Az öntéstalaj nyomelem/Ti dúsulási értékelése

$] |QWpVWDODMEDQ WDOiOW Q\RPHOHPHNHW D Q\RPHOHP7L G~VXOiVL WpQ\H] YiOWR]iVD DODSMiQ|WFVRSRUWEDRV]WRWWDPD]HOV FVRSRUWot alkotják: Cr, Co, V, Ba, Y, Cs, La (dúsulási

WpQ\H] LN YiOWR]iViW D -40 ábrák mutatják), láthatóan a nyomelemek nagy része ebben a

FVRSRUWEDQ WDOiOKDWy .|]|V EHQQN KRJ\ HORV]OiVXN HJ\HWOHQ PD[LPXPPDO MHOOHPH]KHW D

160-800 µm-es szemcsefrakcióban. $ &R pV D &U DUiQ\DLQDN YiOWR]iViEDQ HU WHOMHV XJUiV

látható a C szintben (42-150 cm). A Cr mennyiségének alakulásában a felszíni szintben (0-15

FP NLV PpUWpN Q|YHNHGpV WDSDV]WDOKDWy D -20 µm-es szemcsetartományban is. A Co koncentrációjában a felszínen a 20-45 µm-es szemcsetartományban egy minimum érték látható és kis mennyiség növekedés tapasztalható az 5-20 µm-es szemcsefrakciókban. A La esetében a feszíni zónában (0-15 cm) a maximális érték a 45-80 µm-es, a 15-42 cm közötti rétegben a 160-315 µm-es szemcsetartományban van, míg a legmélyebb zónában (42-150 cm)

DG~VXOiVLWpQ\H] NHWEHPXWDWyJ|UEpQKiURPPD[LPXPOiWKDWyHJ\D]µm alatti, egy a

20-45 µm közötti és egy a 315-800 µm-es szemcsetartományban. A V eloszlásában a legmélyebb szintben (42-150 cm) a 20-45 µm-es szemcsetartományban látható dúsulás. A Ba és az Y

HJ\pUWHOP PHQQ\LVpJLQ|YHNHGpVWPXWDWD-800 µm-es szemcsefrakcióban.

A Cs mennyiségének maximuma a 160-315 µm-es tartományban van és a mélység

Q|YHNHGpVpYHO Q D G~VXOiV PpUWpNH $ nyomelemek közötti összefüggés vizsgálata miatt korrelációs mátrixot számítottam erre a hét elemre is (15. táblázat).

Cr Co V Ba Y Cs La

Cr 1 0,32 0,04 -0,06 -0,06 0,01 -0,2 Co 1 -0,2 0,02 -0,47 0,27 -0,27

V 1 0,12 -0,31 -0,43 -0,18

Ba 1 0,02 -0,44 -0,35

Y 1 -0,15 -0,49

Cs 1 0,28

La 1

WiEOi]DW.RUUHOiFLyVHJ\WWKDWyNpUWpNHLD]|QWpVWDODMHOV Q\RPHOHPFVRSRUWMiEDQ

A csoportba tartozó elemek Szádeczky-Kardoss (1922) besorolása szerint, a Co sziderofil, a Ba, Cs litofil és a Cr, V, Y és La a pegmatofil elemek közé tartoznak, mennyiségi eloszlásuk pedig hasonlóan alakul ebben a talajmintában. A litofil elemek jellegzetessége,

KRJ\D I|OGV]LOiUGNpUJpQHNDONRWypVMHOOHP] MND]R[LJpQKH]YDOyQDJ\DIILQLWiV$&RD

vashoz hasonló tulajdonságot mutat. Összehasonlítva a korrelációs mátrixban feltüntettett értékeket látható, hogy ezen elemek egymással nincsenek szoros kapcsolatban, ionméreteiket

ILJ\HOHPEHYpYH VHP WHNLQWKHW N KDVRQOyNQDN PLQGHEE O DUUD N|YHWNH]WHWWHP KRgy a

QDJ\REE V]HPFVHIUDNFLyNEDQ D G~VXOiVXN QHP WHNLQWKHW WpQ\OHJHV G~VXOiVQDN LQNiEE D

PAAS-ben megadott Ti mennyiségének csökkenése okozza a virtuális dúsulást.

A nyomelemek második csoportját a Ni és a Nd alkotja, mennyiségük alakulását az 41-42 ábrák szemléltetik. Mindkét elem dúsulási maximuma az 5 µm alatti szemcsetartományban van. E két elem között szoros a kapcsolat, mert korrelációs

HJ\WWKDWyMXN pUWpNH N|UO PR]RJ D PpO\VpJ Q|YHNHGpVpYHO D NDSFVRODW HU VVpJH

azonban csökken. A Ni a B szintben a 10-20 µm-es szemcsetartományban mennyiség növekedést mutat és a 800 µm feletti szemcseméret tartományban a mélység növekedésével

PHQQ\LVpJH Q|YHNY WHQGHQFLiW PXWDW $ 1G DB szintben dúsulást nem mutat, a nagyobb

szemcsetartományokban (160-800 µm) G~VXOiVL WpQ\H] LQHNpUWpNHQXOOiKR]N|]HOLD]RQEDQ

a 10-20 µm-es szemcsefrakcióban egy kisebb maximummal rendelkezik. Geokémiai

EHVRUROiVV]HULQWD1LV]LGHURILOD1GSHGLJOLWRILOtJ\DNpWHOHPYLVHONHGpVHNO|QE|] GH

ezen összehasonlítása alapján egy csoportba tartoznak.

0LQGH]HNE ODUUD N|YHWNH]WHWWHP KRJ\ D V]LQWpQ NLV V]HPFVHWDUWRPiQ\RNEDQ G~VXOy

Fe-R[LKLGUR[LGRN IHOOHWpKH] N|W GYH IRUGXOQDN HO HEEHQ D WDODMWtSXVEDQ .pWV]HUHVHQ SR]LWtY W|OWpV LRQMDLN PpUHWH D YDVpKR] KDVRQOy tJ\ Hsetenként rácspozícióban is

IHOOHOKHW N

$]HOHPHNKDUPDGLNFVRSRUWMiWD&X=QpVD5EDONRWMDG~VXOiVLWpQ\H] LNYiOWR]iViW

az 43-45 ábrák szemléltetik. Mindhárom elem esetében dúsulás látható az 5 µm alatti és a 80-800 µm közötti szemcsetartományokbaQ $ PpO\HEE V]LQWHNEHQ D &X QDJ\REE PpUWpN G~VXOiVD ILJ\HOKHW PHJ D IHOV]tQL ]yQiNEDQ QHP FVXSiQ D FVRSRUWUD MHOOHP]

szemcsetartományokban, hanem a 80-160 µm-es frakcióban is maximumot mutat. A Zn eloszlásában kisebb dúsulás látható a 20-45 µm-es szemcsefrakcióban az A szintben, míg a felszínen (0-15 cm) a 800 µm feletti szemcsetartományban mutatott maximumot, addig a 15-42 cm mélységben a 315-800 µm-es szemcsetartományban és a legmélyebb zónában (42-150 cm) a 160-315 µm-es szemcsefrakcióban rendelkezik maximummal. A Rb és a Zn is a B szintben (15- FP G~VXO OHJLQNiEE $ 5E HORV]OiViUD PD[LPXP MHOOHP] HJ\ D] µm alatti, egy a 10-20 µm közötti és egy a 160-315 µm közötti szemcsetartományban, de

PHJILJ\HOKHW KRJ\ PtJ D OHJXWROVy FV~FV D IHOV]tQHQ (0-15 cm) és a legmélyebb vizsgált rétegben (42-150 cm) a 160-315 µm-es szemcsetartományban van, addig a B szintben (15-42 cm) a 160-315 µm-es szemcsefrakcióba tolódik el. A finom frakcióban való dúsulásának oka,

KRJ\ YDOyV]tQ OHJ UiFVSR]tFLyEDQ IRJODO KHlyet az agyagásványok K-át helyettesítve. A csoportba tartozó elemek korrelációját is kiszámítottam: Cu-Zn=0.78; Cu-Rb=0.68; Zn-Rb=0.83. A számok azt jelzik, hogy az elemek szoros kapcsolatban állnak egymással, ennek

RND KRJ\ KDVRQOy KHO\]HWEHQ YDOyV]tQ OHJ D] DJ\DJiVYiQ\RNKR] N|W|WWHQ IRUGXOQDN HO D

talajmintában, geokémiai csoportosítást figyelembevéve a Cu és a Zn kalkofil elemek, a Rb a litofilok közé sorolható, ennek ellenére bizonyos tulajdonságaikban megegyeznek.

Mindhárom elem leginkább pozitív töOWpV LRQNpQW YDQ MHOHQ D WHUPpV]HWEHQ LRQMDLN PpUHWH D]RQEDQ NO|QE|] 5E &X =Q 3DXOLQJ V]HULQW tJ\ PiV-más elemek

KHO\HWWHVtW LOHKHWQHNDNULVWiO\UiFVEDQ

A vizsgált nyomelemek negyedik csoportjába tartozik a Sr, a Pr és a Ce, mennyiségük alakulását a 46-iEUiNPXWDWMiN0LQGKiURPHOHPUHMHOOHP] KRJ\-1 zónában a 315-800 µm-HV V]HPFVHIUDNFLyEDQ QDJ\REE WpQ\H] YHO UHQGHONH]QHN D W|EEL V]HPFVHWDUWRPiQ\EDQ

azonban dúsulást nem mutatnak. A Ce mennyiségi eloszlásában a B szintben a 315-800 µm-es

V]HPFVHWDUWRPiQ\EDQOiWKDWyPD[LPXP$]$]yQiEDQNLVQ|YHNHGpVILJ\HOKHW PHJD-80 µm-es szemcsetartományban, minden egyéb esetben dusulás nem tapasztalható. A Pr a B szintben (15-42 cm) a 20-45 µm-es és a 80-160 µm-es szemcsetartományban kis növekedést mutat, de maximuma a 315-800 µm-es szemcsefrakcióban van. A Sr hasonló eloszlással

UHQGHONH]LNPLQWD3U7pQ\H] MHDPpO\HEE]yQiNIHOpKDODGYDQHPYiOWR]LNNLXJUypUWpNHW

a B szintben (15-42 cm) a 315-800 µm-es-szemcsetartományban mutat.

A három elem korrelációs együtthatója: Pr-Ce=-0.39; Pr-Sr=0.56; Sr-Ce=0.12, amely értékek a mélység növekedésével csökkennek, tehát az amúgy sem szoros kapcsolatot a mélyebb zónákban még kevésbé tapasztaltam.

A Zr (49 ábra) és a Th (50 ábra) elRV]OiViEDQWHOMHVHQNO|QE|]LNDW|EELHOHPW OH]W

az 43-44 ábrák mutatják. A Zr eloszlása önálló ásványként, cirkon formájában való

PHJMHOHQpVUH XWDO .LPXWDWiViW D] iOWDODP DONDOPD]RWW ;5' PyGV]HU QHP WHWWH OHKHW Yp $

kis szemcseméret-tartományokban meQQ\LVpJH Q D PpO\VpJ Q|YHNHGpVpYHO D QDJ\

szemcsefrakciókban pedig csökken, kivéve a 315-800 µm-es szemcseméretet, ahol a legmélyebb zónában (42-FPHORV]OiViQDNHU WHOMHVPD[LPXPDOiWV]LN$7KPHQQ\LVpJH

is nagy a kis szemcsetartományokban, ám eloszlása nem olyan egyenletes, mint a Zr-é. A felszíni zónában (0-15 cm) az 5 µm alatti, a 10-20 µm-es és a 315-800 µm-es szemcsetartományokban látható a maximuma. A B szintben (15-42 cm) az 5-10 µm-es szemcsetartományban és a legmélyebb szintben (42-150 cm) az 5 µm alatti és a 80-160 µm-es szemcseméretek esetében mutat maximum értéket. A két elem korrelációs együtthatójának

pUWpNH N|UOL DPHO\ QDJ\ pUWpNQHN WHNLQWKHW 0LQGNpW HOHP OLWRILO WtSXV~ W|OWpV

ionokat képez és ionrádiuszuk is hasonló (rZr=0.80; rTh H]HNDODSMiQHONpS]HOKHW KRJ\

HJ\PiVKHO\HWWHVtW MHNpQWYDQQDNMHOHQDPLQWiEDQ