Nos Christophorus Bathori de Somlio, Waiuoda
Tran-syluaniae et Siculorum comes, etc. Memoria commendamus
tenore presentium sigoiíicantes quibus expedit vniuersis, Quod
spectabiles magnifici domini nobiles, caeterique status et
ordi-nes trium nationum regni Transsyluani^ et partium regni
Hun-gária ditionis videlicet nostr§ in partialibus eorum comitijs,
pro festő vndecim millium virginum, hoc est ad vigesimum
primum diem octobris proxime elapsum anno domini
mille-simo quinquagemille-simo septuagemille-simo octauo Coloswary ex edicto
nostro celebratis congregati exbibuerunt nobis et
presentaue-runt infrascriptos articulos, in eisdem comitijs partialibus, paribus ipsorum votis et vnaniini consensu conclusos, suppli-cantes nobis humillime, vt uuiuersos et singulos eos articulos, omniaque et singula in eisdeni contenta ratos, gratos et accepta habentesr nostrum consensum illis prebere benevolo acceptare, approbare, eoufirmare et tani nos ipsi obseruare, quam per alios vbique per ditionem nostram iinniter obseruari facere dignaremur. Quorum quidem articulorum tenor talis est.
A r t i c u l i d o m i n o r u m R e g n i c o l a r u m , u ob i 1 i u m, t r i u m q u e n a t i o n u m r e g n i T r a i i s s y l u a n i a e e t p a r t i u m r e g n i H u n g á r i á é i n p a r t i a l i -b u s e o r u m c o m i t i j s a d d i e m 21 o c t o -b r i s a n n o d o m i n i 1578. C o 1 o s v a r y c e l e b r a t i s e d i t i.
(1) Megértettük kegyelmes urunk te nagyságodnak előnkbe adott propositióit, kibe adja előnkbe, a két hatalmas szomszéd fejedelmeknek felzendüléseket és mozdulásokat. Hogy te nagyságod a nagyságod tiszti és vigyázása szerint int I l i i n
-ket is a mi magunk vigyázására, kik közzé az úristen hazán-kat és magunhazán-kat helyheztete, hogy reméntelen az úristentől adatott békességes állapotunkba meg ne háboríttassunk, mél-tónak Ítéljük azért mies a hadakozás dolgába a vigyázást és gondviselést, ilyen két hatalmas fejedelemnek megindúlásába.
Végeztük annak okáért, hogy e mostani ravás szerént a nemesség között, mind Erdélybe, és Magyarországba, a szé-kelység és egyéb rendek között is mind a nagyságod, urak, nemesek és egyéb rendek jószágába a régi mód szerént húsz kapu számára a lovagot gyalogot ellimitálják mindjárást az ispánok és minden székes helyeken bizonyos napokat praefi-gálván meg is mustrálják őket, de a régi rendelés és articu-lusok szerint, a kinek mely vármegyébe, avagy székbe főresi-dentiája vagyon, oda mustrálja minden jószágáról való zsoldo-sait, megértvén a más vármegyei ispánoktól a ravás számát.
(2) A mi nézi a nagyságodnak való subsidium adásunkat, mint ennek előtte is tehetségünk szerint, a mennyiben isten erőt adott nagyságod parancsolatjának és az közönséges szük-ségnek semmibe nem akartunk megfogyatkozni, mostan is lát-ván a nagyságod sokféle szikségit e mostani rovás szerént, a nemesség igér nagyságodnak kilenczvenkilencz pénzt.
Az székely uraink atyánkfiai es azon tereh viselésre Ígé-rik magokat nagyságodnak.
Az szászság is azonképen egyenlő tereli viselésre igérik magokat, az ő régi módjok szerént és a generalis gyűlésbe való magok ajánlása szerént.
Magyarországi uraink atyánkfiai es azon mostani ravás szerént Ígérnek nagyságodnak egy forintot.
lvínek hőszolgáltatását minden helyeken Ígérjük te nagy-ságodnak e jövendő szent Lucza asszony napjára minden fogyatkozás nélkül.
(3) Jóllehet nyilván vagyon mennyi sok esztendeje vagyon immár a nagy szükségnek, drágaságnak, mindazáltal megte-kéntvén a nagy szükségét a Várad építésébe a szegény ország-nak, adunk mind Erdélybe és Magyarországba azon kapu szám szerént e jövendő gyortyaszentelő bódogasszony napjára huszonöt pénzt.
(-1) Tetszik kegyelmes urunk nekünk is országúi a nagy-ságod deliberatiója a bőr dolgába, hogy az eladása és vétele megszabaduljon az országba és senki ez országból ki ne meré-szelje vinni, itt benn se gyűjtsön nyereségre, hanem csak mívre. Sőt még affélékből csinált kézmíveket is senki keres-kedésre ki ne merje vinni, ha ki megkésértené, harmiuezado-soknak, minden rendeknek, kik reá találnak szabad legyen elvenni ezelőtt irt artikulusok tartása szerént és a bíráknak, polgármestereknek, polgároknak gondjok legyen mindenféle míveknek igaz ára limitaciójára ez elmúlt generalis gyűlésbe végezett mód szerint és tereh alatt.
(5) Az miképen ez generalis gyűlésben végeztünk volt a juhokat, berbécseket hogy ez országból senki ki ne merje vinni, azon állapotba hagyjuk mostan is, de minthogy a Karansebes és Lugas tartománybeliek a török birodalmából élnek, e szik időn búzával, végeztetett, hogy a Vaskapun kiviil Karansebes és Lugas tartománybeliek az ő közöttök való juhokat eladhassák szabadon, de innét belől ki ne vigye senki,
ezelőtt megírt büntetés alatt.
(6) Végezte vala nagyságod ez elmúlt generalis gyűlésbe országával, hogy a görögök és egyéb külső nemzet a hagyott helyeken belől ne jöhessen. Nyilván mondják penig, hogy soha
annyin egyszer be nem jöttek afféle görögök, sőt sidók is, mint e mostani szentgálnapi sokadalomra. Könyörgünk azért nagyságodnak, mint kegyelmes urunknak, tartassa meg nagy-ságod akkor megirt büntetés alatt arról való végezést minden punctjába, mert hasznosabbnak Ítéljük úgy lenni mind nagy-ságodnak mind ez országnak.
(7) Továbbá végeztetett ez is országúi, hogy az ispánok jobb szorgalmatossággal, hogy nem ekkédig a gonosztévő embereket megczirkálják és meg is büntessék, ne áradjon el ennyire a gonoszság. Magyarországba is penig Bihar várme-gyébe a minemű módon megalkudtak volt ennek előtte a gonoszságnak megbüntetésébe, azt observálják. Ugy, hogy a
váradi kapitánynak legyen autoritása, ha holmi gonosztevő embereket megérteiül, úgy mint nyilván való orvokat, tolvajo-kat, erőszak cselekedőket, házégetőket, házásókat és nyilván való gyilkosokat, minden vár és urak, nemesek minden rend-béliek jószágára reá küldeni és bevitetni. Anuakutána urának tegye hirré és vagy a törvénybe benn akar ülni az ura, vagy kedig jobbágyának melléje akar állani legyen ura szabadsá-gába : ha súlyosítja büntettessék meg, de marhájához, a kik béviszik, senki se nyúljon. H a kedig valami kárt tesznek, erről tartozzék megelégíteni a kapitán, ha meg nem elégítené, az ő maga jószágából tegyenek igazat az ispánok a megdúlt ember-nek marhájáról földesurának.
(8) Végezetre vannak némely nemes népeknek hidok, vámokkal, némely faluknak esmét határin oly sárok hogy úton járók nagy bajjal kárral járnak. Végeztetett azért, hogy a kik vámot vesznek, azok a hidakat megépítsék, megjobbítsák, a hol penig oly gonosz árkok és sárok találkoznak, ott a vár-megye ispány falukat reá rendelvén megcsináltassák. É s ha a rendelt napig meg nem csinálnák, tizenkét forinttal a falukat megbüntessík. Magyarországba is ezen mód observáltassék.
Nos itaque praemissa humili supplicatione dominorum regnicolarum trium nationum Transsyluani§ et partium regni Hungari§ ditioni nostre subiectarum clementer exaudita et admissa, praescriptos articulos, ac omnia et singula in eisdem contenta acceptamus, approbamus, roboramus, ratificamus et contirmamus, ac tam nos ipsi obseruabimus, quam per alios
quoslibet ac cuiuscimque ordinis et status hominis ditioni nostr§ subjectos obseruari faciemus. In omnibus suis punctis, clausulis et articulis, testimonio praesentium mediante. Datum in praedicta ciuitate Coloswariensi Vigesima sexta die octo-bris. Anno domini millesimo Quingentesimo septuagesimo octauo.
Christophorus Báthorj de Somi jó mpria.
(A fejdelmi pecsét helye).
"Wolffgangus Kowachoczy cancellarius mpr.
(Eredetije a nagyszebeni Bruckenthal-muzenm kézirattárában Art. cliaet.
autb. Transylv. Egy más eredeti példány dr. Teutsch superintended ur nagyszebeni gyűjteményében, egy harmadik a fehérvári káptalanban).
X I .
1579. oct. 21—24.
A tordai országgyűlés határozatai.
Nos Christophorus Bathori de Somlio Vaiuoda Trans-sylvanie et comes Siculorum etc. Memorie commendamus tenore presentium significantes quibus expedit uniuersis, quod magnifici dominj, nobiles, caeterique status et ordines trium nationum regni Transsylvania et partium regni Hungari§ diti-onis videlicet nostr§, in partialibus eorum comitijs pro festő vndecim millium virginum, hoc est ad vigesimum primum diem Octobris proxime elapso anno domini millesimo quingente-simo septuagequingente-simo nono Thordae ex edicto nostro celebratis congregati, exhibuerunt Nobis et presentauerunt infrascriptos articulos in eisdem comitijs paribus ipsorum votis et unanimi consensu conclusos.
Supplicantes nobis humilime vt uniuersos et singulos eos articulos, omniaque et singula in eisdem contenta ratos gratos et accepta habentes nostrum consensum illis pr^bentes obseruari, quam per alios vbique per ditionem nostram
firmi-ter obseruari facere dignaremur. Quorum quidem articulorum tenor talis est.
A r t i c u 1 i d o m i n o r u m r e g n i c o l a r u m T r a ns y l v a n i e e t p a r t i u m r e g n i H u n g a r i e i n c o m i t i j s e o r u m p a r t i a l i b u s T h o r d a e e d i t i s a d f é s
-ű m u n d e c i m m i l l i u m V i r g i n u m a n n o 1579.
(1) Megértettök kegyelmes urunk te nagyságod tanácsa-béli fő személyek által közinkbe köldett propositióit, minden rendibe, hol te nagyságod mindeneknek előtte adja előnkbe az religióba naponként való innouatiót, ki ennek előtte kezön-séges statutomból és edictumból meg volt tiltván, mely ellen mostan is mind priuatus és mind egyházi személyek nem szűn-nek suttogásokkal megcsendesőlni: végeztök azért, hogy az kik innouatoroknak találtathatnak, az elébbi articulusok sze-rént böntettessenek.
(2) I n t annak utána minket te nagyságod az nagyságod kegyelmes gondviselése és tiszti szerént bennünket az mi magunk hazánknak javára és vigyázására, az mint mindenkor mint illik hazájok szerető jámborokhoz, tehetségünk szerént semmi teröviselésben és fáradságban meg nem fogyatkoztunk ez hazának szükségös dolgaiban. Ennek utána is mindenkor hazánkhoz való szeretetünkből ahoz tartjuk magunkat.
Végeztök azért ennek előtte való végezésönk szerént hogy minden ispánok és királybirák az conmuneratiónak igaz száma szerént viseljenek oly gondot, hogy minden nemes ember, urak, főszemélyek személyválogatás nélköl mind sze-mélyek szerént és mind ravás szerént való lovagokkal, gyalo-gokkal, az kik peniglen fizetett szolgák is, akármely főember legyen, képekbeli emberekből készen legyenek, hogy valahova az szökség kívánja az igaz ravás szerént minden ember az nagyságod parancsolatjára mozdulhasson és valaki ebbe magát vakmerőségre vetné, ennek előtte való statútumok szerént jószágát foglalják el az ispánok érte és ezen móddal minden ispánok, királbirák ez jövendő kis karácson napjára vármegyé-ket megmustrálják, kinek adhassák igaz regestomát nagysá-godnak az mustra után. É s ha kik az mustrába fogyatkozást tesznek, ez felől megírt büntetés alatt foglalják el jószágát az ispánok, azt is meglássák és végére menjenek az ispánok mind
varasokon, faluhelyeken, hogy ha kik személyekbe nobilitál-tattanok avagy egyébképen eximáltattanak, az <"> módjolc sze-rént szolgáljanak, hogy ebbe senkinek fraus ne patrocinál-tassék.
Az szász uraim is az ő módjuk szerént gyalogokat készén tartsák és azon napra megmustrálják, kire urunk is minden vármegyékre emberit bocsássa. Azonképen urunk ő nagysága is minden várak jószágából saját jószágából az ravás szerént lovagot, gyalogot állasson mindeniket kölen az ő vármegyéjében.
(3) É r t j ö k annak utána kegyelmes urunk te nagyságod kilemb kilemb bizonyos helyekre való szökségét, kibe az te nagyságod fogyatkozását magunk fogyatkozásának ítéljöklenni, azért igérönk nagyságodnak ravás szerént kilenczvenkilencz pénzt beszolgáltatni szent András napjára fogyatkozás nélköl, kibe az székely uraim és az szászság is az ő módjok szerént magokat egyenlő teröviselésre igírik nagyságodnak. Azonképen az magyarországi uraim is ravás szerént azon napra egy egy forintot beszolgáltatni ígérik.
(4)Az mi penig illeti az váradi elkezdett épöletre való sub-sidiumot, kinek félbeállását ítéljök és esmérj ők magunk is nagy fogyatkozásnak lenni és károsnak, noha az úristen ez sok szűk időt bocsáta az szegénségre, községre, de mégis mind ennyi fogyatkozásba igérönk nagyságodnak ötven pénzt ez jövendő szent Gergel pápa napjára beszolgáltatni.
(5) Annak utána kegyelmes urunk megértettök az lengyel király ő felsége levelét is, az mellett az nagyságod a k a r a t j á t is, mi okból indultatván, az ifjúságnak tanítása és instituálá-sára jésuitákat behozván, bizonyos helyekre letelepitettök, kiből könyörgönk ezen nagyságodnak, hogy az mi végre hozatta őket?
viseljék csak abba magokat, azaz tanításokon kivől ne men-jenek, tartsák az ő tisztekbe tanulságba magokat, hogy az
kölembező tanítók kezett háborúság ne következzék.
(6) Értjök azt is, hogy ennek előtte való végezésönk ellen az görögök vakmerő bátorsággal meg nem elégedvén az nekik adatott letévő helyekkel, ez országot szerént szerte járják, törököket is melléjek vévén, juhot, berbécset szabadon kivisz-nek, ki ez országbeli keresködő népnek is, mind pediglen ez országnak nagy nyomorúságára esmérönk lenni. Végeztök
azért, hogy valakik transgrediálják, minden rendbéli emberek, várasokon és egyéb sokadalmas helyen való birák minden ked-vezés nélköl marbájokat elvegyék, legyen nagyságodtól is az harminczadosokhoz kémén ediktomok, liogy se adományért se egyéb tekéntetért el ne bocsássák, hanem ők is megbőntessék, könyörgünk nagyságodnak is, hogy nagyságod efféléknek leve-let ne adjon.
(7) Tetszett ez is egyenlő akaratból, hogy az keresztyén religion való oláh papok az kit magok közöl választani pispeg-ségre akarnak, szabadon választhassanak, miérthogy ezelőtt való pispekek megholt, az kit penig választnak, nagyságod is confirmálja.
(8) Végeztök ezt is, hogy valakik ispánságot viselnek, tisz-teknek elvesztése alatt törvént szolgáltassanak ez ő magok személyek szerént vármegye közé bémenjenek, continuálják az törvént az ő idejekbe.
(9) Az ispánok és király birák kimenjenek és vármegyéje-ket megczirkálják.mind várhoz tartozó jószágokat, mind ő nagy-sága saját jószágát és kedvezés nélköl mind az ő nagynagy-sága jószágába, mind urakéba az gonosz embereket megbőntessék érdemek szerént.
10) Az székel uraim között az lófejek is az ő nagysága pa-rancsolatjára mindenkor jó szívvel készen legyenek. H a kik szolgál kőztek, személyek helyébe jó szívvel mást állassanak.
E s valamikor az szökség kívánja úgy szolgáljanak.
Nos igitur premissa supplicatione dominorum regnico-larum trium nationum Transsyluanie et partium regni Hun-garie nobis subiectarum fauenter exaudita et admissa, prescri-p t s vniuersos articulos modo prescri-premisso nobis prescri-presentatos prescri- pre-sentibus literis nostris de verbo ad verbum inseri et inscribi fecimus eosdemque ac omnia in eisdem contenta ratos, gratos et accepta habentes, acceptauimus, approbauimus, ratificamus et confirmamus offerentes nos beneuole, quod premissa omnia in omnibus punctis clausulis et articulis tam nos ipsi inuiolabi-liter obseruabimus, quam per alios quoslibet quorum interest seu intererit, obseruari faciemus. Imo acceptamus approbamus ratificamusque et confirmamus, harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum in predicto oppido
nostro Thorda. Vicesima quarta die octobris anno domini millesimo quingentesimo septuagesimo nono.
Christopherus Bathorj de Somljo, mppria.
( A f e j e d e l m i p e c s é t h e l y e ) .
(Eredetije a nag3'-szebeni Bruckentlial-muzeum kézirattárában Artic.
Diaet. auth. Transsylv. Egy más eredeti példány dr. Teutscli superinten-dens nr nagy-szebeni gyűjteményében, egy harmadik a fehérvári
káp-talanban).
X I I .
1580. apr. 17—22.
A gyulafehérvári országgyűlés határozatai.
Nos Christopherus Bathori de Somlio, Waiuoda Trans-syluani^ et Siculorum comes etc. Memoria commendamus tenore pr^sentium, significantes quibus expedit vniuersis, Quod magnifici, domini, nobiles, caeterique status et ordines trium nationum regni Transyluani^ et partium regni Hungari^ ditio-nis videlicet nostr§, in partialibus eorum comitijs, pro die domi-nica misericordi^, hoc est, ad decimum septimum diem április proxime elapsum, anno domini millesimo quingentesimo octua-gesimo Alb§ .Tuli$ ex edicto nostro celebratis congregati exhi-buerunt nobis et presentauerunt infraseriptos articulos, in eis-dem comitijs paribus ipsorum votis et vnanimi consensu con-clusos, supplicantes nobis humillime, vt vniuersos et singulos eos articulos, omniaque et singula in eisdem contenta ratos, gratos, et accepta habentes, nostrum consensum illis pr^ben-tes, beneuole aceeptare, approbate, confirmare, et tam nos ipsi obseruare, quam per alios vbique per ditionem nostram firmi-ter obseruari facere dignaremur. Quorum quidem articulorum tenor talis est:
A r t i c u 1 i d o m i n o r u m r e g n i c o l a r u m t r i u m n a t i o n u m r e g n i T r a n s y l u a n i a e , e t p a r t i u m r e g n i H u n g á r i á é , i n c o m i t i j s e o r u m p a r t i a l i -b u s A l -b a e J u l i a e A n n o d o m i n i 1580 a d d o m
i-Erdélyi Országgyűlési Emlékek III, 10
n i c a m m i s e r i c o r d i a e e x e d i c t o n o s t r o c e l e -b r a t i s e d i t i.
Megértettük kegyelmes urunk országúi te nagyságod fő tanácsbeli emberi által közzinkbe való izenetit és proposi-tion. kikben adja előnkbe, miképpen az kegyelmes úristen mindennyi nagy sok tumultusokba és országoknak felfordulá-sokba mind eddigien békességes csendességbe megtartott, az minemű módot ő szent felsége megmaradásunkra engedett és mutatott, tudni illik az törököknek való engedelmességünk és adományunk által, kiért az úristennek méltó bála adással tartozunk, méltónak is ítéljük, hogy ennek utánna az portának semmi kedve keresésünkkel és engedelmességünkkel meg ne fogyatkozzunk.
(1) Miért hogy esztendőnként az szokott adónak hőszol-gáltatásának ideje elközelget, ígírünk azért az porta adajára te nagyságodnak rovás szerint másfél forintot, kinek az kilencz-ven kilencz pénzének hőszolgáltatását végeztük ad primum diem J u n i j minden fogyatkozás nélkül. Ezen tereh viselésre ígírik magokat az székely uraim és a szászság is, magyaror-szági uraink atyánkfiai is az egy egy forintot azon nap bé-szolgáltatni.
(2) Ez mellett adja te nagyságod előnkbe azt is, minőmű extraordinarie való költséget ez télen egy níhány úttal te nagyságodnak kellett tennie az mi közönséges jónkért és meg maradásunkért, kire te nagyságodnak sajátját is kellett con-vertálni és el költeni. Noha kegyelmes urunk immár egy néhány esztendőtől fogva való sok drágaság miatt kösségünknek rom-lása előttünk vagyon, kibe teljességgel el fogyatkoztak, de nincs mit tennünk, feljebb kell megtekintenünk az közönséges megmaradást, és az nagyságod költségét is meg kell tekinte-nünk. ígírünk ezért te nagyságodnak ennek refusiójára bu-szon öt öt pínzt minden kapuról, kit ad diem Sancti Jacobi apostoli az espánok által te nagyságodnak bé szolgáltatunk, mind az porta adajára váló ötven pénzzel egyetembe. Az szé-kely uraim is ezen tereh viselésre ígírik magokat, azonképpen az szászság is az ő módjok szerint; magyarországi uraink atyánkfiai is hasonló tereh viselésre ajánlják magokat. Könyör-günk te nagyságodnak, mint kegyelmes urunknak, hogy