Hu-cusque nemo unquam juste potuit illos culpare vel notare ulla nota, ob quam demererentur priuatione, tarn priuilegiorum
') Yalószinü, hogy a Keiuly neve csak tollhibából csúszott ide.
Yagy talán uiás Kendy (pl. Sándor) csakugyan ellentmondott?
quam prouentuum. Reddunt euim omnes census catkedrati-cum diui Nicolai ac Martini nonuulli aurum, alii vero argen-tum, quiu etiam extraordinarias taxas et onera, cum regno incumbit aliqua necessitas, suam plus justam ferunt partem ac onerantur equis, curribus, ad res bellicas necessariis. Si itaque priuarentur beneficio, nunquam posset illis injimgi offi-cium et ista omnia grauamina redundarent in vestra Siculorum et nobilium capita: unde plus damni quam emolumenti, tarn nobis, quam vobis pro certo statuendum est.
Ad IV. Cessante prophetia ruunt regna, quanta orire-tur vastitas ecclesiarum et scholarum obruemur detestanda barbarie, quemadmodum videre est in vicinis regionibus ac prouinciis. Quare illaesa ac intacta maneaut illorum prouen-tus et priuilegia.
V. Tempore annonae caritatis aliquis fortasse esset fru-ctus, verum tarnen varie distrakeretur. Nam unusquisque nobi-lium cuperet sibi vendicare decimas, ex isto vel illo oppido.
Cum autem ex dei benedictione copia vini ac leguminum pro-uenit, plus expensarum quam commodi inde videre ac perpen-dere sapientes possunt. Volo itaque ac mando, ut de reliquis regni necessitatibus proponatis, disseratis, ac decimas intactas relinquatis. Factum est silentium nolle et velle.
N o t a .
De his omnibus vide etiam acta comitiorum generalium de hoc anno 1580.
(»Fay, Cod. privilegiorum IV.« czímű gyűjteményéből a megyesi evang. gymnasium könyvtárában. Ad annum 1580.)
X I V . 1580. nov. 1—6.
A tordai országgyűlés határozatai.
Nos Ckristopborus Báthory de Somlio vaiuoda regni Transsyluani^ et Siculorum comes. Memoria commendamus tenore presentium significantes quibus expedit vuiuersis quod maguiíici domini nobiles caeterique status et ordines trium
nationum regni Transyluanie ac Partium regni Huugariae clitiouis videlicet nostr§ in partialibus eorum comitijs ad pri-mum diem novembris proximo elapsum aimo domini millesimo quingentesimo octogesimo Thordae ex aedicto nostro celebra-tis congregati, exhibuerunt uobis et preseutauerunt infrascri-ptos articulos iu eisdem comitijs paribus ipsorum votis et uua-minj consensu conclusos. Supplicantes nobis kumilime ut uui-uersos et singulos eos articulos omniaque et singula in eisdem conteUta ratos gratos et accepta babentes nostrum consensum illis prebentes beneuole acceptare, approbare et coníirmare et tarn nos ipsi obseruare quam per alios vbique per ditionem nostram firmiter obseruari facere dignaremur.
A r t i c u 1 i d o m i n o r u m r e g n i c o l a r u m T r a ns i l u a n i a e e t p a r t i u m r e g n i H u n g á r i á é i n p a r -t i a l i b u s e o r u m c o m i -t i j s T b o r d a e a d p r i m u m d i e m n o u e m b r i s c e l e b r a t i s c o n c 1 u s i.
Megértettük kegyelmes urunk az te nagyságod proposi-tióiból miuemő szorgalmatos gondja és vigyázása vagyon te nagyságodnak ez mi kisded és megnyomorodott hazánkra, hogy te nagyságod éjjel-nappal azon igyekeznék, miképen mind fejenként békességben és csendességben maradhatnánk meg, kiből nagyságod kényszeríttetett ez mostani üdőben is előbbeni szokásunk szelént összegvűteni bennönket és minden megma-radásunkra való dolgokat értésünkre adni, mely te nagysá-godnak hozzánk való kegyelmes gondviseléséért ajánljuk te nagyságodnak az mi örökké való hálaadásunkat és azon is leszünk, hogy a meddig az isten ez világon tart bennünket minden engedelmességgel megszolgáljuk te nagyságodnak, könyörgönk te nagyságodnak, hogy ezután is te nagyságod gondviselésében kegyelmesen tartson meg bennünket, hogy te nagyságod szárnyai alatt mindvégig csendes és békességes életünk lehessen.
(1) Továbbá kegyelmes urunk értjük az te nagyságod kegyelmes intését is, hogy ne támaszkodnánk ez mostani bé-kességes állapothoz, hanem gondolnók meg inkább azt, hogy gyakorta akkor szokott valami szélvész és háború támadni, a midőn ingyen sem vélnők, és ehhez képest lennénk minden-kor készen, vigyáznánk, hogy valaniidőn az szükség kévánja,
mindjárást mind lovaginkkal gyaloginkkal az porta szám sze-rint az hazának ótalmára előállhatnánk.
Minekokáért kegyelmes uronk nagy jó néven veszszük te nagyságodtól ezt is az te nagyságod intésit és parancsolat-ját és miképen hogy az előtt is miudenben az tévők voltunk, az mi az te nagyságod akaratja volt és az mi magunk jova s megmaradása kévánta mitélőnk (m i t ő 1 ü n k) akképeu most is semmibe hátra nem akarónk állani, hanem ez országnak rendelése szerint minden örőnkkel és tehetségünkkel ott aka-runk lenni, az hol az szükség kévánja.
(2) Annak felette emlékeztet arra is te nagyságod, meny-nyi sok külömb külömbféle naponként való költsége volna nagyságodnak, nemcsak az te nagyságod udvarnépének és az szolgáló rendűek tartására, hanem egyéb sok rendbéli szükségekre is, kik naponként mindenfelől áradnának te nagy-ságodra, kiket megtekéntvén az te nagyságod subsidiomára való adónkat most is elrendelnők és megadnék nagyságodnak.
Mi annak okáért mindezeket szemönk eleibe vévén egyenlő akaratból mind ez országbeli három nemzet te nagyságodnak az kapu szám szerint kilenczvenkilencz pénzt igérönk és ez jövő szent Miklós napjára fogyatkozás nélkől bészolgáltatni
igyekezönk.
Az magyarországi uraink atyánkfiai es egy egy forintot igirnek nagyságodnak azon napra bészolgáltatni.
(3) Továbbá az váradi ház építésére is miérthogy látjuk annak is szükséges voltát az ötven pénz segítséget készek vagyunk megadni mindhárom nemzettel (sic) kapuszám
sze-rént. Azon tereli viselésére ajánlják magyarországi atyánkfiai es magokat, kinek bészedésére az jövő gyertyaszentelő bódog-asszony napját hagyjuk.
(4) Megszolgáljuk te nagyságodnak azt is, hogy az go-nosztevőknek és hatalmaskodóknak megbüntetésére te nagy-ságodnak ilyen fő gondja vagyon, holott jól látja az te nagysá-god, hogy ha azféléknek méltó böntetések nem leend, az gonosz-ságnak semmi vége és határa nem lészen. Annakokáért végeztök ezt kegyelmes uronk, hogy ezeknek az casusoknak, úgymint az nemes ember verésének, fogsá(gá)nak, vagdalásá-nak és házra való menésének meglátásába azon móc|
obseruál-tassék, az ki az elmúlt 1576. eszteiidőkori megyesi generalis gyűlésben végeztetett volt azokról, az kik valamely nemes embert megölnének vagy deliberation homícidiumot coinmit-tálnának. Azért ha mikor valamely vármegyébe és székekben efféle hatalmaskodások történnek és az sérelmes fél ő nagy-ságát megtalálja róla, ő nagysága mindjárást levele által parancsolván az ispánoknak és királbiráknak az levél meg-adásától fogva tizenötöd napra széket hirdessenek és azok, az kik efféle factumot perpetráltak, immediate az ispánoktól és királbiráktól az vármegye és királbirák székeire citáltassanak és azon első széken mind a két félnek feleletét meghallgatván, bizonságokra kieresztessenek, melyet a második székre béhoz-ván, az ispánok és királbirák abból törvént tegyenek, ha pedig pars conuicta appellálna, addig az ispánoktól és királbiráktól megfogassék, mig az remissióval visszajő, ha pedig az citata pars nem compaereálna, arra az ispán és királbiró mindjárást persecutoriát adhasson: erről penig az quinque casusról való appellatiókat ő nagysága extra dietam et terminos valamikor üressége leszen ő nagyságának hozzá, certificálván, ez elétt (előtt) tizenöted nappal róla az vármegyét, a hol a dolog esett, meglátogatta és exequáltatta.
(5) Yégeztök azt is, hogy mikor az ispánok az inquisi-tióra kimennek, egyik ispán az főszolgabíróval és esküdt nótá-riussal és négy-négy nemes emberrel öszve személy szerént jelen legyenek, ne úgy mint némely vármegyében történt, hogy csak az viceispánokra bizták a főispánok. Mikoron penig az gonosztevők régi mód szerint kiadatnak, azután csak az vice-ispánok, sőt még egyéb nemes emberek is, kiknek az czédulákat kiadják, executiót tehessenek. Az ispánok pedig az cirkálásra és inquisitióra egyszersmind menjenek ki, hogy az gonosztévő emberek egyik vármegyéből avagy székből másuvá el ne fus-sanak és el ne rejtezzenek.
(6) Az leveleket, kik Dobray Istvántól megmaradtanak, az kik végben és pecsételve vannak, ő nagysága mindennek megadassa, az kik pedig pecsétetlenek, azokat fő embereivel megláttassa és az másik mesterrel megpecsételtesse, addig pedig jó gondviselés alatt legyenek, hogy senki ez utána is levelének eltévesztésén dolgaiba senki meg ne fogyatkozzék.
(7) Tetszett ezt is egyakarattal kegyelmes uronk liogy az vármegyében való appellánsokat az ispán uraim nagyságod eleibe elbocsássák és semminemő casusba régi vármegyéknek rendtartása szerént causájuknak tovább való discussiójától meg ne fogják, mint némely vármegyéken ezkédig efféle appel-latiókat el nem eresztettek, hanem menten igazat töttek.
Nos igitur praemissa supplicatione dominorum regnico-larum trium nationum et Partium regni Hungáriáé nobis su-biectarum fauenter exaudita et admissa prescriptos uniuersos articulos modo premisso nobis presentatos presentibus literis nostris de verbo ad verbum inserj et inscribi fecimus eosdem ac omnia in eisdem contenta ratos gratos et accepta habentes acceptamus approbamus ratificamus et confirmamus offerentes nos beneuole quod pr^missa omnia in omnibus punctis clau-sulis et articulis tani nos ipsi inuiolabiliter obseruabimus, quam per alios quospiam quorum interest vei intererit obser-uari faceremus. Imo acceptamus, approbamus, ratificamus et confirmamus harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum in predict o oppido Thorda sexta die nouem-bris anno domini millesimo quingentesimo octagesimo.
(A f e j e d e l m i p e c s é t h e l y e ) . Lecta.
(Eredetije a nagy-szebeni Bruckentlial-muzeum kézirattárában. Art Diaet.
autb. Transsylv. — Egy más eredeti példány Brassó városa levéltárában őriztetik).
X V . 1581. maj. 1—10.
A Kolosvártt tartott egyetemes országgyűlés határozatai.
Nos Cristophorus Báthory de Somlio Vaiuoda Transsyl-vanus et Siculorum comes etc. Memoriae commendamus tenore praesentium significautes quibus expedit vniuersis Quod magui-fici domini nobiles, coeterique status et ordines trium nationum regni Transsyluanie et partium Hungari§, ditionis videlicet nostre, in generalibus eorum comitys ad prirnum diem Maij proxime elapsum anno domini millesimo quingentesimo octoa^
gesimo primo, iuciuitate nostra Colosuariensi, ex eclicto nostro celebratis congregati exhibuerunt et praesentauerunt nobis infrascriptos articulos, in eisdem comitijs paribus ipsorum votis et vnanimj consensu conclusos, supplicantes nobis humil-lime, vt vniuersos eos articulos, omniaque et singula in eisdem contenta, ratos, gratos, et accepta liabentes, nostrum cousen-sum illis pr^bendo, beneuole acceptare, aprobare, coutirmare, et tani nos ipsi obseruare, quam per alios ubique per ditionem nostram firmissime obseruari facere diguaremur. (Quorum quidem articulorum tenor talis est). l)
A r t i c u l i d o m i n o r u m r e g u i c o l a r u m t r i u m N a t i o n u 111 e t p a r t i u m r e g n i H u n g a r i § i n c o m it y s e o r u m g e n e r a l i b u s i n c i u i it a it e C o l o s u a r i e n s i , A n n o d o m i n j 1 5 8 1 . a d 1. d i e m M a i j c e l e -b r a t i s a e d i t i.
(1) Meg értettük kegyelmes urunk te nagyságodnak közinkbe való izenetit, és ő felségének is lengyel királnak is fő uraink és atyánkfiai által való kegyelmes izenetit, szemek eleiben vévén ő felsége te nagyságoddal egyetemben hazánk-nak minden állapatját, azonképpen te nagyságodat az minémü beteges állapattal az úristen látogatta, hogy ha az úristen, kit távoztasson, nagyságodat előliünk el venné, köztünk való vissza vonás, háború ne lenne. Nem tagadjuk kegyelmes urunk, hogy mi magunkba is sokaknak közzülüuk erről való elmélke-dési nem lőttek volna, 2) kiről látván ő felségének mind ennyi szántalan 3) occupatiói között rólunk való kegyelmes és szor-galmatos gondviselését minden alázatos hívséggel szolgála-tunkkal 4) akarjuk meg szolgálni nagyságodnak azonképpen, hogy ő felsége nagyságoddal egyetemben jövendőben meg
>) A zárjelek közé rekesztett szavak az erd. muzeum hiteles pél-dányából ki vannak hagyva, de olvashatók a szebeni Bruckentlial-köny v-tár példányában.
2) A szebeniBruckenthal-féle példányban,mely után közölték ezen végzéseket gr. Kemény József és Kovács István, Erd. ország tört. tái-a I.
köt. 147. 1. e hely ily változékkal á l l : »gyakorlatossággal erről való elmélkedési nem voltak volna.«
3) A szebeni példányban a szántalan=számtalan szó kimaradt.
U. o. »minden háládatos hív szolgálatunkkal,«
maradásunkra is x) kegyelmes gondolkodását adatta előnkben.
De miért hogy kegyelmes urunk mindeneknek előtte az kegyel-mes úristennek az ő tisztességét és igaz ismeretit, melyben magát velünk meg ismertette, — kitől mind hazánknak, magunknak csendes és békességes állapatját liiszszük és várjuk, kell követnünk és keresnünk, most is azon akarjuk fundálni dolgunkat.
(2) Az religio dolgáról igy szóltunk, miért hogy ez mai napig ő nagysága Monostorra és Kolosvárra be szállította az római hiten való tanítókat az ifjúságnak tanításáért, és Fejér-váratt is az klastromot azoknak szakasztotta, doctoribus scili-cet collegij societatis Jesu, az ő nagysága lelki esmereti és confessiója szerént, ő nagysága ez nevezetes helyeken meg elégedvén, ujobb helyekre, avagy városra avagy falukra, akár-hol az országban, efféle tanítókat se erővel se fenyítékkel ne szállítson, ne plántáljon, hanem minden helyeken és templo-mokban régi tanítók békeséges állapatjokban maradjanak meg; de így, hogy ha valamely város avagy falu találkoznék, kik ő nagyságát efféle római religion való tanítókért megta-lálnák, ő nagysága udvarából válaszsza fő emberit, és az mel-let az vármegyéken avagy székekben, kiben az suplicansok resideálnak, két fő embereket, azok ő nagysága levelével attestáltassanak, hanyad része vagy az városnak vagy falunak kévánja az római religio doctorát; valamely fél numero több-nek találtatik, ő nagysága ahoz képpest való tanítót adasson, tanácsit először reá gyűjtvén éppen és eleiben adván; de tíz húsz emberért, többért is, kik az derék társaságnál kevesebbek volnának, meg ne háborítsa ő nagysága se városokat, se falukat,
(3) Annak utánna az úristennek kegyelmes urunk nagy hálákat adunk, hogy ő szent felsége ez időt és securitást adta érnünk, hogy hazánknak békeséges állapatjába lengyel királ-nak és te nagyságodkirál-nak éltében gondolkodhatunk és szólha-tunk iljen dolgainkról, melyek hazánknak és fejünknek és posteritásunknak meg maradását illetik. Élőnkbe is veszszük, mely veszedelmes dolog az interregnum, és hogy oly dolgok
>) U. o. »jövendő meg maradásunkról is.«
rajtunk ne essenek, melyeket olyan állapatban láttunk és hallottunk, certis et solidis rationibus ac liberó suffragio ducti, ő felségének is kegyelmes izenetit szemünk eleiben vévén és háládatossággal megböcsftlvén, minthogy ennek előtte való időkben nagyságodra és nagyságod nemzetségére néztünk, most is másová sem országunk kivűl sem köztünk nem nézünk, *) hanem látván nagyságodnak egyetlen egy fiacskáját Bátori Sigmond urunkat, kinek indolesében, gyermeki ideje az meny-nyire szenvedi, nyilván tapasztaljuk futuram auiticam et maio-rum virtutem, (nec deest animus, veniat modo fortior aetas), quod faustum atque foelix sit, istennek szent segítségéből és kegyelmes áldásából választjuk három nemzetül, magyaror-szágbeli ide tartozó atyánkfiaival öszve, nagyságod successo-rának és hazánknak vajdájának és fejedelmének, azon biroda-lommal és méltósággal, az meg mondott Báthori Sigmond urunkat. Ugy mondjuk, mikor az úristen nagyságodat közü-lünk ki híja, kinek életét hosszabbítsa ő felsége sok esztendeig, igy, hogy hazánknak régi szent királyoktól adatott és vött szabadságok és igaz törvények meg tartassanak minden ren-deknek, kiknek obseruálására, mikor isten annak az idejét el hozza, kívánjuk hogy minden fejedelmeknek szokások szerént magát meg kötelezze; melyet mikor meg míel, mi is mind hűségünket, engedelmességünket, minden nemzetségek és sta-tusok prestálni és declarálni igyekezünk isten segítségével minden időkben, kérvén az úristent, hogy az mi votumunkat áldja meg ő felsége, tegye hasznos fejedelemmé, istennek igé-jének ótalmazására, hazánknak megmaradására, árváknak és
özvegyeknek ótalmára, legyen irgalmasságának edénye, mint volt az gyermek Dávid király, tanítsa isten manus illius ad pr^lium et digitos illius ad bellum, hogy minden ellenségi ellen ő segítségével minket meg ótalmazhasson, et in iudicio et iusticia ac misericordia gubernet populum, sciat egredi et ingredi coram domino; adjon környűle és utánna honos sapi-entes et cordatos viros, kik istennek tisztességére és hazánk-nak javára jóra intsék, tanítsák és neveljék. Amen.
») Ezt a m o n d a t o t : »most is . . . nézünk« a leíró az erdélyi muz.
liiteles példányából kihagyta.
(4) Továbbá kegyelmes urunk szemeink eleiben vöttük nagyságodnak előnkbe adásából azt is, az úristennek segítsége után minémű nagy gondviseléssel, nagy adományunkkal kell kedvét keresnünk és hozzánk engesztelnünk az portának, kinek igája alá az úristen vetett, minden kedvét. Mint ennek előtte meg nem fogyatkoztunk erre való segítségünkben te nagysá-godnak, most is azonképpen, hazánknak közönséges javára, az mennyére az úristen szegény kösségünknek erőt adott, meg nem kémélhetjük. Igírünk azért nagyságodnak az porta adó-jára ravás szerént másfél forintot, kinek kilenezvenkilenez
pénzének be szolgáltatását ez jövendő Szent Vid napjára.
Az székely atyánkfiai is egyenlő tereli viselésre ígírik magokat.
Az szász uraim is az ő módjok szerént,
Magyarországi uraink atyánkfiai is ravás szerént egy egy forintot ígírnek.
Az ötven pénzének be szolgáltatását penig szent Margit aszszony napjára,
(5) L á t j u k hogy esnek1) gyakorlatossággal efféle dolgok is, hogy az mely jobbágyok urok földéről el szöknek városokra avagy egyéb helyekre, hogy minél inkább meg maradhassanak földes urok ellen, magokat meg nobilitáltatják urunkkal ő nagyságával. Végeztük azért, hogy eféle elszökött jobbágyok meg ne nemesíttessenek, sőt az kik megnemesíttettek is az városokban, az régi articulus tartása szerént ha meg kérettet-tek parancsolattal, és meg nem adták, hanem ő nagysága táb-lájára hívattattak, az processus szerént meg láttassék, vagyon-é méltó helye vagy nincs. Azonképpen egyéb székes helyen is az ispánok meg ítíljék és appellatióba bocsássák, ha szükség kévánja. Magyarországba is ezen mód obseruáltassék az meg nobilitálásban, mind az által az szökött jobbágyok felől az előbbi mód és szokás obseruáltassék minden helyeken, az elébbi articulus tartása szer ént.
(6) Magyarországba is azonképpen aféle jobbágyok minden helyekről meg adassanak, Debreczen és Várad kivűl,
') Az Erdélyi muzeum példányában, a leíró figyelmetlenségéből;
»eselnek.«
kikben a honnét jobbágyok ki mentenek, avagy mennek, a ravást onnét tartozzanak meg fizetni, ugy az mint helyében az előtt fizetett mind az, ki raváson volt, mind az ki segítette az ő módjok és szokások szerént; kiben ilyen mód obseruál-tassék, hogy az mely faluból az jobbágy Váraddá megyen, az ott való bíró harmad magával menjen az exactorhoz, az vár-megye vice ispáni előtt hit szerént vallja meg, mit fizetett helyében, vagy raváson volt, vagy segítség volt, és úgy az exactor azon vegye meg azt, a hul resideál az el búdosott jobbágy. Azon mód obseruáltassék, ha mely jobbágy Várad-ról ki jő,
(7) Az mely harminczad zászló Gyerő Vásárhelt erigál-tatott mostansággal ennek előtte való vsus ellen, le tétessék, ki helyett maradjanak ennek előtte való helyeken rendeltetett harminczad zászlók meg, hogy az szegény kösség az sok külömb külömb féle czédula pénz adással ne terheltessék.
(8) Miért hogy bizonyos okokból az sónak ez birodalom-ból kivitele megtiltatván vagyon, és az kik az tilalom ellen vakmerőségből sót akartak kivinni, az ő nagysága kamaráján el vötték és le rakták, ő nagysága kegyelmesen adassa meg nekik, de úgy, hogy sem azokat sem mást addig, míg ő nagy-sága meg nem szabadítja, ki ne vigyék az birodalomból, hanem az ő magok szükségére és köztök való elköltésekre szabad legyen sót vinni mindennek. Az bán *) pedig és egyéb tiszttar-tók rejá vigyázzanak, hogy az kik még is vakmerőségből ki vinnék az birodalomból, el vegyék.
(9) Panaszolkodtak az szász uraim, hogy az ő régi pri-uilegiomok ellen ő közzülök az kendert kereskedésre ki hord-j á k ; szabadság adatott azért, hogy valakik ő közzülök az kendert eképpen kihordanák az ő priuilegiomok ellen, töllők
(9) Panaszolkodtak az szász uraim, hogy az ő régi pri-uilegiomok ellen ő közzülök az kendert kereskedésre ki hord-j á k ; szabadság adatott azért, hogy valakik ő közzülök az kendert eképpen kihordanák az ő priuilegiomok ellen, töllők