fogva minden dolgaiban viselte és hordozta, ez mostani
üdő-ben is az minémü nagy méltóságra és fejedelemségre és annak
teljességgel véghez vitelére békeségesen hordozta, és minden ellenkezőknek szíveket hozzája lágyította, és naponként lá-gyítja, nagy hálákat adunk mind te nagyságoddal egyetembe az úristennek, könyörgünk is, hogy ebben az birodalomban erősítse, és ennél is nagyobbakra vigye, hogy ez szegény meg-nyomorodott magyar nemzetnek lehessen Isten után minden jó reménsége és ótalma.
(1) Továbbá adja előnkbe nagyságod az hatalmas török császárnak adajának bészolgáltatásának idejét. Megemléke-zünk kegyelmes urunk, hogy az minemű állapatban az kegyel-mes úristen az mi szegény hazánkat t a r t j clj GS 3/Z hatalmas török császár ótalma alá rekesztette, mi nekünk csak ez két útat mutatta, az engedelmességet és az adománt; kiben mi ennek előtte is meg nem fogyatkoztunk, most is, az mennyére az úristen erőt adott, mind mi magunknak s mind kösségünk-nek azzal tartozunk, azt is míveljük. Igírünk azért az erdélyi nemesség az régi ravás szerént kilenczven kilencz pénzt.
Azon terhet viselik az székel uraink s atyánkfiai.
Azonképpen az szász uraim is.
Magyarországi atyánkfiai es ravás szerént egy-egy fo-rintot ígírnek nagyságodnak, kinek mint kösségünknek ilyen nagy fogyatkozásának idején és magunknak tereh viselésében, az úristen békeségesen ezt adván érnünk, ez jövendő szent Péter szent P á l napjára bészolgáltatását ígírjük
fogyatko-zás nélkül.
E s ha mely ispánok avagy királybírák az ű tisztek sze-rént negligensek lesznek beadministrálásában, tisztektűi pri-váltassanak, és ű nagysága conferálja ólnak tiszteket, hogy kik legyenek diligensek az ű tisztekben, hogy efféle gondvise-letlenség miatt ne következzék semmi fogyatkozás.
(2) Vadnak némely vármegyék, az beszterczei adóról ugyan semmi számot nem adtak,*) közönségesképpen penig régi adókról restanciák vadnak hátra, kiket mind ez óráig sem iga-zítottak el. Végeztetett azért, hogy ez mostani adónak beszol-gáltatásának napjára minden ispán, kinek teljességgel régi
*) Más példányban : »vadnak némely vármegyéken, kik az besz-terczei adóról számot nem is adtak.«
adókról és az beszterczei végezésről is menedéke nincsen, re-gestomával és minden expeditiójával úgy készüljön és jőjön, hogy ennek utánna semmi kifogást ne tehessen és számot adjon.
(3) E r t j ü k azt is az nagyságod propositiójából, hogy az németek semmit az ü dolgokban hátra nem hadnak, mind az imperiumokban gyűlések és itt alatt is mustrájok vagyon; mi nekünk is kegyelmes urunk nagyságoddal egyetembe országúi az mi édes hazánkra vigyázásunknak és gondviselésünknek kell lenni, miképpen, hogy ennek előtte meg nem fogyatkoz-tunk, most is az szükség úgy kévánván, nem akarunk megfo-gyatkozni.
(4) Végeztük azért ennekelőtte való végezésünk szerént egy akarattal, hogy az miénkből mi magunkról gondot visel-jünk, lovagunkat, gyalogunkat készen tartsuk, és az praesi-diumnak helye legyen Kolosvár, mely helyre az nemesség ad kétszáz lovagot és száz gyalogot, az székelség háromszáz lova-got, az szászság négyszáz gyalolova-got, így hogy ezek ez jövendő pünköst napjára legyenek lovagjával, gyalogjával Kolosváratt jó szerrel, úgy hogy valahova az szükség és az hazánk java mutatja, mindjárást indulhasson, és az ispán uraim ezeknek indúlásokra oly gondot viseljenek, hogy fogyatkozás ne essék.
H a ki pedig az ispánoknak rendelése szerént az megmondott napon és helyen jelen nem lenne, avagy eloszlana hír nélkül, ennek előtte való articulusok tartása szerént való pénával büntettessék, jószága az ispánoktól elfoglaltassék. Minden vár-megyékből és székekből egy-egy főhadnagyok legyen, azonké-pen az szász uraim gyaloginak. Ezt is hozzá tévén, hogy az ne-messég között az nagyságodé és az urak jószága egyenlő ter-het viseljenek, és az ispánok azokra is czédulákat adjanak, és kapuszám szerént elé állassák lovagokat, gyalogokat, kiknek hópénzt adjunk, és hazánk ótalmára fentartsuk mindaddig, még az szükség mutatja és kévánja.
Ezen kivűl az több nemesség, székelség és szászság is, országúi fejenként az ű rendi szerént készen legyen, hogy va-lamikor te nagyságodnak első levele jutand, azonnal mindjá-rást késedelemnélkűl minden lovagok, gyalogok ott legyenek, a hul te nagyságod parancsolja és az szükség mutatja, ű ma-gok személyével egyetembe, ennek előtte végeztetett büntetés
alatt, kiben tisztek alatt az ispánok minden kedvezés nél-kül eljárjanak.
Magyarországi uraink s atyánkfiai, Bihar, Kraszna, Szol-nokvánnegyebeli uraim, ravás szerént tíz-tíz kapuról ígírnek egy-egy embert az váradi földbástyáknak környtil való fája felállítására, sövény fonására és tapasztására két hétig az vá-radi kapitán rendelése szerént, az mennyi számot kéván; ki-hez éléssel úgy hozzá készítsék, hogy az mívet continuálhas-sák azon büntetés alatt.
Ű magok pedig az nemesség lovagokkal gyalogokkal oly készen legyenek, hogy az országbeli nemes, székely és szász uraimmal egyetembe az ü nagysága parancsolatja szerént há-zoktól indúlhassanak, azon büntetés alatt.
(5) Végeztetett ez is, hogy az harminczadokon való vectigalok és instructióknak mássát te nagyságod minden ma-gyarországi vármegyékre, székekre kiadassa, kik panaszol-kodtak, hogy azt meglátván, és publicáltatván, az mit méltán vesznek és cselekednek az harminczadosok, te nagyságodat azzal senki ne bántsa, viszont azon kívül az harminczadosok is újítást ne cselekedhessenek. H a ki kedig depraehendáltatik, hogy külömben cselekednék, te nagyságod büntesse törvény-szerént; és priválja tisztektűi; mindenekben az régi vectigal szerént való usus, mint ezelőtt is urunk ez mostani lengyel királ ű felsége idejében observáltatott, observáltassék.
(6) Az mi az czément dolgát nézi, nagyságod kezébe vagyon, kiből az mint nagyságod jobbnak és liasznosbnak is-meri magának és hazánknak, azt cselekedje.
(7) Az jobbágyoknak meghozásában Erdélyben ez előtt való articulusok tartassanak, tudniillik mind kamara helyek-ről, várak tartományából, várasakból megadassanak.
Az magyarországi vármegyéknek jobbágyok meghozá-sában így végeztünk, hogy Kraszna, Szolnok és Máramaros vármegyék mint ezelőtt, most is azon móddal éljenek, mint enuekelőtte való articulusok mutatják, kinek napja is volt;
Bihar vármegyében penig az mely városoknak privilégium ja vagyon, az megtartassék, miért hogy azokba nem csak jőni de menni is szabad; egyéb falukból penig, mind kik az várhoz valók, mind az urakéból és nemességéből, megadassanak, ele
azoktól megválva, az kik törököktől való félelem avagy haj-dúk hántása miatt búdostak volna el ezelőtt esztendővel, ez mai naptól fogván számlálván.
(8) Az tanítók dolgáról így végeztünk : miért hogy ezelőtt való articulusok tartása szerént megengedtetett, hogy az Dávid Ferencz vallásán valóknak superintendensek legyen, itt Kolosváratt vagy Thordán az ü hitén való papoknak con-vocatiót tehessen, de az kik Dienes pappal *) egy valláson vadnak, azokat ne cogálhassa, hanem Dienesnek az övéi kö-zött régi authoritása megmaradjon.
(9) Urunk ű nagysága az előbbeli mód szerént, ez ország megcsendesülvén, az terminusokat observáltassa, és minden nemzetnek az ü törvényeket szolgáltassa, ű nagyságának le-gyen gondja reá, meg ne fogyatkozzanak az törvén tévők.
Az mely nemzetnek terminusa elhaladna valami okok-ból, az terminusnak előtte tizenötöd nappal ü nagysága cer-tiíicálja.
(10) Miért hogy az vármegyéken sok lidőtől fogva tör-vények nem szolgáltattak, vadnak sokaknak sok külömb-kü-lömb hántások. Végeztetett, hogy minden vármegyéken mind Erdélyben s mind Magyarországban az régi módszerént con-tinuáltassék az törvény.
Az kik penig hadban lesznek és perelni nem akarnak, az had előtt indúlt dolgokban haladékjok legyen ; de az had alatt ha mit cselekedett és cselekednék, azok megláttassanak, hogy senki bizodalmat ne vegyen törvéntelen cselekedetekre.
Az itílő mesterek penig Kolosváratt az assessorokkal egyetemben az had alatt continue ott legyenek és itíljenek, kiknek fizetésekre ű nagysága viseljen oly gondot, hogy meg ne fogyatkozzanak.
(11) Az appellatióknak meglátásában ha ű nagyságá-nak ideje és módja vagyon, mostan lássa meg; ha búi az üdő nem szenvedi, az beszterczei articulus tartása szerént jöven-dőbeli gyűléseken és terminusokon vegye eleibe, és itílje meg, hogy az igaz fél törvényében ne fogyatkozzék.
*) Értendő Alesius Dénes, az erdélyi református egyházak első superintendense.
(12) Az gyűlésekre való választattaknak költségek fel-vételében is tartassék az előbbeli articulus, bogy valaki, vagy úr vagy nemes ember, személye szerént az gyűlésre nem jő, jószágából mind Erdélybe s mind Magyarországba meg-adassék.
Nos igitur supplicatione praemissa dominorum regni-colarum fauenter exaudita, et admissa, praescriptos articulos eorundem dominorum regnicolarum nobis porrectos, ac omnia et singula in eisdem contenta, acceptamus, approbamus, rati-ficamus, et confirmamus, atque tam Nos ipsi obseruabimus, quam per alios quoslibet ditioni nostrae subiectos, quorum vi-delicet interest, vel intererit, inuiolabiliter obseruari faciemus.
Datum in praedicta ciuitate Coloswar sabbatbo proximo post dictam dominicam Cantate, anno domini 1576.
Cbristopborus Batborj de Somljo vaiuoda Transsyluanus m. p.
(P. H.)
(Eredetije a gr. Mikó Imre gyf jteményében. — Kiadta ugyanő Erd. tört.
adatok I. köt. 304—309. 1., hol e törvényczikkek kelte hibásan van ápri-lis 23-dikára számítva. Egy másik eredeti példánya a brassai levéltárban, egy harmadik dr. Teutsch György superint. gyűjteményében van meg.)
IV.
1576. aug. 3.
Báthory Miklós jelentése Ruber nek.
Magnifice domine amice nobis obseruandissime. Salu-tem et seruitiorum stb. Quandoquidem dominatio vestra magnifica ad requisitionem nostram nuper medio egregij Stephani Lonyay familiaris nostri factam consenserat, ut ho-minem nostrum ad wayuodam Transyluanensem pro equis curriferis per eum nobis antea promissis expediremus, die 27 proxime elapsi mensis J u l i j rniseramus ad eundem wayuodam pro equis ipsis egregium Gasparum llosa seruitorem nostrum, qui liodie ad nos reuersus, retulit nobis se exposita dicto way-uodae legatione, statim eadem liora tale responsum accepisse, quod equos nobis promissos Varadinum emisisset, pro quibus
adducendis hominem nostrum illuc mittere deberemus.. Qui quidem nuncius noster accepto tam repente responso dictj wayvode nihil isthic immoratus est, sed die sequentj A l b a J u l i a recessit, et ob huiusmodj repentinum reeessum nihil aliud se vidisse vei audisse dicit, quam quod legátus impera-toris Thurcarum, qui iam antea illine recesserat, isthic cum pompa et apparatu magno adfuerit, capochiasque octodecim ipsorum more vestitos secum habuerit, ac nomine domini suj statibus et ordinibus regni Transsylvaniae serio iniunxerit, vt modernum wayuodam perinde atque defunctum principem vei wayuodam priorem pro ipsorum domino recognoscaut, ipsisque obediant. A b ipso autem vayuoda nunciatum est no-bis, quod nunc praedicto legato Thurcico viginti circiter millia florenorum muneris loco dederit et imperatoris etiam tribu-tum propediem post legatribu-tum ipsum mittere cogatur.
P r a e t e r e a idem homo noster dicit eo die quo Albam J u l i a m appulisset, per wayvodam lustratos esse quingentos pedites non vsque adeo praestantes, quos nimirum idem way-voda ad instar praedecessorum suorum in aula sua intertenere decreuisset. Nullum p r a e t e r e a apparatum bellicum se isthic vidisse, Haghmasium etiam his diebus Varadinum versus exiuisse et Ladislaum Gywlaffy ad Castrum suum Cheh egre-dientem in via sibi occurrisse, aulam denique modernj way-uod$ minus frequentem esse, quam prioris wayuode fuit.
Profecto si quid tale vel ex ipsius hominis nostri relatio-ne, vel aliunde haberemus, dominationem vestram magui-ficam minime celaremus, imo ipsum etiam hominem nostrum personaliter ad dominationem vestram magnificam misissemus>
verum nihil praeter praemissa nobis referre seit, quamuis simul cum domino Christophoro Yngnad, qui sub id omnino tempus hie apud nos fuit et liodie a nobis recessit, satis dili-genter omnia ab eodem homiue nostro exquisiuimus. Castra
Thurcarum soluta esse dominationi vestry magnifies melius quam nobis constare non dubitamus, solum begum Zolnokien-sem cum paucis quibusdam Thurcis, non aliam ob causam nisi propter pestem in Zolnok grassantem in castris adhuc deli-tescere ferunt. Cum his dominationem vestram magnificam
felicissime valere cupimus. Dat<j in curia nostra Tagli die 3.
Augusti anno dni 1576.
Amicus et seruitor
Comes Nicolaus de Bathor m. p.
Külczím : Magnifico domino J o h a n n i Rubero de Pixendorff stb.
(Eredetije a bécsi es. államlevéltárban. Hungarica.)
Y .
1576. aug. 15.
Báthory Kristóf meghívója a Szamos-Ujvártt aug. 18-án tar-tandó tanácskozásra.
Egregie, prudentes circumspecti nobis sincere dilecti.
Salutem et fauorem. Quoniam sunt nobis quedam cum domi-nationibus Yestris communicanda ardua negocia: liortamur itaque eosdem ut ad uigesimum octauum diem hujus mensis Augusti ad nos in arcem nouam septimo secum sex ex vni-uersitate delectis uiris scilicet primariis, ac vno judice regio expedito itinere uenire debeant, quo etiam ex dominis nobi-libus et Siculis frequentes aduenturi sunt; non diu domina-tiones vestras liic remorabimur, quin exposito quod res erit iterum sine mora eosdem do mum remissuri sumus. Secus igi-tur non facigi-turi. Datum in Arce noua die 15. Augusti anno domini 1576.
Cliristopkorus Bathorj de Somljo m. p.
Külczím: Egregio prudentibus et circumspectis magistro ciuium regio ac sedis judieibus ciuitatis Cibiniensis etc. Nobis sincere dilectis.
Kivítl: b r a c h t fom Kezdj Miklós.
(Eredetije ivrét írva s a fejedelem gyűrű-pecsétjével lepecsételve a szász nemzeti egyetem levéltárában a. a. 1576. nro 1097.)
íTiTiaSoíTi"
I K Ö N Y V T Á . A. ?
VI.
1576. oct. 21—26.
A kolozsvári országgyűlés határozatai.
Nos Christopherus Báthory de Somlyo Wauioda Trau-syluanie et Siculorum comes etc. Memoriae commendamus per praesentes, quod spectabiles, magniíici domini nobiles ac alij ordines et status trium nationum regni Transyluanie ac partium Hungarie sibi subjectarum exhibuerunt, et praesen-tauerunt nobis infraseriptos articulos in comitijs eorum partia-libus ad festum vndecim mii le virginum in ciuitate Coloswar celebratis paribus votis conclusos, supplicantes nobis, vt eos-dem articulos ac omnia et singula in eiseos-dem contenta ratos gratos et accepta habentes gratiose confirmare dignaremur.
Quorum tenor sequitur in hunc modum.
Megértettük kegyelmes urunk nagyságodnak proposi-tioiból nagyságodnak szorgalmatosképpen való vigyázását és gondviselését a mi szegény hazánkról, ki mi állapotba legyen mint ennek előtte is most is azonképpen, semmit el nem tit-kolván értenünk ad és előnkbe terjeszt te nagyságod, mely ve-lünk való kegyelmes gondviselését teljes életünkben minden háládatossággal megigyekezünk nagyságodnak szolgálni, mint kegyelmes urunknak, könyörögvén te nagyságodnak, hogy jö-vendőben is ezen szorgalmatos jó gondviseléstől és vigyázás-túl a mi megmaradásunkra meg ne szűnjék nagyságod.
(L) Adgya te nagyságod előnkben az szomszédságnak pezgelődését újobb népnek alájövését és reánk indulásra való szándékát, mely okból itéli nagyságod fejenként liadakozókép-peu egybegyülésünket szükségesnek lenni a mi oltalmunkra és megmaradásunkra.
Nagyságodat követjük, mint kegyelmes urunkat, meg kell nagyságodat emlékeztetnünk a mi hosszú üdütül fogva való súlyos tereviselésünkről és költsigenkről, hadba fenlé-tünkrűl, mely nyilván vagyon nagyságodnak is, ki miatt im-már teljességgel elfogyatkoztunk könyörgünk nagyságodnak,
liogy kegyelmesen vegye szeme eleibe és a mibe megkémélhet bennünket, tartson tovább való hasznosb szolgálatra, mind-azáltal eleinktűi vött jó rendtartásba és hazánkról való gond-viselésbe, a mennyiben lehet, isten segítsíge velünk lévén, meg nem akarunk fogyatkozni.
(2) Az közönséges vigyázásra igírünk a nemességrűl két száz lovagot, száz gyalogot, az székely uraim három száz lovagot az szász uraim penig négyszáz gyalogot,kik együtt lévén, ha mit az ellenség reménytelenül fogna késérteni, tartoznánk ez alatt mi es fejenként oly készen lennünk, hogy valamikor és valahova a nagyságod parancsolatja és a szüksíg kívánja szokott bünte-tés alatt ott legyünk szolgálván hazánknak és te nagyságodnak.
Ezeknek gondviselésekre ilyen módot rendeltünk, hogy minden vármegyéből egyik főispán azonképen az székes he-lyekről egyik íokirálybíró az soldosokkal együtt legyenek, kiki mind esmervén alatta valóit és a gyalogok közt
tizedese-ket rendelvén, fenyítékbe tartsa és oly vigyázással, hogy min-den ember helyin maradjon, senki nagyságod akaratja nélkül el ne merészeljen oszolni, ha penig eloszlana bennik, megért-vén nagyságod méltó, vagy méltatlan okát, úgy büntesse a mi ország törvínye.
E s az espánoknak ennek előtt rendelt szokot fizetése-ket, hópénzeket te nagyságod, kenyere mellette legyen, meg-adassa, kiknek minden felől való öszvegyűlésekre az espán uraim viseljenek szorgalmatos gondot, hogy mindszent napjára öszvegyűljenek. Ezt hozzá tévén, hogy mindaz ő nagysága és urak jószágából kilimitálják az ispánok és a czédulát kiadják.
Könyörgünk nagyságodnak, hogy ha az szükség tovább való fennlétét kívánja te nagyságod ennek előtte való beszterczei gyűlésbe végeztetett mód szerént adassa meg hópénzeket. Ma-gyarországi atyánkfiai is egyenlő tereviselésre igírik magokat, valamikor a szükség mutatja, személyek szerint felülnek.
(3) Jelenti te nagyságod mindenféle szüksígét és min-den helyekre való gondviselést, arra való sok költséget, és udvara népének való fizetését, ki mi nálunk is nyilván vagyon és szemünkkel látjuk. Igírünk azért nagyságodnak ravás szerént: a nemesség kilenczvenkilencz pénzt, a székely uraim is ezen tereviselésre igírik magokat. Azonképpen az szász
Erdélyi Országgyűlési Emlékek. III. 8
uraink atyánkfiai is. Magyarországi atyánkfiai is ravás szerént igírnek egy-egy forintot, melynek beszolgáltatását igérjűk a jövendő szent K a t a l i n asszony n a p j á r a szokott mód szerént fogyatkozás nélkül és minden továbbá halogatás nélkül.
(4) Emlékeztet kegyelmes urunk te nagyságod egyéb külömb külömbféle szükségre és költsígre is, melyet te nagy-ságod zászló hozásának idején tött és annak utána a porta adajának supplementomát, melyek mi nálunk is jó rész sze-rént nyilván vágynák. E r t j ü k azt is, hogy Husztnak épületire való költségnek is kell lenni nagyságodnak, melyet az úristen nagyságod gondviselése által adott kézben, kit itilünk isten után hazánk oltalmára főbástyának lenni.
Noha kegyelmes urunk szemünk előtt vagyon, mind mi magunknak mondhatatlan sok költségünk, fáradságunk, e hosszú esztendőt által szegény éhező kössígünknek azonkép-pen istennek kemény és keserves keze esék, döghalál és egyéb szedővedő miatt is nagy fogyatkozások: mindazonáltal na-gyobba kell megtekintenünk az te nagyságod szükségeit, ho-lott az te nagyságod fogyatkozása közönséggel mienk. Ez okon nem kedvezhetünk sem mi magunknak, sem kössígünknek az te nagyságod fogyatkozásával, hanem igírünk mindazáltal nagyságodnak ravás szerént segétségül huszonöt-öt pénzt, melyet e jövendő vízkereszt napjára beszolgáltatunk nagysá-godnak fogyatkozás nélkül.
Az székely uraink atyánkfiai is, ezen tereviselísre igírik magokat. Azonképpen az szász uraim is, magyarországi atyánkfiai is azonképpen. Könyörgünk nagyságodnak, vegye kegyelmesen.
(5) A mi a V á r a d épületire való szokott segítsíget nézi, miért hogy mindenkoron hasznosnak itíltük annak véghez vitelít, sőt károsnak, veszedelmesnek annak félbeállását, azért annak is épületire három nemzetől, Erdélyből magyarországi atyánkfiaival ígírönk ravás szerént ötven-ötven pénzt ez jö-vendő szent Gergely pápa n a p j á r a nagyságodnak beszolgál-tatni.
Könyörgünk, hogy nagyságod azt fordítsa a r r a az épü-letre, mert ez idén is azt értjük; hogy igen kevés kőből való épület volt rajta.
(6) A törvényt penig ennek előtte való generalis gyű-lésbe rendeltetett mód szerént szolgáltassa nagyságod minden nemzetnek békességes időben.
Nos itaque praemissa humili postulatione dominorum regnicolarum trium nationum statuum et ordinum Transyl-vanie et partium regni Hungarie nobis subjectarum fauenter exaudita et admissa, praescriptos articulos ac omnia et singula in eis contenta acceptamus, approbamus, roboramus, ratifica-mus ac tam nos obseruabiratifica-mus, quam per alios cuiusuis status et ordiuis subditos et homines ditionis nostre obscruari
Nos itaque praemissa humili postulatione dominorum regnicolarum trium nationum statuum et ordinum Transyl-vanie et partium regni Hungarie nobis subjectarum fauenter exaudita et admissa, praescriptos articulos ac omnia et singula in eis contenta acceptamus, approbamus, roboramus, ratifica-mus ac tam nos obseruabiratifica-mus, quam per alios cuiusuis status et ordiuis subditos et homines ditionis nostre obscruari