Az elemek és az ásványi fázisok kapcsolata:

Dokucsajev (1900) óta |W WDODMNpS] WpQ\H] W NO|QE|]WHWQN PHJ D] pJKDMODWL D

biológiai, a domborzati, a I|OGWDQL WpQ\H] NHW pVD WDODMRN NRUiW (]HND WpQ\H] N HJ\WWHVHQ

alakítják a talajt, egymiVWQHPKHO\HWWHVtWKHWLNpVHJ\HVHNN|]ONFVDNLG OHJHVHQpVKHO\LOHJ

kerülhetnek uralomra. Az ember lakta területeken ezekhez járul hozzá még az emberi

WHYpNHQ\VpJ PLQW D WDODMNpS] GpVW PyGRVtWy WpQ\H] $ WDODM DGRWW LG EHQ pV]OHOKHW IL]LNDL

kémia és ELROyJLDL MHOOHP] LQHN DODNXOiVD PLQGLJ D NLLQGXOiVL iOODSRW D WDODMUHQGV]HUW pU KDWiVRN MHOOHJpQHN pV LQWHQ]LWiViQDN YDODPLQW D] HOWHOW LG IJJYpQ\H (]HNHW D W|UYpQ\V]HU VpJHNHW-HQQ\IRJODOWD|VV]HpVDONRWWDPHJDWDODMNpS] GpVHJ\HQOHWpW. S=f (cl,o,r,p,t)

DKRO 6 D WDODM MHOOHP] NHW FO D NOtPiW R D] pO V]HUYH]HWHN KDWiViW S D WDODMNpS]

N ]HWHW pV W D NpS] GpV LGHMpW MHOHQWL $ WDODMNpS] GpVL WpQ\H] N KDWiVD D]RQEDQ QHP HJ\LUiQ\~ pV LG EHQ I OHJ QHP YiOWR]DWODQ PHUW D PHJYiOWR]RWW WDODM YLVV]DKDW D NpS] GpVL WpQ\H] NUH DPHO\HN KDWiVD H]]HO PHJ~MXO HU V|GLN ËJ\ D] HUy]Ly PHJYiOWR]WDWMD D GRPERU]DWRWDPLYLV]RQWIHOJ\RUVtWKDWMDYDJ\OHODVVtWKDWMDDWRYiEELHUy]LyW$V|WpWHEEV]tQ

talaj gyorsabban melegszik fel nappal, mtJ pMMHO HU VHEEHQ VXJiUR] NL pV J\RUVDEEDQ K O OH (]pUW D V|WpWHEE WDODM V]pOV VpJHVHEE PLNURNOtPiW LGp] HO DPL YLV]RQW D KXPXV]RVRGiV

feltételét változtatja meg, mert fokozatosan olyan növénytakaró alakul ki rajta, amelyik

MREEDQ W UL D V]pOV VpJHNHW V]HUYHVDQ\DJ WHUPHO NpSHVVpJH NLVHEE GH XJ\DQDNNRU D

szervesanyag földfeletti része évente kétszer hal el, a nyári szárazság idején és a téli fagy alkalmával. Hasonló visszacsatolás érvényesül a talaj savanyodásában. Az erdei alom savanyú anyagot termel elbomlása folyamán, ami a talajt savanyítja. De a savanyú talajon már csak

RO\DQ Q|YpQ\WiUVXOiV PDUDG IHQQ DPHO\ W UL D VDYDVViJRW (]]HO HJ\LGHM OHJ D WDODMUD MXWy DORP LV PLQG VDYDQ\~EE OHV] ËJ\ D Q|YHNY WDODMVDYDQ\~ViJ pV D PLQG MREEDQ VDYDQ\~ViJW U Q|YpQ\iOORPiQ\ HJ\PiV KDWiViW IRNR]]D $ WDODM iVYiQ\RV |VV]HWpWHOH pV

kémiai tulajdonságai között nyilvánvaló összefüggés van, amelyet jól szemléltetnek, pl.

$VWU|PDEPXQNiMiEyOYHWWSpOGiN$NpPLDLHOHPHNDWDODMNpS] N ]HWPiOOiVDVRUiQ

jutnak közvetlenül a talajrétegekbe, vagy közvetve a mállástermékeknek a talaj- és felszíni

YL]HNE OW|UWpQ IHOKDOPR]yGiViYDO.LOPHU

$N ]HW-talaj rendszerben, a talaj geokémiai anyagforgalmában az anyagmérleg és elemforrás szempontjából az egyik lHJMHOHQW VHEEJHRNpPLDLIRO\DPDWDPiOOiV$]HJ\HViVYiQ\RNWHKiW NpPLDL |VV]HWpWHONW O PiOOpNRQ\ViJXNWyO pV D PiOOiVL pV WDODMNpS] GpVL IRO\DPDWRNWyO IJJ HQ D WDODM V]iPiUD JHRNpPLDL HOHPIRUUiVNpQW M|QQHN V]yED $] iVYiQ\RNEyO

felszabaduló elemek geRNpPLDLPRELOLWiVXNWyOIJJ HQNDSFVROyGQDNEHD]HOHPHNJHRNpPLDL N|UIRUJDOPiED3DSS$PRELOLWiVpUWHOPH]pVHNRUFpOV]HU ILJ\HOHPEHYHQQLD]WKRJ\

D] HOHPHN NO|QE|] YHJ\OHWHNHW pV iVYiQ\RNDW LV DONRWKDWQDN )RQWRV PHJHPOtWHQL D]W D

tényt is, KRJ\D]HJ\HVHOHPHNN|W GKHWQHNHJ\-HJ\NULVWiO\RVIi]LVKR]pVKRJ\H]DN|W GpV OHKHW DNiU WDODMWtSXVUD MHOOHP] VDMiWRVViJ (]pUW D] HOHPHN HORV]OiViW D] iVYiQ\L Ii]LV

mennyiségének (mélység és szemcseméret függvényében való) változása is meghatározza (Hodgson, 1984).

Mészlepedékes csernozjom talaj:

A csernozjom talajokra a humuszanyagok felhalmozódása, morzsalékos szerkezet

NLDODNXOiVDpVDNDOFLXPPDOWHOtWHWWWDODMROGDWNpWLUiQ\~PR]JiVDMHOOHP] &KXQ(]HQ

talajtípus egyik csoportjának jellHP] MHDPpV]OHSHGpNDPHO\DEDODWRQI NDMiULV]HOYpQ\EHQ

70 cm mélyen volt látható. A talaj sajátossága, hogy az aerob baktériumok által termelt és az

HOKDOiVXN XWiQ NpS] G KXPLQVDYDN D WDODMROGDW NDOFLXPLRQMDLYDO KXPiWRNDW NpSH]QHN

(Bruce, 2002), de munkám a szerves anyagok vizsgálatára nem terjedt ki. Azonban a szerves anyag nyomelem megkötésben játszott szerepe sem elhanyagolható, hogyan erre számos kutató már felhívta a figyelmet (Chabrerie, 2003). McKeague és munkatársai (1963) összegezték a kvarc elRV]OiViQDN W|UYpQ\V]HU VpJHLW WDODMRNEDQ (UHGPpQ\HLN DODSMiQ FVHUQR]MRP WDODMRNEDQ D NYDUF I NpQW D GXUYiEE µm) szemcsetartományokban van jelen, hasonlóan az általam vizsgált szelvényekhez. A csernozjom mintában a mélység növekedésével a kvarc mennyisége csökken (14-17 ábra), amely igazolni látszik azt a

IHOWpWHOH]pVW KRJ\ D NLO~JR]yGiV D IHOV WDODMV]LQWEHQ A szint) a kvarctartalom

IHOKDOPR]yGiViKR]YH]HW*DR6]HQGUHL$FVHUQR]MRPWDODMRNUDMHOOHP] KRJ\

a szmektit mellett általáEDQ XUDONRGy PHQQ\LVpJ HN D NHYHUW V]HUNH]HWHN 3DL $ FVHUQR]MRP WDODMRNUD MHOOHP] HQ D EDODWRQI NDMiUL V]HOYpQ\EHQ D IHOV]tQ IHOp KDODGYD D

szmektit tartalom csökken. Ennek oka lehet az illitesedés, amely során a szmektit K-fixációval átalakul illitté (Brensz, 1975).

$ V]HOYpQ\EHQ PHJMHOHQ NLV PHQQ\LVpJ NORULW QDJ\ YDOyV]tQ VpJJHO WtSXV~

agyagásványok átalakulásával keletkezhetett (Szendrei, 1989). A földpátok közül leginkább albit található a szelvényben (Függelék 2 táblázat). Berner (1979) szerint a földpátok felszínén a mállás nem egyenletes, így nyomelem adszorbciós képességük nagyban függ a felszín mállottsági fokától. A vizsgált mintákban igen csekély koncentrációban (1-2 %) mikroklínt is kimutattam. Ezen ásványos fázisok megkötésben játszott szerepe esetemben nem tisztázott. A kalcium-karbonátok közül 25 °C-on és 1 atm. nyomáson a kalcit és a dolomit a stabil ásvány

*DUUHOV.LPXWDWiVXNDI NDMiULFVHUQR]MRPWDODMEyOLVVLNHUHVYROW$GRORPLWKHO\EHQ

való keletkezése nem, vagy FVDN V]pOV VpJHV N|UOPpQ\HN N|]W OHKHWVpJHV 6]HQGUHL tJ\PpUKHW PHQQ\LVpJHYDOyV]tQ OHJiWKDOPR]yGiVHUHGPpQ\H$V]HOYpQ\HOHP]pVHDODSMiQ

megállapítható, hogy a mélyebb talajrétegek felé haladva a kalcit mennyisége 20 ról 40 %-ra növekszik.

$YL]VJiOWQ\RPHOHPHNHWJHRNpPLDLV]HPSRQWRNDWV]HPHO WWWDUWYDFVRSRUWRVtWRWWDP D PHJN|W GpV PHJKDWiUR]iVD PLDWW $] HOHPHNHOV FVRSRUWMiW a Cr, V, Co, Ni, Zn és Cu

DONRWMiN0LQGHQFVRSRUWEHOLHOHPUHMHOOHP] KRJ\DIHOV KiURPWDODMV]LQWEHQ-25 cm, 25-50 cm, 25-50-70 cm) a legkisebb, 5 µm alatti szemcsefrakcióban mutatnak maximális koncentráció értékeket. A legmélyebb talajrétegekben (70-90 cm, 90-150 cm) a szemcseeloszlásnál és a fázisösszetételbeli (16-17 ábra) változásoknál tapasztaltakból következve a nyomelemek koncentráció értékei is nagyban különböznek a felszíni rétegekben meghatározott elemeloszlástól. A Cr és a V a 10-20 µm-es, a Cu és a Co a 20-45 µm-es, míg a Ni a 315-800 µm-es szemcsetartományban dúsul a felszíni zónákban (Függelék 7 táblázat).

(]HN DODSMiQ IHOWpWHOH]KHW KRJ\ PHJN|WpVNEHQ D] DJ\DJiVYiQ\RN MiWVV]iN D OHJQDJ\REE

szerepet, a mélyebb szintekben pedig a megnövekedett kalcit tartalom befolyásolja az elemek

PHJN|W GpVpW (]W D IHOWHYpVW WiPDV]WMiN DOi +DUWHU pV PXQNDWiUVDL 992) által végzett kutatások eredményei is, amelyekben a nagy Ca-tartalmú talajokat vizsgálva a kalcithoz való

Q\RPHOHP N|W GpV J\DNRUL iP QDJ\ViJiW D S+ HU VHQ EHIRO\iVROMD $ NRUUHOiFLyV

együtthatókat tartalmazó táblázatból (Függelék 15-18 táblázat) látható az is, hogy az azonos

V]HPFVHIUDNFLyEDQQDJ\NRQFHQWUiFLyEDQMHOHQOpY HOHPHNN|]|WWV]RURVDNDSFVRODW)HQGRUI pVPXQNDWiUVDLQDNYL]VJiODWDLD]RQEDQNLPXWDWWiNKRJ\D&UHOV VRUEDQD)H0Q -oxi-hidroxidokhoz és másodsorban az amorf SiO2-hoz k|W GLN $ YDVPR]JiV H]HQ WDODMWtSXVQiO MHOOHP] HQ D PpO\HEE WDODMV]LQWHNEHQ PHJ\ YpJEH DPLQHN HO IHOWpWHOH D YLV]RQ\ODJ PDJDV

talajvízszint (Wasay, 1998).

Goovaerts és munkatársai (1994) is a Co és a Cr között korrelációt vizsgálták, skóciai csernozjom talajokban mért koncentráció értékeket felhasználva. Az általuk alkalmazott matematikai módszer (‘scale-dependent correlation’) hasonlóan az átalam meghatározott korrelációs értékhez a két elem közötti szoros kapcsolatot mutatta ki (Függelék 15-18 táblázat). A nyomelemek második csoportját a Sr, Ba, Rb, Cs, Th és a La alkotják. A Rb és a Ba szoros összefüggésben van egymással, amelyet koncentráció eloszlásuk hasonlósága és

NRUUHOiFLyV HJ\WWKDWyMXN pUWpNH LV MHOH] (]HQ HOHPHN D] DJ\DJiVYiQ\RNKR] N|W GYH

foUGXOQDNHO HEEHQ D WDODMV]HOYpQ\EHQ GH PHQQ\LVpJNHW NLV PpUWpNEHQD FVLOOiPHORV]OiVD

is befolyásolja. Bár a Th mennyiségének eloszlása az albit eloszlásához hasonló (14-17 ábra),

PpJLV LQNiEE IHOWpWHOH]KHW KRJ\ PHJN|WpVpEHQ RO\DQ Ii]LVRNQDN YDQ V]HUHpe, melyeket a röntgendiffrakció nem tud kimutatni. A Sr mennyisége szintén a kisebb szemcsetartományokban (5-10 µm; 10-20 µm) a legnagyobb, eloszlását nagyobb részben a

FVLOOiP PHQQ\LVpJpQHN DODNXOiVD EHIRO\iVROMD 0LQGNpW HOHPUH MHOOHP] KRJ\

megkötésükben az agyagásványok kisebb szerepet kapnak. A Cs és a La koncentráió eloszlása nem hasonlít egyetlen kimutatott ásványi fázis koncentráció eloszlásához sem, mert dúsulát a mélység növekedtével mindig más szemcsetartományban mutatnak. Ennek oka lehet, hogy a megkötésükben a szerves anyagok játsszák a legnagyobb szerepet, de lehetséges, hogy XRD módszerrel nem kimutatható, önálló fázisuk van jelen a mintában (Szendrei, 1989). Az elemek harmadik csoportját alkotó (Ce, Pr, Nd, Y, Zr) nyomelemek közötti korreláció gyengének mondható. A Zr koncentráció eloszlására minden talajrétegben a 20-45 µm-es

V]HPFVHWDUWRPiQ\EDQ YDOy Q|YHNHGpV MHOOHP] DPHO\ |QiOOy iVYiQ\NpQW FLUNRQ YDOy

megjelenésre utal. Ezen fázis kimutatása kis mérete miatt az XRD módszerrel nem volt lehetséges. A ritka földfémek az 5-10 µm-es szemcsetartományban érik el koncentráció

pUWpNN PD[LPXPiW tJ\ HORV]OiVXNDW HOV VRUEDQ D] DJ\DJiVYiQ\RNRQ YDOy PHJN|W GpV pV HVHWOHJHV |QiOOy Ii]LVXN PRQDFLW PHJMHOHQpVH EHIRO\iVROKDWMD $] < I OHJ D QDJ\REE

szemcsetartományokban (20-45 µm) mutat maximumot, a mélység növekedésével, hasonlóan a kalcithoz koncentráció maximuma a 315-800 µm-ba tolódik. Szabó (2004) munkája alapján,

ILJ\HOHPEHYpYHD]<HORV]OiVWpVNRUUHOiFLyVpUWpNHLWYDOyV]tQ VtWKHW KRJ\|QiOló fázisként, xenotimként van jelen a csernozjom talajmintában.

Ramann-IpOHEDUQDHUG WDODM

ÈOWDOiQRVViJEDQ HOPRQGKDWy KRJ\ D] HUG WDODMRN D] HUG N pV D IiV Q|YpQ\iOORPiQ\

által teremtett mikroklíma, a fák által termelt szerves anyag, valamint az ezt HOERQWy I NpQW JRPEiV PLNURIOyUD KDWiViUD M|QQHN OpWUH $ KXPXV]RVRGiV PpUWpNpW pV PpO\VpJpW D] HUG V YHJHWiFLy iOWDO pYHQWH WHUPHOW KROW ELRPDVV]D YDJ\LV HOV VRUEDQ D I|OGUH KXOOy ORPEDQ\DJ

határozza meg. Az eredetileg is sok szerves savat tartalmazó erdei alomtakaró bontását mikroszkópikus gombák végzik, ezért az általuk termelt szerves anyag is savanyú, amely az

HUG WDODM NLO~J]iViW pV VDYDQ\~ViJiW RNR]]D (UUH XWDOQDN D IL]LNDL WDODMSDUDPpWHUHN WiEOi]DW LV $ EDUQD HUG WDODM ORPERV IiL J\|NpU]HWpnek jellege és elhelyezkedése segíti a

OHIHOp iUDPOy WDODMYt] PR]JiViW H]iOWDO D NLO~J]iVW pV D IHOV WDODMV]LQWHN HOVDYDQ\RGiViW 6]DEROFV $ WDODMWtSXV PiVLN PHJKDWiUR]y NpS] GpVL IRO\DPDWD D] DJ\DJRVRGiV (QQHN HO IHOWpWHOH D] DJ\DJiVYiQ\RN pStW N|YHLW WDUWDOPD]y iVYiQ\RV |VV]HWpWHO YDODPLQW D PiOOiVW HO VHJtW NOLPDWLNXV MHOOHJ pV D ELROyJLDL IRO\DPDWRN (UUH XWDOQDN D V]HPFVHPpUHW

eloszlási és ásványos összetételre vonatkozó adatok is (18-21 táblázat), miszerint a talaj karbonát tartalma nagy mértékben növekszik a mélyebb rétegek felé haladva. Az általam

YL]VJiOW EDUQD HUG WDODMEDQ D NYDUF GRPLQDQFLiMD PHOOHWW MHOHQW V D V]PHNWLW PHQQ\LVpJH LV

Összehasonlítva a felszíni és a mélyebb zónák ásványos összetételét a korábban említett talajtípusra MHOOHP] DJ\DJYiQGRUOiV QHP YROW NLPXWDWKDWy HEEHQ D V]HOYpQ\EHQ $ EDUQD HUG WDODMXUDONRGyDJ\DJiVYiQ\DL DKLGURFVLOOiP-illit és a szmektit, míg a többi agyagásvány

PHQQ\LVpJH ULWNiQ MHOHQW V *MHPV 0LQGHPHOOHWW D GDEURQ\L V]HOYpQ\EHQ NORULW LV

eO IRUGXO D V]PHNWLW PHOOHWW NLV PHQQ\LVpJEHQ .HYHUW V]HUNH]HWHN NLPXWDWiViUD SHGLJ QHP

volt módunk, bár feltételezéseim szerint természetesen jelen lehetnek a talajmintában. Cetin (1995) megállapította, hogy a klorit ebben a talajtípusban nem alakul át duzzadó

DJ\DJiVYiQQ\iDQDJ\ PHQQ\LVpJ V]HUYHVDQ\DJPLDWW$]iOWDODPYL]VJiOWV]HOYpQ\EHQD]

agyagásványok mennyisége a mélység növekedésével nem, vagy csupán kis mértékben

Q|YHNV]LN HOOHQWpWEHQ QpPHWRUV]iJL JQHLV]HQ NLDODNXOW EDUQD HUG WDODMRNNDO DKRl az

DJ\DJiVYiQ\RN NRQFHQWUiFLyMXN PD[LPXPiW D % V]LQW IHOV UpV]pEHQ pUWpN HO 1LHGHUEXGGH $ NDOFLW PHQQ\LVpJH D PpO\HEE UpWHJHN I iVYiQ\RV Ii]LVD (QQHN RND OHKHW KRJ\ D

felszínen kioldott kalcium a talajoldatba kerülve és ott telítetté válva kicsapódott, nagy

YDOyV]tQ VpJJHO KHO\EHQ NpS] G|WW $ V]HPFVHHORV]OiVL NpSHW iEUD PHJQp]YH DUUD D N|YHWNH]WHWpVUHOHKHWMXWQLKRJ\DGXUYDIUDNFLyEDQMHOHQOpY NDOFLWHOV GOHJHVDQ\DN ]HWE O V]iUPD]yPtJDILQRPIUDNFLyEDQOHY DKHO\EHQNpS] G|WWPásodlagos ásványok egyike.

Hasonló meggondolásból, mint a csernozjom esetében a vizsgált nyomelemeket geokémiai karakterük szerint csoportosította. Az HOV FVRSRUWED tartozó Cr-t, Co-t, Ni-t, V-t, Zn-t és Cu-t vizsgálva az tapasztalható, hogy a Co-t kivéve minden csoportbeli nyomelem a szmektit

PHQQ\LVpJL HORV]OiViW N|YHWL (] YDOyV]tQ VtWL KRJ\ HOV VRUEDQ D OHJNLVHEE

szemcsefrakcióban dúsuló szmektithez kapcsolódva vannak jelen a talajszelvényben. Nem zárható ki azonban az sem, hogy a Fe/Mn-oxi-hidroxidoN LV MHOHQW V V]HUHSHW MiWV]DQDN D]

adszorpcióban, hiszen kimutatásuk, méretük miatt röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel nem volt lehetséges. Katyal és munkatársai (1991) indiai talajokat vizsgálva a Zn, Cu, Mn és Fe tartalom egymás közötti szoros kapcsolaWiW iOODStWRWWiN PHJ DPHO\E O D &X pV D =Q HOWpU N|W GpVpUH N|YHWNH]WHWWHN $]W WDOiOWiN KRJ\ DPtJ D =Q iOWDOiEDQ D] DJ\DJiVYiQ\RNKR]

N|W GLNDGGLJD&XPHJN|WpVpEHQDV]HUYHVNRPSOH[HLQDJ\REEV]HUHSHWMiWV]DQDN(]HQNpW

elem nagyobb (45-80 µm) szemcsetartományban való koncentráció növekedése YDOyV]tQ OHJ

megnövekedett humusztartalomnak tulajdoníthatók. A csoportba tartozó elemek (a Co-on kívül) geokémiai hasonlóságát a számolt korrelációs együtthatók 0.9 körüli értékei is alátámasztják (Függelék 10-14 táblazat). A Co azonban a csoport egy elemével sem mutat szoros kapcsolatot és koncentrációjának maximális értékét is a 10-20 µm-es szemcsetartományban mutatja. Ennek oka, hogy (hasonlóan a 10-20 µm-es szemcseméret-tartományhoz) a klorit és a csillám kötLPHJD&RMHOHQW VUpV]pWHEEHQDWDODMV]HOYpQ\EHQ$

réz természetbeli eloszlásával foglalkozó szakirodalmakomban is (Copper, 1979) is szoros kapcsolatot mutatnak be a Fe/Mn-oxi-hidroxidokkal, tehát nem elhanyagolható esetleges

PHJN|W NpSHVVpJN VHP $ =Q DJ\DJiVYiQ\RNRQ YDOy PHJN|W GpVpW VRN PXQND LJD]ROMD

(Nriagu, 1979; Mesquita, 1996; Mandal, 1992; Stohl, 1991). Több közlemény foglalkozik a V

WDODMEHOL HORV]OiViQDN WDQXOPiQ\R]iViYDO PHJN|W GpVpYHO *HKULQJ pV PXQNDWiUVDL

Fourier transzformációs infravörös spektroszkópiát (FTIR) alkalmazva megállapították, hogy

D]iOWDOXNYL]VJiOWHUG WDODMRNEDQD9PHJN|WpVppUWHOV VRUEDQDNDROLQLWIHOHO V(J\DILQQ WDODMRNRQ YpJ]HWW NXWDWiV 0LNNRWWHQ D 9 PHJN|W GpVpQHN S+ IJJpVpW YL]VJiOWD

melyneN VRUiQ PHJiOODStWRWWiN KRJ\ D Q|YHNY S+-YDO HJ\UH NHYHVHEE PHQQ\LVpJ 9 N|W G|WW D] DJ\DJiVYiQ\RNKR] $] HOHPHN JHRNpPLDL WXODMGRQViJDLN DODSMiQ W|UWpQ

csoportosításában a második csoportot a Sr, Ba, Rb, Cs, Th és a La alkotja. A Sr, Ba és Rb között szRURV NDSFVRODW PXWDWKDWy NL DPHO\ D V]iPtWRWW NRUUHOiFLyV HJ\WWKDWy pUWpNHNE O LV

látható (Függelék 10-14 táblázat). Mindhárom elem (Sr, Ba, Rb) a legkisebb szemcsetartományban (5 µP DODWWL IRUGXO HO D OHJQDJ\REE PHQQ\LVpJEHQ iP MHOHQW V

koncentrációbDQIRUGXOQDNHO D]-45 µm közötti szemcsefrakciókban is.

0HJN|WpVNEHQ HOV VRUEDQ D] DJ\DJiVYiQ\RN MiWVV]iN D OHJQDJ\REE V]HUHSHW $ 7K

mennyiségét a 10-20 µm-es szemcsetartományban dúsuló klorit és csillám befolyásolja, míg a La esetében a dolomithoz pV D NDOFLWKR] YDOy N|W GpV D D OHJLQNiEE YDOyV]tQ VtWKHW $ &V PHQQ\LVpJHHJ\HQOHWHVHQRV]OLNHODV]HPFVHWDUWRPiQ\RNN|]|WWËJ\PHJN|WpVHQHPN|WKHW

egy konkrét fázishoz, ennek megadása további munkát igényel. Az elemek harmadik csoportját a Ce, Pr, Nd, Y és a Zr alkotja. Kimutatható, hogy a ritka földfémek egymással

V]RURV|VV]HIJJpVEHQD]DJ\DJiVYiQ\RNKR]N|W|WWHQIRUGXOQDNHO DWDODMV]HOYpQ\EHQ$=U

eloszlása, hasonlóan a korábban bemutatott két talajmintához azt mutatja, hogy önálló (cirkon) ásványként van jelen a mintában. Az Y a 315-800 µm-es szemcsetartományban

PXWDW PD[LPiOLV NRQFHQWUiFLy pUWpNHNHW DKRO D NYDUF PHQQ\LVpJH D OHJMHOHQW VHEE )HOWpWHOH]KHW KRJ\ D NHYpVVp DGV]RUSWtY NYDUF IHOOHWpQ YDODPLO\HQ HVHWOHJ V]HUYHV QDJ\

PHJN|W NpSHVVpJ UpWHJDODNXOWNLDPHO\IHOOHWpQD]<-ot képes adszorbeálni. Azonban kis mennyiségben itt is jelen lehet monacit, amely fázis az Y és a RFF-HNPHJMHOHQpVppUWIHOHO V

$ ULWNDI|OGIpPHN V]HPFVHHORV]OiVWyO pV iVYiQ\RV |VV]HWpWHOW O YDOy IJJpVpW (JDVKLra és

PXQNDWiUVDL YL]VJiOWiN D 0HNRQJ IRO\y Y|OJ\pE O V]iUPD]y HUG WDODMRNEDQ

Munkájukban igazolták, hogy a ritkaföldfémek megkötésében a csillám és a helyben

NpS] G|WWNDROLQLWMiWV]RWWDDOHJQDJ\REEV]HUHSHW

Öntéstalaj:

Az öntéstalajra jellHP] IRO\DPDW D KXPXV]RVRGiV DPHO\ D] HJ\HV Yt]ERUtWiVRN N|]|WW HOWHOW LG DODWW OpWUHM|WW V]HUYHV DQ\DJ IHOKDOPR]yGiViW MHOHQWL (]HQ KXPXV]DQ\DJRN PLQ VpJH UHQGNtYO My GH PHQQ\LVpJH LJHQ FVHNpO\ WiEOi]DW (]HQ WtSXVUD MHOOHP] D

redukciós folyamatok átalakító hatása. Ezen folyamat fontos része a vas vegyértékváltása, amely az ásványi fázisok átalakulását, ezáltal a nyomelemek megkötését eredményezte a vastartalmú ásványokon. Kovda és munkatársai (1958) az Amur melletti öntés talajokat vizsgálva megfigyelték, hogy a 70-180 cm közötti mélységben fehér kovasav halmozódott fel.

Ugyanakkor Szlavnij és munkatársai (1962) az Amur és a Zeja folyók közötti terület

HU WDODMDLW YL]VJiOYD -150 cm-HV PpO\VpJEHQ V]LQWpQ IHKpU SRUV]HU NRYDVDY NLYiOiVW

figyelteN PHJ (QQHN PDJ\DUi]DWiW QHP D WDODMNpS] GpVL IRO\DPDWRNEDQ KDQHP D QDJ\

NRQFHQWUiFLyEDQ MHOHQOpY NRYDVDY ROGDW NLYiOiViEDQ NHUHVWpN $] iOWDODP YL]VJiOW

öntéstalajban hasonlót nem tapasztaltam, ennek oka lehet a melegebb éghajlat.

0LHO WW D] HOHPL |VVzetételbeli változásokat és a vizsgált elemcsoportokat bemutatnám az

mellett a szmektit és a kalcit mennyisége meghatározó. A szmektit és a kvarc ellentétes tendenciája a kvarc részarányának növekedésével magyarázható, amelynek oka a mállással

V]HPEHQL WDQ~VtWRWW HOOHQiOOyNpSHVVpJN NO|QEVpJH $ WDODMWtSXV MHOOHP] MH D PpV]NLYiOiV

amely a C szintben mikrokristályos mész formájában jelentkezik.

$] |QWpVWDODMEDQ OpY nyomelemek HOV FVRSRUWMiW a Cr, V, Co, Zn, Cu és a Ni alkotják. A Cr a felszíni zónákban (0-15 cm és 15-42 cm) a 10-20 µm-es, míg a legmélyebb talajszintben (42-150 cm) a 45-80 µm-es szemcsefrakcióban mutat koncentráció maximumot.

Ducaroir és munkatársai (1995) neutronaktivációs módszerrel határozták meg a németországi öntéstalajok nyomelem összetételét és megállapították, hogy a Cr a többi nyomelemmel nincs szoros kapcsolatban, hasonlót tapasztaltam a nagyalásonyi szelvényben, ahol a korrelációja a többi csoportbeli elemmel rendkívül csekély, korrelációs együttható értékei 0.2 körül

PR]RJQDN 0HJN|WpVpEHQ D NORULW pV D FVLOOiP MiWV]KDW I EE V]HUHSHW GH QHP OHKHW

elhanyagolni az agyagásványokon és a Fe, Mn-oxi-hidroxidokon való adszorpcióját sem. Ez a két utóbbi ásványos fázis kötheti meg a csoport többi nyomelemét (Buzogány, 1999). A V azonban negatív korrelációt mutat a többi csoportbeli elemmel, amely azt látszik igazolni, hogy bár hasonlóan a többi (Co, Zn, Cu, Ni) elemhez a kis szemcse tartományokban mutat

NRQFHQWUiFLyPD[LPXPRWHVHWOHJ|QiOOyIi]LVNpQWpVQHPD]DJ\DJiVYiQ\RNKR]N|W GYHYDQ

jelen a mintában. A kalcit szintén a kis (5-10 µP V]HPFVHIUDNFLyEDQIRUGXO HO OHJQDJ\REE

mennyiségben. Stadler és munkatársai (1993) a Cu szervesanyagon való meJN|W GpVpW KDVRQOtWRWWiN |VV]H D] DJ\DJiVYiQ\RNRQ YDOy PHJN|W GpVVHO &D-montmorillonit) és

PHJiOODStWRWWiN KRJ\ D NLV S+ PHOOHWW D] DOXPtQLXP WDUWDOP~ FVRSRUWRNRQ YDOy PHJN|W GpV HU VHEE PLQW D V]HUYHV DQ\DJRQ YDOy DGV]RUSFLy )ORUHV pV PXQNDWiUVDL 6) pedig elektronmikroszkópos technikákat és kioldásos eljárásokat kombinálva vizsgálták a Cu

KRPRNRVWDODMRQYDOyPHJN|W GpVpW$]WWDOiOWiNKRJ\D&XOHJLQNiEED]DJ\DJiVYiQ\RNKR]

N|W GKHW D]RQEDQ PHQQ\LVpJpQHN QDJ\ UpV]H D NLROGiVRV HOMiUiV XWiQ LV ROdhatatlan maradt.

Davidson és munkatársainak (1991) munkája szintén azt mutatta, hogy a Co és a Ni

PHJN|WpVpEHQ HOV GOHJHV V]HUHSHW D] DJ\DJiVYiQ\RN W|OWHQHN EH PHO\HN IHOOHWpQ N|QQ\HQ

N|W GQHN H]HND Q\RPHOHPHN $ YL]VJiOW Q\RPHOHPHNmásodik csoportját a Sr, Ba, Rb, Cs, Th és La alkotja. A Sr, Ba, Rb és Th egymással szoros összefüggésben vannak, ezt igazolják korrelációs együttható értékeik is (Függelék 19-21 táblázat). Mind a négy elem az 5 µm alatti

V]HPFVHWDUWRPiQ\EDQIRUGXOHO OHJQDJ\REEPHQQ\LVpJEHn (Függelék 5 táblázat).

(]HN D] DGDWRN LJD]ROQL OiWV]DQDN D]W D WpQ\W KRJ\ D QpJ\ HOHP I NpQW D] DJ\DJiVYiQ\RN IHOOHWpQDGV]RUEHiOyGYDIRUGXOKDWHO HEEHQDWDODMV]HOYpQ\EHQ$&VpVD/DVHPHJ\PiVVDO

sem a csoportbeli többi elemmel nem mutatnak pozitív összefüggést és koncentrációjuk

PD[LPiOLVpUWpNHDPpO\VpJQ|YHNHGpVpYHOHOWpU V]HPFVHWDUWRPiQ\EDQYDQ0HJN|WpVNEHQ

szerepet játszhat a kis (5-10 µm) szemcsetartományokban dúsuló szmektit és kalcit, de önálló ásványi fázis formájában is megjelenhetnek a talajmintában. Az elemek harmadik csoportját alkotó (Pr, Ce, Nd, Y, Zr) elemek közül egyedül a Zr mutat önálló koncentráció eloszlást. Ez

DUUDXWDOKRJ\|QiOOyFLUNRQiVYiQ\NpQWIRUGXOHO DPLQWiEDQ(]WDWpQ\LJD]ROQLOiWV]DQDN

a korábbiakban ( IHMH]HW EHPXWDWRWW YL]VJiODWRN LV SO G~VXOiVL WpQ\H] N $ ULWND

földfémek egymással szoros kapcsolatban állnak, ugyanakkor a felszíni rétegben (0-15 cm) a Zr-nal is pozitív kapcsolatot mutatnak. Koncentrációjuk minden rétegben a kis szemcsetartomán\RNEDQpULHODPD[LPiOLVpUWpNHWtJ\YDOyV]tQ VtWKHW KRJ\PHJN|WpVNEHQ

az agyagásványok játsszák a legnagyobb szerepet. Az Y egyik csoportbeli elemmel sem mutat

V]RURV |VV]HIJJpVW pV NRQFHQWUiFLy HORV]OiVD LV HJ\HQOHWHVQHN WHNLQWKHW PLQG D PpO\VpJ

mind a szemcseméret függvényében. Ezek a tények igazolni látszik azt a feltételezést, miszerint az Y ebben a talajtípusban is önálló fázisként van jelen, melynek kimutatása az általam alkalmazott röntgenanalitikai módszerrel nem volt lehetséges. Az ásványos fázis (xenotim) mérete az XRD módszer kimutatási határa alatt van.

$ Q\RPHOHPHN NRQFHQWUiFLyW IHOKDV]QiOYD I NRPSRQHQV DQDOt]LVW LV YpJH]WHP $]

eredményeket a Függelék tartalmazza (Függelék 27-35). A talajszelvények egészét tekintve kapott eredményeim alátámasztják a geokémiai csoportosítást. Mindhárom szelvényben a Zn,

&X 9 &U 1L HJ\ FVRSRUWEDQ IRUGXO HO 8J\DQH]W WDSDV]WDOWDP KD D PpO\VpJ V]HULQWL FVRSRUWRVtWiVW YHWWHP ILJ\HOHPEH $ V]HPFVHPpUHW EHIRO\iVROy KDWiVD LV pU]pNHOKHW YROW

ezekben D FVRSRUWRVtWiVRNEDQ PDUNiQVDQ HONO|QtWKHW FVRSRUWRNDW QHP ILJ\HOWHP PHJ $]

DQDOt]LV HUHGPpQ\HLE O OiWKDWy YROW D NRUiEEDQ W|EEV]|U HPOtWHWW < =U /D NO|QOHJHV

helyzete is, ez is alátámasztja az a feltételezést, miszerint önálló fázisuk jelenhet meg a mintákban. A geokémiai csoportosítás szerinti, második csoport elemei (Sr, Ba, Rb, Cs, Th,

/D D I NRPSRQHQV DQDO]LV HUHGPpQ\HLW PHJV]HPOpOYH QHP PLQGHQ HVHWEHQ YDQQDN V]RURV

|VV]HIJJpVEHQHJ\PiVVDO%L]RQ\RVHOHPSiURNHJ\PiVPHOOHWWLHO IRUGXOiVD&V-La, Th-Sr) mutatható ki. Az elemek harmadik csoportját alkotó (Pr, Ce, Nd, Y, Zr) elemekre az önálló

Ii]LVNpQWYDOyPHJMHOHQpVMHOOHP]

0LQGKiURP WDODMPLQWiW PHJYL]VJiOYD HOPRQGKDWy KRJ\ D] HOV GOHJHV V]HUHSHW D

nyomelemek megkötésében az agyagásványok játsszák, amelyek a legkisebb

szemcseméret-WDUWRPiQ\EDQG~VXOQDNIHO$]RQEDQQHPOHKHWNL]iUQLDPLQWDHO NpV]tWpVVHOPHVWHUVpJHVHQLV

a legkisebb szemcsetartományban dúsított Fe/Mn-oxi-hidroxidok és a szerves anyag

PHJN|W -képességét sem.

TÉZISPONTOK

A három magyarországi talajszelvény (Dabrony - EDUQD HUG WDODM 1DJ\DOiVRQ\

-|QWpVWDODM %DODWRQI NDMiU- csernozjomtalaj) szintenkénti mintáinak vizsgálatával és az így

NDSRWWHUHGPpQ\HLQHN|VV]HKDVRQOtWiViYDODN|YHWNH] NHWiOODStWRWWDPPHJ

1. A talajszelvények ásványos összetételét tekintve megállapítottam:

- Szmektit: 5 µm alatti szemcsetartományban dúsul, szemcseméret növekedésével mennyisége csökken,

- .YDUFDV]HPFVpNPpUHWpQHNQ|YHNHGpVpYHOQ DNYDUFPHQQ\LVpJLVDPHO\Ii]LV

maximális koncentráció értékét a legnagyobb szemcsetartományban éri el.

- $ WDODMRN N|]|V MHOOHP] MH WRYiEEi KRJ\ D PpO\HEE UpWHJHN IHOp KDODGYD D S+

- $ WDODMRN N|]|V MHOOHP] MH WRYiEEi KRJ\ D PpO\HEE UpWHJHN IHOp KDODGYD D S+

In document Talajok nyomelem és ásványos összetételének vizsgálata röntgenanalitikai módszerekkel (Pldal 93-153)