Szlovákiában a vidéki települések és városok lakosságának számára vonatkozó kiinduló adatok a hivatalos összeírások eredményei voltak. Ezek szerint a népszámlálások szerint, melyek csaknem rendszeresen 10 évente történnek, 1970-ben Pozsonynak csaknem 306 ezer állandó lakhellyel rendelkező lakosa volt (1. táblázat). Az 1980-as népszámlálásra a népességszám 25%-kal nőtt, ami elsősorban annak tudható be, hogy 1972-ben 7 szomszé-dos vidéki települést Pozsonyhoz csatoltak. A folyamatos növekedés a következő évtized-ben is fennmaradt és az 1991-es összeíráskor Pozsony lakosainak száma elérte a 442 ezret.
A népesedési folyamatok megforduló irányának jeleit a 2001-es népszámlálás eredményei mutatják, amikor Pozsony a hivatalos népszámlálások során először mutatott népesség-szám-csökkenést. Ez a csökkenés azonban nem csak a demográfiai folyamatok eredménye.
A teljes fogyás jelentős része abból adódik, hogy a város területén lakást vagy házat bérlők nagy része nem akart állandó lakhelyre bejelentkezni.
Az utolsó, 2011-es népszámláláskor nem egész 412 ezer lakosa volt a városnak, ami a nem pontos nyilvántartás mellett annak is betudható, hogy viszonylag sokan nem voltak hajlandóak bekapcsolódni a népszámlálásba, ami több szakember véleménye szerint a végső eredményeket is jelentősen befolyásolta. A felsoroltak ellenére valóság a szomszé-dos vidéki települések népességszám-növekedése, ami nemcsak a lakosság dekoncentráci-ójának folyamatára mutat rá, hanem bizonyos szempontok szerint a szuburbanizációra is, a pozsonyi lakosság a városhoz közeli, elfogadható távolságban fekvő településekre való költözésére. Ez nagymértékben összefügg a város területén tapasztalható lakáshiánnyal és ebből adódó extrém áremelkedésükkel.
1. táblázat: Pozsony népességének alakulása (fő)
1970 1980 1991 2001 2011
Népesség száma 305 932 380 259 442 197 428 672 (?) 411 228 (?)
Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.
A vidéki települések, hasonlóan más területi egységekhez, a természetes és a vándorlási egyenleg növekedés hatására nőnek (5. ábra). Amíg a természetes szaporodás (amely a szüle-tések és elhalálozások különbsége) a népesség megfelelő korösszetételéről informál, addig a migrációs növekedés (amely a beköltözések és elköltözések különbsége) a terület vonze-rejéről ad képet, amely belső kínálatával és életfeltételeivel új lakosokat tud megszólítani.
5. ábra: A Pozsonnyal határos (szlovákiai) vidéki települések teljes népességmozgása
Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.
A Pozsony vonzáskörzetében fekvő vidéki települések hivatalos, csak a migrációs rátából következő népességnövekedése azt mutatja, hogy sajnos, az egyes számadatok nem minden esetben tükrözik a valóságot (6. ábra). Ennek oka a viszonylag késői állandó lakhelyre történő bejelentkezés, amit az új környezettel való ismerkedés okoz. Ennél sokkal komolyabb probléma, hogy az újonnan beköltözött lakosság egy része egyálta-lán nem hajlandó az adott településen állandó lakhelyre bejelentkezni. Az okok gyakran nagyon gyakorlatiasak: lakás (estetleg vállalkozás) tulajdonlása Pozsonyban és az állandó lakcím megváltoztatásával járó költségek, vagy pl. a munkahelyhez közeli, elérhetőbb egészségügyi ellátás. Az érvényes jogi szabályozás nagyvonalúsága általánosan ismert jelenség, amire a szuburbanizáció folyamatairól publikáló szerzők többsége is rámutat (pl. Slavík et al 2011; Šveda 2012).
A lakhelyre való be nem jelentkezés (illetve szélsőséges esetben a helyhatósági válasz-tások előtti spekulatív, idegen emberek tömeges bejelentkezése a válaszválasz-tások ered-ményeinek befolyásolása érdekében egy konkrét jelölt javára – a bíróság megszüntette a nyilvánvalóan manipulált választások eredményét) nemcsak a kutatások és a területen lejátszódó folyamatok megfigyelésében, hanem elsősorban a település fejlesztési lehetősé-gei terén jelent hátrányt. Az egyes települések adórészesedést kapnak az államtól (termé-szetes személyek jövedelemadójából), melynek nagyságát a település népességszáma alapján állapítják meg. Ez jelentős (kb. 33%) részt képez a települések teljes bevételéből, nagyban befolyásolja annak pénzügyi lehetőségeit. Ha feltételezzük, hogy a település csak ezen bevételi tételen 200–250 eurót kap, egyáltalán nem meglepő, hogy elsősorban a vidéki települések polgármesterei motiválják a nem bejelentkezett, nyilvánvalóan ott élő lakosokat, hogy jelentkezzenek be állandó lakhelyre az adott községbe.
6. ábra: A vidék fejlődése (új regisztrált lakosság) Pozsony környékén 2003–2011 között
Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.
A motiváció formái a pozitív meggyőzéstől a negatív, községi vagyon használatát korlá-tozó intézkedésekig terjednek. Ennek jellemző példája, hogy a helyi óvodákba és oktatási intézményekbe csak az ott állandó lakhellyel rendelkező gyerekeket lehet beiratni. Ezen intézkedés, mely a be nem jelentkezett lakosokat arra kényszeríti, hogy gyermekeiket a település határán túli oktatási intézménybe vigyék, a szó szoros értelmében véve nem arra vonatkozó büntetés, hogy nem veszik ki részüket a helyi feladatok ellátásához szük-séges pénzügyi keret bebiztosításából. Inkább valamiféle kényszerű kiválasztási kulcs, amelynek alkalmazása elsősorban a település szabályozatlan, kaotikus területi fejlődése és az ebből adódó, oktatási intézményekben jelentkező helyhiány következménye.
A befejezett lakások száma megfelelő indikátor, mely rámutat a Pozsonnyal közvet-lenül határos települések dinamikus lakásfejlesztésére (7. ábra). 2003–2009 között az összes településen emelkedett a lakások száma. A legnagyobb növekedés Horvátgurabon/
Chorvátsky Grob volt, ahol 7 év intenzív lakásépítés következtében több mint 1 000 új lakás épült, ami nagy kontrasztot alkot a 2001-es népszámláláskor jegyzett nem egész 500 lakással szemben. A több mint 220 százalékos növekedés a legmagasabb egész Szlovákiá-ban, és Horvátgurab az ország legdinamikusabb lakásépítéssel bíró vidéki települése lett.
7. ábra: A vidék fejlődése (új lakások) Pozsony környezetében 2003–2009 között
Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.
Ennek következményeit később elemezzük. Csak összehasonlításképpen megjegyezzük, hogy Dénesden/ Dunajská Lužná, amely a második a 2003–2009 közti lakásépítés terén, a meglévő és újonnan épített lakások közti kontraszt nem ilyen nagy. A hivatalos adatok szerint a Horvátgurabnál nagyobb település a 2001-es népszámláláskor 856 lakással rendelkezett, így a 683 lakásos emelkedés (80%) nem annyira kiugró.
Az újonnan épült lakások többsége Pozsony környékén családi ház (8. ábra), néhány településen más nem is épült. A saját családi ház iránti igény, mely több esetben kevesebbe került, mint egy kisebb területű pozsonyi lakás, nem volt megszokott. Ez az igény nem csak a tisztább, magasabb minőségű vidéki élet romantikus elképzeléséből fakadt. Megha-tározó tényezővé az ingatlan ára vált, amely nem csak a helyszín attraktivitását tükrözte, hanem az autópálya közelségétől is függött, rávetítve a munka, iskola, szabadidős tevé-kenységek elérhetőségének idejét (Šveda 2011). A területileg változó ingatlanárak, melyek-kel az ingatlanfejlesztő társaságok menedzserei a kereslet-kínálat alakulására reagáltak, nyilvánosakká váltak és masszív reklámkampányokkal próbálták befolyásolni az új lete-lepedők végső döntését.
8. ábra: A Pozsony környezetében épült újépítésű lakások szerkezete 2003–2009
Forrás: Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala.
A napjainkban megfigyelhető, legnagyobb városokból vidékre költözés jelensége telje-sen különbözik a közelmúltban, a 80-as évek végi, nagy politikai, gazdasági és társadalmi változásokat hozó időszakában lejátszódó hasonló folyamatoktól. Különösen érvényes ez a legnagyobb városokra és közvetlen környezetükben fekvő vidéki településekre, melyek kapcsolataik alapján egy funkcionális teret alkotnak. Falṫan (2010) arra figyelmeztet, hogy amíg a múltban a vidéki építkezés az érdeklődő saját döntése alapján valósult meg, addig a mai érdeklődő inkább, mint kliens jelenik meg, aki több kritérium alapján választ az egyes szóba jöhető helyszínek közül, és végső soron árut vesz (telek, ház, lakás), amit az ingatlanfejlesztő társaság készített elő számára. Az ilyen agresszív betörés a területre
„külső nyomás és behatás eredménye, amivel a községeknek valamilyen módon meg kell birkózni“
(Falṫan 2010), miközben gyakran, mint a lakosok által nem kívánt jelenség megbontja a vidéki település fejlesztési politikáját, és egy sor szociális-gazdasági problémát von maga után.
9. ábra: Rajka, magyarországi vidéki település, szlovák előnyös árú ingatlanvásárlási ajánlatokkal, 2012
Fotó: V. Székely.