3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE
3.2. Röntgendiffrakciós vizsgálatok eredményei
A talajok szervetlen része leginkább ásványokból áll, ezek összetétele meghatározza a talajban lpY NpPLDL HOHPHN V]iPiW DUiQ\iW IL]LNDL WXODMGRQViJDLW pV NpPLDL MHOOHP] LW 6]HQGUHL $WDODMEDQYpJEHPHQ PiOOiVLIRO\DPDWRNUyOpVD]H]]HO|VV]HIJJ HOHP
-PLJUiFLyUyO pV PHJN|W GpVU O iWIRJy NpSHW D NO|QE|] V]HPFVHPpUHW-frakciók elválasztásáYDODWHOMHVV]HOYpQ\E OYDOyPLQWDYpWHOOHOpVD]iVYiQ\LIi]LVRNPLQGSRQWRVDEE PHJKDWiUR]iViYDO NDSKDWXQN (]pUW D N|YHWNH] NEHQ D YL]VJiOW WDODMWtSXVRN iVYiQ\RV
összetételének ábráit mutatom be.
$ V]HOYpQ\HN UpWHJHLE O YHWW PLQWiNDW V]HPFVHIUDNFLyNUD bontva XRD módszert alkalmazva határoztam meg az ásványos összetételt, amelyet a 10.–21. ábrák összesítenek.
Az öntéstalajban (10-12 ábrák) mindhárom mélységben a szmektit, a kalcit és a kvarc mennyisége a meghatározó.
Öntéstalaj (A szint, 0-15 cm)
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
mennyiség (%)
Amorf Amfibol Dolomit Kalcit Albit Mikroklín Kvarc Szmektit Klorit Kandit Csillám
10. ábra: Ásványos összetétel az öntéstalaj A szintjében
Öntéstalaj (B szint, 15-42 cm)
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
11. ábra: Ásványos összetétel az öntéstalaj B szintjében
Öntéstalaj (C szint, 42-150 cm)
0
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
12. ábra: Ásványos összetétel az öntéstalaj C szintjében
A szmektit és a kalcit eloszlása hasonló egymáshoz és a kvarccal ellentétes tendenciát mutat. Míg a kvarc mennyisége a kisebb szemcsetartományok felé haladva fokozatosan
FV|NNHQ DGGLJ D PiVLN NpW DONRWyUD PHQQ\LVpJ Q|YHNHGpV MHOOHP] 6WHIDQRYLWV $
nagyobb szemcsetartományokEDQDNYDUFW|PHJHDPHJQ D&V]LQW-800 µm-es frakciója már csaknem kizárólag kvarcot tartalmaz. A felszíni rétegben (0-15 cm) a kvarc mellett kis
PHQQ\LVpJ NDOFLWDOELWV]PHNWLWpVPLNURNOtQLVPHJMHOHQLN(]DYiOWR]iVDWDODMWtSXV|QWpV
jellegéUH XWDO $ GLIIUDNFLyV YL]VJiODWRN XJ\DQ QHP WXGWDN NLPXWDWQL NLV V]HPFVHPpUHW N
miatt) vas-oxi-KLGUR[LGiVYiQ\RNDWGHD]HOHPDQDOLWLNDLPpUpVHNV]HULQWMHOHQW VPHQQ\LVpJ
vas van a talajmintában, ez pedig jelentékeny hidromorf hatást jelez. A szmektit mennyisége a mélység növekedésével csökken (35%→ 20%), de maximális értéket minden réteg esetén az 5 µm alatti frakcióban mutat, csökkenésének oka a kvarc részarányának növekedése. A vizsgálati eredményeim, az öntéstalaj esetén nem igazolják azt a hipotézist (Szendrei, 1998), miszerint a felszíni rétegekben nagyobb a kvarc részaránya, mert jobban ellenáll az intenzív
PiOOiVQDN PLQW PiV Ii]LVRN $ NDUERQiWRV iVYiQ\RN N|UpE O D NDOFLW HORV]OiVD UHQGNtYO MHOOHP] $NDOFLWUpV]DUiQ\DDOHJDOVyUpWHJEHQMHOHQW VHQPHJQ pVPLQden esetben az 5-10 µm-HVIUDNFLyEDQpULHOPD[LPXPiW$WDODMWtSXV MHOOHP] MH D]HVHWOHJHVPpV]NLYiOiVDPHO\
az ásványi szemcséket cementáló mikrokristályos mész formában jelentkezik, leginkább a C
V]LQWEHQ/HKHWVpJHVKRJ\DNDOFLWDWDODMOHJIHOV UpV]pE OD]LG OHJHVS+FV|NNHQpVRNR]WD
kioldódás miatt hiányzik, míg a mélyebb rétegekben kissé felhalmozódik. Különbségek adódtak az amorf fázis mennyiségének alakulásában, a mélyebb rétegekben mennyisége lecsökkent (10%→3%), ugyanakkor dúsulást az 5 µm alatti tartományban mutatott.
0HJN|W GpVEHQ MiWV]RWW V]HUHSH V]HUYHV DQ\DJWDUWDOPD PLDWW QDJ\ OHKHW GH PXQNiPEDQ D
szerves anyag vizsgálatára nem térek ki. Az amfibol csupán kis mennyiségben volt jelen a
PLQWiEDQ (ORV]OiViUD MHOOHP] KRJ\ D IHOV]tQL ]yQiEan (0-15 cm) a 20-45 µm-es szemcsefrakcióban mutat maximális értéket, míg a legmélyebb zónában (42-150 cm) ez a maximum a 45-80 µm-es tartományba tolódik el. Az albit eloszlása mindhárom talajszintbenben hasonló, maximumot a 45-160 µm-es tartományokban mutat, ez arra utal,
KRJ\ PHQQ\LVpJH D PpO\VpJW O IJJHWOHQO LJHQ iOODQGy $ PLNURNOtQ NLV PHQQ\LVpJEHQ YDQ
jelen a mintában és egyenletes eloszlás jellemzi. A csillám és a klorit mennyiségének alakulása hasonlít egymáshoz, amely hasonló kristályhabitusukra YH]HWKHW YLVV]D
kimutatásuk azonban csak a 160 µm-es tartományig volt lehetséges. Maximumot minden zóna esetén a 10-20 µm-es szemcsefrakcióban érnek el, mennyiségük a mélység növekedésével emelkedik.
A kandit kimutatható mennyiségben csupán a felszíni (0-15 cm) és a legmélyebb talajszintben (42-150 cm) van jelen. Az 5-20 µm-es frakciókban egyenletes eloszlást mutat. A
GRORPLWPHQQ\LVpJHDPpO\HEE]yQiNEDQMHOHQW VHQPHJQ pVPLQGHQWDODMV]LQWHVHWpQD -80 µm-es tartományban mutat maximumot. Jellegzetesége a 45-80 µm-es tartományban
G~VXO gVV]HKDVRQOtWYD D NpW HO IRUGXOy NDUERQiWiVYiQ\W NDOFLW GRORPLW QHP WDSDV]WDOKDWy HOOHQWpWHVWHQGHQFLDPLQGNpWIi]LVPHQQ\LVpJHPHJQ D&V]LQWEHQ
A csernozjom talaj esetében (13-17 ábrák) a meghatározó fázisok a kvarc és a szmektit mellett a klorit és az albit.
Csernozjomtalaj (Asz szint, 0-25 cm)
0%
10%
20 30 40 50 60 70 80 90 100
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
mennyiség (%)
Amorf Amfibol Dolomit Kalcit Albit Mikroklín Kvarc Szmektit Klorit Kandit Csillám
13. ábra: Ásványos összetétel a csernozjomtalaj Asz szintjében
Csernozjomtalaj (A szint, 25-50 cm)
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
14. ábra: Ásványos összetétel a csernozjomtalaj A szintjében Csernozjomtalaj (B szintjében, 50-70 cm)
0
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
15. ábra: Ásványos összetétel a csernozjomtalaj B szintjében
Csernozjomtalaj (C1 szint, 70-90 cm)
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
16. ábra: Ásványos összetétel a csernozjomtalaj C1 szintjében
Csernozjomtalaj (C2 szint, 90-150 cm)
0
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
17. ábra: Ásványos összetétel a csernozjomtalaj C2 szintjében
$]HO ] HNEHQEHPXWDWRWWPLQWiNQiOWDSDV]WDOWDNKR]KDVRQOyDQDV]PHNWLWPHQQ\LVpJH Q PLN|]EHQ D NYDUF PHQQ\LVpJH FV|NNHQ D NLVHEE V]HPFVpN IHOp KDODGYD $ V]PHNWLW
maximumát az 5 µm alatti, míg a kvarc a 160-315 µm-es szemcsefrakcióban éri el. A kvarc
PHQQ\LVpJHDPpO\VpJQ|YHNHGpVpYHOHJ\WWFV|NNHQIHOV UpWHJEHOLIHOKDOPR]yGiVDSHGLJD]
mállással szembeni ellenállóképességének következménye. A mélyebb rétegek (C szintek) albit tartalma nem különbözik a felszín (Asz szint, 0-25 cm) közeli zónában kimutatott
PHQQ\LVpJW O 0tJ D IHOV]tQHQ I W|PHJpW D -45 µm-es frakcióban éri el, addig a mélyebb zónákban a 80-160 µm-HV V]HPFVpNQpO PXWDW G~VXOiVW $ NDOFLW PHQQ\LVpJH XJUiVV]HU HQ PHJQ DOHJDOVyWDODMV]LQWE OYHWWPLQWiEDQHQQHNRNDKRJ\DIHOV]tQHQkioldott kálcium az oldatba kerülve és telítetté válva kicsapódott, tehát felhalmozódott. Érdekesség azonban, hogy nem csupán a 315-800 µm-es, hanem az 5 µm alatti frakciókban is kimagasló értéket mutat, ennek oka, hogy a talajmintában kétféle kalcit forduOHO DGXUYDIUDNFLyEDQD]DQ\DN ]HWE O V]iUPD]yHOV GOHJHVHVHWHQNpQWOHERPOyNDOFLWPtJDILQRPIUDNFLyEDQDWDODMROGDWEyONLYiOy
PiVRGODJRV KHO\EHQ NpS] G|WW NDOFLW 7RYiEEi W V PpV]EHYRQDWRN ILJ\HOKHW N PHJ D
mintában, amely a talajtípus egyik jelOHP] MH $ NORULW HORV]OiVD D FVLOOiPKR] KDVRQOy $
mélység növekedésével mindkét ásványi alkotó mennyisége állandó és mindkét esetben a 10-20 µm-es tartományban mutatkozik a maximális értékük. A minta amorf fázisának
PHQQ\LVpJH KR]]iYHW OHJHVHQ iOODQGy Qéhány %, maximumot az 5 µm alatti tartományban mutat. Az amfibol csupán kis mennyiségben van jelen, dúsulást a 20-45 µm-es mutat. A mikroklín mennyiségi eloszlása az albithoz hasonló, azonban relatív mennyisége az albitnál jóval kevesebb. A mélység növekedtével maximális mennyisége a nagyobb szemcsetartományok felé tolódik el. A kandit kimutatási határ felett csupán 20 µm-ig van jelen, néhány %-ban. Dúsulást egyik szemcsefrakcióban sem mutat. A dolomit mennyisége a mélység növekedésével változik, míg a B szintben szinte alig van jelen a C és A szint dolomittartalma eléri az 3-5 %-ot, hasonlóan viselkedik, mint a kalcit mert minden rétegben a 20-45 µm-es frakcióban éri el maximális értékét.
$ EDUQD HUG WDODM |VV]HWpWHOpEHQ -21 ábrák) a kvarc és a szmektit mennyiségének ellentétes irányú eloszlása hasonló, mint a korábban bemutatott két szelvényben. Míg a szmektit részaránya növekszik a szemcseméret csökkenésével, addig a kvarc mennyisége egyenletes csökkenést mutat.
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
18. ábra: Ásványos összetétel a barna-HUG WDODM$sz szintjében
Barna-HUG WDODM$V]LQW-40 cm)
0
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
19. ábra: Ásványos összetétel a barna-HUG WDODM$V]LQWMpEHQ
Barna-x x¡ <¢£¤¦¥p§¨©ª8«,¬ -65 cm)
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
20. ábra: Ásványos összetétel a barna-HUG WDODM%V]LQWMpEHQ
Barna-HUG WDODM&V]LQW-110 cm)
0
5µm 5-10µm 10-20µm 20-45µm 45-80µm 80-160µm 160-315µm 315-800µm
szemcsetartományok
21. ábra: Ásványos összetétel a barna-HUG WDODM&V]LQWMpEHQ
A 315-800 µm-es szemcsetartomány minden zóna esetében szinte csak kvarcot tartalmaz. A szmektit mennyisége a mélyebb rétegek felé haladva nem változik, legnagyobb tömegét az 5 µm alatWL DJ\DJIUDNFLy WDUWDOPD]]D $ NDOFLWUD MHOOHP] KRJ\ D PpO\HEE ]yQiNEDQ QDJ\REE UpV]DUiQ\EDQ IRUGXOHO GH PLQGHQHVHWEHQ D -80 µm-es tartományban
PXWDWPD[LPXPRW$]DOELWDPLQWDHJ\LNI EEDONRWyMDPHQQ\LVpJpQHNHORV]OiVDIJJHWOHQD PpO\VpJW OPinden zónában a 20-45 µm-es frakcióban dúsul fel. Az amorf anyag eloszlását a mélység szintén nem befolyásolja, dúsulást az 5 µm alatti szemcsefrakcióban mutat, majd a
Q|YHNY V]HPFVHWDUWRPiQ\RNIHOpPHQQ\LVpJHIRNR]DWRVDQFV|NNHQ$]DPILEROFVXSiQD
µm feletti tartományokban kimutatható, eloszlása a mélységgel változást nem mutat. A dolomit csupán néhány %-nyi mennyiségben (~1- YDQ MHOHQ pV I NpQW D N|]HSHV -45 µm-HVV]HPFVHWDUWRPiQ\EDQG~VXO$PLNURNOtQUDMHOOHP] KRJ\DIHOV]tQHQD-80 µm-es, míg a mélyebb zónákban a nagyobb, 160-315 µm-es tartományban mutat maximális értéket (~3 %). A klorit kimutatható mennyiségben csupán a 160 µm-es szemcsetartományig található meg, kivétel a C szint, ahol megjelent a 160-800 µm-es tartományokban is, eloszlásában a csillámhoz hasonló. Mindkét ásványi alkotó a 10-20 µm-es frakcióban dúsul.
Mennyiségük alakulását a mélység nem befolyásolja, bár a mélyebb talajszintek esetén a nagyobb szemcsetartományokban is megjelennek. A kandit esetében az Asz és a B szintben az 5-10 µm-es frakcióban, míg az A és a C zónák esetén a 20-45 µm-es tartományban látható a
OHJQDJ\REE pUWpN a $] DJ\DJ PRELOL]iOyGiViW HO VHJtWL D] DJ\DJ-mész, valamint az agyag-vas vegyületek kapcsolódásának megbomlása esetleg kimosódása. A mintákban ugyan nem sikerült vas-oxi-hidroxidokat kimutatni az általam alkalmazott XRD módszerrel, de a
PLQWiNEDQ QDJ\ PHQQ\LVpJEHQ MHOHQOpY YDV pV PDQJiQ D]W D IHOWpWHOH]pVW WiPDV]WKDWMD DOi KRJ\D]DJ\DJiVYiQ\RNRQNtYOLVMHOHQW VPHQQ\LVpJ YDV-oxi-hidroxid van jelen a talajban.