Három irányba lenne érdemes elindulni, hogy Győr városát a kreativitás szempontjából fel lehessen mérni. Az első a megfigyelés, melyben a kreatív gócokra érdemes fókuszálni, pl. Széchenyi tér, belvárosi sétáló utcák, egyetemi campus, ipari park. A második irány az internet segítségével a kreatív osztályról szóló adatok összegyűjtése és elemzése.
A harmadik pedig kérdőíves vizsgálattal felmérni a Győrben lévő kreatív vállalkozásokat.
Megfigyelésen alapuló viselkedéskutatás
A kreatív város kulcselemeinek azonosítása, vagyis a sokszínűség, klíma, hangulat, épített környezet, szolgáltatások összegyűjtése Jan Gehl dán építész módszereinek alkalmazásával. Jan Gehl az 1960-as években főleg megfigyelésen alapuló viselkedésku-tatásokat végzett: közterek használatára, a közösségi együttélés empirikus vizsgálatára (Gehl 2010).
Kutatási kérdések:
– Hol jó az adott téren állni?
– Ki és hogyan sétál? Milyen faktorok befolyásolják ezt? Lehet-e kategorizálni ezt?
– Melyek a domináns nyomvonalak, útvonalak a téren?
– Milyenek a kirakatok, hogyan reagálnak a sétálók, mennyire interaktív a kapcsola-tuk vele?
– Az időjárás, évszak mennyiben befolyásolja ezt?
Jan Gehl 12 kritériuma (Gehl 2010):
– Védettség a közúti forgalomtól
– Védettség a bűnözéstől és az erőszaktól – Védelem kellemetlen érzésektől (pl. zaj) – Sétálási lehetőség
– Álldogálásra lehetőség – üldögélésre lehetőség – Nézelődésre lehetőség – Beszélgetésre lehetőség – Játszási lehetőség – Apró kedves gesztusok
– A jó idő élvezésének lehetősége (pl. napozni lehet) – élmény az érzékszerveknek
és legvégül a naplózást említhetjük, vagyis ha valaki megjelenik a téren, akkor csele-kedetei, neme, kora rögzítésre kerül. érdemes lenne még azt is feltárni, merre találhatóak az alkotó vággyal rendelkező fiatalok, akik nem rendelkeznek állással, inkább start-up ötleteken, művészeti projekteken törik a fejüket.
Technológia nyújtotta lehetőségek - adatbányászat
A kreatív osztály jelenlétét közvetett módon számos, az interneten elérhető adatbázis segítségével is ki lehet mutatni. Ilyen információ lehet a mérnökök száma egy települé-sen, különböző tudást vagy tudásközvetítést feltételező intézmények számossága, vagy a munkaerőpiac speciális keresletére vonatkozó információk.
A mérnökök területi eloszlásáról a Magyar Mérnöki Kamara honlapján lehet adatbázist találni. Ezen adatokat feldolgozva elemezni lehet a mérnökök országos eloszlását (1. táblá-zat). Ennek bázisán további vizsgálatok kezdeményezhetők arra vonatkozóan, hogy milyen a kapcsolat a város lakosságának a száma és az ott élő, dolgozó mérnökök száma között.
1. táblázat: Mérnökök eloszlása a hazai nagyvárosokban, 2014 (fő)
Forrás: Szerkesztette Lévai A.
Város neve Mérnökök száma Építész kamarai tagok száma
Budapest 10 821 4 860
Szeged 783 363
Debrecen 930 341
Pécs 922 328
Győr 716 286
Nyíregyháza 283 248
Miskolc 661 198
Kecskemét 479 178
Székesfehérvár 655 150
A tudás és tudásközvetítés intézményi tényezőire lehet példa az OKTV győzteseinek, a top 100-as gimnáziumok, a Waldorf képzésű intézmények, a szabadalmak, valamint az MTA köztestületi tagok száma az adott városban (2. táblázat).
Webbányászat segítségével feldolgozhatók az álláshirdetések adatai. 1 A meghirde-tett állások több mint fele sorolható a kreatív kategóriába (3. táblázat). Területileg Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár térsége rajzolódik ki erőteljesen (1. ábra).
1 Teszt-vizsgálatunkban a profession.hu álláshirdetési portálról a Győr-Moson-Sopron megyében meghir-detett állásokat szűrtük le két robot segítségével. Az első robotnak az volt a feladata, hogy összegyűjtse az összes linket, amely Győr-Moson-Sopron megyei hirdetésre mutat. Az összegyűjtött linkek egy gyors formázás után a második robotba kerültek betöltésre, amely az oldalakból csupán az álláshirdetéseket tartalmazó részeket egy kimeneti file-ba gyűjtötte. A következő feldolgozó szkript adatbázisba töltötte az elkészült UTF-8-as kódolású file-t úgy, hogy készített oszlopot a hirdető cég nevének, a pozíció címé-nek, helyszínécímé-nek, leírásának. A hirdetésekben a munkavégzés helye szövegként volt megadva, térképes ábrázoláshoz szélességi és hosszúsági fokokra van szükség. Ezt az átalakítást a Google V3 API segítségével meg lehet oldani, így készült egy szkript, mely az álláshirdetéseket tartalmazó táblából az egyedi hely-ségneveket áttölti egy másik táblába, majd a API segítségével a hosszúsági és szélességi fokokat is odaírja.
Vizualizációra a matplotlib basemapje alkalmazható, mely a koordinátákat ábrázolja a térképen.
2. táblázat: Néhány tudás indikátor a hazai nagyvárosokban, 2014
3. táblázat: Kreatív osztály eloszlása a munkaerőpiacon
Forrás: Szerkesztette Lévai A.
Debrecen 207 594 245 5 3 356 832
Győr 131 564 157 0 4 126 99
Kecskemét 114 226 102 5 2 168 54
Miskolc 166 823 166 4 2 251 270
Nyíregyháza 117 658 52 4 1 86 84
Pécs 156 801 222 2 2 189 481
Szeged 170 052 255 2 2 357 759
Székesfehérvár 101 722 95 2 2 61 38
Kreatív osztály kategóriák Kreatív osztály a munkaerőpiacon
(db) (%)
Szuperkreatív mag 94 20
Kreatív szakember 159 34
Nem kreatív 213 46
Összesen 466 100
1. ábra: Győr-Moson-Sopron megyei álláshirdetések térbeli eloszlása
Forrás: profession.hu alapján szerkesztette Lévai A.
Romein és Trip szerint, ha egy régióban nincsenek (munka)lehetőségek vagy hiányoz-nak a szolgáltatások, akkor a tehetségek elhagyják az adott helyszínt (Romein – Trip 2012).
Korábban a Forma-1-ben lehetett látni, hogy az adott versenyistálló mérnökei folyamatosan adatokat kapnak a versenyautó működéséről, ezen adatok birtokában hozzák meg a dönté-seket. Ez az úgynevezett telemetria már a hétköznapi emberek számára is elérhető tech-nológiává vált. Természetesen ők nem az utcákon tartanak autóversenyzést, hanem futó teljesítményüket, kerékpározásukat tudják ezzel mérni. A legnépszerűbb ilyen alkalmazás a Strava, mely úgynevezett freemium üzleti modellel használható, vagyis az alapfunkció-kat már ingyen el lehet érni, viszont prémium szolgáltatásoalapfunkció-kat is tudnak nyújtani pénzért, havidíjért cserébe. Használata elég egyszerű, szükségeltetik egy GPS vagy leginkább egy okostelefon (1), melyen fut a Strava program, majd a kerékpározás, futás (2) után már rögtön láthatjuk online (3) a megtett utunkhoz tartozó adatokat egy térképen (2. ábra). A GPS segít-ségével olyan adatok is megjelennek, mint a tengerszint feletti magasság, sebesség és az ezekből következtetett adatok, mint például az adott szakaszon mért átlagsebesség.
2. ábra: Strava-alkalmazás használatának folyamata
Forrás: http://labs.strava.com/heatmap/#15/19.00226/47.41250/blue/bike.
3. ábra: Várostervezésnél tervezett bicikli utak / Strava hőtérkép
Forrás: Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal - i-1._3.sz.mellekletgy337r_kp__halozat_
zaro_ml_i_-ii__utem.pdf, Strava Heatmap (2014).
A Strava ezekből az adatokból, melynek nagysága 77 millió egyedi mért kerékpárút-ból áll össze, egy hőtérképet készített. Ezekből jól látható, hogy a Földön merre szoktak a biciklisek tekerni, érdemes lenne összehasonlítani, elemezni a várostervezési koncepció-ban található tervezett bicikliutakat a biciklisek által használt utakkal (3. ábra).