis a ren de zõi kom pe ten cia nyelv ta ni és szö -veg al ko tói as pek tus ból, míg a prag ma ti kai kom pe ten cia illokúciós (a be széd funk ci ó kat ki fe jez ni ké pes) és szociolingvisztikai kom pe ten ci á ból áll. A má so dik na gyobb elem a stra té gi ai kom pe ten cia, amely a be széd funk ci ók ér té ke lé sé bõl, ter ve zé sé bõl, majd vég -re haj tá sá ból áll. A har ma dik össze te võt Bachman pszichofiziológiai me cha niz mu sok -nak ne ve zi, ezek va ló já ban a kész sé ge ket je len tik, ame lyek pro duk tív, il let ve re cept ív cso port ja i ban a köz lés csa tor ná ja sze rin ti osz tat is van (szó be li, vi zu á lis, hal lá si). A kül -föl di szak iro da lom (sõt a ha zai is, vö. Ka to na, 1996: 22) je len tõs elõ re lé pés nek tart ja Bachman mo dell jét.

Vé le mé nyünk sze rint Bachman mo dell je, ame lyet a 11. táb lá zat mu tat be, za va ró ki eme lé se ket tar tal maz (mint ha az illokúciós kom pe ten cia nem len ne ere den dõ en a szociolingvisztikai kom pe ten cia ré sze; rá adá sul nyelv ta ni kom pe ten cia nél kül szö veg al ko tói sincs). Az áb rá zo lás ból nem de rül ki, hogy a nyel vi kom pe ten cia al cso port jai nem csak egy más mel let ti ség ben, ha nem egy más ré sze ként is lé tez het nek. Bachman ka te go ri -zá lá sa egy ál ta lán nem új, lé nye gé ben meg is mét li a Canale és Swain ál tal lét re ho zott konst ruk ci ót, sõt – ért he tõ mó don – a tesz te lés min den na pi gya kor la tá ból fa ka dó kény -szer ha tá sá ra vissza nyúl a ko ráb bi sé mák hoz, és vissza hoz za a kész sé ge ket. Ez zel lé nye -gé ben arra az útra lép, hogy a nyolc va nas évek leg is mer tebb kom mu ni ka tív kom pe ten cia mo dell jét egye sí ti Lado kor tár sa i nak ana li ti kus mo dell je i vel (Harris, 1969; Coo per, 1968), bár itt egy elõ re csak a kész sé gek je len nek meg mint abszt rakt ka te gó ri ák, mint a kom mu ni ká ció csa tor nái, üzemmódkapcsolók.

Alig ha nem Bachman is ér zé kel het te, hogy ez a vissza csú szás egy ko ráb bi ana li ti ká -ba nem kí vá na tos, de a tesz te lés gya kor la ti meg ol dá sa i -ban el ke rül he tet len. Vi lá go san mu tat ja ezt az a tény, hogy ugyan en nek az „épít mény nek” gya kor la ti al kal ma zá sa so rán (Bachman és Palmer, 1996) pszichofiziológiai me cha niz mu sok he lyett már nyel vi kész -sé gek rõl be szél rend kí vül kény sze re det ten és igen rö vi den. Ugyan ak kor a nyelv ta ni tudás ka te gó ri á já ban vissza csem pé szi a le xi kai, a szin tak ti kai, va la mint a fo no ló gi ai (fo

né mák) és a „gra fo ló gi ai” (grafémák) tu dást, amely ter mi no ló gia a nyelv pe da gó gi ai köz -széd cse lek vé si kom pe ten ci á nak for dí ta ni (Celce-Murcia–Dörnyei–Thurrell, 1995). Ez a mo dell nem csak azért szim pa ti kus szá munk ra, mert meg al ko tói kö zött ma gyar ku ta tó is

Szövegalkotói kompetencia

Stratégiai kompetencia Szociokulturális

kompetencia

Nyelvi kompetencia

Beszéd-cselekvési kompetencia 8. ábra: A nyelv tu dás funk ci o ná lis-di na mi kus mo dell je (Celce-Murcia–Dörnyei–Thurrell, 1995 nyo mán) 12. táb lá zat: A nyelv tu dás fõbb te rü le tei (Bachman–Palmer, 1996 nyomán)

Nyelv szer ve zõi tu dás ki fe je zé sek vagy mon da tok és egy be füg gõ szö ve gek el ren de zé se Nyelv ta ni tu dás ki fe je zé sek és mon da tok el ren de zé se;

a szó kincs tu dá sa, a szin ta xis tu dá sa, a fo no ló gia és a grafémák tu dá sa

Szö veg al ko tói tu dás ki fe je zé sek vagy mon da tok el ren de zé se szö veg lét re ho zá sa cél já ból A ko hé zió lét re ho zá sá nak

tu dá sa

re to ri kai vagy tár sal gá si szö veg el ren de zés tu dá sa

Prag ma ti kai tu dás ki fe je zé sek vagy mon da tok, il let ve szö ve gek il lesz té se a nyelv -hasz ná ló kom mu ni ka tív cél jai és a nyelv -hasz ná lat kör nye ze té nek jel leg ze tes sé gei kö zött

Be széd funk ci ók tu dá sa ki fe je zé sek vagy mon da tok, il let ve szö ve gek il lesz té se a nyelv -hasz ná ló kom mu ni ka tív cél ja i hoz;

referenciális funk ci ók tu dá sa, manipulatív funk ci ók tu dá sa, he u -risz ti kus funk ci ók tu dá sa, imaginatív funk ci ók tu dá sa

Szociolingvisztikai tu dás ki fe je zé sek vagy mon da tok, il let ve szö ve gek il lesz té se a nyelv -hasz ná lat kö rül mé nye i nek jel leg ze tes sé ge i hez;

nyelv va ri án sok és di a lek tu sok is me re te, re gisz te rek tu dá sa (pl. for má lis/in for má lis), idiomatikus ki fe je zé sek tu dá sa,

szó- és gon do lat alak za tok, il let ve kul tu rá lis re fe ren ci ák is me re te