188 PERRIER ANTOINE PERSEPOLIS

umban áll. Jacques Constantin ötször utazott Angliába, hogy a'gőz"

erőmiveket Frauczia országba bevigye. Ezután készite Chaillotban két gőz szivattyút, harmadikat pedig Nagy - Caillouban , inelly a' vizet a' Seineból húzza, 's ez nagy víztartókból öntött csöveken egésK Parisban szerte vezettetik. Chaillotban még 4 visszaverő kemenczét is állítanak , mellyek legtöbb gyárokhoz , fonó - szövő - székekhez,, szénbányákhoz , ágyuöntéshez , és fúró - szerszámokhoz szükséges sze­

reket olvasztanak. Ezután Monge vezetése alatt a' zendülési háború rémitő fegyvertárát láták el. Itt készítik Francz. ország számára a' gőzerőmiveket, nyomtató miveket , hengereket 's a' t. Jacques Con­

stantin, ki a' nagy ágyuöntő műhelyt Lüttichben is felállította, már a' zendülés előtt tagja vala a' tudományok academiájáuak , mellynek emlékirat! közt tőle több értekezések foglaltatnak. Megh. 1818. —

P E R R I E R (Antoine Scipion) pénzváltó, 's a' becsület - rend tagja, szül. Grenobleban Jun. 14 1776. Sokféle esmereteit, 's nagy vállalatokra termett szellemét a' kézmüvekre , kereskedésre, földmi-velésre, és közjövedelemre haszonnal forditá. Ő a' francz. bank egyik legbelátóbb igazgatója, a' kereskedői kamara tagja, a' mesterség-üzés gyarapítását tárgyazó sok hasznos intézeteknek alapitója vagy segéllője volt. Roppant értékkel bírván, nyereséget nem vadászott, hanem nagy számú g3'ártulajdonosokat pénzzel, hitellel , 's munká­

val segített, 's igy czukorfőzések, fonóházak, üveghuták, szeszége­

tések 's a' t. alapitója 's tulajdonosa volt. Ő a' P. Jakab által Cha­

illotban állított ágyuöntőt is megvevé, nagy tökélyre vitte, 's veze­

tése alatt itt felette nagy munkák készültek ; 's ez belső Frauczia országban több mint 100 nagy műhelyt foglalatoskodtat. \^y gőz-szivattyukat is ő vivé be a' kőszén - bányákba. Meghalt Par, Apr.

2 1821. —

P E R R I E R (Casimir) az előbbinek testvére, szül. Gfreuobleban 1777. Neveltetése épen a'polgári zendülés idejében esett 's igy igen szabad elmű lett; azonban ritka észtehecségének szerencsés kiképzé­

sét 1816-ig csak hivatali pályáján, mint egy gazdag, 's nevezetes kereskedő - ház igazgatója, bizonyithatá, de ekkor mint kormányértő iró lépett fel, 's munkájit nagy tetszéssel olvasák. Majd követnek választá a' Seine departemeut; ő a' kamarában legott a' bal - oldalon foglalt helyet, folyton ez oldal szellemében munkálódott , 's elraga­

dó ékesszólásával mindég csudált magasságban mutatkozott. Mar. 13 1831 belső ministernek, 's a' ministeri tanács elölülőjének nevezé a*

király. Az iróboltból egy nagy nemzetnek, a' frauczia nemzetnek kormányára, még pedíg illy felette kétes időben történt ugrás, nagy vala ; de ő (mi dicsőségére magában elég) , énnek minden szövevé­

nyes útaiu , 's azon nyomós ellenpártok mellett is, mellyek, kivált a' Lafayette - é , mindenütt sarkában voltak , mindenkor eligazodott.

Polgári rangjához hiv maradt, még is eléggé tudva van, milly tekin­

tetet tuda azzal magának a' pairek kamarájában is szerezni. Midőn egykor a' királyi Ítélőszék ügyvéde Choppin , betegségében megláto­

gatná , 's parlamenti eró'ködései miatt hervadó külsején megdöbbenve, az emberek-hálátlanságát említené, azt feleié P. „ezen ne csodálkoz­

zék ; polgártársainkért el kell enyésznüuk, 's meg kell halnunk, a' nélkül, hogy hálájukra számot tarcsnuk". E' szavai első része nem sokára teljesült, mert a' dühösködő epemirigy csak egy erőtlen 's alélt áldozatot talála benne, 's igy (Parisban) Maj. 16 1832 munkás

életét könnyen kioltá. J.

P E R R O N (Anquetil du), I. A N Q U E T I L és Z E N D A V E S T A . P E R S E P H O N E , 1 . P R O S E R P I N A .

P E R S E P O L I S . Persiának Schiras nevű fővárosától éjsz. régi külömböző időbeli épületek omladéki találtatnak, 's ezek közt ol-lyanok is, mellyek még ezen hatalmas nép legvirágzóbb idejéből

ra-PERSEPOLIS ISd lók 's a' hajdani persiai épités - mesterségnek egyetlen egy

marad-vánj'i. Más épités -inivek omladéki , felyüliratokkal, az uj persiai birodalom idejebelick , melly a' keresztény időszámlálásnak 3 száz.

a' korábbi parthiai birodalomból (1. e.) származott. Ezen későbbi maradványok mintegy 1 mf.-re feküsznek szorosan vett Persepolis-nak oniladékitól , 's részint képmivek, részint régi Pehlvi-nyelven írt felvülirások , mellyek kősziklákba vannak metszve ; az Arabok Nakschi Rustamnak , Rustam képének nevezik azokat, mivel ezen ré­

gi persiai vitéznek telteire viszik , holott Sacynak kielégítő magya­

rázatja szerint az uj persiai törzsökből (a' Sassanídákéból, L. PKR-SIÁT) szül. királyokat illetik az emiitett ábrázolatok. Végre sok arab, ujpersiai és más felyüliratok temettettek itt be a' Mohamined utáni időszakaszban. A' hajdani persiai emlékek kitetszőleg külöm-böznek minden más omladékoktól. Amazokhoz tartoznak : Persepo-lis tulajdonképp! palotájának maradványi , mellyet az Arabok Tsil-minarnak , vagy 40 (az az , sok) oszlopoknak neveznek , két ide nem messze eső sírbolttal; azután 4 éjsz. kel. Nakschi Rustamnál fekvő hasonló sírbolt, mellyek királyok sírboltjainak neveztetnek, némelly hajdani épületek omladékival; és végre oszlopoknak 's el-készitetlen sírboltoknak Tsilminar és Nakschi Rustam közt heverő sok eg3'es maradványi. Minden maradvány rajzolatját lehet látni Chardinnak „Reise durclt Versien" és Niebuhrnak „Keise nach Ara~

öien" czimü munkáikban. Legfőbb emlék Tsilminar, egy nagy és pompás épületnek maradványa, melly hátulról egy félhold formára kiny iló kőszikla - hegytől bekerittetve , 3 egymás felett felemelkedő szakaszból áll 's egészen legszebb szürke márványból építtetett, melly-nek roppant darabjai csudálatos mesterséggel vannak öszvekötve, mész és malter nélkül. Az alsó szakaszból a' felsőbbekhez márvány-lép­

csők visznek, mellyek olly szélesek és alkalmatosak, hogy 10 lo­

vas egymás mellett fellovagolhatna. A' tornácz bemenetelénél, hova a' lépcső az első szakaszhoz viszen, a' még megmaradt szegoszlopok­

ba mesés állatok vannak metszve, mellyek mintegy őrállók a' ka­

punál. Hasonló lépcső viszen a' második szakaszhoz, egy oszlop­

menetelhez , hol még most is töb?> , mintegy 50 1. magas .oszlopot lehet látni, mellyek olly vastagak, hogy egyet alig ölelhetne kö­

rül három ember. Ezen oszlop-menetelen keresztül menvén, több egyenként álló épületekhez ér az ember, mellyek közt a' legnagyobb még ug3'an azon szakaszon vagy emeleten áll; a' többiek hátrább ál­

lanak 's a' harmadik magasabb szakaszt formálják. Ezen épületek igen sok, külömböző nagyságú szobát foglalnak magokban, 's ugy látszik lakhelyek voltak, mellyeknek belsejében igen sok képes elő­

terjesztést lehet látni. A' többek közt egy sok emberi formából áll, mellyek inncpi pompás menetelt előadni látszanak 's öltözeteik és mellékjeleik külöinbözők. Hasonló képeket láthatni a' hátulsó épü­

letekben, mellyekben részint előkelők kísérőikkel és tisztelet-jeleik­

kel , részint vad és mesés állatoknak egymással vagy emberekkel küzdési ábrázoltatnak. A' kőszikla-falban, mellynck nyilasában emel­

kedik fel az épület, két nagy sírboltot lehet találni. A' földtől jó magasan egy küloldal van a' kősziklába vágva, melly megett négy­

szegletű kamarát láthatni , mellybe csak erővel csinált nyilason le­

het bemenni, mivel régi ajtaja nem találtatik többé. Alól a'kőszik­

la függőlegesen van lefaragva, hogy az emlékbe ne lehessen bemen­

ni. Éppen így vannak alkotva a' nakschi rustami emiitett sírboltok is. Legjobban Niebuhr rajzolta le azokat. A' legújabb nyomozódá­

sok szüleményt, mellyek a' régiek tudósításaival való öszvehasonli-tatás által szereztettek (1. HEEREN „ldeen etc." mellyekben az em­

lékek környülállásosan leirva vannak), következőkben állanak: Per-scpolisnak emlékei valósággal persiai eredetűek, 's a' sirboltok persiai

100 PERSEPOLIS PERSEL'S

királyok temetői és a" Tsilminar épületekhez tartoznak , mellyekkel föld alatt öszveköttetésben állanak. Jóllehet az épületek Persiának hajdani idejéből valók , a' még is hihető , hogy a' Persák nem épí­

tették azokat magok, hanem másokkal építtették 's azoknak igazi ázsiai charaktere azon véleményre ad okot, hogy a' Médiaiak , kik­

nek köszönhették általánosan a' Persák miveleségeket, építés-módja szerént állottak azok fel a' pap-osztály ügyelésé alatt. Persepolis-nak épületei, mellyeket a' régiek (p. o. Diodorus) Cyrus és Cam-byses első persiai királyoknak, vagy Dáriusnak és Xerxesnek is tulajdonítanak, hihetőleg nem egy időbeliek 's nem egy plán szerint építtettek, a' mi főképpen ÜZ oszlop-palotának harmadik szakaszán lévő épületeire nézve igaz , hanem több persiai uralkodóktól hozat­

tak létre. Persepolis se templommá, mivel a' Persáknak , mint Má­

gusok vallását követőknek, templomaik nem voltak, se királyok lak­

helyévé volt határozva 's h a , mint Ázsiának legtöbb, fővárosai az első hódítók udvar-táborából származott is, de csak hamar megszűnt azoknak első lakhelye lenni ; hanem a' hazáról, uraságról és vallás­

ról való ideák , mellyek azzal üszicküttetve voltak, a' királyok holt-lakheiyévé, a' nép szencségévé tették azt. A' királynak mindenütt és külömbféle állásban megjelenő képe, melly mind mellék-jeléivel;

mind kitetsző nagyságával kitűnik, nyilván mutatja, hogy ezen épü­

letek a' király számára rendeltettek; és mivel a' persiai királyok életmódja kemény rendszabások alá volt vetve, valóban nem lehet kételkedni, hogy ezen emlékek valaha a' királyok házi életének, mint ezt a' Mágusok rendszabási kívánták , előadását foglalták ma­

gokban. Ezen rendszabások mutatták meg a' királynak, miként telyesicse , mint Ormuzdnak (1. DÁMON) szolgája , e' vagy ama szent szolgálatot. Uralkodásra lépések után a' persiai királyok tüstént Persepolisba mentek , hogy Cyrus ruháiba öltözködjenek 's bizonyos időben azután is meglátogatták ezen helyet, hog3^r a' hegyek tetőin innepi áldozatokat tegyenek. Halála után itt fartattak a' király ru­

hái, házi eszközei és kincse, mivel a' király temető helye ugy te­

kintetett , mint minden szükséges dolgokkal felkészített lakhely , a' honnan nem csak "őrök vigyáztak a' palotára,-hanem a' legfőbb ud­

vari inasok is a' simái maradtak , sőt talán a' megholtnak feleségei is oda kéntelenittettek költözni. Mind ebből kimagyaráztathatik, miként elégíthette ki Sándor boszuállását Dáriusnak meggyőzetése után a' palotának lerontásával? (1. SÁNDOR). AZ építés mestersége ezen emlékekben, a' mi a' mechanieumokat illeti, tökéletes és a' világnak egy tájéka se mutathat, Egyiptomot talán kivévén, olly kőfal-mivet, mint Persepolis omladékai; ezfen építés -módnak, cha-ractere mindazáltal átaljában ellenkezik az egjiptomival. Éppen olly mechanicai szorgalom tetszik ki az ékesítő kepmivekben. Az ezen emlékeken lévő felyülirás hármas nyelven van , mellj' ékbetük (L-e.) közönséges neve alatt foglaltatik. A' legrégibb, kécség kivül betűírás, minden magyarázók megegyező vélekedése szerint zendnyel-ven, a' Mágusok szent nyelvén van ; a' második nemű betűk Pehlvi-nyelvre mutatnák 's a' harmadik neműek assyriaiak vagy babyloni-aiak. Grotefend és Lichteustein kiváltképpen sok érdemet szereztek magoknak ezen betűk magyarázatjára nézve. Képpel kapitány raj-.zolatinái pontosabbak 's tökéletesebbek Jam. Edw. Alexanderéi , ezen

^munkájában „Travels from India lo England, through l'ersia, Atia minor' etc. 1825—26" (London 1827).

P E R S K U S Danáénak (1. e.) és Zeusnak fia. Polydectes, Seri-phos sziget királya, ki anyjával együtt befogadá , csak hamar sza­

badulni kívánt a' fiatal , 's tüneir.én3⁷es esetek után vágyódó hőstől.

Azt szinlelé tehát, hogy Önomaus leányát akarná elnyerni, 's meny­

asszonyi ajándékra, összegyűlt barátitól lovakat kért. P. azt ígérte,

v.

PERSEUS PJSRSIA 101 hogy ha kívántatik, magát a' Gorgo (Medusa) fejét is elhozza;

Po-lydectes szaván fogta. Az ocean túlsó részén , mingyárt az éj hatá­

rainál lakott a' Gorgonok rémítő, kígyóhajú, 's kigj'óval övedzett neme , mellyből csak egy , Medusa vala halandó. Mercuriustól 's Mi­

nervától vezetve, élőbb az ocean nyugoti partján lakó 3 Graeákhoz ment P. ; mellyeknek csak egy szemök 's egy íogok volt; ezeket hatalmába kerité , 's visszaadatásokat csak olly felteiéi alatt Ígérte meg, ha azon Nymphához vinnék, ki az ő vállalatához szükséges eszközöket, a' szárnyas rzipőt, a' zacskót, 's Aides látatlanná te­

vő sisakját őrzi. Krre rá állottak, fogat, szemet vissza kaptak, 's P. is a' Nymphától, mit kivánt, megnyerte. Mások szerint Vulcan és Mcrcur fegyverkezteték-fel. Az elsőtől 's Minervától vezetve, el­

ért a' Gorgonokhoz, kiket aludva talált. Lefelé hajlék az irtózta­

tók előtt, kiknek tekintete kővé váltott; vas paizsára nézett, ez ál­

tal Medusa fejét niegpillaata , azt lecsapta , 's véréből Pegasus és Chrysaor termének. Azután a' főt hirtelen a' zacskóba löké, 's az üldöző testvérektől Aides sisakja által menekvék-meg. Mercur szár­

nyas talpán lebege most az országok fölött, rémségeket hajhászva.

Atlas királyhoz jött , kinek az oraculum azt jövendölte volt, hogy kertjének arany almáit Zeus eg} ik fija által resztendi el, 's mivel ez okon a' vendégi just tőle megtagadta , azt Medusa feje kővéváltó ere­

je által egy égtartó sziklává változtatta. Ezután megszabaditá An-dromedát (1. e.) ezzel nemzette Persest, kit, midőn Andromedával Seriphosba visszatért, nagy attyánál Cepheusnál hagyott. Itt any­

ját Minerva oltára előtt találá , hova az , Polydectes hatalmasko­

dása miatt, nevelő atyjával üictyssel vonult. Ezt segitőivel együtt kővé -változtatá , 's miután Dictyst seriphosi királynak tévé, a' szár­

nyas talpakat, zacskót és sisakot Hermesnek visszaadta, a' Gorgó fejét pedig Athénének ajándékozta, ki azt vértjére, vagy (mások szerint) niejj vasára illesztette. Ekkor Danáéval 's Andromedával Argosba nagy atyjának ^Icrisiusnak látogatására ment. Ez hogy az

oraculum elől kitérjen, Thessaliába illant; de sorsa elől még sem futhatott el , mert P. ide is követé, 's a' maga találta discus szeren­

csétlen hajításával csak ugyan megölő. E' miatt a' rámaradt Argost irtózott elfogadni, 's azt inkább Megapenthes birtokával Tyrinthus-sal cserélte lel. Itt Mycenae városát épité. Andromeda pedig Per-sesen a' Persa nemzet törzsök apján kivül, szülte még Alcaeust, Sthcnelust, Heleust, Nestort, Electryont, és egy leányt Gorgopho-nét. P. holta után is mint bajnok tiszteltetett 's a' ,csillagzatok közé emeltetett. A' Perscusról szóló mytlmst Persiából származtatják, 's ujabban a' földmivelésnek felső Ázsiából vagy Persiából Görögország­

ba áltvitelére magyarázzák. Ő a' Bersin a' Scbahnameban.

P I Í R S I A , ázsiai tartomány, Olivier szerint 59,400, mások sze­

rint 37,300 nsz. mf. 39 (22) mii. lak. most 3 státusra oszlik, u.

m. magára Persiára (nyűg. Persiára) vágj' Iránra , Kabulistanra (1.

AFGHANISTAN) és Beludshistanra (1. e.) vagy a' Beludshok tartomá­

nyára. Az utóbbi két tartományról hozánk érkezett legújabb tudó­

sításokat az Angoloknak köszönhetjük, kik a' kabuli udvarhoz 1S08 kövecséget 's lieludshistanba 1810 két katona-tisztet küldtek. Amaz utazást Elphinstone , ezt Pottinger írták le ; mind a' ketten az uta­

zók közt voltak. — Nyűg. Persiának vagy Iránnak (a' h. 62—80°

és az é. sz. 24—40°) "23,400 nsz. mf-dön 12 (Gardane szerént 20) mii. lak. vau. H a t á r i : a' persiai öböl, ázsiai Törökország, az orosz birodalom, caspium tenger, Kabulistan és Beludshistan. Pcrsia kö­

zepén térség és sok homok-pusztáktól fedetik. Leghelyesebbek éjsz.

tartományi, hol az Ararát emelkedik fel 's nyűg. tájéki. A' Tigris­

től, csaknem egyenlő köziileg , egy gránit hegy fut, mellyet a' re:

giek Zagrosiiak neveztek 's ezzel hasonlóul egyenlő köziileg terjed

In document ESMERETEK TARA (Pldal 194-197)