naponkint való szolgálatra nom kínszerített, ezek is meg ne rótassanak.
Minden faluk, várasok, kik vagy fiscusé, vagy uraké, vagy nemeseké, kik ez elütt raváson voltanak, vagy pedig ha mely faluk is ravatlanok voltanak, ez mostani számlálásban megrótassanak az országnak végezése szerint.
Végeztetett ez is, hogy minden faluban az u r a k n a k és nemességnek kinek kinek jószága külön rótassék, külön viselje mindenik az ő ura részire való rovást, az másik részről ne tartozzík az mást segíteni, ne következzík ez belőlle, hogy egyik az övét elpusztítsa, az másikhoz kípest, ki jobban tar-totta, és avval viseltesse gonosságának terhit.
Az rovatainak idejín az falus bíró harmad magával eskedjék meg az falu állapatjában, úgy rójon az ravó három eskött ember szava után, mert az háromhoz inkább nem lehet kétség.
Az ravó mellett két hötös fő szolgabíró legyen és ha kinek injuriája volna, azok hötök szerint igazítsák el.
Az magyarországi nemes uraim jószága is mind fiscusé-val és egyébb mező városokkal egyetemije, mind urak jószá-gával öszve, ezen condítiókkal és szertartásokkal egybe rótas-sanak meg.
Az székely uraim es az ravatalba ő közöttök ezen módot és szertartást tartsanak meg minden voltaképpen.
Miért pedig hogy az nemesség jószágát újonnan szám-lálják, és az régi summa megnevekedvén, ahoz kípest régi mód és szer tartás szerint az szász uraimnak is summájok neve-kedjék.
Ez császár mostani adajába más fél forint adónak bé szolgáltatását penig mind három nemzetől és magyarországi atyánkfiaival egyetembe ígírjük ez jövendő szent Antal nap-jára fogyatkozás nélkől ennek előtte való ravás szerint.
Magyarországi vármegyék az ravásból és adó fizetésből ez jelen való más fél forintnak befizetése után az pínz fizetés-ben az új ravatalhoz tartsák magokat, de az mi az váradi szolgálatot nízi, ugyan csak azon régi rend tartások legyen^
mely ezkédig volt; ha az ravás feljebb menne is, de az szol-gálat feljebb ne menjen.
(4) Végeztetett ez is közönséges akaratból, bogy valaki, akár úr, akár nemes ember, az mely helyeken az egyházi embereknek dézmája avagy quartája jár, és praedicator nélköl X vacál, az patronusok közzül senki hozzá ne nyúljon, sőt a hol praedicator vagyon is, jövedelmiben senki el ne szakaszszon, hanem minden ember az egyházi emberek jövedelmét ki szol-gáltassa, az mondás szerint, dignus est operarius mercede sua.
E t qui altari seruit, ex altare vivát.
H a kik ez ellen cselekednek, az urunk ő nagysága aren-datora első terminusra híhassa és minden hosszú processus nélkül meg ítíltessék, és két száz forint bőntetés alatt az jövedelem az egyházi embernek meg adattassék, ez pedig az bőntetés értessík az jövendőbe való cselekedetért.
H a kik pediglen ennek előtte ezt cselekedtík volna, meg tartozzík mindjárást elégíteni az egyházi embert, ha meg nem elégítené, ugyan reá híják érette.
(5) Azonképpen az plebánosság házát vagy egyházi örök-síget valaki elvött volna, meg tartozzík mindjárást adni, senki ez után el se merje venni; ha kik ez ellen cselekednének, ez dolog megbizonyúlván minden szemíl válogatás és kedvezés nélkől az superintendenseknek akármelyike az urunk directo-rának ezt hirré tegye, legitime admoneálván, hogy az elfog-laltat megadja; melyet ha nem mívelne, az után való termi-nusra híják és két száz forinton maradjon, hanem ha rationa-biliter magát meg menti.
H a hol peniglen az kösség idegenítette volna efféle örökséget el, tizenkét forint bírság alatt tartozik megeresz-teni ez jövendő szent Mihály napig; az kik ezt nem mívelnék, vagy ez után ezt cselekednék, az ispán vegyen rajtok flo. 12 és megigazítsa, az dolog jól megbizonyúlván.
(6) Miért hogya, z törvínnek szolgáltatásában gyakoria-tossággal ugyan kézzel megtapasztaltatnak az isten igassága ellen, közönséges természeti írott törvények ellen bejött abu-susok: míltónak ítéltetik, hogy ezekről és ezeknek eltávozta-tásáról közönséges gyűlésben végezések legyenek, hogy az igasság minden szemíl válogatás nélkől elő mehessen.
Gyakorlatossággal törtínik, hogy az szegín nyomorult nemesség procator miá megfogyatkozik, az hatalmasb ellen
Erdélyi Országgyűlési Emlékek. III. 9
procatort nom találván fizetísírt, igasságának prosecütiójában megfogyatkozik. Yígeztetett annak okáért, bogy ha valaki efféle destitutus és megfogyatkozott, az fejedelem, ha ő nagy-ságát könyörgi, avagy csak az tábla is idoneus procatort adjon neki. Az procurator pediglen de iure, mind fílelmet hátra hagyván, diligenti cura et sollicitudine gondot viseljen effélék-nek causájoknak directiójára fizetésírt.
(7) Ez is szüksígesnek ítíltetik az procatorok dolgában:
miért hogy az magyarországi törvínyekben ebben jó mód tar-tatik, míltó hogy itt is meg tartassík; ha valamely procator az ő nagysága székin, avagy az vármegyén, az ő principálisá-nak procator levelit eh"> nem adhatja, szállásán felejtette, avagy valahon egyebött, vagy törtínet szerint elvesztette, tehát díján hatvan forinton szokták marasztani. Ez az szokás, az ki rígtől fogva való törvínyekkel ellenkező, annak okáért ennek utánna meg ne tartassék, hanem az procator levelének nem lételinek elegedendő penájának ítíltetik lenni, hogy az procator levelének nem lételiért az principálisáért nem szól-hat az procator, és az aduersa pars az mit keresett, megnyerje.
(8) Yígeztetett ez is, hogy in prosecutionibus causarum senkinek kedvezís ne légyen sem mesterektől, se egyebektől;
az mesterek régi jó mód szerint seriesből itíljenek, ebben se uraknak, se egyéb főnípeknek ne kedvezvín, mind szegínuek bódognak az igazságot egyaránt szolgáltatván; ő nagysága is míltóltassek ezt megtartani minden rendeknek szemílválogatás nélkől, ettől megválva, ha kiket ő nagysága szüksíges dolgaiba el akarna köldeni, azoknak pereket míltán elő vegye az t á b l a ; haladékot is senkinek egyébnek ő nagysága meg ne tartson, hanem az kinek az törvín belt ad az Mátyás királ decretoiná-nak tartása szerint.
(9) Vadnak az per non uenit sententiák kiadásában is emendálásra míltó dolgok; hogy azért az per non uenit jó módon kikelhessenek, az mesterek azt az módot tartsák meg benne.
Az magyarországi causákbau semmiképen az per non uenit sententiákot tized napig (inclusiue) ki ne adják, hant-ni tizen egyed napon. Ezt pedig az tíz napot non a primo die termini, hanem a die primarum proclamatoriarum számlálják
és ugy tized nap múlva kiadhassák; innét az következvín, hogy mikor az terminus végében csak tíz nap vagyon hátra, senki, seu actor seu in causam attractus peresit ne proclamál-tassa, és az actor per non uenit sententiát, az in causam attrac-tus peniglen absolutionalt ne válthasson.
Azonképpen az Erdély országbeli causákban is nyol-czad napig az sententiákat ki nem adván, számlálván azt is a primo die proclamationis vsque ad octauam (inclusiue), ebből az következvín, hogy mikor csak nyolcz nap vagyon hátra az octaua vígiben, senki annak utánna vltrocitroque peresit ne szólíthassa; mert az régi eleink az rationabilis executiót in sententijs per non ueniendo erre való tekintetbe szerzettík volt, hogyazszegín is meg ne nyomorodjík, kiknek útokl)an valami betegsígek nyavalyájok történik, hanem mentsígek legyen.
Más pediglen, hogy semmiképpen (ha ezek jó módon meg nem tartatnak) az sententia levelekre proclamatát és extradatát nem írhatnak igazán ; alioquin, ha az sententiák az megirt módoknál különben kelnek, viribus careant.
(10) Szokott ez is mindenkoron lenni, hogy az per non uenit sententia után iuhibitiót adjanak az in causam attractus-nak, úgy hogy az, ki per non uenit sententián maradott, az sententia exequálásától eltilthassa vélle az actort, mely után evocatio is szokott következni, és az vármegyébe ha jószági nincs az actornak, az ki a sententiát vötte, a liounat elhíhat-náják, contra incausam attractum certificálhássák az waiuoda-lisok és mind az káptalan, az ki az sententia levelet kezibe
adja az waiuodalisnak. H a peniglen az executióra az inhibi-tióval az pars periclitans oda az executiókor nem írkezlietnék, az per non venit sententiának executiójának relatoriáját az waiuodalisok tizen ötöd napig ki ne adhassák, hogy az pericli-tans pars az inhibitióval oda irkezvén, az ő defectusának segít-hessen ; ha peniglen infra quindecim dies oda nem írkezik az inhibitióval, az relatoriát ki adhassák az waiuodalisok, ezt is az tizen ötöd napot mindenkor inclusiue számlálván. H a penig-len az tizen ötöd nap közben viszik el az inhibitiót, azon ember certificálhassa és az waiuodalis által híhassa az trium-plians parsot contra se, az ki az executiónak relatoriájáért megyen.
(11) Mind ez országban s mind Magyarországban régi szokás az, bogy mikor az törvínyek az per non venit seilten -tiák után folyásában indulnak, és az biró valamelyik félnek, az aetornak avagy in causam attractusnak, törvín szerint hitet itél, avagy communisra vagy oculata reuisióra bocsátja, és eszibe vévén az peres félnek az törvínnek súlságát, el akarja magát inhibitióval tiltani, vígeztetett egyenlő akarattal, hogy ennek utánna ha valamelyik fél ezeknek celebrálásától el akarja magát tiltani, nyolczad nappal tiltsa el magát az nap-nak előtte, melyet az biró az iuramentomnap-nak, communisnap-nak avagy oculatának prefigált volt, ezt pediglen az napot min-denkor inclusiue értvén.
H a peniglen valaki annak utánna az nyolczad nap között inhibeálná magát, az inhibitiónak ereje ne legyen.
(12) Miért, hogy procurator reuocatio nélkül*) az törvin nem lehet, az reuocatio quantum ad onera, az régi mód tar-tassék meg benne; de ante terminum communi inquisitioni, iuramentali depositioni, oculat§ reuisioni per iudicem prefixum reuocáljon minden ember, alioqui reuocatio ne stáljon.
(13) Az törvin dolgáról penig igy szóllottunk, hogy az mag)*arországi vármegyéknek egy octauájok legyen, mely primo die Decembris kezdessék és harmincz napig tartson innep nap nélkől.
Azon kippen az székely uraimnak is két octauájok szol-gáltassík; az első octauo die festi Epiphaniarum domini, az másik kezdessík octauo die festi beati Georgij, és az régi arti-culusok tartása szerint való napokon szolgáltassanak.
Az erdélyi nemességnek is két terminusok legyen az régi napokon és mód szerint.
(14) A zálogos pedig, dos és paraphernum, dézma és az megholt király halálától fogva való új hatalmok, melyquinque Casusnak hivattatik, es occupationes bonorum és iurium pos-sessionariorum ugyan azon király halálától fogva continue minden nemzet terminusán megítíltessík.
(15) Az transmissiók minden nemzetnek az régi vígezé-sek szerint ítíltessenek.
*) Más példányban »Miért bogy procnratoria revocatio nélkül.*
(16) Az széket penig őnagysága épéttesse meg assesso-rokkal, és az kik tudósok deáki tudománban és az törvínben, és az kik tanúlni akarnak admittáltassanak az törvínbe az assessorok közibe, liogy szám szerint tizenketten legyenek az mesterekkel egyetemben.
(17) Yagyon panaszolkodás az káptalanok felől, kik az nemessíget az executio fizetéseért és levelek árráért felettébb szorgalmaztatják. Végeztetett azért közakarattal, liogy az megholt fejedelem idejiben való limitatiót super precijs litera-rum mind itt Erdélyben és mind Magyarországban sub amis-sione oíficij megtartsák, mind az viáért, mind az levelek árráért azon limitatio szerint való fizetést vívín, az mesterek is azonképpen.
(18) Tetszett ez is közönséggel minden rendeknek ma-gyarországi atyánkfiaival egyetemben, mivel hogy egy hazába vagyunk, az sok különb-különbféle helyeken való mírtíkek, ugy mint köböl, ejtel és mása letétessenek, hanem az egész szászság mindenütt ez országban egy köböllel íljen mind várasokon, mind falukon, szebeni köböllel, egyéb minden sza-bad, kólcsos és mező várasok, falus helyek az kolosvári köböl-lel íljenek, alioz szabják köblöket.
Az székelység azonképpen minden helyeken kolosvári köböllel íljenek és másával.
Ejtellel azonképen az egész országban minden helyeken nemesség, székelség, szászság között, kólcsos és mező váraso-kon az kolosvárival íljenek minden rendek.
Melyben hogy ha az várasok külömben cselekszenek, mox de facto az ispánok büntessék kétszáz forinttal, falu helyeket tizenkét forinttal bőntessík, melyben semmi remedium ne hasz-náljon, mert az egy mírtíkkel való mírés senki igazzának sem várasoknak nem pr^iudikál.
Singgel, fonttal és egyéb efféle mértékkel egy aránt ílje-nek minden széken minden rend.
Az magyarországi uraink atyánkfiaink is ezen rendet vígeztök: Bihar vármegye az budai pinttel mérjen, cseber számára mind az több vármegyékkel egyetembe egy bormér-téket tartván Krasznában és közép Szolnok vármegyében.
Váradon pedig búza és gabona mértékkel beesővel élje-nek az ő régi jó módjok szerint.
Debreczen és egyéb helyek is Bihar vármegyében az váradi becsühüz szabják köblöket.
Köböl pedig az kolosvári legyen, contrarium facientes vero eadem poena puniantur, prout in regno Transyluani^.
(19) Vigeztetett ez is, hogy az mely ki adott gonosztívü szemílyek lengyel király ki meneteli előtt vítkeztek és kiadat-tak volkiadat-tak, azoknak legyen gratiájok ; az ő nagysága fejede-lemségétől fogva cirkáltassanak meg és juxta demerita bün-tessenek.
(20) Az előbbi végzések szerint berbécset, juhot, czápot és kecskét fejdelem hire nélköl ki ne merjenek vinni ez ország-ból semmi rendbeli emberek, se ez ország, se külső kereskedő ember feje jószága vesztése alatt. Az ki penig, contrarium facientem megtalálja, marháját el vegye, ő maga meg fogván fejedelem kezibe adja, az elvött marha övé legyen. H a pedig harminczados találja, az marhát fiscusnak aplicálja, ő magát urunk kezibe adja. Az ki pedig az féléket találna, és marháját el nem venné, az fejedelem megbőntesse.
Bőrt is azonképpen akar minémü rendbelit semmi rend-beli ember ki ne vihessen azon bőntetís alatt, mind az egyéb apró barmot, hogy az moves nip ne panaszkodhassik az bőrök-nek drágasága felől, kibőrök-nek az ő mívőkbőrök-nek is az árrát szállít-sák ; azonképpen lovakat ki ne vigyenek.
(21) Egy ökör bőrnek az árra feljebb ne menjen den. 65.
Tehén bőrnek den. 40.
Juli és czáp és egyéb bőrök tímároknak avagy vargák-nak, szígyártóknak valók, az régi limitatió szerint adassanak el, ugy hogy kos bőrt, örü bőrt, az öregitötivel ílor. 1, az öreg job bőrt és kecske bőrt liatával flor.
(22) Semmi rendbeli ember bőrrel ne kereskedhessék, hanem csak az fejedelem, és az ő nagysága embere az míves nípnek azon árron adja az bőrt, az mint maga veszi; de
min-deneknek előtte az míves uíp vehessen minden rendbeli bőrt az míszárosoktól.
(23) Az várasokon penig az királybírák, polgármesterek és czéh mesterek lássanak az műes nípeknek mívekhez, hogy
az bőrnek árrához képest rendelhessík az ő míveknek eladá-sát ; azonkíppen mező városokban is és falu helyeken is az bíráktól gondviselís legyen két száz forint bőntetís alatt.
Az mely szabad várasok penig vármegye közt nincse-nek, és ezeknek nem engedelmesek, azokat az director híhassa reá, és conuinctj két száz forinton maradjanak in primo ter-mino, vármegye közt penig az ispánok bőntessík meg az enge-detleneket.
(24) A hol ország szerint, mint itt ez országban mind Magyarországban, az kiknek urak közzül avagy nemessígnek vámja vagyon, hidakat és töltíseket tartozzanak meg csinál-tatni ; ha penig az viatorok az hídnak avagy töltís liitván volta miatt kárt vallanának, az kárt niegvehessík azon, az kié az vám.
(25) Az jobbágy haza vitelből az régi módok és statútu-mok tartassanak meg, de mind kamara helyeken, fejedelem és urak jószágából megadassanak, mind itt az országban és mind Magyarországban minden vármegyéken, az szabad várasok-ból is az előbbi statutumok szerint, mind Karansebes, Lugas és Várad tartományából és Máramarosból; de ha mely az félíben megrótatik, onnat fizesse az rovást, az hova viszik, ne terheltessík annak jószága vélle, a honnat elviszik.
(26) H a mely nemes ember valahon égetést mívelt, avagy mivel is, azt az ispánok és királybirák székre híhassák ok adásra, és ott minden haladík nélkől elő vegyik; ha az törvín megsulyosítja és nem appellál, mindjárt exequaltassík; ha
kedég urunk eleibe appellál, elbocsássak, de addig ő maga fogva tartassík, és az után az mit a törvín mutat, legyen az szerint való executiója.
H a pedig paraszt ember leszen, az kitől az ígetís esett, és az törvín megsulyosítja, az ispánok és király bírák mindjá-rást exequalják.
(27) Vígeztetett ez is, hogy mikor az ország vígezése szerint czirkálni és feleltetni ki akarnak menni az székelsígen való királybirák, széket hirdettessenek és az székből indúljanak ki, kikkel két nemes szemílyeket bocsássanak, és az széket rend szerént az király bírák eljárják és hit szerint meg felel-tessík az ország vígezíse szerint. Valakit ki adnak nyilván való bőnnel, kik halált érdemlenek, ha az ura meg nem bőntette,
azokat az király bírák érdemek szerint bőntessík, kiknek ríszek szerint való marhájokat magoknak elvegyék, feleségek és gyermekek ríszit igazán kiadván. Egyéb féle bűnösöknek
bo-nokért bírságot ne vegyenek, sem vir bírságot, sem parázna bírságot, sem or bírságot, hanem földes ura avagy az falu bün-tesse meg mind szitkokért mind tilalom szegésért és egyéb vétkekért, kik halált nem írdemlenek, vereséggel avagy egyéb birsággal.
H a kedig ura és az falu meg nem bőnteti, az király bírák bőntessík meg azzal az bőntetíssel, az mit az véteknek módja érdemel, ne bírság fizetéssel. Az fejedelem jószágában is ugyan ezen módok tartassanak minden helyeken.
Az király bíráknak és vélle való esködt szemílyeknek élésekre ravás szerint két két pínz szedessík, és az felett az mivel szabad akaratjok szerint akarnak az faluk nekik gazdál-kodni, azzal megelégedjenek, semmivel az költséget feljebb ne erőltessík.
(28) Tetszett ez is, hogy az mely főembereknek vagy lófe-jeknek öröksígek és jószágok vagyon, azok ne tartassanak meg
az fejedelem székin való bírságért, hanem marhájokból vagy öröksígekből vegyenek igazat; ha kiknek kedég zállagok nin-csen, azok régi mód szerint megtartóztattassanak.
(29) J ó l lehet ennek előtte Tordán való partialis gyűlés-ben vígeztünk vala erről, de miért hogy most generalis gyü-lísünk vagyon, vígeztük ezt inuiolabiliter observálni, hogy görög, se idegen, se Karansebesen lakó, se egyéb idegen nípek ez országban semmi marhával kereskedésnek okáért be ne jőjenek, hanem minden ember az letevő helyhez Karansebes-hez tartsa magát, az Oláh országok felé Selyemberkig J) és Brassóig; ezen belől valaki valahou ez statutom ellen találta-tik, ő magát megfogják, íele marháját az ki megfogja elvegye, fele marhájával ő magát az fejedelem kezibe hozza bőntetísre;
ha ki ebben kedvezne, az fiscalis íio. 200 megbőntesse törvín szerint,
Nos igitur pr^missa supplicatione dominorum regnicola-rum trium nationum et partium regni Hungari§ nobis
subiec-') Schellenberg, Szeben közelében.