Grade III. rosszul differenciált A ritka szövettani variánsok közül megemlíthető a parietalis sejtes carcinoma, a hepatoid adenocarcinoma, és a Paneth-sejtes carcinoma
T- primer tumor
TX A primer tumor nem ítélhető meg.
T0 Nincs kimutatható tumor.
T1 A tumor a pancreas területére korlátozódik , < 2cm T2 A tumor a pancreas területére korlátozódik , < 2cm
T3 A tumor a pancreason túlra terjed, az axis coeliaca vagy az a.mesenterica sup.befogása nélkül T4 A tumor befogja az axis coeliacat vagy az a.mesent. sup.-t
N-regionális nyirokcsomók
NX Regionális nyirokcsomó nem ítélhető meg.
N0 Nincs nyirokcsomó-érintettség.
N1 Regionális nyirokcsomó-érintettség.
M-távoli áttét
MX Távoli áttét nem igazolható.
M0 Nincs kimutatható távoli áttét.
M1 Klinikailag kimutatható távoli áttétek.
5.2. Stádiumbesorolás
Stádium 0 Tis N0 M0
Stádium IA T1 N0 M0
Stádium IB T2 N0 M0
Stádium IIA T3 N0 M0
Stádium IIB T1,T2, T3 N1 M0
Stádium III T4 bármely N M0
Stádium IV bármely T bármely N M1
6. Kockázati és kiváltó tényezők:
Gyakoribb a dohányzók, illetve az alkoholt rendszeresen fogyasztók között.
6.1. Genetikai háttér:
Az adenocarcinoma sporadikusan alakul ki, a multiplex endokrin neoplasia (MEN-1 tipus) szindromaként autoszomalis, dominansan öröklődő daganatként jelenik meg.
2390 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 9. szám 7. Incidencia/Prevalencia/Morbiditás/Mortalitás Magyarországon
A karcinómák között a pancreastumor a 4. leggyakoribb halálok. Az utóbbi évtizedekben előfordulása gyakoribbá vált.
A diagnózis után a betegek 90%-a egy éven belül meghal, de az évet túlélők csak az operált betegek közül kerülnek ki.
Az 5 éves túlélés az elmúlt 40 év alatt 1%-ról 13%-ra emelkedett.
Az exocrin pancreas tumorok 85%-a ductalis adenocarcinoma, amelyek több mint 80%-a a pancreas fejre lokalizálódik.
Metastasis képző hajlama igen nagy, kuratív célból végzett műtéteknél is mintegy 80%-os nyirokér és 70%-os perineurális invázió mutatható ki.
8. Jellemző életkor és nem
Gyakoribb 50 és 70 év között.Férfiakban gyakoribb mint nőkben.
9. Panaszok, tünetek, általános jellemzők:
Epigastrialis fájdalom, fogyás, esetenként icterus.
II. Diagnózis 1. Anamnézis
Valószínű a pancreastumor kapcsolata az anamnézisben szereplő krónikus pancreatitisszel és a magas zsírtartalmú ét- renddel, alkohollal és dohányzással.
2. Fizikális vizsgálatok
• A beteg fizikális vizsgálata: különösképpen korai állapotban tünetszegény, specifikus vizsgálati jelek nincsenek.
• Ezért a vizsgálatok első sorozatában kiterjedt biokémiai laborvizsgálatokra kerül sor.
3. Kötelező (minimalisan elvégzendő) diagnosztikai vizsgálatok, 3.1. laborvizsgálatok
Tumormarker-vizsgálat: néhány tumorasszociált antigén- (TAAs) vizsgálat gyakran használt módszer a diagnosztikában és a pancreaskarcinómás betegek követésében. A carcinoembryonalis antigén (CEA) és a karbohidrát antigén (CA 19-9) adják a leghatásosabb diagnosztikus lehetőséget, pancreastumornál 70%, illetve 80%-ban emelkedett értékeket mutatnak.
Az endokrin daganatok diagnozisához: Inzulin provokációs test (nagy specificitás és szenzitivitas), C-peptid, chromogranin, calcitonin, gastrin, neuron sepcificus enoláz, PTHrP, ACTH, VIP, 5-HIAA, GH, IGF-1.
3.2. Képalkotó vizsgálatok
• A noninvazív vizsgálati technika hatásfoka - a jelentős fejlődés ellenére is - különösen korai megbetegedésnél elégtelen.
• Ultraszonográfia: pancreasdaganat esetén többnyire az első választott vizsgálat. Szenzitivitása 70%, specificitása 95% körüli. Color-Doppler-vizsgálatokkal az erek esetleges érintettsége vizsgálható.
- A daganat stádiummeghatározására nem igazán alkalmas.
- Az ultraszonográfia segíthet a további diagnosztikus út kiválasztásában.
• Komputertomográfia (CT): a második választandó műszeres vizsgálat az UH után. (Kivéve, ha a betegnek icterusa van, mert ilyenkor az UH után ERCP következik.)
- Szenzitivitása 80%, specificitása 95% körüli.
- A 2 cm-nél nagyobb elváltozásokat jól kimutatja.
- Kimutatja az esetleg malignus cystát.
- Megmutatja a daganatos obstrukció okozta
tágult pancreasvezetéket vagy a kalcifikálódott szűkült-tágult szakaszt, mely elsősorban krónikus pancreatitisre lehet jellemző (de ez az állapot is lehet malignus malformáció kiindulása).
- Jól használható az operabilitás elbírálására staging felállítása során.
- Megmutatja, ha az elváltozás már nem reszekálható, ilyenkor további megerősítés nem szükséges.
A reszekabilitás kimondása viszont bizonytalan lehet a fals negatív képek miatt.
• Magnetic resonance imaging (MRI): hatásos vizsgálat a pancreasbetegségek diagnosztikájában.
- Különösképpen választandó vizsgálat lecsökkent vesefunkciónál vagy jódérzékenység (kontrasztanyag!) esetén.
- A kisebb, szervdeformitással még nem járó eseteknél is mutathatja az elváltozást és segítheti a vezetett biopsziás mintavételt.
- Különösen ajánlott vizsgálat megnagyobbodott pancreasfej esetén, ahol CT-vel nem lehetett véleményt formálni az elváltozásról.
9. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 2391
• Magnetic resonance cholangiopancreatography (MRCP): kiemelten fontos vizsgálat sárgasággal együtt járó állapotokban. Ez a noninvazív technika pontos információt ad a máj és a pancreas parenchyma állapotáról, az intrahepaticus és intrapancreaticus vezetékek tágasságáról, kontrasztanyag alkalmazása nélkül!
• Endoszkópos retrograde cholangiopancreato-graphia (ERCP): szenzitivitása 94%, specificitása 97-100%.
Az elsődleges cél a duodénum és az ún. periampullaris régió vizsgálata, az epe- és pancreasvezetékek ábrázolása.
A másodlagos cél a biopsziás, ill. citológiai mintavétel.
• Ultrahang-, CT- vagy MRI-vezérelt aspiráció, illetve tűbiopszia: 83%-os szenzitivitást és 99%-os specificitást tud mutatni.
• Endoszkópos ultraszonográfia: magas szenzitivitású és specificitású vizsgálat a fokális pancreaselváltozások megítélésében.
- Akkor célszerű választani, ha a CT, MRI és az ERCP bizonytalan eredményt ad. (A krónikus pancreatitis és malignus daganat differenciál diagnosztikájában önmagában ez a módszer sem ad biztos választ.) Javíthat az eredményen az EUS-vezérelt aspiráció vagy finomtű-biopszia.
III. Gyógykezelés
1. Gyógyszeres kezelés
Kiegészítő/Alternatív gyógyszeres kezelés
• A radioterápia és a kemoterápia önmagában gyakorlatilag hatástalan.
- Az 5-fluorouracilt is tartalmazó kemoterápiás kombinációkkal csak 20-25%-os „respons-rate" érhető el a pancreastumoros metasztázis kezelésében.
- A radioterápia 5-fluorouracil adásával kiegészítve, nem reszekálható, jó általános állapotú (ECOG 0-1) betegeknél javítja a túlélést. (II.evidencia)
- Kompletten reszekált betegeknél az adjuváns 5FU alapú kemoradiáció eredményei ellentmondásosak.
Régebbi klinikai vizsgálatok szerint előnyös, míg az újabb vizsgálatok alapján nem javítja a túlélést.
Az újabb vizsgálatok eredményét azonban azok rossz minősége miatt nem fogadják el. További randomizált vizsgálatok eredményei folyamatban vannak. Ezért a terápiás ajánlások továbbra is fenntartják az adjuváns kemoradiáció lehetőségét, a műtétből hamar felépült, jó általános állapotú betegnél. (evidenica II. szintű) - Preoperativ kemoradiáció: Retrospektív adatok ara mutatnak, hogy a preoperativ kemoradiáció növelheti
az R0 rezekció arányát. (III. szintű evidencia)
• Intraluminalis brachytherapia (irídium 192) (esetleg külső sugárkezeléssel kombinálva) nem reszekálható daganatoknál hasznos kezelési forma lehet.
2. Sebészeti kezelés
Ellátási szint: I. tipusú Sebészeti Osztály Műtéti indikáció
A betegség korai és gyors progressziója miatt az esetek mintegy 20%-ában van esély reszekciós műtétre. A reszekciót - az esetek többségében - az áttétképződés és a vascularis invázió akadályozza meg.
Műtét
• Pancreaticoduodenectomia (Whipple-műtét): (a pancreasfej, duodénum, az epehólyag, a distalis közös epevezeték és az aboralis gyomorrész eltávolítása; rekonstrukció: gastrojejunostomia, choledochojejunostomia, pancreaticojejunostomia) a leggyakrabban végzett, standard műtét a pancreasfej adenocarcinoma potenciálisan kuratív kezelésében.
Reszekabilitás: nincs távoli metasztázis, a daganat nem érinti a porta hepatist, nem infiltrálja a vena portae-t, illetve az arteria mesenterica superiort.
• Pylorusmegtartásos Whipple-műtét: a táplálkozással kapcsolatos posztoperatív problémák (súlyvesztés, hasmenés, dömpingszindróma) elkerülésére, illetve mérséklésére választható ez a műtét. (A lymphadenectomia ezekben az esetekben kevésbé radikális, de úgy tűnik, hogy ennek nincs hatása a túlélési esélyre.)
Az operatív mortalitás 5-15% között van. A szövődmények gyakorisága viszonylag magas. A loco-regionális kiújulást 25-67% között adják meg.
• Totális pancreatectomia: előnye a fokozottabb radikalizmus (a daganat multicentricitása 40% is lehet), és nem fordul elő a pancreasvezetékkel készült varratelégtelenség. Ennek ellenére hosszabb túlélést nem sikerült elérni, és a posztoperatív diabétesz fokozott gondokkal járt.
- Ajánlott, ha a reszekciós felszínen daganat van, és ha a mirigyállomány túl „puha" a biztonságos anasztomózis készítéséhez.
2392 EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 9. szám
• Palliatív műtét a leggyakoribb kezelési forma.
- Obstruktív sárgaságnál cholecysto/choledocho-jejunostomia Roux-formációval.
- Tumoros gyomorürülési zavar megoldására gastrojejunostomia. (Ez indokolt lehet profilaktikus megoldásként a sárgaság miatt végzett műtétnél is.)
Jelenleg - radikális sebészeti megoldás után - az általános túlélés 12-20 hónap, az 5 éves túlélésre vonatkozó adatok pedig 5-13,5% közöttiek.
3. Nem daganatellenes (palliativ) beavatkozások:
ERCP-, PTC-stent(ek)
(műanyag, öntágulós fémhálóból készült eszközök)
• Az ERCP-, PTC-stent(ek) alkalmazásával összekapcsolva nem reszekálható eseteknél legalább olyan hatásos palliációt nyújthat(nak), mint a sebészi megoldás. Átjárható duodénumnál a választandó eljárás, mert kisebb mortalitással-morbiditással, rövidebb kórházi tartózkodással jár. A stent bevezethetőségi valószínűsége eléri a 90%-ot. A „nyitva maradás" valószínűsége fémstent alkalmazásánál hosszabb.
IV. Rehabilitáció
Gyógytorna, fizikai kondició javítása.
V. Gondozás
A betegek rendszeres postoperatív ellenőrzése elengedhetetlen. Az ellenőrzés labor, hasi ultrahang kontrollokból, és spe- ciális a daganatra jellemző kiegészítésekből áll.
1. Az ellátás megfelelőségének indikátorai:
A szakmai protokoll alapján végzett tevékenység(ek) eredményességének általános mutatóiként (folyamat, eredmény indikátorok), az Egészségügyi Közlöny LIII. évfolyam 13. számában (2003. V. 29.) megjelent „Az egészségügyi intéz-mények belső minőségirányítási rendszerének fejlesztéséhez javasolt szakmai indikátorok” című közleményben foglaltakat célszerű alkalmazni.
A komprehenzív onkológiai ellátás speciális kritériumainak - mint a rák-probléma globális szemlélete, a multidisz- ciplínáris diagnosztika, megelőzés, kezelés és követéses gondozás - lehetséges indikátorai közül az alábbiak országos és helyi használata szükséges, a daganatok összessége és lokalizációs megoszlásai tekintetében:
• a primer megelőzés céljából orvosi tanácsadásban részesült személyek lakossági aránya;
• a szűrő jellegű (szervezett és eseti) vizsgálatban részesült személyek lakossági aránya;
• a szervezett szűrő vizsgálatokra invitált/megjelent lakosok és az így felfedezett betegek aránya;
• az adott évben felfedezett (regisztrált) új betegek (incidencia) és a multidiszciplináris onkológiai team döntése alapján ellátottak aránya;
• a műtéttel, kemoterápiával, sugárterápiával, biológiai válasz-módosító terápiával gyógykezelt betegek számának modalitások szerinti aránya;
• az egyes terápiás modalitásokon belül alkalmazott eljárások evidencia szintek szerinti megoszlása;
• a terápiás modalitások komplex alkalmazásával kezelt betegek számának aránya;
• a transzlációs klinikai kutatások körébe tartozó legújabb eljárások alkalmazásának aránya;
• a korábban és az adott évben felfedezett összes élő beteg számának (prevalencia) és a rehabilitációs (rekonstrukciós műtéti, protetikai, pszichés, mozgásszervi, táplálkozási) ellátásban részesültek aránya;
• a tercier megelőzés céljából követett (gondozott) betegek számának aránya;
• a hospice ellátásban részesült betegek számának aránya;
• az adott év daganatos mortalitásának és morbiditásának (incidencia, prevalencia) aránya;
• az adott évben elhalálozott daganatos betegek átlagos túlélési ideje a diagnózis felállítása és a halál bekö- vetkezése között.
2. A protokoll bevezetésének feltételei
Tárgyi feltételek; Személyi feltételek; Szakmai/képzési feltételek; Egyéb feltételek
Az ellátás tárgyi, személyi, szakmai/képzési és egyéb feltételei szempontjából a címben foglalt daganatok ellátásában kompetens szakterületek intézményi egységeinél az Egészségügyi Minisztérium és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - mindenkor hatályos - rendelkezéseibe foglalt szakmai (tárgyi és személyi) minimumkö-