nem tetszik kegyelmeteknek; (mert tudták, liogy a rendki-vüli adókat nem fogják nekik megszavazni); másik az szol-gáló népnek (azaz: a hadnak) leszállítása, kit ez mostani üdő és állapot nem szenved. Sőt ezután se véljük, hogy szenved-hessen, mert nem ország az, kinek efféle kész praesidiuma nincs Szükség azért, hogy afféle szükségeknek akármi súlyos remediummal occurráljon inkább kegyel-metek mind most, mind ezután, hogy nem mint az szolgáló rendnek kevesebbítésével. Az mit mi erre alkalmasnak és szeuvedhetőnek ítéltünk legyen arra, mi (figyelmeztettük) kegyelmeteket, de félünk rajta, hogy lát még oly üdőt vagy kegyelmetek, vagy kegyelmetek maradék ja, kiben minden eszében veszi mire való volt ez mi sok intésünk.« *)
Ezek a rendkívüli költségek leginkább a török viszo-nyokból származtak s tagadni nem lehet, hogy ha a kormány-zók nem tudták módját találni azok mikép leendő födezésé-nek, nem birtak elég tapintattal megelőzni az ilyen szükség-letek keletkezését. Mint tudva van, a hódoltságra nézve Halul bég deftere volt irányadó. 1584. elején a törökök egy csomó falut felvertek, rabokat tettek s egy csomó a Berettyón innen levő falura, kik nem voltak beírva a defterbe, behódoltató leveleket írtak. -) A kormányzók izengetésekkel, szép szóval akarták kiegyenlítni a dolgot, habár a törökök Várad vidéké-nek felverésével is fenyegettek. István király azon vélemény-ben volt, hogy ha máskép nem lehet, erővel is meg kell ezt akadályozni. 3) A dolog annyira ment — miután Giczy a váradi parancsnok erélyes repressaliákat alkalmazott — hogy a budai basa az erdélyi követeket, kik egy kiküldött csausz-szal egyetértve, végrehajtott vizsgálat eredményét vitték hozzá
»rút, éktelen szókkal illette,« sőt még a fejedelmet is »nagy ') István király 1584. sept. 5-iki levele a kormányzókhoz, a m. k.
állami levéltárban. Acta Publica Tranniae.
s) Az erdélyi fejdelmi levéltárban levő deíterben ezek a faluk nem voltak beírva, de egy csomó a defterben beírt falu nem hódolt. L. a kor-mányzók máj. 13-iki levelét,
3) István király jul. 2-iki válasza.
1585. MÁJ. 9 — 19. 6 3 embertelenül nyelvével rútolta,« Hogy nyerjenek elégtételt a kormányzók, nem tudták, mert a portán nincs jó akarójuk, az basák a sok ajándék daczára azt se tudják kik, sőt Ozmán basa nem rég azt kérdé: »micsoda föld az az Erdély, hol vagyon P«1) Végre 1595 elején Szalay Ferencz küldetett a budai basához az ügy rendezésére. 2)
De ha ez ügyben csorbát szenvedett tekintélye, egy másik ügyet sem tudtak jobban elintézni. Stankul havasalföldi logofét megszökött, Erdélybe bujdosott s keresett menedéket.
A vajda követelte kiadatását, a kormányzóknak volt erre haj-lama, de maguktól nem mervén tenni, István királyhoz fordúl-tak. István király a viszonyoknak megfelelő tanácsot adott.
H a a porta sürgeti, ne veszélyeztessék a haza sorsát, »de ha csak a vajda erőltet, mi, eb neki, sem barátságát, sem fenye-getését nem tartjuk annyinak, hogy mind Istennek s mind ke-reszténységnek tekintetét hátra hagyván, ilyen tyrannusnak kezébe halálra adjon kegyelmetek valamely oda folyamodott keresztyén embert.« Különben tartsanak vizsgálatot. 3) A vajda ismét kérette követekkel s ajándékokkal s a kormányzók ismét Istvánhoz fordultak.4) Végre is, mert ő felsége nem adott »direct« utasítást, alkudozni kezdtek a vajdával, hogy mit akar vele. 5) A dolgot végre a vajda bukása oldotta meg, ki maga is Erdélybe menekült egy csomó kincscsel. melyet észrevevén, hogy üldöztetni fog, szétszórt, maga pedig szász ruhába öltözve — mint ezt a portának jelenték — menekült.
Ebből aztán portatárgyalás lett, melynek végén összekellett a vajda kincseit gyűjteni s kiszolgáltatni.
A közigazgatásnak s a szomszéd országokkal való érint-kezés gyarlóságához járult, hogy a törvényszolgáltatás ügyé-ben is panaszok mentek á királyhoz, 7) ki végre elhatározá helyt adni a rendek kérelmének s 1585. maj. 1-én kinevezte
]) A kormányzók 1584. decz. 14-iki levele u. o.
2) Az utasítás Szalaynak u. o. 1585. jan. 13-áról.
3) István királynak 1584. marcz. 5-iki levele.
*i A kormányzók 1584. decz. 14-iki levele.
5) TJ. a 1585. febr. 26-iki levele.
c) U. a. 1585. april 28-iki levele.
') István király 1584. decz. 31-iki levele a kormányzókhoz.
kormányzóvá Giczy Jánost, nagyváradi kapitányt, meggyő-ződvén mint maga mondja, hogy a sokak uralkodása (az első:
a tanácsurak kormányzása) épen ugy mint a kevesek uralko-dása (a második forma a triumvirátus) sok nehézséggel jár, Erdély szokásaitól elüt s a közjóval nem egyeztethető össze.
Megadta neki Erdélyország kormányzója czímét, lakásává a fejedelmi udvart rendelte. Megadta neki a jogot, hogy a tanácsurakat összehivhassa, végezhessen velők s törvényszéke-ket tarthasson. Csak a rendkivüli fontosságú esetekre nézve t a r t á fönn a maga elhatározását. A polgári és katonai rendet egyaránt hatósága alá adta a joggal együtt, hogy a szükség-hez képest összehívhassa a hadak szükségszükség-hez mért részét s oda küldhesse vagy vezethesse, hova a szükség kívánja. Alá-rendelte a várak parancsnokait, várnagyait, az összes tisztvi-selőket — ezeket ő nevezhesse ki Várad, és Karánsebes kivé-telével, melyekre nézve ki kell nyernie a király előleges
bele->) Miles, Sieb. Würgengel 142. 1. azt irja, hogy Erdély rendei Ist-ván király engedelméből összejöttek Medgyesen s kormányzóvá válasz-t o válasz-t válasz-t á k Giczy J á n o s válasz-t . De erről a válaszválasz-tásról senki sem válasz-tud semmiválasz-t az egykorúak közül. Gyulafi Lestyán i r j a : »1585. Következett Géczy János gubernátor a király akaratjából.« Bethlen F a r k a s is azt mondja : Guber-natorem Transylvaniae in locum praesidum constituit.« De legdöntőbb.
mit István király maga mond a kinevezési okmányban : cum
solemni legatione omnium ordinum nationumque praefati regni nostri postulatum a nobis sit ut donee a p t a imperio aetas Illustrimo nepoti nostro veniret, curam regimenque regni, ad u n u m virurn, justitia,
fide, prudentia, reique militaris scientia spectatum judicio arbit.rioque nostro deferremus : nos et publica utilitate, et praedictorum regni ordi-num votis adducti, id iam tandem faciendum esse statuimus. Ad quod quidem munus obeundum sustinendumque, cum magnificum Joannem
Giczi, f r e t i nostro de illius innoceutia, íide, integritate, caeterisque vir-tutibus judicio, idoneum esse censemus; eum igitur administrationi totius regni Transylvaniae, donec ut dictum est, m a t ú r a Imperio aetas Illustrissimo nepoti nostro veniat, cum authoritate, legibus atque condi-tionibus, quas hic subjicimus, praeficiendum decrevimus, quemadmodum praeficimus praesentium per vigorem.« Ez világosan m u t a t j a , hogy a rendek csak a r r a kérték Istvánt, hogy tegyen egy embert kormányzóvá : ez a kérés pedig az 1584. tavaszi országgyűlésből ment fel s nem Med-gyesről, hol ha volt is valami, legfölebb csak értekezlet volt. A kine-vezési o k m á n y t kiadta Bumy is Monumentáiban — ujabban correctűl Giczy-jében J a k a b Elek.
egyezését, A fejedelmi udvarban tartson 600 lovast, a várak-ban tetszése szerinti számvárak-ban tartson katonákat. A fejedelem körül tapasztalt hűségű és becsületességü embereket tartson.
Adományozhat 32 telekig, továbbá a dézmát, nemességet, primipilatust, a fejedelem nevében. A fejedelem nevét, a szo-kott helyre, a kormányzó irja alá. Végül az ország minden rendeinek meghagyta ezen rendeletének tiszteletben tartását.
Máj. 9-ére Gy.-Fehérvárra országgyűlés volt összehiva, mely bár kevés czikkelyt alkotott, szokatlan hosszú ideig, maj.
19-ig, tiz napig tartott. Valószínű, hogy a király leirata későre érkezett meg s e miatt húzódott annyi ideig. Megérkezvén és felolvastatván s elfogadtatván, Giczy letette az esküt, hogy a vallásszabadságot az 1571-iki czikkek értelmében meg fogja tartani s a rendeket és nemzeteket is megtartja jogaikban, kiváltságaikban, az irott és szokásos törvényekben, s hogy mindenkinek igazságot szolgáltat egyenlő mértékben. 2)
Áttérvén az országgyűlés a rendes tárgyalásokra, min-denekelőtt a korábban alkotott vallástörvényeket újíták meg:
tartassanak meg azok mindaddig, mig általános gyűlés azokon nem változtat — rendszabály, mely a jezsuiták terjeszkedése ellen volt intézve.
Megszavazták a portai adót is: kapuszám szerint másfél forintot a szokott módozatok mellett.
A felebbezések intéztessenek el.
A széna szük volta miatt a székely törvénykezési termi-nust elhalaszták, de a többiek tartassanak meg.
Rendelkeztek a szökött jobbágyok kiadása iránt. Mint-hogy némely megyék a szökött jobbágyokra való felebbezése-ket nem bocsátják fel, elrendelék, hogy a közelebbi általános gyűlésig bocsáttassanak fel.
A gyűlés maj. 19-én ért véget.3)
Ez napon irták a kormányzók utolsó levelöket István királynak — a havasalföldi vajda jószágai kiadásáról tesznek Lásd az okmányt, Jakab Elek : A Giczyek Erdély történetében, 57-ik lap.
2) Lásd az esküformát u. o. 61. 1.
3) L. Törvények és Irományok XXXI.
Erdélyi Országgyűlési Emlékek. 111. 5
jelentést: de az országgyűlési tárgyalásokról egy szóval sem emlékeznek meg. ')
X X V .
Griczy elfoglalta helyét s az erélyes férfiú épen oly szi-lárd kezekkel r a g a d t a meg Erdély gyeplőjét, mint a milyennel eddig Várad környékének igazgatását vezette. A kapitány, ki egy hires építészszel: Baldagira Octaviussal a vár erődítésén annyit tett, mennyi évek óta nem történt, ki a török beütése-ket megfékezte s s a j á t katonáitrendben tartotta, a kormányzás élén is érvényesíté tehetségeit. Nagy könnyebbségére volt, hogy csaknem teljes fejedelmi hatalommal intézkedett, nem kelle minden ügyben bevárnia István király döntő tanácsát, mint elődeinek, s hogy nemcsak több önállósággal bírt, mint ezek, hanem azt Id is tudta fejteni. V á r a d kapitányává helyette István király Sibrik Györgyöt nevezte ki, kihez Gyulay Pál
^ y ama hires levelét intézte, melyet minden új kapitánynak fel szoktak olvasni. 2)
Ez év sept. 12-én Giczy beinditáa portára Vass Györ-gyöt és Csegődy Mihály főköveteket a szokott adóval s ugyan-azon hó 19-ére Tordára részletes gyűlésre összehívta a ren-deket.
Mindenekelőtt megszavazták az ez évi második adórész-letet: 99 pénzt portánkint az erdélyiek s annak megfelelő összeget a szászok és székelyek, valamint 1 irtot a magyaror-szágiak részéről s ezen kívül Várad erősítésére 35 pénzt.
Megengedték, hogy szabad kivinni az országból a búzát, kinek-kinek saját szükségére, de nem kereskedésért; de eltil-tották a szekeres és hátas lovak kivitelét. A görögök és ola-szok csak a kormányzó menlevelével ellátva jöhetnek keres-kedni az országba, de tallért és aranyat azok se vihessenek ki. Valamint az aranyat sem vert, sem pléh, sem por alakban nem szabad a z országból kivinni. (Ez azért volt szükséges, mert a török adót aranyban kellett fizetni.) Megtiltották, hogy
Acta Publ. Tranniae, a m. k. államlevéltárban.
2) Kiadta Bethlen Farkas II. k. 481. Továbbá az Erdélyi Muzeum II. kötetében Kisfaludy Sándor. A XVII. században külön is megjelent.
1585. S K P T . 19—24. 67 valaki velenczei árúkat (czifraságokat) vegyen: ilyen haszonta-lanságért ne vigyék ki a pénzt az országból.
Elrendelék a törvénykezési terminusokat.
A székelyek az orvok kergetésében tartsák magukat a megyében érvényes törvényekhez.
A nemesek házuk szükségére ingyen sót kapjanak.
Elrendeltetett, hogy a gonosztevők kergetését haladék-talanúl kezdjék meg. A görgényi tiszttartó s Geszty Ferencz Déva vidékén, útasíttassanak az ottani gonosztevők megbün-tetésére.
A szászok panaszkodnak, hogy az »úton járók« zsarolják őket s pénz nélkül veszik el az élést. E r r e nézve tartassék meg az 1581-iki törvény: de viszont a szászok is tartozzanak pén-zért ételt, italt adni.
Megújították a ráczok betódúlása ellen hozott törvénye-k e t : a bennlevőtörvénye-k maradjanatörvénye-k ugyan benn, de éljenetörvénye-k az ország törvényeivel, legyenek a megyei ispánok, szolgabirák hatósága alatt. A ki ezután ráczot fogad földjére, fizet száz girát.
A rendek szept. 24-én oszlottak el. *) X X V I .
1586 elején előkelő vendége volt Erdélynek: Herber-stein Feliczián német főúr. E család kiválólag a bányászattal foglalkozott s a triumvirátustól csakhamar, a mint ezek kor-mányra léptek, István király beleegyezésével, haszonbérbe vette Kapnikbányát, de a hozzátartozó faluk nélkül 200 girá-ért évenkint, két évi tartamra. Nem sokára azonban, tapasz-talván, hogy ily módon kára lesz, kérte a falukat, melyek Kapuikhoz tartoznak, a bérletidőnek 12 évre terjesztését s ezért a bérletnek évenkint 50 girával felemelését sürgette. -) A dolog azonban húzódott s végre maga szánta r á magát Erdélybe utazásra, oly czéllal, hogy a faluk mellé még Zalathna-bányát is megnyerhesse bérbe. Gróf Nogaroll Ferdinánd,
») L. Törv. és Irományok XXXII.
2) A kormányzók 1584. aug. 13-iki levele István királyhoz, a m . kir. államlevéltárban.
Ruebernek utódja a kassai parancsnokságban, tudni akarta, hogy Herbersteinnak titkos czélja volt Zsigmond fejedelem és saját leánya közt létrejövendő házasság eszméjét is megpen-dítni — terv, melyből azért sem lehetett semmi, mert a leány idősebb volt Zsigmondnál.
Egy másik ügy a Radul Péter havasalföldi vajdáé volt.
E férfiú megszökött ugyan, de nem tudott kimenekülni Erdély-ből, hanem elfogatott s a huszti várba záratott. 2) Ezzel elke-rülte kiadatását, mert a porta megnyugodott a menekülését tudató jelentésekben, hanem ez idétt azt kezdte sürgetni, hogy a Péter menekülésekor elszökött bojérokat, továbbá a Michne székfoglalása után kibujdosott köznépet küldjék haza. Az erre vonatkozó fermánokat Húszain csausz hozta Erdélybe s Giczy mindent igért: ha mint a fermán irja, Péter hadakat gyűjtene, hogy Moldvát megtámadja, azt szét fogja kergetui, a vele kijött bojérok már visszamentek, s vissza a köznép is — mert nem állhatta ki az Erdélyben uralkodó drágaságot, 3)
Azonban az eddigi eredmény igazolta, hogy »egy ember kormánya jobb a kevesekénél és még jobb a sokakénál« — az az jobb, ha egy ember vezeti az államtanácsot, mintha többen teszik azt, mert az ügyek több biztossággal és jóval több gyor-sasággal intéztettek el. S a kedélyek is egészen meg voltak csendesedve, midőn Giczy kormányzása első évének végén máj. 1-ére Enyedre összehívta a rendeket. Már ebben is eltért a triumvirátustól, kik mindig a fejdelmi székvárosba hirdettek országgyűlést, hogy ő épen úgy mint a fejdelmek, nem mindig ugyanazon helyet terhelte meg a rendek összehívásával, hanem más-más városokat szemelt ki.
') Gróf Nogaroll Ferdinánd levele Ernő főherczeghez 1 586. febr.
2. a cs. és kir. államlevéltárban Bécsben. Zsigmond 14 éves, Herberstein leánya 16 éves volt akkor.
2) Gyulafi Lestyán a Székely krónikában 51. 1. »a huszti várban Lónyay Albert lévén előljáró, onnét elszökött augusztus hónapban (1587) Radul Péter havaseli vajda, három esztendőbeli fogsága után kötélén ereszkedvén le az ablakból.« Jeles berezegnek irja, ki valóságos vitézi erkölcscsel birt.
3) Az erre vonatkozó fermanok és válaszok a m. kir. államlevél-tárban. Acta Publica Transylvaniae ab anno 1583 — 1594.
1586. MÁJ. 1—5. 69 Az előterjesztéseket a rendek megelégedéssel fogadták s megszavazták a portai adót kapuszám szerint 99 pénzt az erdélyiek, 1 ftot a magyarországiak részéről s ezenkívül még 40—40 pénzt adópótlékul.
Hogy az elharapózott rablásnak és gyilkolásnak, mely-nek egyik társuk áldozatűl is esett, véget vessemely-nek, az orvok kergetése ellen hozott törvényeket újabb, szigorúbb rendsza-bályokkal válták fel. Elrendelék, hogy a görgényi, vécsi, bet-leni tiszttartók s a beszterczei bíró, a megyei ispánok, a szé-kely és szász királybirák főurakkal és csapatokkal ellátva hozzá fogjanak a kergetéshez, kivétel nélkül minden hely és uradalom nyitva legyen előttük; hanem a kergetés végeztével Déva, Görgény és Sidóvár kiváltságai tartassanak meg. A ker-getők éljenek saját pénzükön. A gonosztevők közöl némelyek példaadásul családostól »ez földről eltöröltessenek.« H a nemes ember vesz gonosztevőt védelmébe, az olyan 200 ftot fizet. H a nemes ember találtatik afféle bűnben, ítélje el a megye. H a ilyent ispán vagy királybíró pártfogol, az legyen hivatalvesz-tetté. H a városok vagy faluk nem kelnek fel, vagy menedéket adnak az orvoknak, a bíró harmadmagával azon helységből akasztassék fel.
Elrendelték a hadfölkelést.
A nemesek, székelyek, szászok szükségökre kapjanak a kamara-ispánoktól ingyen sót.
A szökött jobbágyok, a hol vannak, ott fizessék meg az ország adóját.
A vásárvámot illetéktelenül szedő városok attól eltil-tattak.
Az adóhátralék hajtassék be.
Felszabadították az országból a búzakivitelt kereskedés végett, hasonlag a búzavásárlást is. Nemes ember saját szük-ségére harminczad nélkül is vehet ki búzát.
A rendek máj. 5-én oszlottak el.
») Lásd Törvények és Irományok XXXIII,
XXVII.
Az 1586-iki őszi országgyűlés : mikor és hol tartatott meg ? arról a fenmaradt emlékek hallgatnak, s maguk az alko-tott törvények is ismeretlenek. De kétségtelen, hogy megtar-tatott, mert az állam szükségleteire az adót ottan vetették ki, s országgyűlési törvény nélkül azt nem lehetett behajtani. A portai évi adót Prásmárról sept. 24-ről Ravazdy György és Bódog János által küldték be.
XXVIII.
»Ha lengyel király felől kérdezkednének valamit —-mondá a portára, az adó beszolgáltatása végett küldött köve-teknek adott utasítás — azt mondhatják, hogy most jó egész-ségben vagyon, az mint értjük és hogy nem régen voltanak az moszkva követek ő felségénél, kik örökkévaló békességet kértenek ő felségétől, de ő felsége halasztást tett az dologban, semmi oly bizonyos választ nem tett nekik róla « 2)
Alig egy pár hó múlva a királynak holt híre érkezett Erdélybe. A mint 1586. decz. 2-án 3) történt gyászeset híre megérkezett, azonnal jelentést tett a kormányzó a portára.
Némelyek — jelenté — Rudolf császárt, mások a szász válasz-tót, mások a svéd király fiát akarják megválasztani — de egy
») L. az utasítást s leveleket Acta Publica Transylvaniae a m. k.
államlevéltárban. — Bethlen II. köt. egy nevezetes chronologiai tévedés van : 1586-ra teszi M á r k h á z y b uk á s át és a trónörökösöknek környűlme-télési ünnepélyét, melyet ezúttal páratlan fénynyel ült meg Murád szul-t á n , de a mely 1582-ben volszul-t. L. Hammer II. k. 516 s köv. 11.
•) Az utasítás 12. p o n t j a u. o.
3) Természetesen a régi n a p t á r szerint számítva. Sírirata, mit Bethlen F a r k a s II. 551. k ö r ü l »pridie Idus Decembris« (decz. 12)-re teszi h a l á l á t , az ú j n a p t á r szerint. A Calendarium Eberianum — Kurz, Nach • lese 107 — decz. 2-át mond. A kormányzó P r á s m á r decz. 23-ról követ-kezőleg ír e gyászesetről: »most hozák bizonnyal mi nekünk az lengyel király István király halálát, kinek ez mai napon szintén (azaz épen) három hete, hogy az Isten Litva országba Grodna nevű városban kivette ez világból.« T e h á t ez is decz. 2-ára esik. Megelőzte néhány héttel Sibrik György váradi kapitány, ki 1586. nov. 14-én halt meg.
töredék belföldi királyt akar. Ugyanakkor Zamoyskihoz, a korlátnokhoz, Zsigmond fejedelem sógorához követül ktildé Boronkay Lászlót, tudakozódni, ha tett-e a király végrendele-tet ; intézkedett-e utódja ügyében, lehetne-e remélni, hogy Zsigmond megválasztatását keresztül vigyék, s ha ez nem volna lehető, volna-e módja kivinni,hogy unokatestvérei And-rás vagy Boldizsár közöl választatnék meg valaki, s ha igen, mit kellene tenni? továbbá: tudja ki. hol vannak András bibornok és Boldizsár, azt is, hogy van szervezve az interre-gnum s végre, hogy mikor lesz a temetés. ')
Boronkay 1587. febr. elejére visszaérkezett s elég jól hangzó híreket hozott, Griseldis írt testvérének Zsigmondnak, levele bíztatást tartalmazott, de figyelmezteti, hogy az sok költségbe fog kerülni. Tudom, válaszolá Zsigmond apr. 9-én, de a mennyire fogyatkozott állapotom engedi, megteszek min-dent. »Isten a mit akar, abban utat és módot szokott mutatni.«
S azon ürügy alatt, hogy Báthory Endrének uradalmai ügyé-ben értekezzék a lengyel főurakkal, visszaküldé Boronkayt, hogy útját egyengesse a trónra. í r t ugyan akkor a királynénak és sógorának is. 2)
K é t nappal később febr. 11-én Musztafa csausz fermánt hozott a portáról: a szultán azt akarja, hogy vagy ő menjen a lengyel királyságra vagy rokonai közöl valamelyik, »mert ez az én akaratom, hogy vagy te vagy az te nemzetedből való legyen, valamiképen te gondolod jobbnak lenni, hát add érté-semre.« 3) A mint a kormányzó a porta pártfogásáról és támo-gatásáról bizonyossá lett, febr. 22-én Ováry Deák Istvánt Moldván át Lengyelországba küldé, hogy a tanácsurakat igye-kezzék a Zsigmond, vagy ha őt igen fiatalnak tartanák, vala-melyik unokatestvére részére megnyerni: gondolják meg, hogy ez úton biztosítják a török frigyet, hogy e választással a tartozó hála kötelességének tesznek eleget, mert Zsigmond olyan, mintha az elhúnyt királynak fia lett volna. *) De
!) Az utasítás meg van a m. kir. államlevéltárban, — valamint a Zamoyskinak irott levél is.
-) Mind e levelek 1587. febr. 9-röl u. o.
z) A szultáni fermán u. o. Y. ö. Hammer II. 540.
4) Az Óvárynak adott utasítás u. o.
már april hó elejére megjött Zamoyskitól az értesítés, hogv a királyválasztás az új naptár szerint jun. utolsó napjára tűzetett ki, s hogy ez idő szerint a diadalra legtöbb kilátása a német pártnak van. A kormányzó azonnal útnak is indíta egy postát Rácz Péter kapitihához, figyelmeztetni a portát az osztrák ház növekedő hatalmának veszélyeire.
Ez alatt elközelgetett a tavaszi országgyűlés ideje s a kormányzó a rendeket Enyedre april 24-ére hívta össze.
Az előterjesztés tudatta a rendekkel a király halálát, to-vábbá a szokott évi adó megszavazását kérte és szemben Rudolf törekvéseivel, hogy a lengyel trónt magának szerezze meg, s még mindig remélve, hogy a roszabb fordulatot sikerülend a
Az előterjesztés tudatta a rendekkel a király halálát, to-vábbá a szokott évi adó megszavazását kérte és szemben Rudolf törekvéseivel, hogy a lengyel trónt magának szerezze meg, s még mindig remélve, hogy a roszabb fordulatot sikerülend a