A csernozjomtalaj nyomelem/Ti dúsulási értékelése

A csernozjomtalaj nyomelemeit eloszlásuk szerint szintén öt csoportba osztottam. Az

HOV FVRSRrtot alkotják: Rb, Cu, Zn, Ni, V, Cr és Nd (51-iEUiN(]HQHOHPHNUHMHOOHP]

hogy a kis (általában 5 µm alatt) szemcseméret tartományokban dúsulnak, a V, Cr és Nd a C1

és C2 szintben a 5-20 µm-es szemcsefrakciókban is maximális értéket mutatnak. Ez a változás

MHOOHP] MH D FVHUQR]MRPWDODMQDN PHUW D -150 cm zónákban a szemcseeolszlás és az

iVYiQ\RV|VV]HWpWHOLVMHOHQW VHQPHJYiOWR]RWWtJ\ D]HOHPHNG~VXOiVLWpQ\H] LQHN YiOWR]iVD VHP PHJOHS $ &X-UD MHOOHP] KRJ\ D IHOV]tQHQ -25 cm) a 80-160 µm-es

V]HPFVHIUDNFLyEDQ G~VXO $ 1L pV D 5E G~VXOiVL WpQ\H] MpQHN pUWpNH D PpO\HEE V]LQWEHQ MHOHQW VHQ OHFV|NNHQ $ 1G-nál az A V]LQWEHQ pU]pNHOKHW HJ\HQOHWHV HORV]OiV DPHO\ QHP

hasonlít a többi zónában tapasztalt dúsulási értékekhez.

A nyomelemek közötti összefüggés vizsgálata miatt korrelációs mátrixot számítottam erre a hét elemre is (16. táblázat).

Rb Cu Zn Ni V Cr Nd Rb 1 0,53 0,84 0,94 0,84 0,66 0,25

Cu 1 0,61 0,5 0,52 0,8 -0,38

Zn 1 0,89 0,99 0,82 0,21

Ni 1 0,52 0,72 -0,38

V 1 0,72 0,35

Cr 1 -0,31

Nd 1

WiEOi]DW.RUUHOiFLyVHJ\WWKDWyNpUWpNHLDFVHUQR]MRPWDODMHOV Q\RPHOHPFVRSRUWMiEDQ

/iWKDWy KRJ\ JHRNpPLDL WXODMGRQViJDLNQDN PHJIHOHO HQ D OHJJ\DNUDEEDQ HJ\PiV PHOOHWW HO IRUGXOy &X =Q 1L 9 pV &U HJ\PiVVDO QDJ\RQ V]RURV NDSFVRODWEDQ YDQ (]HNa

V]LGHURILO Q\RPHOHPHN D ILQRP IUDNFLyEDQ G~VXOQDN PHUW D] RWW HO IRUGXOy DJ\DJiVYiQ\RN

komponenseivel mutatnak pozítív kapcsolatot. A Rb-nak Cu-val és Cr-mal kapcsolata

N|]HSHV HU VVpJ 1G-vel kevéssé korrelál. A Nd-UH MHOOHP] HEEHQ D FVRSRUWRVtWiVEDn), hogy egyik elemmel sem mutat szoros kapcsolatot. Kémiai tulajdonságait tekintve inkább a második csoport elemeihez tartozik.

A csernozjomtalaj elemeinek második nyomelem-csoportját a Ce, Cs, La, Th és a Co (58-62 ábrák) alkotják. Dúsulásukat három maximum jellemzi. Egy az agyag-, egy a

N ]HWOLV]W-finomhomok- és egy a durvahomok frakcióban. A Ce eloszlásában az A és a C1

V]LQWEHQ OiWKDWy NO|QEVpJ PHUW G~VXOiVL WpQ\H] MpQHN pUWpNH H]HNEHQ D ]yQiNEDQ iOODQGy

kis érték. Ezenkívül dúsulást az ASZ, az A és a C2 szintben az 5-10 µm-es szemcsefrakcióban, míg a B szintben a 45-80 µm-es tartományban mutat. A Cs mennyisége a mélyebb zónákban nagyobb, kiugró értéket az A szintben a 160-315 µm-es szemcsetartományban tapasztaltam. A Th-nál hasonló eloszlás láthaty$&RDFVRSRUWUDMHOOHP] KiURPPD[LPXPPDOUHQGHONH]LN G~VXOiVLWpQ\H] MpQHNpUWpNHDPpO\VpJQ|YHNHGpVpYHOQ

$] HOV FVRSRUWKR] KDVRQOyDQ HUUH D] |W HOHPUH LV V]iPtWRWWDP NRUUHOiFLyV HJ\WWKDWy

értékeket, melyeket az 17 táblázat tartalmaz.

Ce Cs La Th Co Ce 1 0,14 0,09 0,36 0,28 Cs 1 0,55 -0,21 -0,03

La 1 0,68 0,67

Th 1 0,77

Co 1

17. táblázat: Korrelációs együtthatók értékei a csernozjom talaj második elem csoportjában

Ezek alapján elmondható, hogy ezen elemek egymással nem mutatnak túl szoros

NDSFVRODWRW V W D &V-Th és a Cs-Co elempárokra számított negatív együttható értékek ezen elemek közötti kapcsolat „hiányát” jelzik. Geokémiai tulajdonságaik különbsége, ionjaik mérete és a reakciókban betöltött szerepük alapján ez nem meglHS

A harmadik elemcsoportot a Pr, Ba és Y alkotja. Mindhárom elemre (63-65 ábrák)

MHOOHP] KRJ\ D OHJQDJ\REE V]HPFVHIUDNFLyEDQ G~VXOQDN (]HQNtYO OiWKDWy NLVPpUWpN

növekedés az 5 µm alatti tartományban a mélység növekedésével. A korrelációs együttható

pUWpNHNE OWiEOi]DWOiWKDWyKRJ\H]HQKiURPHOHPQLQFVV]RURVNDSFVRODWEDQHJ\PiVVDO DPLJHRNpPLDLNDUDNWHUNNO|QEVpJpE ODGyGLN

Pr Y Ba Pr 1 0,04 0,57

Y 1 -0,33

Ba 1

WiEOi]DW .RUUHOiFLyV HJ\WWKDWyN pUWpNHL D EDODWRQI NDMiUL FVHrnozjom talaj harmadik nyomelem csoportjában

A Zr és a Sr tulajdonképpen két különálló csoportot alkot. A Zr eloszlására minden

PpO\VpJL]yQiEDQKDVRQOyHORV]OiVMHOOHP] iEUDDPHO\PiVHOHPHNHORV]OiViWyOWHOMHVHQ HOWpU (] LV EL]RQ\tWMD D]W D IHltevést, hogy a Zr önálló ásványként, mégpedig cirkon formájában van jelen a talajmintában. A Sr eloszlása (67 ábra) szintén nem hasonlít egy

FVRSRUWEDQ HO IRUGXOy HOHPpKH] VHP '~VXOiVL WpQ\H] MpQHN pUWpNH D PpO\VpJ Q|YHNHGWpYHO Q $]ASZ és B rétegekben a 5 µm alatti és a 20-45 µP WDUWRPiQ\EDQ G~VXO PDMG HU WHOMHV

mennyiségi csökkenést mutat. A C1 és C2 szintekben azonban az 5 µm alatti tartomány mellett a 160-315 µm-HV V]HPFVHIUDNFLyEDQ Q PHJ D PHQQ\LVpJH HPHOOHWW W|EEL IUDNFLyEDQ

dúsulása nem volt kimutatható.

$]HUG WDODMQ\RPHOHP7LG~VXOiVLpUWpNHOpVH

$ EDUQD HUG WDODMEDQ D Q\RPHOHPHN QpJ\ FVRSRUWMiW NO|QE|]WHWWHP PHJ D G~VXOiVL WpQ\H] NDODNXOiVDDODSMiQ$]HOV FVRSRUWED-73 ábrák) tartozik az Y, Cs, La, Pr, Ba, Co.

A kis szemcsetartományokban dúsulást nem figyeltem meg, azonban a nagy

PpUHWWDUWRPiQ\RNEDQ G~VXOiV pV]OHOKHW (]HQ HOHPHN D PpO\HEE V]LQWHNEHQ MREEDQ

dúsulnak, maximumot a 315-800 µm-es tartományban mutatnak. A 160-800 µm közötti szemcsefrakciókban változatos képet mutatnak ezek az elemek, kivétel a Co és az Y. A La, a Cs és a Ba eloszlásában az A mélységi zónában figyeltem meg kiugró értékeket. A korrelációs mátrixban (19 táblázat) látható, hogy az Y-on és a Cs-on kívül nincs pozitív kapcsolat egyetlen csoportbeli elemmel sem. Néhány elempár kivételével (pl. Ba-Pr) az csoport

HJpV]pUHMHOOHP] KRJ\QHPDODNtWDQDNNLV]RURVNDSFVRODWRWHJ\PiVVDO

Y Cs La Pr Ba Co Y 1 0,67 -0,11 -0,5 -0,53 -0,47 Cs 1 0,16 -0,02 0,12 0,23

La 1 0,16 0,29 0,67

Pr 1 0,75 0,3

Ba 1 0,68

Co 1

WiEOi]DW.RUUHOiFLyVHJ\WWKDWyNpUWpNHLDEDUQDHUG WDODMHOV Q\RPHOHPFVRSRUWMiEDQ

A nyomelemek második csoportját a V, Sr, Rb, Cu, Ni, Cr alkotják (75-79 ábrák). A

&U pV 6U HORV]OiVL NpSH NLFVLW NO|QE|]LN D W|EELW O Pert a Cr esetében nem olyan

QDJ\PpUWpN D G~VXOiV µm alatti frakcióban, mint a többinél, a Sr pedig 5-20 µm-ig

HJ\HQOHWHVHQ QDJ\ G~VXOiVL WpQ\H] NNHO UHQGHONH]LN $] |VV]HV HOHPUH NpW PD[LPXP MHOOHP] D]HOV WD]µm alatti, a másodikat a 315-800 µm szemcsetartományban mutatják.

A Ni-QpO NLXJUypUWpNHWNpSYLVHOD%PpO\VpJL]yQDDKROQLQFVHU WHOMHVG~VXOiVDOHJNLVHEE V]HPFVHWDUWRPiQ\EDQ $PpO\HEEV]LQWHNIHOpKDODGYDG~VXOiVLWpQ\H] NNLVPpUWpNEHQYDJ\

vagy egyáltalán nem változnak. Ezek az elemek geokémiai tulajdonságaikat tekintve rendkívül hasonlók és ezért szoros kapcsolatukat a korrelációs mátrix (20 táblázat) értékei is alátámasztják, ugyanakkor a Sr-PDOYDOyNDSFVRODWXNN|]HSHVHU VVpJ QHNWHNLQWKHW

Cr Sr V Rb Cu Ni Cr 1 0,44 0,98 0,81 0,99 0,84 Sr 1 0,41 0,63 0,48 0,64

V 1 0,8 0,99 0,84

Rb 1 0,82 0,99

Cu 1 0,85

Ni 1

WiEOi]DW .RUUHOiFLyV HJ\WWKDWyN pUWpNHL D EDUQD HUG WDODM PiVRGLN Q\RPHOHP

csoportjában

Az elemek harmadik csoportját a Nd, a Th, a Ce és a Zn alkotják (80-83 ábrák). A Zn-t kivéve, amelynél a A szintben dúsulást tapasztaltam, az elemek a nagy szemcsetartományokban dúsulást nem mutatnak. A mélység növekedésével dúsulási

WpQ\H] LN pUWpNH QHP YiOWR]LN -HOOHP] MN KRJ\ D -45 µm közti szemcsetartományokban eloszlásuk változatos. A Nd kiugró értéket mutat a felszínen, 5 µm- nél kisebb szemcsetartományban. A Th a 20-45 µm-HVV]HPFVHIUDNFLyEDQG~VXOPDMGKLUWHOHQFV|NNHQ

tendenciát követ. A Ce a legmélyebb talajszintben a 45-80 µm-es tartományban dúsul, a

PpO\VpJQ|YHNHGpVpYHOD]RQEDQWpQ\H] MpQHNpUWpNHFV|NNHQ

A vizsgált elemek geokémiai tulajdonságaik különbsége ellenére a korrelációs együtthatóik (21 táblázat) értéke az elemek szoros kapcsolatát mutatja.

Nd Th Ce Zn Nd 1 0,71 0,97 0,87

Th 1 0,58 0,71

Ce 1 0,83

Zn 1

WiEOi]DW.RUUHOiFLyVHJ\WWKDWyNpUWpNHLDEDUQDHUG WDODMKDUPDGLNHOHPFVRSRUWMiEDQ

$] HJ\HWOHQ NLYpWHO DPHO\ HOHP D] HO ] HNEHQ EHPXWDWRWW WDODMWtSXVRNEDQ LV NO|Q

csoportot képviselt a Zr (84 ábra). Ez az elem eOWpU D W|EEL Q\RPHOHP G~VXOiVL WpQ\H] LQHN

eloszlásától, amelynek magyarázata az önálló ásványként-cirkon- való megjelenése.

$] tJ\ NDSRWW HUHGPpQ\HNHW D NpV EELHNEHQIHOKDV]QiORP D]HOHPHN pV D] iVYiQ\RV Ii]LVRN

közötti kapcsolatok tisztázásában, alátámasztják –e, vagy ellentétesek feltevéseimmel.

$V]HPFVHWDUWRPiQ\RNDWEHW NNHOMHO|O|OD]DOiEELDNV]HULQW

Szemcse-frakciók

<5 µm 5-10 µm 10-20 µm 20-45 µm 45-80 µm 80-160 µm

160-315

µm

315-800 µm

>800 µm

Jelölésük A B C D E F G H I

¡ ¢ £ ¤ ¥ ¦ § ¨ © ª2«¬­®¯

ò ó ô õ ö ÷ ø ù ú ûüýþÿ

IKJ5L5M NOPQ&RTSUVESXWXY"Z["\M8Z1SX]^&_X`a8b cedM8\]f/b5M8Z1PgP&bih/_]^5Z]P8\PjN"P _

k l m n o p q r s t&uvwxy

Iº»L5M NOPQ&R¼WXUVESW/Y,Z["\M8Z1SX]^&_X`"a&b cedM8\]f/b5M8Z1P

az öntéstalajban

I,L5M NOPQ [XUVES"W/Y"Z["\M8Z SX]^&_X`a&b cedM8\]f/b5M5ZPgP&b h/_]^8Z]P8\PjN"P&_

II»L5M NOPQ`K_UVESW/Y"Z["\M5Z1SX]^ _X`a&b cedM5\]f/b/M8ZPiP&bih/_]^8Z]P5\PjN"P _

a b c d e f g h i jklmno

I”¬"L5M NOPQ­ NXUVKS"W/Y"Z["\M8Z1SX]^&_X`a8b

k változása az öntéstalajban

Iø,L5M NOPQù,OUVESXW/Y,Z["\M8ZSX]^ _X`"a&b cedM8\]f/b5M8Z1PgP&bihX_X]^5Z]P8\PjN"P _

ú û ü ý þ ÿ 3&4657986:9;+<>=@?A6<>8BC>D+E64F GC@D4@HJI6A@?BK@FA+<LML+FJN>D+BC<6BL>?LGOL@D

P

I&Q,L5M NOPQ a&UVESW/Y"Z["\M8Z S/]^&_X`a&b cedM8\]f/b5M5ZPgP&b h/_]^5Z]P8\PjN"P&_

ú û ü ý þ ÿ RTS57>86:9;<@=>?A<@8BC>DE64+F GC>D+4@HJI6A>?BK@FA<+LMLFUN9D6BC+<6BL@?LGOL@D

P

48. ábra: Sr/Ti dúsul^M8ZSX]^&_/`"a&b cedM8\]f/b5M8Z1PgP&b h/_X]^5Z]P8\PjN"P _

V W X Y Z [ \ ] ^ _`abcd

I&¤,L5M NOPQ`KOUVES"W/Y"Z["\M8Z SX]^&_X`a&b cedM8\]f/b5M5ZPgP&b h/_]^8Z]P8\PjN"P&_

¥ ¦ § ¨ © ª « ¬ ­ ®¯°±²³

szemcsetartományok mélység

N>OPQR/OST'U'VWT'RXY'Z["\] ^Y'Z\'_a`W'VXb']WT"ced"T\fZb']^bghXc.Vc^ic'Z

jkml

szemcsetartományok mélység

€‚ƒ„/…†‡'ˆ'‰Š‡'„/‹Œ'Ž" ‘Œ''’)“"Š'‰‹”'/Š‡"•2•2–"‡".€”'‘”—˜‹•'‰•‘™•'

szemcsetartományok mélység

Cu/^{¬­/®¯°'±'²³°'­/´}µ'¶·"¸¹ ºµ'¶¸.»a¼³'²´½'¹³°"¾2¾e¿"°"¸.À¶½'¹º½Áh´¾.²¾ºÂ¾'¶

jÃml

ð+ñTòóTô7› üT÷õJø ù9ú&ûü&ýð@û+ø þ' ÄTð@ýþ>ð>û$ó óÅ<@û@ò>?

talajban

A B C D E F G

nek változása a csernozjom talajban

! #"%$&'(& *)+,-./ 021()3%/4&5/

szemcsetartományok mélység

V/Ti dúsulási ^ØÙ.ÚÛ"ÜÝ ÞÙ.ÚÜ'ß)à"Õ'ÔØá'ÝÕÖâ4âeã/ÖÜäÚá'ÝÞáåhØâ'ÔâÞæ'â'Ú

szemcsetartományok mélység

OPQRSTUPV4WXP4SYZ4[\]^ _Z

nek változása a csernozjom talajban

`bac&! #"$&'(4& *)+,-./ 0214()3%/%4&d/e=&.,3%/?3%@

szemcsetartományok mélység

tuvwxy%z{|}~{x€‚uƒ „€u…9†~}‡ƒ~{ˆ!ˆŠ‰{u4‹‡ƒ„‡%Œˆ}ˆ„ˆ

A B C D E F G

szemcsetartományok mélység

ëìíîïð%ñòóôõòïö÷øùúû ü÷øú4ý°þõôöìûõòÿŠÿòúøìûüìöÿôÿüÿø

szemcsetartományok mélység

Y/Ti^! "#$%& '"#%(*) +&!,--.,%0/#0+&'+12 --!'30-#

46587:90;6<=6>:?A@BDCFEGIHJIK9H,CMLN0OP6QR SUT69KLVR9H=W=RYXH!Q0<OIVRZ!V[

talajban

Pr/Ti dúsulá^{j0klm,no,p,q rm0npsutv,wl}x0q!v!j,yDyDzj,p0{nx0qrx|}lywyr~0yn

4€79;6<=6>ƒ‚€<@BDC„EGIH!JIK9H!C„LNOP6Q0R SUTI9KLVR9H!=…=0RWXHQ<OIVRZ!V[

talajban

4I¦I7§9;6<=6>2¨©=@BªC:EGIHJIK9H,CLN0OP6QR SWT69KLVR9H!=«=R…XHQ<OIVRZ!V[

talajban

A B C D E F G

szemcsetartományok mélység

º6»¼½¾¿ÀÁÂÃÄÁ¾!ÅÆÇÈ,ÉÊ ËÆ

nek változása a csernozjom talajban

46487ƒ90;6<=I>§Ì*<@BªC„EGIHJIK9H,CÍLNOP6Q0R SÎT69KLVR9H!=Ï=0R…XH,Q0<OIVRZ!V[

talajban

szemcsetartományok mélység

Þ6ßàáâãäåæçèåâéêëì,í0î ïê

nek változása a csernozjom talajban

67. ábra: Sr/Ti dúsulási té^{OP6Q0R SUT69KL}VR9H,=Ï=0RWXH!Q0<OIVRZ!V[

talajban

szemcsetartományok mélység

K3LMNOP&QRSTUROVWXYZ[ \WXZ]_^UTV`[URLLaL3bXLZbP VLTL\aLX

c !"d_!%'(*)&+*,-*.,(0/1204536 798./$&6&,!:!6e53 ) /!.!<*!2

szemcsetartományok mélység

“”•–0—˜&™”š›œ”—žŸ ¡¢ £žŸ¡¤¥œ›¦¢œ”§§©¨3§ªŸ§¡ª˜ §›§£¨§Ÿ

szemcsetartományok mélység

Y/Ti dúsu^{»¼½¾¿ÀÁÂÃÄ ÅÀÁÃÆǼ»¿Èļ½ÉÉÊ3ÉËÁÉÃËÌ ¿É»ÉÅÊ3ÉÁ}

«0Í !"Î;%'()&+*,-*.&,(0/1204536 798./$&6,!e!36e53 ) /!.!<!32

A B C D E F G H I

szemcsetartományok mélység

Ba^ÝÞ0ßà&áâãäå3âßæçèéêë ìçèêí_îåäæï3ëåâððñ3ð3òèðêòà æðäðìñðè

szemcsetartományok mélység

Cu/Ti dúsulási tény

szemcsetartományok mélység

NOPQR/STUVWTQXYZ[\] ^YZ\_a`WVXb]WTccd5ceZc\eR XcVc^d5cZ

szemcsetartományok mélység

›‹œžœŸ/ ¡¢£¤¡œ¥¦§¨©ª «¦§©¬a­¤£¥®ª¤¡¯¯(°5¯5±§¯©±Ÿ ¥¯£¯«°¯§

szemcsetartományok mélység

¶ ±žœŸ/ ¡¢£¤¡œ¥¦§¨©ª «¦§©¬a­¤£¥®ª¤¡¯¯°¯±§¯©±Ÿ ¥¯£¯«°¯§

#·‹ !#"$#%¸")*+,/.‹0'-1 0+2346-758 9;:# 12</8 0$=$58Œ7", 2$1$?!#$54

A B C D E F G H I

szemcsetartományok mélység

!"$#%& '()(+*(,(-, ((!*(

=>?@BA'>CDEFGD%AHIJKLM NIJL%O$PGFHQMGDR-R+SRTJRUL%T> HR%FRNSRJ

´V‹ !#"$#%5² ,)*+#,.-0'-1 0+#23546#758 9;:# 12</8 0$Œ$58Œ75", 2$1$?!-$4

eBfghijkl%mnolipqrstu vqrtw)xonpyuolz

a barna ^{tfj pznzv{z%r}

A szint B szint

´ !#"$#%Úa")*+-,/.-0'-1 0+2346#758 9;:# 12</8 0$=$58Œ75", 2$1$?

ban

In document Talajok nyomelem és ásványos összetételének vizsgálata röntgenanalitikai módszerekkel (Pldal 80-93)